adozona.hu
40/1984. (XI. 5.) MT rendelet
40/1984. (XI. 5.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel - az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet...
40/1984. (XI. 5.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozásról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel - az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszerszabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulásra, a vízi közmű társulatra, a leányvállalatra és a kisvállalatra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozási rendszeréről szóló, 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetekre, a vízi társulatokra, a közszolgáltató vállalatokról szóló 42/1984. (XI. 5.) MT számú rendeletben meghatározott vállalatokba, továbbá a kisszövetkezetekre és a nem a vállalati jövedelemszabályozás rendszerében működő fogyasztási szolgáltató kisvállalatokra.
(3) A tröszti vállalat - ha a tröszt létesítő határozata másképpen nem rendelkezik - az adózás, az érdekeltségi alapképzés és felhasználás szempontjából önálló vállalatnak minősül. Ez a rendelkezés a tröszt és a tröszti vállalat jogkörét, belső érdekeltségi rendszerét nem érinti; e vonatkozásban is a tröszt létesítő határozatában foglaltak az irányadók.
(4) A rendelet 1. számú mellékletében meghatározott körben a jövedelemszabályozás rendszerét a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő, jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben - az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének kikérésével - állapítja meg.
2. §
(1) A vállalat a kifizetett munkabérek után - költségei terhére - külön jogszabályban meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.
(2) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási sajátosságokból és az ár-rendszeri okokból származó jövedelmek után termelési, kereskedelmi, különbözeti termelői forgalmi, importforgalmi, fogyasztói forgalmi, fogyasztási adót, az állami telkek után használati és igénybevételi díjat fizet, valamint külön jogszabályok szerint központi alapokra történő befizetést teljesít.
A támogatás
3. §A pénzügyminiszter a vállalatnak - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, importárkiegészítés vagy egyéb költségvetési támogatás formájában eredményt vagy vállalati érdekeltségi alapot közvetlenül érintő támogatást nyújthat, vagy a hatáskörébe utalt központi alapból támogatást adhat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter feltételek teljesítéséhez kötheti.
Adóvisszatérítés
4. §A különbözeti termelői forgalmi adót a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában érdekelt vállalatok részére a pénzügyminiszter - külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben -visszatéríti.
A jóléti és kulturális alap
5. §A vállalat jóléti (szociális, kulturális és sport) célú kiadásai fedezetére jóléti és kulturális alapot képez.
A lakásépítési alap
6. §A vállalat a dolgozók lakásigénye kielégítésének támogatására lakásépítési alapot képez.
Nyereségtartalék
7. §(1) A vállalat saját döntése alapján a gazdálkodás kockázatának mérséklése céljából a mérleg szerinti nyereségéből nyereségtartalékot Képezhet, illetve nyereségtartalékának felhasználásával mérleg szerinti nyereségét kiegészítheti.
(2) A nyereségtartalékot - a külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok esetében a vállalkozói célú nyereségtartalékot is - a vállalat a veszteség rendezésébe, valamint a nyereséget és az érdekeltségi alapot terhelő kötelezettségek rendezésébe az ahhoz szükséges mértékben köteles minden egyéb felhasználást megelőzően bevonni.
A városi és községi hozzájárulás
8. §A vállalat a nyereségtartalék képzéssel csökkentett és a nyereségtartalék, továbbá - külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok esetében - a vállalkozói célú nyereségtartaléknak is az igénybevételével növelt mérleg szerinti nyeresége 15 százalékát városi és községi hozzájárulásként fizeti be. A 411. Vasúti közlekedés alágazat a városi és községi hozzájárulás fizetése alól mentes.
A szövetkezeti érdekképviseleti szervek fenntartása
9. §(1) Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó szövetkezet, szövetkezeti vállalat és ezek jogi személyiségű gazdasági társulása az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegét, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek a Tagsági Érdekeltségi Alapra elszámolható összeget is - a pénzügyminiszter által kiadott jogszabálynak megfelelően - mérleg szerinti nyereségükből fizetik.
(2) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó, jogi személyiségű gazdasági társulásnál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulásra a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A nyereségadózás
10. §(1) A vállalat a beszámolási időszak mérleg szerinti nyereségének - a pénzügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően - módosított összege után 35 százalék, a külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalat 40 százalék nyereségadót köteles fizetni.
(2) A vállalat a 2. számú mellékletben felsoroltak szerint nyereségadó-kedvezményben részesül.
Béradó
11. §(1) A vállalat a nyereségadóval csökkentett nyeresége terhére 10 százalékos béradót fizet.
(2) A béradó alapja
a) a munkabér címén költségként elszámolt összeg, valamint
b) a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott egyéb személyi jövedelem jellegű kifizetések.
Érdekeltségi alap
12. §(1) A vállalat érdekeltségi alapját az éves eredményelszámolás során
- a nyereségtartalék képzéssel csökkentett és a nyereségtartaléknak - külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatoknál a vállalkozói célú nyereségtartaléknak is - az igénybevételével növelt,
- a városi és községi hozzájárulással,
- szövetkezetnél, szövetkezeti vállalatnál és ezek jogi személyiségű gazdasági társulásánál az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával,
- szövetkezetnél a részjegy után fizetett osztalék és a célrészjegy utáni részesedés összegével,
- a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnél a Tagsági Érdekeltségi Alap képzéssel,
- a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel,
- a nyereségadóval, valamint
- a béradóval
csökkentett és a nyereségadó-kedvezménnyel növelt mérleg szerinti nyereségéből (a továbbiakban: adózott nyereség), továbbá a beszámolás évében
- az értékcsökkenési leírásból és az állóeszközökkel kapcsolatos bevételekből [3/1983. (XII. 20.) OT-PM sz. együttes rendelet],
- a más vállalattól, pénzintézettől, más szervezettől, illetve központi alapokból kapott juttatásokból, továbbá
- jogszabályban meghatározott egyéb összegekből
képezi.
(2) A vállalat érdekeltségi alapját a 13-15. § szerinti kötelezettségek teljesítése után vagyonának növelésére, a dolgozók anyagi ösztönzésére, továbbá jogszabályban meghatározott más célokra és kötelezettségek teljesítésére fordíthatja.
Vagyonadó
13. §A vállalat az érdekeltségi alap terhére, a saját vagyona alapján számított adóalap után 3 százaléknak megfelelő mértékű vagyonadót fizet.
Felhalmozási adó
14. §(1) A vállalat az érdekeltségi alap terhére a felhalmozási célú kifizetések után - a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel - legfeljebb 25 százaléknak megfelelő mértékű felhalmozási adót fizet. A fizetendő felhalmozási adó évi mértékét a pénzügyminiszter jogszabályban határozza meg.
(2) A pénzügyminiszter jogszabályban kivételes esetben, egyes fejlesztések korlátozása érdekében 50 százalékos mértékű felhalmozási adót is meghatározhat.
Kereseti adó
15. §A vállalat a dolgozók részére kereset címén kifizetett összegek után - külön jogszabályban előírt módon és mértékben - kereseti adót fizet az érdekeltségi alap terhére.
A veszteség és az érdekeltségi alaphiány rendezése
16. §A vállalati veszteség és az érdekeltségi alaphiány rendezésének részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Eljárási szabályok
17. §Az e rendelet szerinti, állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek és igénybevehető támogatások bevallása és pénzügyi rendezése önadóztatás formájában történik.
Záró rendelkezések
18. §(1) Ez a rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben 1985. évben, illetve az 1985. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni. Egyidejűleg
a) a 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet és az azt módosító 39/1983. (XI. 12.) MT számú rendelet,
b) a 46/1968. (XII. 14.) Korm. számú rendelet és az azt módosító 46/1972. (XII. 31.) MT számú-rendelet;
c) a 23/1975. (VIII. 3.) MT számú rendelet és az azt módosító 24/1981. (VIII. 15.) MT számú rendelet, valamint
d) a 2034/1970. (XI. 24.) Mt h. számú határozat hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével a jogszabályokban szereplő "fejlesztési alap" és "részesedési alap" megnevezések helyett értelemszerűen az "érdekeltségi alap" megnevezés, az "elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény" megnevezés helyett "mérleg szerinti eredmény" értendő. A továbbiakban ezekben az esetekben az érdekeltségi alap képzésére és felhasználására, illetve a mérleg szerinti eredményre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(3) A rendelet végrehajtásának szabályait az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének kikérésével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy jogszabályban a rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott adókat megállapítsa, egyes esetekben közvetlenül is kivesse, a 3. §-ban meghatározott támogatásokat nyújtson, továbbá hogy a 11. § (1) bekezdésében, a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésében meghatározott mértéktől eltérő mértéket határozzon meg.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
1. sz. melléklet a 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelethez
A) Az 1. § (4) bekezdése alapján a pénzügyminiszter állapítja meg a következő körben a jövedelemszabályozási rendszert:1. Pénzintézetek.
2. A társulati adóra és a társulati különadóra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek.
3. A Magyar Villamos Művek Tröszt.
4. A Magyar Államvasutak.
5. A sütő- és tésztaipar szakágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek.
6. A geodéziai és térképészeti vállalatok, Kartográfiai Vállalat.
7. Vízi közmű társulatok.
B) A pénzügyminiszter állapítja meg a külföldi érdekeltségekből származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét és módját.
2. számú melléklet a 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelethez A 10. § (2) bekezdése alapján nyereségadó-kedvezményben részesül:
1. a meghatározott célokat szolgáló hitelek és kölcsönök igénybevétele;
2. a lakosság részére végzett egyes fogyasztási szolgáltatások;
3. a műszaki kutatási-fejlesztési tevékenységből származó bevétel számított nyeresége;
4. a külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok fejlesztési társaságnak adott vagyoni hozzájárulása, vagy kereskedőház alapítása;
5. az 5173 idegenforgalmi vendéglátás szakágazat.