adozona.hu
39/1985. (XI. 22.) PM rendelet
39/1985. (XI. 22.) PM rendelet
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 54/1981. (XI. 19.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet 14. 5-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A 47/1983. (XI. 20.) PM rendelettel módosított 54/1981. (XI. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) adójellegű kötelezettségek: a honvédelmi hozzájárulás, a településfejlesztési hozzájárulásba községfejlesztési hozzájárulás, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a mezőőri járulék, a szakszövetkezeti...
39/1985. (XI. 22.) PM rendelet
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 54/1981. (XI. 19.) PM rendelet módosításáról
Az 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet 14. 5-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §A 47/1983. (XI. 20.) PM rendelettel módosított 54/1981. (XI. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) adójellegű kötelezettségek: a honvédelmi hozzájárulás, a településfejlesztési hozzájárulásba községfejlesztési hozzájárulás, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a mezőőri járulék, a szakszövetkezeti járulék, a társadalombiztosítási járulék, a rosszhiszemű, jogcímnélküli lakáshasználat miatti bírság, a hatóságilag elvégzett építési munka költsége;"
2. §
A Vhr. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Amennyiben az adózónak több jogcímen s van tartozása is arra a befizetés nem elégséges, a befizetett összeget a következő sorrendben kell elszámolni:
a) szabálysértési bírságra;
b) adóbehajtási és egyéb államigazgatási költségre, illetőleg bírságra;
c) adópótlékra;
d) a korábbi évekből származó tartozásokra az esedékesség sorrendjében;
e) a folyó évi tartozásra az esedékesség sorrendjében."
3. §
A Vhr. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a társasági adó hatálya alá eső szervest úgy szűnik meg, hogy tagjai közvetlenül egy másik - szintén társaságnak minősülő - szervezetet vagy kisszövetkezetet hoznak létre, az átvitt vagyontárgyak, fel nem osztott pénzeszközök után járó, a megszűnéskor egyébként esedékes általános jövedelemadó megfizetésére az adóhatóság kérelemre halasztást ad, amely az új (utód) szervezetből történő vagyon (pénzeszköz) kivonásáig tart."
4. §
A Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"20. §
Az adóbehajtási költség - ide nem értve az adóhatóság által foganatosított biztosítási intézkedés költségeit -
a) letiltás, foglalás vagy eredménytelen foglalás esetén 5% de legalább 100 Ft;
b) ha a lefoglalt tárgyakat elszállították, illetőleg értékesítették vagy az értékesítést megkísérelték, további 10%, de legalább 200 Ft. Az adóbehajtási költséget a tartozásnak az adópótlékkal növelt összege után kell felszámítani, de ugyanazon tartozás után csak egyszer számítható fel."
5. §
(1) Ez a rendelet 1986. január 1-én lép hatályba.
(2) A Vhr. Melléklete e rendelet mellékletének rendelkezései szerint módosul. A Vhr. Mellékletének A-D fejezete 1986. július 1-től hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 39/1985. (XI. 22.) PM rendelethez
A Vhr. Melléklete a következő E) fejezettel egészül ki:"E)
1. A kisipari és a magánkereskedői adóközösségek 1986. július 1-től megszűnnek. Ettől az időponttól az adóközösség titkársága (a titkár és a titkárság dolgozói), mint a megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének adómegállapító hivatala működnek tovább. Az adómegállapító hivatalra vonatkozó átszervezést 1986. szeptember 30-ig kell befejezni.
2. Az adóközösség megszűnését az adóközösség ügyrendjében meghatározott módon, közgyűlési határozattal kell deklarálni.
3. Az 1. pontban meghatározott átszervezéssel kapcsolatos intézkedéseket az illetékes megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve foganatosítja. Munkájában - szükség szerint - együttműködik az érdekképviseleti szervekkel.
4. 1986. július 1-től a kisipari adóközösségek tulajdonában álló ingatlanok a megyei (fővárosi) tanácsok tulajdonába kerülnek át, a KMAT tulajdonában levő ingatlanok a Pénzügyminisztérium tulajdonát képezik.
5. 1986. július 1-től az adómegállapítő hivatal a hatáskörébe tartozó adóátalány megalapításánál a kisipari és magánkereskedői érdekképviseleti szerv által szervezett társadalmi bizottságok (tanácsadó testületek) közreműködését igénybe veszi. A tanácsadó testületek összetételéről, működési rendjéről az érdekképviseleti szervtől ügyrendet (munkatervet) kér. Az önadózó adóközösségi tag, egyéni vállalkozó forgalmi adóbevallási és -fizetési kötelezettségének az általános jövedelemadóra előírt módon és meghatározott időpontig az adóközösségnél köteles eleget tenni.
6. A KMAT feladatkörébe tartozó adóigazgatási feladatokat, az illetékes megyei (fővárosi) adómegállapító hivatalok veszik át. A KMAT apparátusa a pénzügyminiszter által meghatározott lakossági adóadat feldolgozását ellátó hivatallá alakul. Ebben a hatáskörében az adóhatóságoktól adatokat kér, összesít, ezeket, valamint a jövedelemadóztatással (jövedelemösszesítéssel) összefüggő információáramlást koordinálja.
A Pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján elősegíti az érdekképviseleti szervek által működtetett társadalmi bizottságok és az adómegállapító hivatalok együttműködését
7. Ahol jogszabály az adóközösségekkel kapcsolatban rendelkezik, 1986. július 1-től az adómegállapító hivatalt kell érteni.
8. Az adóközösségek átszervezésével kapcsolatos - az előzőekben nem szabályozott - kérdésekben, vitatott esetben a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kell kérni.