adozona.hu
32/1985. (X. 31.) PM rendelet
32/1985. (X. 31.) PM rendelet
a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló 33/1984. (XI. 5.) PM rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 50/ 1981. (X. 27.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyagés Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szö-vetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (o...
A kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló 33/1984. (XI. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a bekezdés a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
[(2) A bruttó jövedelem számításánál az összes bevételt a következőkkel kell csökkenteni:]
"e) a különféle ráfordításokkal, ideértve a 42/ 1985. (X. 8.) MT rendelet szerinti állami alapjuttatás után fizetett mozgó járadék összegét is (ha annak elszámolására a mérleg szerinti nyereség fedezetet nyújt);
h) a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokért kifizetett szerzői díj összegével;
i) a szakmunkástanulók részére bérköltség terhére kifizetett ösztöndíj összegével."
2. §
Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § (1) A jövedelemadó mértéke a bruttó jövedelem 38 százaléka.
(2) A fogyasztási szolgáltató kisvállalat és a fogyasztási szolgáltató kisszövetkezet, valamint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kijelölt vállalat 15 százalék jövedelemadót fizet.
(3) További 8 százalékos mértékű jövedelemadót köteles fizetni a vállalat a rendelkezési alapja terhére a 36/1985. (X. 31.) PM rendelet alapján bérbeadás (lizing) céljára beszerzett gépek és berendezések miatti - adóval, illetékkel, vámmal csökkentett - kifizetések (aktiválandó összegek) után.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott jövedelemadó összegét csökkenti az 1. számú melléklet szerinti adókedvezmény."
3. §
Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki. Egyidejűleg a jelenlegi e) pont f) pontra változik:
[(1) A vállalat a 3. § szerinti jövedelemadóval csökkentett és adókedvezménnyel növelt nyereségen kívül a rendelkezési alapjába köteles helyezni:]
"e) a megváltozott munkaképességű dolgozók bére után a módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM számú együttes rendelet szerinti pénzügyi támogatás (dotáció) összegét;".
4. §
(1) Az R. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A vállalat a rendelkezési alapot a következő sorrendben és célokra használhatja fel:]
"b) Az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére, beleértve az állami alapjuttatás utáni mozgó járadéknak azt a részét is, amelyre a mérleg szerinti nyereség nem nyújtott fedezetet."
(2) Az R. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül a rendelkezési alap a vállalat saját elhatározásának megfelelően a következő célokra használható fel:]
"b) kisszövetkezett tagoknál - a tagok részjegy utáni osztaléka és célrészjegy utáni részesedése kivételével - személyi jövedelemre, kisszövetkezet alkalmazottainál és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatoknál prémiumra, jutalomra és év végi részesedésre."
(3) A R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A rendelkezési alap a külföldi utazások költségeire nem használható fel."
5. §
Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az eredményérdekeltség fedezetére fordítható összegből azok a dolgozók díjazhatók, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek a kutatást végző vállalat számára eredményérdekeltségi fedezetet biztosító feladatok megvalósításában, az eredmények létrehozásában, és ennek során kiemelkedő munkát végeztek. A kifizetésre csak a kutatást végző vállalat és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor.",
6. §
Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
7. §
Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba.
1. A melléklet 2. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet 2. pontja második bekezdésében felsorolt tevékenységek közül a "- fényképészet (SZTJ-709-12)" hatályát veszti:
[A 3. § (3) bekezdése alapján a befizetendő jövedelemadó összegét mérséklő kedvezmények a következők:]
"2. A lakosság részére nyújtott egyes ipari, építőipari, személyi fogyasztási szolgáltatások -számlában feltüntetett anyag és alkatrészekkel csökkentett - árbevétele 10 százalékának megfelelő összeg, valamint az 1/1982. (I. 16.) MM rendelet mellékletében felsorolt népi iparművészeti és hagyományos háziipari termékek gyártásából származó árbevétel 3,5 százalékának megfelelő összeg..."
2. A melléklet a következő 5., 6. és 7. ponttal egészül ki:
"5. Ha a kereskedőház alapításában e rendelet hatálya alá tartozó vállalat is részt vesz, akkor a kereskedőház alapításakor a módosított 32/1984. (XI. 5.) .PM rendelet 6. számú mellékletében foglalt feltételekkel egyszeri jövedelemadó kedvezményben részesül; az adókedvezmény mértékké a jövedelemadó kedvezményben részesül; az adókedvezmény mértéke a jövedelemadó-alap legfeljebb 3 százaléka.
6. Amennyiben az egészségügyi és az oktatási, kulturális alaptevékenység körébe tartozó szolgáltatásokat (humán szolgáltatásokat) végző vállalat az illetékes minisztériummal vagy tanácsi szakigazgatási szervvel az előbb felsorolt tevékenységek ellátására szerződést köt, a következőkben meghatározott összegeket a befizetendő jövedelemadóból visszatarthatja:
a) a szerződésben vállalt tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában számított bruttó jövedelemadó alapra eső jövedelemadó összegét;
b) a szerződésben vállalt tevékenységet közvetlenül végzők munkabére (jövedelme) után fizetett társadalombiztosítási járulék és a költségvetési szervek részére előírt azonos kötelezettség közötti különbözetként számított összeget.
7. A különböző címen igénybe vett jövedelemadó-kedvezmények együttes összege - a 6 b. pontban megjelölt kedvezmény kivételével - nem haladhatja meg az adott évben befizetendő adó összegét. Ha a 6 b. pontban megjelölt kedvezmény összegére a befizetendő jövedelemadó már nem nyújt fedezetet, a különbözet az állami költségvetésből igényelhető."