adozona.hu
39/1983. (XI. 12.) MT rendelet
39/1983. (XI. 12.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanács az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 61/1982. (XI. 30.) MT rendeletet (a továbbiakban: JR) a következők szerint módosítja:
A JR 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat k...
A JR 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat kivételével - az állami vállalatokra, a trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetekre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő, jogi személyiségű gazdasági társulásokra - a kisszövetkezet és a bruttó adózási rendszerben működő fogyasztási szolgáltató kisvállalat kivételével -, a kisvállalatokra (a továbbiakban együtt: vállalat)."
2. §
A JR 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A vállalat a kifizetett munkabérek után külön jogszabályban meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot (bérjárulékot) fizet.
(2) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási sajátosságokból és ár-rendszeri okokból származó jövedelmek után termelési, kereskedelmi, különbözeti termelői forgalmi, importforgalmi, fogyasztói forgalmi adót, az állami telkek után használati és igénybevételi díjat fizet, valamint külön jogszabályok szerint központi alapokra történő befizetést teljesít."
3. §
A JR 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzügyminiszter a vállalatnak - külön jogszabály szerint, illetőleg egyes esetekben közvetlenül - termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, import árkiegészítés, termeléskorszerűsítési támogatás vagy egyéb költségvetési támogatás formájában eredményt érintő támogatást nyújthat, vagy a hatáskörébe utalt központi alapból támogatást adhat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti."
4. §
A JR 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"13. § (1) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével, a szakszervezet vállalati szerve, ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság véleményét kikérve, dönt arról, hogy a városi és községi hozzájárulással - szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál és ezek jogi személyiségű gazdasági társulásánál az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával szövetkezeteknél a részjegy után fizetett osztalék és a célrészjegy utáni részesedés összegével, illetve a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alap képzéssel is -, külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, a nyereségtartalék képzéssel csökkentett vagy nyereségtartalék igénybevétellel növelt, továbbá az általános nyereségadóval, az eredményérdekeltségi fedezettel, a minimális részesedési alapképzéssel, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, a kifizetett újítási díjjal és az újítással kapcsolatos közreműködői díjjal, korábbi rendelkezések alapján fennálló kötelező tartalékalap visszapótlással, a jövedelemérdekeltségű dolgozóknak az eredménykövetelmény túlteljesítése díjazására fordított összeggel csökkentett nyereség mekkora hányadát fordítja fejlesztési, részesedési és lakásépítési alap képzésre.
(2) A vállalat - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - saját döntése alapján képezi, illetve használja fel nyereségtartalékát.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyereségtartalékot a vállalat a veszteség, a fejlesztési alap fedezetlenség és a részesedési alaphiány, valamint az eredményérdekeltségi fedezet, a kifizetett újítási díj és az újítással kapcsolatos közreműködői díj és a korábbi rendelkezések alapján fennálló kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettség rendezéséhez szükséges mértékig - minden egyéb felhasználást megelőzően - köteles bevonni.
(4) A magasabb vezető állású dolgozók éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés szerinti sorrend alapján rendelkezésre álló összeg."
5. §
Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a JR 12. §-a hatályát veszti.