adozona.hu
59/1984. (XII. 19.) PM rendelet
59/1984. (XII. 19.) PM rendelet
a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettségről szóló 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Az 54/1980. (XII. 27.) PM, az 56/1979. (XII. 20.) PM, a 9/1977. (VII. 1.) PM, a 4/1976. (II. 14.) PM és a 60/1975. (XI. 22.) PM számú rendelettel módosított 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalat mérlegét a jogszabályban erre felhatalmazott testület (igazgató) állapítja...
59/1984. (XII. 19.) PM rendelet
a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettségről szóló 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet módosításáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §Az 54/1980. (XII. 27.) PM, az 56/1979. (XII. 20.) PM, a 9/1977. (VII. 1.) PM, a 4/1976. (II. 14.) PM és a 60/1975. (XI. 22.) PM számú rendelettel módosított 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalat mérlegét a jogszabályban erre felhatalmazott testület (igazgató) állapítja meg."
2. §
A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Azok a vállalatok, ahol a mérleg megállapítása nem az igazgató hatáskörébe tartozik, az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek legkésőbb a tárgyévet követő év március 15-ig tehetnek eleget."
3. §
A R. melléklete II. részének E) fejezete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
4. §
(1) Ez a rendelet 1985. január 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1985. évi mérleg és eredménykimutatás, valamint az évközi beszámoló és a mérlegbeszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.
(2) Az 1985. január 1-én meglevő saját termelésű készletek készletátértékelési különbözetét legkésőbb 1985. június 30-ig a forgóalappal szemben kell elszámolni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet az 59/1984. (XII. 19.) PM számú rendelethez
A melléklet II. részének E) fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:"E)
Saját termelésű készletek értékelése
1. A saját termelésű készleteket (befejezetlen termelés, saját vállalkozásban végzett - nem számlázott - beruházások, félkész- és késztermékek) a mérlegben - a 6-8. pontban foglalt kivételektől eltekintve - összességükben tényleges vagy norma szerinti közvetlen önköltségen (a továbbiakban: saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltség) kell értékelni.
Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek keretében előállított saját termelésű készletek közvetlen önköltségét - amely értékcsökkenési leírást nem tartalmazhat - a megfelelő ágazatra előírt tartalommal kell számítani.
Rögzített elszámolási egységár alkalmazása esetén a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltséget - az ágazati számlakeretek előírásától függően - meg kell bontani a készletek rögzített elszámolási egységáron számított értékére és a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltség, valamint a rögzített elszámolási egységáron számított érték közötti különbözetre (készletérték-különbözet). A normatív számvitelt vezető vállalatok a mérlegbe készletérték-különbözetet nem vehetnek fel.
2. A tényleges közvetlen költségeket - a tevékenységre érvényes önköltségszámítás rendjéről szóló rendeletben, illetve az ágazati számlakeretben meghatározott tartalommal - az éves átlag vagy a második félévben előállított termékekre elszámolt vagy a norma szerinti összegben kell számításba venni.
Ha a vállalat folyamatosan készít utókalkulációt, akkor az utolsó utókalkuláció (az év folyamán az utolsó kalkulációs időszakban előállított termékekről készített utókalkuláció) szerinti közvetlen költségeket veheti számításba.
3. A tárgyév első napján már meglevő teljes értékű saját termelésű készleteket, ha azokból az év folyamán termelés nem volt, és átértékelésükre hatósági árváltoztatás vagy intézkedés miatt nem került sor, a mérlegben az évnyitó mérleg szerinti értékben kell szerepeltetni.
4. A bérmunkában végzett befejezetlen teljesítmények értékelésénél csak a bérmunkát végeztetővel még el nem számolt tényleges (utókalkuláció szerinti) közvetlen költségeket szabad a mérlegben befejezetlen termelés címen figyelembe venni.
5. Az építőipar népgazdasági ágba sorolt vállalatoknál
a) az ipari tevékenység keretében előállított saját termelésű készletek közvetlen önköltségét a 2. pontban foglalt előírásoknak megfelelően kell számításba venni; az ipari félkész és késztermékek értékelésének alapjául szolgáló önköltségét rögzített elszámolási egységárra és készletérték-különbözetre kell megbontani;
b) a befejezetlen építési-szerelési munkák tényleges közvetlen önköltségét az összes (befejezett és befejezetlen) építési-szerelési termelés tényleges közvetlen önköltsége - az ágazati számlakeretben előírt tartalom és számítás szerinti - arányos részének figyelembevételével a következők szerint kell meghatározni:
ba) kalkulációs egységszintű költségelszámolás mellett a befejezetlen építési-szerelési munkák tényleges közvetlen önköltsége az analitikus nyilvántartás adatai alapján határozható meg. ha a kalkulációs egység szerinti építési-szerelési munkából kiszámlázás (befejezett termelés elszámolása) még nem volt;
bb) ha a kalkulációs egység szerinti építési-szerelési munka szakaszosan kerül elszámolásra, akkor az ilyen kalkulációs egység tényleges (befejezettként még el nem számolt) közvetlen önköltségéből a befejezett és a befejezetlen szakaszra jutó közvetlen önköltség a tárgynegyedévben befejezett szakaszokról kiállított számlák szerinti saját árbevétel és a tárgynegyedév végéig még el nem számolt (befejezetlen) szakaszokról felvett saját állományi leltárak értéke alapján arányosítással határozható meg;
bc) termelőegység-szintű költségelszámolás mellett a tárgynegyedév végi állományi leltárak szerinti befejezetlen saját építési-szerelési munkák rögzített elszámolási áron számított értékét módosítani kell a készletérték-különbözet arányos összegével; a készletérték-különbözet összegének arányát a tárgynegyedévben kiszámlázott és a tárgynegyedév végi befejezetlen (ki nem számlázott) építési-szerelési munkák rögzített elszámolási áron számított értéke alapján kell számítani;
c) a befejezetlen építőipari tervezés, beruházásszervezés és lebonyolítás közvetlen önköltségét a befejezetlen (leltározott) munkákon eltöltött munkaidő vagy a (szakmai kvalifikáltságot is kifejező egyénértékszámokkal) korrigált munkaidő és az egységnyi (korrigált) munkaidőre jutó közvetlen önköltség szorzataként kell megállapítani;
d) a befejezetlen beruházási célú fővállalkozások közvetlen önköltségét résztevékenységenként a résztevékenységekre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani.
6. A mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalatoknak a
a) a növénytermelés befejezetlen termelését -az üvegházi növényállomány, valamint a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelése kivételével - a ténylegesen felmerült közvetlen költségek alapján kell értékelni;
b) az üveg (fólia) alatt gondozott növények állományából
- a több évig termelésben maradó növények telepítési költségeit, valamint a következő év növénytermelése érdekében felmerült költségeket a közvetlen költségek összegében;
- a végtermék formájú árunövények (cserepes virág, szaporítóanyag-termelés, vágásra termelt virág, zöldségtermelés) - amelyekből az értékesítés, betakarítás megkezdődött - befejezetlen termelését a készültségi foknak megfelelő - üveg (fólia) alatt termelt növény értékesítésénél elért - éves átlagos termelői áron (árréssel csökkentett fogyasztói ár)
kell értékelni;
c) a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelését a készültségi foknak megfelelő, az oltványoknál és a csemetéknél elért éves átlagos, nyereség nélküli eladási áron kell értékelni;
d) a keltetés befejezetlen termelését a keltetőgépben levő tojás nyilvántartási árán kell értékelni;
e) az erdei csemetekertek - beleértve a nem erdőművelési ágazatban termelt karácsonyfa telepek - befejezetlen termelését közvetlen önköltségen vagy közvetlen önköltségi szintű rögzített elszámolási egységáron kell értékelni;
f) a melléktermékeket a vállalat által kialakított rögzített elszámolási egységáron kell értékelni;
g) az előzőekben fel nem sorolt mezőgazdasági eredetű saját termelésű terményeket, termékeket (összességükben) tényleges szűkített önköltségen, a növendék, hízó- és egyéb állatokat összességükben tényleges élőtömeg szűkített önköltségen kell értékelni. Az értékelésnél figyelembe vehető szűkített önköltség, illetve az élőtömeg szűkített önköltség a minőségnek, korcsoportnak megfelelő érvényes hatósági árat vagy hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított termelői (felvásárlási) árat, illetve ezek hiányában az előző három év tényleges szűkített önköltségének, tényleges élőtömeg szűkített önköltségének számtani átlagát nem haladhatja meg.
ga) A tényleges szűkített önköltségben a közvetlen költségeket - a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások önköltségszámítási rendjéről szóló rendeletben foglaltak szerint - az éves átlag alapján a végleges tárolóhelyre történő szállítással bezárólag - a betakarítást követő műveletek: pl. kezelés, szárítás, manipulálás, tisztítás költségeit is magába foglalóan - kell figyelembe venni. A betakarítást követően, a IV. negyedévben elvégzett műveletek költségeit a ténylegesen felmerült összegben vagy az előző év IV. negyedévében végzett műveletek egységre jutó tényleges költsége alapján vagy a műveletre tervezett (kalkulált) összegben kell számításba venni.
gb) a főágazati általános költséget
- a tárgyévben felmerült összes ilyen költség összegének figyelembevételével (éves átlagos pótlékkulcs) vagy
- a tárgyév I-III. negyedévének tényszáma és az előző év IV. negyedévének tényszáma alapján (diktált pótlékkulcs) vagy
- az előző évi tényszámokon alapuló - az ágazati számlakeretben meghatározott feltételeknek megfelelő tartalommal készített - éves terv alapján (tervezett pótlékkulcs)
kell számításba venni.
7. Az erdőgazdálkodás ágazatba sorolt vállalatok saját termelésű készleteik közül
- az alaptevékenység körébe tartozó termékeket - az erdei csemetekertek befejezetlen termelése, az üvegházi növényállomány, valamint a szőlő- és faiskolák befejezetlen termelése kivételével - a közvetlen önköltség szintjén kialakított rögzített elszámolási egységáron, termelési ágazatonként kiegészítve a készletre eső készletérték-különbözettel;
- a keltetés befejezetlen termelését a keltetőgépben levő tojás nyilvántartási árán kötelesek értékelni.
8. A vízgazdálkodás népgazdasági ágba, a parkosítás, városi kertészet, temetkezés, valamint az egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás szakágazatba sorolt vállalatok a termesztő telepeken levő virág, dísznövény és faiskola-állományt központilag meghatározott nyilvántartási áron kötelesek értékelni."