adozona.hu
1/1985. (I. 10.) PM rendelet
1/1985. (I. 10.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló 71/1983. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 36/1984. (X. 31.) MT rendelettel módosított 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló 71/1983. (XII. 30.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
A R. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A ...
A R. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulására, a vízgazdálkodási társulatra, az egyes jogi személyek vállalatára, a leányvállalatra, a pénzintézetre (a továbbiakban együtt: vállalati gazdálkodó szervezet), továbbá a társasági adóról, szóló 69/1984. (XII. 29.) PM és a társulati adóról, valamint a társulati különadóról szóló 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet hatálya alá tartozó társaságra (a továbbiakban: társaság).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából
a) állammal szembeni pénzügyi kötelezettség:
a földadó,
a levonás útján beszedett jövedelemadó, községfejlesztési hozzájárulás és a honvédelmi hozzájárulás,
a gépjárműadó,
a fogyasztói forgalmi adó,
a fogyasztási adó,
az import forgalmi adó,
a termelési adó,
a különbözeti termelői forgalmi adó, a kereskedelmi adó, a felhalmozási adó,
a mezőgazdasági nagyüzemek, vízgazdálkodási társulatok,
agráripari egyesülések, munkadíj-, részesedési-,
és kereseti adója, a városi és községi hozzájárulás, a béradó, a vagyonadó, a kereseti adó, a nyereségadó,
a mezőgazdasági nagyüzemek, vízgazdálkodási társulatok jövedelemadója,
a vállalati jövedelemadó,
a társasági nyereség-, és alkalmazotti társasági adó,
a társulati adó és a társulati különadó,
a társaságok által fizetett magánszemélyek forgalmi adója,
b) költségvetési juttatás
a fogyasztói árkiegészítés, a termelési árkiegészítés, a dotáció,
az import árkiegészítés,
a különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítés,
a termeléskorszerűsítési támogatás, az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásai,
c) az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekre, illetve a költségvetési juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a központi műszaki-fejlesztési hozzájárulás,
a telekhasználati és telekigénybevételi díj,
a decentralizált alapokra történő befizetések és
azokból folyósított támogatások, a szakmunkásképzési hozzájárulás, a bírság és pótlékok, a légszennyezési bírság,
árubehozatali engedély-kérelem beadványi illetéke,
statisztikai illeték, valamint
minden olyan kötelezettség vagy juttatás tekintetében, amelyet külön jogszabály e körbe utal, illetve amelynek befizetése, vagy folyósítása a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága adóelszámolási irodája által vezetett számlán történik."
2. §
A R. 9. §-a előtti cím helyébe az alábbi cím lép és a R. 9. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a (3)-(7) bekezdés számozása (7)-(11) számozásra módosul:
"Önellenőrzési és késedelmi pótlék
(1) A vállalati gazdálkodó szervezet és a társaság
a) a bevallás elmulasztása,
- (késedelme) esetén önellenőrzési,
b) a fizetési késedelem esetén - késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(2) A vállalati gazdálkodó szervezet és a társaság a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megkezdése előtt az adórövidítést, a jogosulatlanul igénybe vett, vagy rendeltetésellenesen felhasznált költségvetési juttatást önellenőrzéssel rendezheti.
(3) A vállalati gazdálkodó szervezet és a társaság a pótlólag bevallott adóösszeg vagy a visszafizetendő, illetve rendeltetésellenesen felhasznált költségvetési juttatás összege után a bevallási késedelem idejére havi 2%-os - összesen legfeljebb 20%-os - pótlék felszámításával mentesül mulasztásának további adóügyi jogkövetkezménye alól.
(4) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet, vagy a társaság befizetési kötelezettségének a megállapított határidőre nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. Késedelmi pótlékot kell fizetni a költségvetési juttatás jogtalan igénybevétele esetén a jogosulatlan használat idejére is. A késedelmi pótlék alapja a be nem fizetett kötelezettség, illetve a jogosulatlanul igénybe vett juttatás összege.
(5) A késedelmi pótlék mértéke - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden megkezdett naptári hónap után 1,9%."
3. §
A R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1985. január 1-től kell alkalmazni.
(2) A rendelet melléklete II. fejezetének 17. pontjában foglaltakat 1985. február 1-től kell alkalmazni.
az I. negyedévről: április 20-ig,
a II. negyedévről: július 20-ig,
a III. negyedévről: október 20-ig,
a IV. negyedévről: február 15-ig,
kötelesek benyújtani.
A 6115 szakágazatba sorolt víziközmű társulatoknak, a takarék-, a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezeteknek, a kisvállalatoknak, a kisszövetkezeteknek és a fejlesztési célú szakosított pénzintézeteknek bevallást évente egyszer, a tárgyévet követő február 15-ig kell adniok.
A felszámolásra kerülő vállalati gazdálkodó szervezeteknek a felszámolás kezdő időpontjával is kell bevallást készíteniük.
Az évközi beszámoló, illetve év végi mérlegbeszámoló készítésére kötelezetteknek a bevallást a beszámolóval egyeztetve és ahhoz csatolva kell benyújtaniuk.
b) A vállalati gazdálkodó szervezeteknek évközi bevallási és az Adóelszámolási Irodához teljesítendő évközi befizetési kötelezettségük, (juttatási igényük) csak olyan kötelezettség (juttatás) tekintetében áll fenn, amelyben az év elejétől, illetőleg az előzőleg már teljesített befizetéstől (folyósítástól) számítva a kötelezettség (igény) a 100 000 forintot eléri. A kötelezettséget (juttatást) a 100 000 forint elérését követően a vonatkozó befizetésre (folyósításra) megállapított legközelebbi határidőben, ha pedig a 100 000 forintot egészévben nem éri el, akkor a vonatkozó költségvetési kapcsolatra megállapított legutolsó határidőben kell befizetni, illetve igényelni.
Ha a vállalati gazdálkodó szervezet e lehetőséggel nem kíván élni, 100 000 forintot el nem érő kötelezettséget is befizethet (juttatást igényelhet). Ez esetben viszont a bevallási kötelezettsége is az értékhatártól függetlenül áll fenn mind a kötelezettségekre, mind a juttatásokra.
Az előbbi értékhatárt a kötelezettség, illetve a juttatás pénzforgalmi lebonyolítására megnyitott számlánként kell figyelembe venni. Ez az értékhatár a határozattal előírt (pénzügyileg külön rendezendő) kötelezettségekre és juttatásokra, az igénylés nélkül hivatalból kiutalandó juttatásokra, az árubehozatali engedélykérelem illetékére és a statisztikai illetékre nem vonatkozik.
c) Ha valamely kötelezettség évi összege az 1000 forintot nem éri el, akkor a vállalati gazdálkodó szervezet mentesül a bevallási és befizetési kötelezettség alól, de a jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulást az adófizetésre kötelezettektől levonás útján ebben az esetben is be kell szednie. Ezen értékhatár alatt költségvetési juttatás sem igényelhető.
d) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet I-III. negyedévi nettó költségvetési kapcsolatainak tényleges összege nem haladja meg a 3 000 000 forintot, akkor a következő évben költségvetési kapcsolatait egyszerűsített formában bonyolíthatja le.
Ez esetben a vállalati gazdálkodó szervezetet az Adóelszámolási Iroda értesíti az egyszerűsített forma alkalmazásának lehetőségéről. Ha a vállalati gazdálkodó szervezet ezt az adózási módot választja, akkor a következő módon bonyolítja le költségvetési pénzforgalmát:
A befizetési kötelezettség az augusztus 15-én és november 15-én befizetendő földadó kivételével minden adónemben - függetlenül a II. fejezetben adónemenként részletezett előírásoktól -negyedévenként csak egy alkalommal, a bevallás benyújtására meghatározott időpontban esedékes. A befizetés az I. és a III. negyedévben előlegnek minősül. Előlegként az I. negyedévben az előző év (a továbbiakban: bázisév) I. félévi, a III. negyedévben a bázisév II. félévi kötelezett-Bégének 50%-át kell adónemenként befizetni. Az előleg és a féléves (éves) elszámolás különbözetet a féléves (éves) bevallás benyújtásakor kell rendezni.
A támogatásra e vállalati gazdálkodó szervezetek igénye a tárgynegyedévet követő hó 5-én nyílik meg, az I. és a III. negyedévben - a kötelezettségeknél leírtakhoz hasonlóan - előlegnek minősül.
A c) pont előírásai az egyszerűsített lebonyolítási módnál is érvényesek.
Azoknak a vállalati gazdálkodó szervezeteknek, amelyeknek a támogatási igénye a bázis időszak adatai alapján nagyobb, mint a befizetési kötelezettsége, az Adóelszámolási Iroda - külön kérelemre - a különbözet felét az I. félévben január 20-ig, a II. félévben július 20-ig, támogatási előlegként folyósítja. A támogatási előleget a féléves (éves) pénzügyi rendezésnél be kell számítani.
1985-ben a d) pont előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. és III. negyedévben a megszünt költségvetési kapcsolatokra nem kell előleget fizetni és támogatás sem igényelhető. Az előleg és a féléves (éves) elszámolás különbözetének rendezésekor az 1985-ben újonnan belépő költségvetési kapcsolatokat is ki kell számítani, bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőben pénzügyileg rendezni. A jövedelemszabályozási forma változással érintett vállalati gazdálkodó szervezet 1985-ben az egyszerűsített lebonyolítási módot nem alkalmazhatja.
e) A kisvállalatoknak és a kisszövetkezeteknek év közben a nyereségadó, illetve a vállalati jövedelemadó előlegen, továbbá a vagyonadón, felhalmozási adón kívül befizetési kötelezettségük nincs. A b) és c) pont előírásai ezekre a kötelezettségekre is vonatkoznak.
2. A pénzügyi kötelezettségek és a költségvetési juttatások pénzforgalmát ezer forintra kerekítve kell lebonyolítani.
Kivételt képeznek az árubehozatali engedélykérelem illetéke és a statisztikai illeték, valamint a társaságok által fizetendő adók, amelyeket száz forintra kell kerekíteni
3. A bevallás szerinti, annak benyújtásával egyidejűleg esedékes kötelezettségeknek a vállalati gazdálkodó szervezet pótlékmentesen az l/a) pontban meghatározott vagy a Melléklet II. részében, illetve a Pénzügyminisztérium által külön leiratban előírt határidőig tehet eleget.
A kötelezettséget meghaladó előleg rendezésére is az előbbiek szerinti időpontokban nyílik meg az igény.
4. Az Adóelszámolást Iroda a már Igénybe vehető költségvetési juttatás kiutalását az igénylés beérkezése után 6 napon belül teljesíti.
az első részlet augusztus 15-ig,
a második november 15-ig esedékes.
Az első részletet a II. negyedévi bevallásban kell szerepeltetni.
A levont adókat
aa) az állami költségvetési szervek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervek, a tömegszervezetek - vállalataik kivételével - a székhelyük (megyei szerv a megyéje) szerint illetékes megyei illetékhivatal, a fővárosban pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve forgalmi adó beszedési számlájára kötelesek
a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig
- bejelentésük mellett - befizetni.
ab) a 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ában felsorolt kifizető szervek a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Adóelszámolási Irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság Fővárosi Igazgatóságához a bevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani,
ac) az aa)-ab) pontban nem említett kifizető szervek a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Adóelszámolási Irodájához kötelesek befizetni és a Főigazgatóság hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazgatóságához a bevallásra vonatkozó szabályok szerint bevallani.
b) Az 53/1981. (XI. 19.) PM és a 48/ 1976. (XII. 11.) PM rendelettel módosított 15/1967. (XI 24.) PM rendelet alapján megállapított és levont községfejlesztési hozzájárulást a hivatkozott rendeletek, illetve a 308/1972. PM IX. számú közleményben foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell befizetni:
ba) azok a kifizető szervek, amelyek a levont jövedelemadókat és a honvédelmi hozzájárulást az Adóelszámolási Irodához utalják, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig - a székhelyük szerint illetékes megyei, fővárosi tanács részére - az OTP által vezetet számlájára,
bb) az aa) pontban felsorolt kifizető szervek pedig a székhelyük szerint illetékes megyei illetékhivatal, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya forgalmi adó beszerzési számlájára utalják át.
c) A 88/1982. (XII. 13.) PM, valamint az 59/1980. (XII. 28.) PM rendelettel módosított 11/1976. (V. 27.) PM rendelet értelmében megállapított honvédelmi hozzájárulás befizetését is az a) pont szerinti időpontban kell teljesíteni.
d) A társaságok IV. negyedéves kötelezettségei befizetésének időpontját a IV/12. pont határozza meg.
b) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 6 millió forintot, akkor a tárgynegyedévben minden hónap 28-án előleget kell fizetni. Az előleg a bázis negyedévi kötelezettség egyhatod része. A havi tényleges kötelezettség és az előleg különbözete a tárgyhót követő hónap 15 napján esedékes. Ha az adóhatóság engedélyt ad a tényleges kötelezettség későbbi időpontban történő rendezésére, akkor a tárgyhót követő hó 15-én újabb egyhatod részt kell előlegként befizetni.
c) A 33/1981. (IX. 29.) PM rendelet alapján fogyasztói forgalmi adót fizető szakcsoportoknak az I. félévben keletkezett kötelezettségüket július 15-ig, a II. félévben keletkezettet a következő év január 31-ig kell befizetniök.
a tárgyhót követő hó 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 3/b. pontban megállapított összeghatárt, akkor a 3/b. pontban leírtak szerint kell eljárni.
c) Ha a tényleges kötelezettség 1985-ben eléri a negyedévi 6 millió Ft-ot a hóközi előleget bázis hiányában az általánostól eltérő módon kell rendezni a 3/b. pontban előírt határidőre. Az I. negyedévben a gazdálkodó szervezet számításai szerint várhatóan fizetendő összeget, míg a II., III. és IV. negyedévben a megelőző negyedévi tényleges kötelezettséget kell bázisnak tekinteni.
a tárgyhót követő hó 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 3/b. pontban megállapított összeghatárt, akkor a 3/b. pontban leírtak szerint kell eljárni.
a tárgyhót követő hó 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Az 50/1981. (X. 31.) PM rendelettel előírt tehergépkocsi-járulékot, a 85/1982. (XII. 4.) PM rendelettel előírt autóbusz-járulékot, az 5 1973. (I. 21.) PM rendelettel módosított 42/1968. (XII. 28.) PM rendelettel szabályozott építési-szerelési adóit, és az áfészek keretében működő szakcsoportok termelési és jövedelemadójáról szóló 42/1983. (XI. 12.) PM rendelet 5. §-a alapján fizetendő adót is termelési adóként kell befizetni.
c) Ha a kötelezettség a bázisév azonos negyedévében elérte a 3/b. pontban megállapított összeghatárt, akkor a 3/b. pontban leírtak szerint kell eljárni.
d) A 105/1984. (PK 17.) PM-KkM együttes utasítás alapján fizetendő termelési adó és az előlegek különbözete pénzügyi rendezésének határideje október 31., illetve február 28.
a tárgyhót követő hó 15. napjáig
az importból származó, illetve a belföldi előállítású alapanyagok (félkésztermékek) miatti kötelezettség pénzforgalmi lebonyolítására külön megnyitott számlákra kell befizetni.
A tárgyévben vámkezelt áruk utáni kötelezett-ég, ha az import számla december hónapban még nem állt rendelkezésre, a tárgyévet követő év
február 15-ig
esedékes.
b) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet kötelezettsége a bázisév azonos negyedévében elérte a 3 b. pontban megállapított összeghatárt, akkor a 3/b. pontban leírtak szerint kell eljárni. A 7/a. pont szerinti befizetési megosztás a hóközi előlegekre is vonatkozik.
tárgyhó 20-ig
előleget kell fizetni. Az előleg összege az előző év azonos negyedéve (az I. félévben az előző év I. féléve) tényleges adójának egyharmad (az I. félévben egyhatod) része.
Az évközi és az éves mérlegbeszámolók alapján megállapított halmozott tényleges befizetési kötelezettség és az előlegek közötti különbözetet a bevallás benyújtási határidejében kell rendezni.
A 31/1984. (X. 21.) PM rendelettel módosított 8/1983. (IV. 6.) PM rendelettel a játék- és pénznyerő automata gépekre megállapított kereskedelmi adót a
tárgyhót követő hó 20-ig
kell befizetni.
követő hó 20-ig
kell befizetni.
December hónapban a 20-ával bezárólag kifizetett (elszámolt) összegek után a felhalmozási adót
december 28-ig
be kell fizetni
A december 20. utáni tételeket érintő felhalmozási adót
január 20-ig
kell pénzügyileg rendezni.
b) A kisvállalatok és kisszövetkezetek a felhalmozási adót az a) pont szerint kötelesek kiszámítani és pénzügyileg rendezni
b) 1985-ben előlegként a vállalati gazdálkodó szervezetek - az agrár és élelmiszertermelő ágazatok, jövedelemszabályozásába tartozók kivételével - az előző év azonos negyedévében (az I. félévben az előző év I. félévében) elért - a járó, de még nem igényelhető termeléskorszerűsítési támogatás, különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítés, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás, illetve egyéb [8039/1983. (PK 20.) PM sz. tájékoztató szerintii támogatás figyelmen kívül hagyásával meghatározott - elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség 15%-ának egyharmad (az I. félévben egyhatod részét kötelesek
minden hónap 15-ig
befizetni.
A tárgynegyedévi (az I. félévben a félévi) mérleg szerinti nyereség után ténylegesen esedékes városi és községi hozzájárulás, valamint az előlegek különbözetét a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
c) Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó gazdálkodó szervezeteknek előlegként az előző évi kötelezettség 10, 20, illetve 30%-át kell befizetniök az I., II., illetve a III. negyedévben a bevallással egyidejűleg. 1985-ben előlegként az 1984. évi bruttó jövedelem 3%-ának 10, 20, 30%-át fizetik.
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozási rendszerébe átkerülő gazdálkodó szervezeteknek 1985-ben évközi előlegként az 1984. évi éves elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény és az elszámolt bérköltség együttes összege 3%-ának 10, 20, illetve 30%-át kell az I., II., illetve a III. negyedévi bevallás benyújtásával egyidejűleg befizetniök.
Az éves szintű kötelezettséget a tényleges tárgyévi bruttó jövedelem alapján kell kiszámítani. Az évközi előlegekkel egybevetett éves kötelezettség különbözetét az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
d) Az 51/1980. (XII. 12.) PM rendelettel módosított 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek az évközi előlegek, valamint a féléves és III. negyedéves kötelezettség kiszámítása során a mérleg szerinti nyereségből levonhatják az alapítók által megállapított mérték szerint elvonásra kerülő összeget.
a) A munkabér címén költségként elszámolt összeg utáni béradóra év közben havonta a
tárgyhót követő hó 20-ig
előleget kell fizetni.
Az előleg összegét - a decemberben fizetendő előleg kivételével - a tárgyhónapi kifizetések alapján kell kiszámítani. December 20-án a novemberi kifizetések alapján kiszámított béradóelőleg kétszeresét kell befizetni. Január hónapban a decemberi kifizetésekkel kapcsolatosan béradó előleg befizetési kötelezettség nem terheli a gazdálkodó szervezetet.
Az előlegek és a tényleges éves. kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő február 20-ig -a január havi kifizetésekkel kapcsolatos béradó előleggel együtt - kell pénzügyileg rendezni.
b) A kivitelező építőipari ágazatban a munkabér címén költségként elszámolt összeg utáni, továbbá a bérjellegű egyéb költségekre, valamint a belföldi utazási és kiküldetési költségekre elszámolt összeg utáni béradóra az általános előírás szerint kell előleget fizetni és az előlegek, valamint a tényleges kötelezettség különbözetét rendezni.
c) Az egyéb személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó béradó éves összegét a tárgyévet követő február 20-ig kell befizetni
március 20-ig
(első alkalommal 1985. március 20-ig) a fennmaradó 75% egykilenced részét havonta
a tárgyhó 20-ig
kell pénzügyileg rendezni.
b) A kisvállalatok és a kisszövetkezetek a vonatkozó rendelet alapján kiszámított vagyonadó 50%-át június 20-ig (első ízben 1985. június 20-ig) a fennmaradó részt december 20-ig kötelesek befizetni.
b) Az évenként utólag, február 15-ig bevallott kereseti adóra negyedévenként előleget kell fizetni.
A kereseti adó előleg számításának és befizetésének módja:
ba) Az előző évi éves tényleges kötelezettség egynegyedét kell negyedévenként bevallani és
a negyedév utolsó hónapjának 20. napjáig befizetni.
bb) Az éves keresetek után számított tényleges kötelezettség és az év folyamán befizetett előlegek különbözetét a tárgyévet követő február 28-ig kell pénzügyileg rendezni.
c) 1985-ben a kereseti adó előleg összegét eltérő módon kell kiszámítania a keresetszint-, a keresetnövekmény, illetve a központi keresetszabályozás alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetnek.
ca) A keresetszint szabályozás alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek az 1984. évi éves adatok alapján a 15/1984. (XI. 5.) ÁBMH számú rendelkezés (továbbiakban: R.) 2. sz. melléklete szerint számbavett létszám és kereseti adatok " alapján kiszámítják az egy főre eső átlagkeresetet.
Az egy főre eső átlagkereset és az R. 4. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meg kell határozni az egy főre eső kereseti adó összegét. Az egy főre jutó kereseti adó összegét kell az átlagkereset kiszámításánál figyelembe vett létszámmal szorozni. A szorzat eredménye a kereseti adó előleg összege, aminek egynegyedét kell a ba) pont szerinti időpontig befizetni.
A negyedévenkénti előlegek és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a bb) pontban előírtak szerint kell pénzügyileg rendezni. A többletadóra év közben előleget nem kell fizetni, de a tényleges éves kötelezettség kiszámításánál ezt is figyelembe kell venni.
cb) A keresetnövekmény szabályozást alkalmazó vállalati gazdálkodó szervezetek az R. 5. § (2) bekezdés szerint kiszámítják a teljes munkaidőben foglalkoztatottak vonatkozásában az egy főre jutó 1984. évi átlagkeresetet, és meghatározzák az 1985-re várható növekményt.
A várható növekmény figyelembevételével az R. 5. § (4) bekezdése alapján számítják ki az egy főre jutó adót. Az éves kereseti adó előleg összege az egy főre jutó adó és az 1984-ben teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám szorzata, amelynek egynegyed részét kell a ba) pont szerinti időpontig befizetni.
A negyedévenkénti előlegek és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a bb) pontban előírtak szerint kell pénzügyileg rendezni. A többletadóra év közben nem kell előleget fizetni, azonban a tényleges éves kötelezettség kiszámításánál ezt is figyelembe kell venni.
cc) A központi keresetszabályozás alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek az R. 6. § (2) bekezdése szerint kiszámítják a teljes munkaidőben foglalkoztatottak vonatkozásában az egy főre jutó 1984. évi átlagkeresetet és meghatározzák az 1985-re várható növekményt.
A várható növekmény figyelembevételével az R. 6. § (4) bekezdése alapján számítják ki az egy főre jutó adót. Az éves kereseti adó előleg összege az egy főre jutó adó és az 1984-ben teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám szorzata, amelynek egynegyedét kell a ba) pont szerinti időig befizetni.
A negyedévenkénti előlegek és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a bb) pontban, előírtak szerint kell pénzügyileg rendezni.
d) Új vállalat létesítése esetén az R. 14. §-ában foglaltak alapján kell a kereseti adó előleg összegét kiszámítani és a ba) pont szerint pénzügyileg rendezni. Ezt az előírást 1985-ben is alkalmazni kell. Az előlegek és a tényleges kötelezettség különbözetének rendezése a bb) pont előírásai szerint történik,
b) Az évenként február 15-ig bevallott nyereségadóra - a takarékszövetkezetek, a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek, a víziközmű társulatok és a kisvállalatok kivételével - havonta két alkalommal nyereségadó előleget kell fizetni.
A nyereségadó-előleg számításának és befizetésének módja:
ba) Az I. félévben, illetve a III. és IV. negyedévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának mérleg szerinti nyeresége és az előző év átlagos nyereségadó-százaléka.
alapján számított összeg, amelynek egytizenketted, illetve egyhatod részét kell
minden hó 10-ig és 28-ig - kivéve december 28-án - befizetni.
A százalék számításánál a visszatartásokkal csökkentett nyereségadót kell a számlálóban szerepeltetni.
Az átlagos nyereségadó százalékot a kerekítés általános szabályai szerint kialakított egész számként kell számítási tényezőként figyelembe venni.
bb) Január hónapban és február 10-én - amikor az előző évi adatok még nem ismertek - az előző év december 28-ig felmért éves várható mérleg szerinti nyereség és nyereségadó alapján számított átlagos adókulcsot kell alkalmazni. Az előző évi tényleges adatok alapján kiszámított kötelezettség és a várható adatok alapján befizetett három részlet különbözetét a február 28-án esedékes részlettel együtt kell pénzügyileg rendezni.
bc) Az újonnan alapított vagy az előző évben veszteséges vállalati gazdálkodó szervezetek az I. félévben nem fizetnek nyereségadó előleget. Az I. féléves elszámolásra megállapított határidőben azonban be kell fizetniük az I. féléves mérleg szerinti nyereség után a jogszabályban előírt nyereségadó százalékával számított kötelezettséget. A II. félévben pedig esedékességenként az I. féléves kötelezettség egytizenketted részét tartoznak előlegként befizetni.
A július 10-én esedékes részletet július 28-án kell befizetni.
Az újonnan alapított vállalati gazdálkodó szervezeteknek a III. negyedévben az évközi beszámoló alapján a mérleg szerinti-év elejétől halmozott - nyereség és a jogszabályban előírt nyereségadó százalékkal kell a nyereségadó kötelezettséget kiszámítani, bevallani és a legközelebbi (28-án esedékes) előleggel együtt pénzügyileg rendezni.
Amennyiben a vállalati gazdálkodó szervezet az előző évben és az I. félévben is veszteséges, a II. félévben nem fizet nyereségadó előleget, de az I-III. negyedévi mérlegszerinti nyereség után a jogszabályban előírt nyereségadó százalékkal számított kötelezettséget a III. negyedévi elszámolásra előírt határidőben be kell fizetnie.
A II. félévben alakult vállalatok a következő év I. félévében hasonló elvek szerint járnak el: január 10-én, 28-án és február 10-én a december 28-án felmért nyereségadó egytizenketted részét fizetik be. Február 28-tól kezdve a tényleges nyereségadó egytizenketted része a kötelezettség. Február 28-án kell a három előrészlet különbözetét is rendezni.
bd) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet szétválik, a bázisévben elért mérleg szerinti nyereséget meg kell osztani az új szervezetek között és a ba) pontban előírt előlegeket ennek alapján kell kiszámítani.
Ugyanígy kell eljárni kiválás esetén is. Ez esetben a bázisévben elért mérleg szerinti nyereséget a továbbműködő és az abból kiválással alakult új gazdálkodó szervezet között kell megosztani.
A nyereségadó átlagos százalékaként a szétválás, illetve kiválás előtti vállalati gazdálkodó szervezetnél a bázisév alapján kiszámított százalékot kell figyelembe venni.
A nyereség-megosztás és az annak alapján számított előleget az Adóelszémolási Irodánál be kell jelenteni.
be) Az I. félévben és a III. negyedévben az évközi beszámoló alapján a mérleg szerinti - az év elejétől halmozott - nyereség és az előző évi átlagos nyereségadó százaléka alapján kell a nyereségadó-kötelezettséget kiszámítani, bevallani és a legközelebbi (28-án esedékes) előleggel együtt pénzügyileg rendezni.
A mérleg szerinti nyereség összegét az évközi beszámoló alapján kell megálllapítani, de nem kell figyelembe venni a járó, de még nem igényelhető termeléskorszerűsítési támogatást, különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítést, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari export-támogatást, illetve egyéb [8039/1983. (PK. 20.) PM sz. tájékoztató szerinti] támogatást.
Az 51/1980. (XII. 12.) PM rendelettel módosított 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az évközi előleg, valamint a féléves és III. negyedéves kötelezettség kiszámításánál a 10/d. pont szerint járhat el.
bf) A vállalati gazdálkodó szervezetek december hónapban kötelesek kiszámítani a tárgyévi várható (nem az előző év átlagos nyereségadó százalékával számított) nyereségadó kötelezettséget és az addig befizetett nyereségadó-előleget december 28-ig erre az összegre kiegészíteni. Amennyiben az előlegek együttes összege az éves tényleges kötelezettség 90%-át nem éri el, a teljes különbözeti után 8%, ha 85%-át sem éri el, 12% pótlékot kell fizetni február 28-ig.
bg) A kisvállalatok - a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok kivételével - előlegként az előző évi kötelezettség 20%-át negyedévenként a bevallás benyújtására előírt határidőben fizetik. A bf) pont előírásai a kisvállalatokra nem vonatkoznak.
bh) Az éves mérlegbeszámoló alapján számított tényleges nyereségadó-fizetési kötelezettség és az év folyamán befizetett előlegek különbözetét az éves bevallás benyújtását követő első fizetési határidőig - február 28-ig - kell pénzügyileg rendezni.
bi) A takarékszövetkezetek, a viziközmű társulatok és a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek február 15-én fizetik be éves kötelezettségüket.
bj) Az év közben igénybevett nyereségtartalék miatti, jogszabályban meghatározott mértékű nyereségadót a következő esedékességkor be kell fizetni.
Az előlegek és a tényleges nyereségadó kötelezettség különbözetét év közben úgy kell meghatározni, hogy a mérleg szerinti nyereség alapján számított összeghez a nyereségtartalék igénybevétele miatti kötelezettséget is hozzá kell számítani.
c) Ha a vállalati gazdálkodó szervezet az érdekeltségi alapjából veszteségrendezést hajt végre, akkor a jogszabályban meghatározott mértékű nyereségadó visszatérítést az éves bevallásban kell rendeznie. A visszatérítés számításánál a veszteséget megelőző évben érvényes nyereségadó mértékét kell alkalmazni.
d) 1985. I. félévében, illetve a III. és IV. negyedévben esedékes előleg az előző év azonos időszakának elszámolás (érdekeltség) alpjául szolgáló nyeresége és a jövedelemszabályozási rendeletben előírt nyereségadó százalékkal számított összeg, amelynek egytizenketted, illetve egyhatod részét kell minden hó 10-ig és 28-ig - kivéve december 28-án - befizetni
Az I. félévben és a III. negyedévben az évközi beszámoló alapján a mérleg szerinti - év elejétől halmozott - nyereség és a jogszabályban meghatározott nyereségadó százaléka alapján kell a nyereségadó kötelezettséget kiszámítani, bevallani, és a legközelebbi (28-án esedékes) előleggel együtt pénzügyileg rendezni. A kötelezettség meghatározásánál a b) pont előírásait is figyelembe kell venni.
A mérlegszerinti nyereség összegét az évközi beszámoló alapján kell megállapítani, de nem kell figyelembe venni a járó, de még nem igényelhető termeléskorszerűsítési támogatást, különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítést, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari export-támogatást, illetve egyéb (8039/1983. (PK. 20.) PM sz. tájékoztató szerinti) támogatást.
da) A vállalati gazdálkodó szervezetek december hónapban kötelesek kiszámítani a tárgyévi várható nyereségadó kötelezettséget és az addig befizetett nyereségadó előleget december 28-ig erre az összegre kiegészíteni. Amennyiben az előlegek együttes összege az éves tényleges kötelezettség 90%-át nem éri el, a teljes különbözet után 8%, ha 85%,-át sem éri el, 12% pótlékot kell fizetni február 28-ig.
db) Az éves mérlegbeszámoló alapján számított tényleges nyereségadó fizetési kötelezettség és az év folyamán befizetett előlegek különbözetét a bh) pont szerint kell pénzügyileg rendezni.
dc) A kisvállalatok - a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok kivételével - előlegként az előző évi éves elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény és a jogszabályban meghatározott mértékű nyereségadó százalékkal számított kötelezettség 20%-át negyedévenként, a bevallás benyújtására előírt határidőben fizetik. A da) pont előírásai a kisvállalatokra nem vonatkoznak.
dd) Az általános előírások közül a bc), bi) én c) pontokat 1985-ben is tekintetbe kell venni.
A bd) pontban foglaltakat azzal az eltéréssel kell 1985-ben alkalmazni, hogy a nyereségadó átlagos százaléka helyett a rendeletben meghatározott nyereségadó százalékot kell figyelembe venni.
Az 51/1980. (XII. 12.) PM rendelettel módosított 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az évközi előleg, valamint a féléves és III. negyedéves kötelezettség kiszámításánál a 10/d. pont szerint járhat el.
Év közben az érdekeltségi alapból teljesíthető kifizetések céljára igénybevett nyereség tartalék miatti, a jogszabályban meghatározott mértékű jövedelemadót a felhasználást követő hó 15-ig kell befizetni.
Ha vállalati gazdálkodó szervezet év közben várható vesztesége miatt hitelképtelenné válik és hitelképességének helyreállításához költségvetési fedezet szükséges, akkor a következő negyedévtől nem kell jövedelemadó előleget fizetnie. Az éves mérlegbeszámoló alapján megállapított kötelezettség és a befizetett előlegek különbözetét az előző bekezdésben leírtak szerint kell rendezni.
b) A 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 12. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó gazdálkodók az 1985. évi jövedelemadó előleg alapját (bázist) úgy számítják ki, hogy az 1984. évi éves jövedelemadó kötelezettséget csökkentik a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet alapján az 1984. évre számított kereseti adó összegével. A negyedévenkénti befizetés és az éves elszámolás az a) pont szerint történik.
c) Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok Jövedelemszabályozásába átkerülő gazdálkodó szervezetek 1985-ben jövedelemadó előleget az 1984. évi mérlegbeszámolóban kimutatott, a költségvetést megillető általános nyereségadó alapján az a) és b) pont szerint fizetik.
d) A 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 13. § és 14. §-ában előírt munkadíjadót az éves bevallás benyújtására megállapított határidőig kell befizetni.
e) A 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 17. §-ában előírt részesedési adót az éves bevallás benyújtására megállapított határidőig kell befizetni.
f) A 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet 15. §-ában előírt, kereseti adóra negyedévenként előleget kell fizetni.
Az előleg alapja az előző évi mérlegben kimutatott kereseti adó kötelezettség (bázis). A bázis szerinti kötelezettségből az I. negyedévre 10%-ot, a II. negyedévre 20%-ot, a III. negyedévre 30 %-ot fizetnek be előlegként a bevallás benyújtásának határidejéig. Az éves kötelezettség és az előlegként befizetett összeg különbözetét az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg kell befizetni, illetve visszaigényelni. 1985-ben az előleg alapja az 1984. évre számított kereseti adó [b) pont szerinti].
a tárgyévet követő év február 15-ig
kötelesek befizetni.
b) Év közben - az I-III. negyedévekben -az éves kötelezettségre előleget kell fizetni, negyedévenként a bevallás benyújtására előírt határidőben [I. rész 1/a) pont].
Az előleg összege negyedévenként az előző évi kötelezettség 20%-a.
követő hó 15-ig
kell befizetnie.
a tárgyhó 20-ig kötelesek befizetni.
Ha a befizetés tervezett havi összege nem éri el az 1 millió Ft-ot, a befizetést negyedévenként kell teljesíteni a negyedévet követő hónap 20. napjáig.
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet szerint járnak el.
A tényleges központi műszaki fejlesztési hozzájárulás, valamint az év folyamán befizetett előlegek közötti különbözet összegét az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
minden év május 81-ig
a rendeletben megjelölt szervekhez kötelesek befizetni. A kötelezettséget az I. félévről benyújtandó bevallásban kell bevallani.
b) Az a) pontban hivatkozott rendeletekkel módosított 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH számú együttes rendelet 6. §-ában előírt telek-igénybevételi díjat állami nagyberuházás esetében abban a negyedévben kell bevallani, amelyre a jogerőre emelkedett hatósági határozat a befizetési határidőt megállapította.
c) A közületi szervek elhelyezéséről szóló, a 19/ 1984. (IV. 15.) MT rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 18/1984. (IV. 15.) ÉVM rendelet alapján előírt helyiség igénybevételi díjat a tanácshoz fizetendő telek-igénybevételi díjjal azonos módon kell befizetni.
A szakmunkásképzési hozzájárulás összegét a tárgyévet követő február hó 15-ig kell befizetni
A bírság összegét a jogerős határozat kézhezvételét követő hó 20-ig kell befizetni.
b) Amennyiben valamelyik vállalati gazdálkodó szervezet átvállal külföldi társaságot terhelő adófizetési kötelezettséget, ideértve a levonásos adót is, a kötelezettséget a külföldi társaságra vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítania, a bevallást és a befizetést azonban az általános szabályok szerint kell teljesítenie.
c) Az adó megfizetéséért készfizetői kezesség terheli azt a belföldi gazdálkodó és egyéb szervezetet, amelyik a külföldi társasággal kötött szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozattal az adónak megfelelő összeg megfizetését magára vállalta.
d) A megszűnt Jogcímeken (pl. alkatrész-, és beruházási illeték, az építési adó) az önellenőrzés vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során feltárt kötelezettséget, illetve Juttatási igényt egyéb befizetésként, vagy egyéb támogatásként kell pénzügyileg rendezni.
e) A nem normatív költségvetési kötelezettségekkel kapcsolatos, önellenőrzéssel, vagy pénzügyi-gazdasági ellenőrzéssel feltárt tételeket a jogcímének megfelelően (pl. termelési adó) kell rendezni.
f) Az 1984. évben amortizációból képződő fejlesztési alap meghatározott részét Elkülönített befizetésként és Intervenciós befizetésként kell 1984-re bevallani és befizetni függetlenül attól, hogy a pénzügyi rendezés áthúzódik 1985-re.
a tárgyhót követő hónap 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti az árkiegészítés tizenöt, tíz- vagy ötnaponkénti Igénylését is. Ilyen esetben az igény az elszámolási időszakot követő 15 nap után nyílik meg.
Ha a bázis negyedévben a támogatás összege meghaladta a 10 millió Ft-ot, külön engedély nélkül is lehet tényszámok alapján 10 naponként igényelni.
Ha a hóközben igénybe vett előlegek a havi tényleges igényt meghaladják, a különbözetet -amennyiben az adóhatóság másként nem rendelkezik - a tárgyhót követő hó 15-ig kell visszafizetni.
a tárgyhót követő hó 15. napjával
nyílik meg.
b) A rövidebb időszakonkénti igénylésre az 1/b. pontban foglaltak az irányadók.
c) A mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelet alapján közvetlenül igénybe vehető támogatásokat a hivatkozott rendelet 12. számú mellékletében meghatározott támogatásnemből és időponttól kezdődően lehet igényelni.
a tárgyhót követő hó 15. napjával
nyílik meg.
b) A rövidebb időszakonkénti igénylésre az 1/b. pontban foglaltak az irányadók.
az időszakot követő 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti a visszatérítés 5 naponkénti igénylését.
az időszakot követő 15. napjával
nyílik meg.
b) A vállalati adóhatóság - a vállalati gazdálkodó szervezet kérelme alapján - engedélyezheti a támogatás 5 naponkénti igénylését.
c) A 105/1984. (PK. 17.) PM-KkM együttes utasítás alapján igénybe vehető támogatás és az előlegek különbözete pénzügyi rendezésének határideje
október 31., illetve február 28.
7. A nem normatív költségvetési támogatások önellenőrzéssel, vagy pénzügyi-gazdasági ellenőrzéssel feltárt tételeket a jogcímének megfelelően (pl. dotáció) kell rendezni.
b) A 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet hatálya alá tartozó társaság az adóköteles tevékenységének megkezdését 8 napon belül köteles bejelenteni az adóhatósághoz. Ha a társaság megszűnését elhatározta, köteles arról az adóhatóságnál 8 napon belül bejelentést tenni. Az 1. § (2) bekezdésében szereplő társaságoknak az adóköteles tevékenységük megkezdéséről, illetőleg megszűnéséről szóló bejelentésükben tagjaik létszámáról is nyilatkozniuk kell.
2. A bevallást az adókötelezettségekről szóló 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ának a-c pontjaiban említett társaságoknak a tárgyévet követő év április 30-ig, a 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-ában említett társaságoknak pedig a tárgyévet követő év január 31-ig az illetékes elsőfokú vállalati adóhatósághoz [a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei (fővárosi) igazgatóságához] 2 példányban kell benyújtaniuk.
3. A társaság - tekintet nélkül telepei számára - egy adóalanynak minősül akkor is, ha telepeinek, üzleteinek, üzleti helyeinek stb. külön könyvelése van, ezért adóbevallást és bejelentést ezt figyelembe véve összesítetten kell benyújtania. Ez alól az Ellenőrzési Főigazgatóság vezetője felmentést adhat.
4. Ha a társaság megszűnik, a bevallást a megszűnést követő 8 napon belül kell benyújtani.
Amennyiben a társaságnak az adóköteles tevékenység befejeződéséig be nem folyt követelése van, az ebből származó adókötelezettségéről évente az általános szabályok szerint, illetve az utolsó követelés beérkezését követőleg 8 napon belül bevallást kell benyújtania.
5. A 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ában felsorolt társaságok ezer forintra, míg a 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-ában felsoroltak száz forintra kerekítve rendezik költségvetési kapcsolataikat. A kerekítést az év elejétől göngyölített költségvetési jogcímnél kell elvégezni az általános szabályok szerint (500 Ft-tól. illetve 50 Ft-tól felfele, 499 Ft-tól, illetve 49 Ft-tól lefele).
6. Ha a társaság kötelezettsége, vagy igénye valamelyik költségvetési kapcsolatban - a bírságok és a pótlékok kivételével - nem éri el a 100 Ft-ot, akkor sem befizetnie nem kell, sem támogatást igényelnie nem lehet.
A bírságok és a pótlékok esetében a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A 49 Ft-ot meg nem haladó tételeket nem kell, míg az azt meghaladó összegeket 100 Ft-ra kerekítve kell befizetni.
Nem vonatkoznak ezek az előírások a más szervekhez fizetendő kötelezettségekre (pl. a tanácshoz fizetendő községfejlesztési hozzájárulásra).
7. Ha bármely okból a társaságnak sem befizetési, sem bevallási kötelezettsége nincs, az általános jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulást az adófizetésre kötelezettektől levonás útján ebben az esetben is le kell vonnia.
8. A társaságoknak a társasági nyereségadóra, az alkalmazotti társasági adóra, a társulati adóra és a társulati különadóra év közben negyedévenként, a 9. pontban foglaltak szerint előleget kell fizetniük. A negyedévi előleg mértéke az előző évi társulati adó és társulati különadó 20%-a, a belföldi társaságnál a társasági nyereségadó és az alkalmazotti társasági adó együttes összegének 25%-a.
1985-ben év közben a társulati adóra és a társulati különadóra a negyedévenkénti előleget az 1984. évi éves társasági adó és társasági különadó együttes összegének figyelembevételével kell befizetni.
A társasági nyereségadó, illetve az alkalmazotti társasági adó 1985. évközi előlegét - a 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja alá tartozók kivételével - az 1984. évi társasági adó - beleértve az alkalmazott után fizetett társasági adó összegét is - alapján kell kiszámítani és negyedévenként befizetni. Az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja alá tartozó társaságok a társasági nyereségadó előleg összegét az 1984. évi társasági adó alap és az 1985. január 1-től érvényes adómérték figyelembevételével határozzák meg és annak, továbbá az 1984. évi alkalmazotti társasági adónak 25%-át fizetik negyedévenként.
Az előleget a tárgynegyedévet követő hó 15-ig kell befizetni, a belföldi társaság utolsó, illetőleg a más társaságok első negyedévre fizetendő előlegének kivételével. A belföldi társaság a IV. negyedévben előleget nem fizet, hanem az éves kötelezettség és az I-III. negyedévi előlegek különbözetét számolja el január 31-ig. A 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ában említett társaságok az I. negyedévi előleget - az éves elszámolással egyidejűleg - április 30-ig fizetik be.
9. Az előleget csak abban az esetben kell fizetni, ha az év elejétől, vagy az előző fizetéstől számított göngyölített kötelezettség, a 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ában felsoroltaknál a 100 000 Ft-ot, a 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet hatálya alá tartozóknál a 3000 Ft-ot elérte.
A 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ának (1) bekezdés c) pont alá tartozó társaság az adóköteles tevékenységéből kifolyóan a magyar vállalatoktól, szövetkezetektől és más gazdálkodó szervektől közvetlenül vagy közvetve bármilyen formában kapott, jóváírt vagy elszámolt ellenérték után esetenként köteles a társulati adót a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint kiszámítani, és azt az ellenérték kézhezvételétől számított 8 napon belül előlegként befizetni.
10. Az előlegek és az éves kötelezettség különbözetét a bevallás benyújtására meghatározott utolsó napon január 31-én, illetve április 30-án kell rendezni. Ebben az időpontban kell a túlfizetést visszaigényelnie, vagy a következő év I. negyedévi előlegre beszámítani.
11. Az Adóelszámolási Irodához fizetendő gépjárműadót a tárgyévet követő év január 31-ig kell befizetni.
12. Az általános jövedelemadót, a községfejlesztési hozzájárulást és a honvédelmi hozzájárulást az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 15-ig. a IV. negyedévre esőt a 45/1984. (XI. 21.) PM rendelet 1. §-ában említett társaságoknak a következő év április 30-ig, a 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet hatálya alá tartozó belföldi társaságoknak január 31-ig, a II. rész 2. pontjában feltüntetett szervekhez kell befizetniük.
13. A magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 24/1984. (VII. 1.) PM, a 65/1983. (XII. 30.) PM, a 9/1983. (IV. 6.) PM, a 40/1982. (VIII. 9 ) PM, a 29/1982. (VI. 26.) PM, a 32/1981 (IX. 29.) PM, a 10/1980. (V. 14.) PM, a 37/1977. (XII. 24.) PM, a 70/1975. (XII. 28.) PM, a 9/1974. (IV. 8.) PM, a 45/1973. (XII. 28.) PM, a 29/1973. (IX. 13.) PM és a 3/1973. (I. 9.) PM rendelettel módosított 40/1971. (XII. 29.) PM rendelet szerint kiszámított forgalmi adót, valamint a fogyasztói forgalmi adót (II/3. pont) félévenként - az I. félévi bevétel után július 15-ig,
a II. félévi bevétel után január 31-ig - kell befizetni.
Ha a társaság megszűnik, adóit a bevallás benyújtásával egyidejűleg, a megszűnést követő 8 napon belül köteles befizetni.
14. A kötelezettségek, vagy juttatási igények tekintetében a IV. részben nem szabályozott esetekben a II-III. részben leírtakat kell alkalmazni.