adozona.hu
46/1984. (XI. 6.) MT rendelet
46/1984. (XI. 6.) MT rendelet
a beruházások rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendelet hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyesület, az érdekképviseleti szervek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulások beruházási tevékenységére.
Az általános beruházási fogalmakat az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben -, a sajátos szakmai beruházási fogalmakat pedig az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vez...
46/1984. (XI. 6.) MT rendelet
a beruházások rendjéről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §A rendelet hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyesület, az érdekképviseleti szervek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulások beruházási tevékenységére.
Beruházási fogalmak
2. §Az általános beruházási fogalmakat az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben -, a sajátos szakmai beruházási fogalmakat pedig az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, a továbbiakban együtt: ágazati miniszter) - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - határozza meg.
Beruházási kategóriák
3. §(1) A beruházások a döntési jogkörök szerint
a) központi,
b) tanácsi és
c) vállalati beruházások
lehetnek.
(2) Központi beruházások:
a) a nagyberuházások, amelyeket a villamosenergia-ipar és a bányászat, valamint az infrastruktúra kiemelkedő jelentőségű fejlesztései közül egyedi elbírálás alapján a Minisztertanács vagy felhatalmazása alapján az Állami Tervbizottság annak minősít;
b) a célcsoportos beruházások: azok a népgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, országos hálózatok kiépítésére irányuló fejlesztések, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát - az ágazati miniszterrel egyetértésben - az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg;
c) az egyéb központi beruházások: az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja az állami költségvetési szervek - a tanácsok kivételével - és a társadalmi szervezetek állóeszköz-állományának bővítése vagy pótlása.
(3) Tanácsi beruházások: a megyei, a fővárosi és a helyi tanácsok által megvalósított fejlesztések.
(4) Vállalati beruházás: a gazdálkodó szervezet, az egyesület, az érdekképviseleti szerv és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulás (a továbbiakban: vállalat) beruházása, kivéve ha az a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján központi vagy tanácsi beruházásnak minősül.
II. FEJEZET
A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
4. §A beruházások előkészítése során egyrészt a beruházás jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.
A beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyek
5. §(1) A beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházónak vagy megbízottjának a kötelessége.
(2) A hatósági előírások figyelembevételéért, valamint alkalmazásukért a beruházó, a tervező és a megvalósításban közreműködő más szervezet (személy) a felelős.
A beruházások szerződési vonatkozásai
6. §(1) A Minisztertanács a népgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos központi beruházásoknál a vállalkozó gazdálkodó szervezet számára a beruházóval szemben szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
(2) A szerződéskötésre kötelezett vállalkozóval szemben az általa igénybe venni kívánt alvállalkozókat is szerződéskötési kötelezettség terheli.
A nagyberuházások előkészítése és jóváhagyása
A fejlesztési cél
7. §(1) A nagyberuházássá minősítés előfeltételeként fejlesztési célt kell kidolgozni, és azt jóváhagyásra az Állami Tervbizottság elé kell terjeszteni. A jóváhagyás a fejlesztés lényeges adatainak előírásával történik.
(2) A fejlesztési cél kidolgozásáról az ágazati miniszter - infrastrukturális nagyberuházás esetén a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnökével együtt - gondoskodik, és terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A fejlesztési cél jóváhagyására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének állásfoglalását.
(3) A fejlesztési cél jóváhagyásakor az Állami Tervbizottság a beruházási javaslat kidolgozásához egyedi tartalmi követelményeket határozhat meg, és megállapítja a beruházási javaslat egyeztetésében részt vevő szervek körét.
(4) A fejlesztési cél jóváhagyása az ágazati minisztert, illetőleg az általa a beruházás előkészítésével megbízott szervet - az előkészítésre megjelölt költség-előirányzat megtartásával - a beruházási javaslat elkészítésére és a beruházás előkészítésével kapcsolatos munkák elvégzésére jogosítja fel.
A beruházási javaslat
8. §(1) A beruházás jóváhagyására vonatkozó döntés megalapozásához beruházási javaslatot kell az Állami Tervbizottság elé terjeszteni.
(2) A termelő nagyberuházás beruházási javaslatának kidolgozásáról, egyeztetéséről és előterjesztéséről a beruházó vállalat (tröszti vállalat esetében a tröszt) vezetője gondoskodik. A vállalat (tröszt) vezetője felelős a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén a megvalósításáért.
(3) Az infrastrukturális nagyberuházás beruházási javaslatának kidolgozásáról, egyeztetéséről és előterjesztéséről az ágazati miniszter és a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke együttesen gondoskodik. Az ágazati miniszter és a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke felelősek a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén annak megvalósításáért.
(4) Az Országos Tervhivatal a jóváhagyásra előkészített beruházási javaslatot záradékkal látja el, amely tartalmazza a beruházással kapcsolatos összefoglaló állásfoglalását, továbbá a pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának állásfoglalását is. A beruházási javaslathoz mellékelni kell az Országos Tervhivatal záradékát, termelő beruházás esetén pedig az ágazati miniszter véleményét is.
(5) A jóváhagyás a beruházás lényeges mutatóinak előírásával történik. A beruházási javaslat jóváhagyása során dönteni kell a nagyberuházás pénzügyi fedezetén belüli kapcsolódó beruházások költségeinek előirányzásáról, a megvalósítás módjáról, a fedezeti források megjelölésérői és ezek átadásának feltételeiről is.
(6) A beruházási javaslat jóváhagyása az ágazati minisztert, a megyei, fővárosi tanácsot, illetve a beruházó vállalatot a jóváhagyott mutatók megtartásáért való felelősség mellett arra jogosítja fel, hogy a beruházás további előkészítése, engedélyezése és azt követően a megvalósítás érdekében szükséges intézkedéseket megtegye.
9. §
(1) A beruházási javaslat elfogadásakor jóváhagyott költség-előirányzat 5%-át meg nem haladó, de legfeljebb 200 millió forint összegű túllépést a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a jóváhagyott mutatók módosítása nélkül - engedélyezheti.
(2) A beruházási javaslat elfogadásakor a rubel és a nem rubel elszámolású behozatal - vám- és illetékek nélkül - forintban meghatározott előirányzatának 5%-ot meg nem haladó értékű túllépését a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével, a külkereskedelmi miniszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a beruházás teljes költség-előirányzatán belül - engedélyezheti.
A beruházás megvalósításának engedélyezése
10. §(1) A beruházás megvalósítását a beruházási javaslat előterjesztője által kiadott engedélyokirat alapján lehet megkezdeni.
(2) Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell - a beruházás jóváhagyott mutatóin kívül - mindazokat az adatokat és mutatókat, amelyek alapján a beruházás a jóváhagyásnak megfelelően megvalósítható.
A célcsoportos beruházások előkészítése és jóváhagyása
Az összevont beruházási javaslat
11. §(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához a középtávú népgazdasági tervezés kapcsán összevont beruházási javaslatot kell készíteni és az Állami Tervbizottság elé terjeszteni. A beruházási javaslatnak a pénzügyi előirányzaton belül elkülönített tartalékot is kell tartalmaznia.
(2) Az összevont beruházási javaslatot
a) ha a célcsoportba tartozó beruházások több szervezet (szerv) beruházásában valósulnak meg, az ágazati miniszter,
b) ha a célcsoportba tartozó valamennyi beruházást egy vállalat (tröszt) valósítja meg, a vállalat (tröszt) vezetője
dolgozza ki és terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A b) pontban említett esetben az előterjesztéshez csatolni kell az ágazati miniszter véleményét
(3) A jóváhagyásra vonatkozó előterjesztést a nagyberuházásokra előírt szabályok szerint kell egyeztetni és az Állami Tervbizottsághoz benyújtani.
(4) Az összevont beruházási javaslat jóváhagyása kiterjed a fejlesztést meghatározó mutatók, a pénzügyi források és egyéb követelmények előírására is.
(5) Az összevont beruházási javaslatért és megvalósításáért - a (2) bekezdésben foglalt elhatárolás szerint - az ágazati miniszter, illetőleg a vállalat (tröszt) vezetője a felelős.
A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése és jóváhagyása
12. §Az összevont beruházási javaslat megvalósítását szolgáló egyes beruházásokat, ezek pénzügyi forrásait, mutatóit, a pénzügyi, műszaki és egyéb követelményeket az összevont beruházási javaslat megvalósításáért felelős szervezet vezetője - a jóváhagyás során megszabott feltételek figyelembevételével - határozza meg és közli a beruházókkal. Ennek során egyes beruházásokra beruházási programkészítési kötelezettséget írhat elő. A beruházási program tartalmi követelményeit az összevont beruházási javaslat megvalósításáért felelős szervezet vezetője állapítja meg.
Az egyéb központi beruházások előkészítése és engedélyezése
13. §(1) Az egyéb központi beruházásoknál a döntési jogkört a felügyeleti szerv, kizárólag saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásnál a beruházó szerv vezetője gyakorolja.
(2) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter által meghatározott beruházások körében beruházási programot kell készíteni. A beruházási program tartalmát a felügyeleti szerv vezetője állapítja meg.
(3) A jóváhagyásról engedélyokiratot kell kiadni, amelynek tartalmaznia kell a beruházás megvalósításának és finanszírozásának lényeges adatait
Tanácsi beruházások előkészítése és jóváhagyása
14. §(1) A tanácsi beruházásoknál a döntési jogkört a tanács határozza meg.
(2) A tanácsi beruházások előkészítési és jóváhagyási rendjét, valamint az engedélyokirat kiadására vonatkozó eljárást a megyei, fővárosi tanács szabályozza.
(3) A lakosság jelentős részét érintő beruházási elképzelésekről ki kell kérni a lakosság véleményét.
(4) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter állapítja meg azoknak a tanácsi beruházásoknak a körét, amelyek jóváhagyása előtt ki kell kérni az ágazati miniszter véleményét
Vállalati beruházások előkészítése és jóváhagyása
15. §(1) A vállalati beruházásoknál a döntési jogkör gyakorlásának módját, a beruházások előkészítésének módját, a beruházási tevékenység dokumentálását, a feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egységeket (személyeket), a nyilvántartások és az információáramlás rendszerét, valamint az ellenőrzést a vállalat szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.
(2) A beruházás előkészítési, döntési és megvalósítási szakaszának minden lényeges elemét dokumentálni kell.
III. FEJEZET
A BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI
Általános rendelkezések
16. §(1) A fejlesztési költségek pénzügyi forrásai a külön jogszabályok szerint fejlesztési célra felhasználható saját források, hitelek, kölcsönök, juttatások és egyéb források.
(2) A beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait a pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői bevonásával - állapítja meg.
(3) A fejlesztési költségek összegét és pénzügyi forrásait
a) a nagyberuházásoknál a beruházási javaslat jóváhagyása során,
b) a célcsoportos beruházásoknál az összevont beruházási javaslat jóváhagyása során,
c) a célcsoporton belül megvalósuló egyes beruházásoknál és az egyéb központi beruházásoknál a beruházások megvalósításának engedélyezésekor
kell meghatározni.
(4) A központi beruházásoknál a fejlesztési előirányzat részét képező pénzügyi tartalék képzésének kötelezettsége is megállapítható.
(5) A központi beruházások jóváhagyott teljes fejlesztési előirányzatát - a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak a döntést hozó szerv előzetes engedélyével szabad túllépni. A jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a döntést hozó szerv által megjelölt forrásokból kell fedezni.
A központi beruházások költségeinek folyósítása
17. §A központi beruházások költségei csak a pénzügyi feltételeket tartalmazó finanszírozási szerződés alapján folyósíthatók.
A tanácsi beruházások költségeinek folyósítása
18. §A tanácsi beruházás Jóváhagyott engedélyokiratát a folyósítás előfeltételeként a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézetnek meg kell küldeni.
A vállalati beruházások költségeinek folyósítása
19. §Vállalati beruházásnál a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézet és a vállalat állapodik meg a beruházás pénzügyi forrásának kezelésében.
A beruházások pénzügyi ellenőrzése állami pénzeszközök igénybe vételével megvalósuló beruházásoknál
20. §(1) Ha a beruházást részben vagy egészben állami pénzeszközök igénybevételével valósítják meg, a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet előjegyzi a beruházás előkészítésére, megvalósítására vonatkozó szerződéseket, és ellenőrzi a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök döntésnek megfelelő felhasználását.
(2) A pénzintézet - állami pénzeszközök igénybevétele esetén - a beruházási döntést jóváhagyó szervet értesíti, ha a jóváhagyott célok megvalósítását veszélyeztetve látja. A döntést jóváhagyó szerv állásfoglalásáig a pénzintézet a beruházás előkészítésére, megvalósítására vonatkozó szerződések előjegyzését megtagadhatja.
(3) A pénzintézet megtagadhatja a jogosulatlanul elszámolt összeg kifizetését. Ha a pénzintézet utólag állapítja meg, hogy az állami pénzeszközök igénybevétele jogosulatlan volt, a pénzeszközöknek az állami költségvetés részére történő visszafizetése iránti követelést a pénzintézet érvényesíti. Ennek érdekében a beruházóval és megbízottjával közösen felvett jegyzőkönyvben - megfelelő határidő kitűzése mellett - az érintetteket önkéntes teljesítésre hívja fel; eredménytelenség esetén a pénzintézet a bíróságnál keresetet terjeszthet elő.
(4) Ha a pénzintézet az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházásnál rendeltetésellenes felhasználást állapít meg, a pénzügyminiszternek javaslatot tesz az állami pénzeszközök visszatéríttetésére. A pénzintézet erről a beruházót (megbízottját) egyidejűleg értesíti.
21. §
A pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet az ellenőrzése során jogosult a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől (személyektől) felvilágosítást kérni, a beruházással kapcsolatos irataikba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot vagy kimutatást kérni.
IV. FEJEZET
A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
22. §(1) Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz-jellegű vagyontárgyak alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele. Ez történhet a vagyontárgyak együttesére vagy csoportjára, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyakra külön-külön is. Az alkalmassági vizsgálathoz, a rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyeket. A rendszeres használatbavétellel egyidejűleg a vagyontárgyakról üzembe helyezési okmányt kell kiállítani, és a vagyontárgyakat aktiválni kell.
(2) Az üzembe helyezésről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.
(3) A nagyberuházások megvalósításáról és működéséről a beruházási javaslatot előterjesztő szerv vezetője gazdasági értékelést köteles készíteni és az Állami Tervbizottsághoz benyújtani.
(4) A célcsoportos és az egyéb központi beruházásoknál a beruházásról az ágazati minisztérium, illetve a felügyeleti szerv a beruházótól jelentést kérhet.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. §(1) Ez a rendelet az 1985. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az ezt követően megkezdett beruházások tekintetében kell alkalmazni; az ezt megelőzően megkezdett beruházásokra a 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet, valamint a módosítására kiadott 1029/1976. (IX. 16.) Mt. h. számú határozat, a 2/1977. (II. 17.) MT számú rendelet, a 41/1978. (VIII. 2.) MT számú rendelet, a 28/1979. (VIII. 3.) MT számú rendelet, a 40/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet, a 31/1982. (VII. 19.) MT számú rendelet, valamint a 9/1983. (V. 4.) MT számú rendelet 1. §-a hatályát veszti.
(3) A tanácsi célcsoportos és egyéb állami beruházások tekintetében 1985. december 31-ig a 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet az irányadó. 1986. január 1-től valamennyi tanácsi beruházásra ennek a rendeletnek az előírásait kell alkalmazni.
(4) E rendelet végrehajtásáról az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik.
(5) E rendelet alapján az ágazati miniszter, valamint a megyei, fővárosi tanács jogszabályt az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésében adhat ki.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke