adozona.hu
69/1983. (XII. 30.) PM rendelet
69/1983. (XII. 30.) PM rendelet
a kisvállalatok nyereségadózásáról, az érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
A 71/1982. (XI. 30.)...
69/1983. (XII. 30.) PM rendelet
a kisvállalatok nyereségadózásáról, az érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet módosításáról
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
1. §A 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R) 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés szerint csökkentett és a (3) bekezdésben foglalt összegekkel növelt mérleg szerinti nyereséget a nyereségadó számításánál csökkenteni kell
- szabadalmazott találmány és ipari minta esetén az oltalom megadásától,
- műszaki megoldás önállóan értékesített dokumentációja esetén az értékesítő vállalatnál történő alkalmazásba vételtől
számított 3 éven belüli értékesítésből származó bevétel 10 százalékának megfelelő összeggel
- egyes hitelcéloknál a költségként elszámolt kamatnak - a külön előírt feltételek teljesítése esetén - az 2. számú melléklet szerinti százalékkal számított összegével."
2. §
A R. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A befizetendő általános nyereségadó összegét csökkenti egyes hitelcéloknál a fejlesztési pénzeszközből fizetett kamatnak - a külön előírt feltételek teljesítése esetén - az 1. számú melléklet szerinti százalékkal számított összege, valamint a külön jogszabály alapján igénybe vehető nyereségadókedvezmény."
3. §
A R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kisvállalat - a szakszervezet kisvállalati szervének véleményét kikérve - a városi és községi hozzájárulással, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, az általános nyereségadóval, az eredményérdekeltségi fedezettel, valamint dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott bérfejlesztési befizetéssel, a 11. § (2) bekezdés szerinti minimális részesedési alap képzéssel, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával, a kifizetett újítási díjjal és az újítással kapcsolatos közreműködői díjjal, továbbá a jövedelemérdekeltségű dolgozóknak az eredménykövetelmény túlteljesítése díjazására fordított összeggel csökkentett nyereségből (a továbbiakban: felosztható alap) az alapítónak átadott részesedést követően fejlesztési, részesedési és lakásépítési alapot képezhet."
4. §
A R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisvállalat a felosztható alapból fejlesztési alapot képezhet."
5. §
A R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kisvállalat az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a felosztható alapból, a 9. § (3) bekezdésben előírt fejlesztési alap kötelezettség fedezetének biztosítása után, a 13. § szerinti progresszív nyereségadó fizetése mellett részesedési alapot képezhet."
6. §
A R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet alapján a részesedési alapba helyezett összeggel a (2) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető."
7. §
A R. 11. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Közvetlenül a nettó részesedési alapba kell helyezni, továbbá:)
"c) a 18/1982. (X. 22.) BkM számú rendelettel meghatározott összeget."
8. §
A R. 13. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A kisvállalatnak a 11. § (1) vagy (2) bekezdés szerint képzett részesedési alapját progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség terheli.
(2) A progresszív nyereségadó mértéke a bérarányos részesedési alapképzés nagyságától és a jövedelmezőségi mutató
alakulásától függ.
(3) A progresszív nyereségadó számítási módja a következő:
(4) A bérköltség 4 százalékát meghaladó részesedési alap képzés progresszív adója a következő:
9. §
A R. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásakor a részesedési alapban a 11. § (5) bekezdése és a 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet szerinti összeget nem kell figyelembe venni."
10. §
A R. a következő, átmeneti rendelkezést tartalmazó 16/A. §-sal egészül ki:
"16/A. § A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási tevékenység arányában számított bérköltség 10 százalékának megfelelő összeget 1984. évben. - a 3. számú melléklet szerint - egyéb pénzügyileg nem bonyolított dotációként számolhatja el a vállalat. Ez az összeg a befizetendő általános nyereségadó összegéből visszatartható. Ha a befizetendő általános nyereségadó összege az előzőek szerint számított összegnél kevesebb, a különbözetet a 3. számú mellékletben megjelölt egyéb adóbefizetésből lehet visszatartani, illetve az dotáció címén igényelhető."
11. §
A R. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. A jövedelmezőségi mutató számításánál a rendelet hatálya alá tartozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok teljes eredményét annál a gazdálkodó szervnél kell figyelembe venni, amelynek mérlegében a társaság eszközei (és bére) szerepelnek. A társaság tagjai, amelyek a vállalkozás eredményéből feszesednek, az átvett nyereséget a jövedelmezőségi mutató számlálójában nem vehetik figyelembe. Az így számított jövedelmezőségi mutatót csak a progresszív nyereségadó és a vállalatok magasabb vezető állású dolgozói prémiumának számításánál lehet figyelembe venni."
12. §
A R. a következő 1. és 3. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg a R. melléklete 2. számú mellékletre változik.
"1. számú melléklet a 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez
Az adóalap csökkentés [4. § (4) bekezdés], illetve az adóvisszatérítés [4. § (8) bekezdés] mértéke a hitelkamatok függvényében:
- konvertálható hitelkeretből támogatott beruházások 33%- energiaracionalizálási hitelkeretből támogatott beruházások 33%
- konvertálható beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú forgóalap-megelőlegezési hitelek 25%
- középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export bővítéssel összefüggő hitelrésze 25%
- közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésre felvett árbevételből visszafizethető forgóeszköz hitel 25%
- anyagmegtakarításra és hulladékhasznosításra elkülönített hitelkeretből támogatott fejlesztések 25%
A fenti célú fejlesztésekhez nyújtott államkölcsönökre a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők.
3. számú melléklet a 71/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez
1. A 16/A. § szerint számítandó adóvisszatartásnál, illetve dotációnál a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási tevékenységnek minősül - a pénznyerő automaták működtetését kivéve - a 104/1980. (PK 9.) OT-KSH számú közös közleményben, illetve az ennek alapján 1930-ban kiadott KSH közleményben (PK 20.) ilyen címen meghatározott tevékenység.2. A vállalat a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatási tevékenysége nettó árbevételének az összes nettó árbevételhez viszonyított arányában számított bérköltség 10 százalékának megfelelő összeget veheti számításba az adófizetés csökkentésénél, illetve a dotációnál. Az arány számításánál az eladott áruk beszerzési értékével és az elszámolt alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett nettó árbevételeket kell figyelembe venni.
3. Ha a befizetendő általános nyereségadó az 1-2. pont alapján számított összegre nem nyújt fedezetet, a termelési adó befizetendő összege visszatartható. Amennyiben az adóbefizetésekből visszatartható összeg még mindig nem elegendő, akkor a különbözet dotációként vehető igénybe.
4. A 16/A. §-ban foglaltakat a 7312 Fényképészet szakágazatba sorolt kisvállalatok nem alkalmazhatják."
13. §
Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1984. évi nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint a bérfejlesztési befizetés elszámolásánál kell alkalmazni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter