adozona.hu
1/1984. (I. 17.) MT rendelet
1/1984. (I. 17.) MT rendelet
a szövetkezetek leányvállalat alapítási jogáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes szervezetek leányvállalat alapítási jogáról szóló 1983. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
Leányvállalatot mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet), ipari szövetkezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, valamint takarékszövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) is alapíthat.
A szövetkezet leányvállalatának (a tovább...
1/1984. (I. 17.) MT rendelet
a szövetkezetek leányvállalat alapítási jogáról
Az egyes szervezetek leányvállalat alapítási jogáról szóló 1983. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §Leányvállalatot mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet), ipari szövetkezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, valamint takarékszövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) is alapíthat.
2. §
(1) A szövetkezet leányvállalatának (a továbbiakban: leányvállalat) alapítása és megszüntetése a közgyűlés (küldöttgyűlés), illetőleg - mezőgazdasági szövetkezet esetében - a vezetőség hatáskörébe tartozik.
(2) A leányvállalat tevékenységi körét az alapító határozatban a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 37. §-ának a keretei között, az 54/1980. (XII. 18.) MT rendeletben foglaltak figyelembevételével lehet megállapítani.
3. §
(1) A szövetkezet és a leányvállalat kapcsolatára vonatkozó főbb szabályokat a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatába is fel kell venni.
(2) A leányvállalat működését és gazdálkodását a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottsága figyelemmel kíséri, és tapasztalatairól beszámol a szövetkezet éves mérlegét és eredménykimutatását tárgyaló közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek).
4. §
(1) A leányvállalat igazgatóját a szövetkezet vezetősége (igazgatósága) nevezi ki, menti fel, és gyakorolja vele szemben az egyéb munkáltatói jogokat.
(2) A leányvállalat igazgatóját meg kell hívni a szövetkezet vezető testületi szerveinek azokra az üléseire, amelyek napirendjén a leányvállalatot érintő ügyek szerepelnek.
5. §
(1) A leányvállalat dolgozói a leányvállalattal állnak munkaviszonyban.
(2) Az ipari és a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége a szövetkezet tagját az általa alapított leányvállalathoz munkavégzésre átengedheti. Ebben az esetben a tagot változatlanul megilletik a szövetkezeti tagsággal összefüggő szervezeti jogok, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagját a háztáji gazdálkodással kapcsolatos jogok.
6. §
A szövetkezeti közös alapok képzéséről és felhasználásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit a leányvállalatra is alkalmazni kell.
7. §
A leányvállalatra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 4/1978. (I. 18.) MT rendeletnek a leányvállalatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap:
a) a pénzügyminiszter, hogy a leányvállalat alapításának és működésének pénzügyi feltételeire, valamint törzskönyvi nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket,
b) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, hogy a leányvállalattal összefüggő munkaügyi szabályokat
az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben megállapítsa.
Sarlós István s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese