adozona.hu
52/1988. (XII. 24.) PM rendelet
52/1988. (XII. 24.) PM rendelet
a könyvvitel rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed
az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a vízgazdálkodási társulatra, az egyes jogi személy vállalatára, a pénzintézetre és a leányvállalatra;
a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra;
a jogi személyiséggel nem rendelkező ...
52/1988. (XII. 24.) PM rendelet
a könyvvitel rendjéről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §A rendelet hatálya kiterjed
a) az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a vízgazdálkodási társulatra, az egyes jogi személy vállalatára, a pénzintézetre és a leányvállalatra;
b) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra;
c) a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportra, a mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportra, az iskolai szövetkezeti csoportra, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény 8/A §-ban meghatározott egyéni vállalkozóra, ha a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi törvény (továbbiakban: VA) hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett;
d) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségére; (továbbiakban a)-d) pontok együtt: vállalkozó.);
e) a társadalmi szervezetre és az alapítványra.
2. §
A könyvvezetési kötelezettség
(1) Kettős könyvvitelt köteles vezetni a vállalkozó ha éves árbevétele eléri a 250 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt árbevétele és a különféle bevételek, valamint az értékesítés elszámolt önköltsége, a fel nem osztott költségek és a különféle ráfordítások különbözeteként (a mérleg szerinti eredmény alapján) állapítja meg.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Fejlesztési Intézet és a Pénzintézeti Központ.
(2) Egyszerűsített kettős könyvvitelt köteles vezetni a vállalkozó, ha éves árbevétele nem éri el a 250 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt árbevétele, a különféle bevételek, valamint a naptári évben elszámolt költségek és különféle ráfordítások különbözeteként állapítja meg.
(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a rendelet mellékletének c)-d) pontjaiban felsorolt vállalkozó, ha éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot és a vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményét a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kifizetett termelési és kezelési költségek és az elszámolt értékcsökkenési leírás különbözeteként állapítja meg, amelyet a vásárolt készletek állományváltozásának értékével módosítani kell.
(4) Abban az esetben, ha a vállalkozó a VA törvény 6. § (1)-(2) bekezdésében lehetővé tett, illetve előírt egyik eredménymegállapítási rendszerről a másikra tér át, köteles az annak megfelelő könyvviteli rendszerre is áttérni.
(5) A társadalmi szervezet és az alapítvány könyvvezetési kötelezettségéről külön jogszabály intézkedik.
A kettős könyvvitel
3. §(1) A kettős könyvvitel alapelveit, a könyvvitel zárt rendszere keretében a mérleg-, a költség- és az eredmény-számlák tartalmát a Népgazdasági Számlakeret (4. §) határozza meg.
(2) A gazdasági műveleteket megtörténtük után a bizonylati rendről szóló jogszabályban előírtak szerint a valóságnak megfelelően bizonylaton kell rögzíteni.
(3) A könyvviteli nyilvántartásba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
(4) A könyvviteli nyilvántartásokat a 13. § (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban, de legalább a negyedév utolsó napjával le kell zárni.
A Népgazdasági Számlakeret
4. §(1) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a saját és idegen források számláit.
a) Az 1. számlaosztály az állóeszközök, beleértve a vagyoni értékű jogokat is, és a beruházások nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. Külön számlacsoport mutatja az állóeszközök bekerülési (bruttó) értékét és elszámolt értékcsökkenését.
b) A 2. számlaosztály a készleteket, mind a vásárolt, mind a saját előállítású készleteket foglalja magába. Ide tartoznak az anyagok, a fogyóeszközök, a vásárolt és saját előállítású szellemi termékek, a gyártóeszközök, a göngyölegek, az állatok, a befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, a jóléti készletek, az áruk.
c) A 3. számlaosztályban találhatók a pénzügyi elszámolások: a pénz- és betétszámlák, az értékpapírok, az aktív pénzügyi elszámolások, a vevőkkel, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel (például társulásokkal, leányvállalattal stb.) szembeni követelések, továbbá a máshol befektetett eszközök. (Itt kell kimutatni az átmenő aktívákat is.)
d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök saját és az idegen forrásait. Ide tartoznak az alapítói vagyon, a felhalmozott vagyon és a tartalékvagyon (mint saját forrás), a szállítókkal, a hitelezőkkel, a pénzintézetekkel, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni tartozások, a tartós passzívák és az egyéb kölcsönök. Itt kell kimutatni az átmenő passzívákat, az "adózott eredmény" számlát, továbbá az évi mérleg- és eredményszámlákat is.
(2) A költségek kimutatására kijelölt 5., 6. és 7. számlaosztály a költségeket költségnemek, költséghelyek és költségviselők szerint csoportosítva tartalmazza.
Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemenkénti csoportosításban tartalmazza.
A közvetlen költségeket a 7. számlaosztályban tevékenységek (költségviselők) szerint; a közvetett költségeket pedig a 6. számlaosztályban - a területi elv érvényesítésével - a felmerülés helyén kell kimutatni.
(3) A 8. és 9. számlaosztályok az eredményszámlákat foglalják magukban. Az értékesítés elszámolt (közvetlen, illetve szűkített) önköltségét, a fel nem osztott költségeket és a különféle ráfordításokat a 8. számlaosztály; az értékesítés árbevételét és a különféle bevételeket a 9. számlaosztály tartalmazza. Az összes bevétel és az összes ráfordítás különbözeteként állapítható meg a gazdasági tevékenység eredménye (nyereség vagy veszteség), a mérlegben kimutatott (mérleg szerinti) eredmény összegével egyezően.
(4) A 0 számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt nem befolyásolják.
Egységes ágazati számlakeret
5. §Az Egységes ágazati számlakeret a Népgazdasági számlakeret előírásain alapul. Az Egységes ágazati számlakeret előírásait jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Ágazati könyvviteli előírások
6. §A meghatározott népgazdasági ágba (ágazatba) sorolt vállalkozóra érvényes sajátos (ágazati) könyvviteli előírásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Egyszerűsített kettős könyvvitel
7. §(1) Az egyszerűsített kettős könyvvitel tartalmát az Egyszerűsített számlakeret foglalja magában.
(2) Az Egyszerűsített számlakeretet, az Egységes ágazati számlakerettől eltérő előírásai jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Egyszeres könyvvitel
8. §(1) Az egyszeres könyvvitel tartalmát és vezetésének módját a rendelet 4. melléklete határozza meg.
(2) Az egyszeres könyvvitelt alkalmazó új vállalkozó működésének megkezdését követő 30 napon belül, a már működő vállalkozó pedig az új naplófőkönyvet - használatba vétel előtt - az adóhatósághoz hitelesítésre köteles benyújtani.
(3) A naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartások szabályszerű vezetéséről a vállalkozó, illetve a vállalkozás tagjai (képviselői) kötelesek gondoskodni.
Sajátos könyvviteli előírások
9. §(1) A Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre és a Pénzintézeti Központra vonatkozó kiegészítő könyvviteli előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
(2) A lakásszövetkezetre, a társadalmi szervezetre (pl. tömegmozgalom, egyesület), és az alapítványra érvényes könyvviteli előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
(3) A víziközmű társulatra vonatkozó sajátos könyvviteli elszámolásokat a Vízgazdálkodási Ágazati könyvviteli előírás tartalmazza.
Könyvviteli rendszerek változása
10. §(1) A kettős könyvvitelről az egyszerűsített kettős könyvvitelre történő áttéréskor az eredményfelosztás adataival, módosított évzáró mérleg alapján kell a nyitó mérleget elkészíteni. Az áttéréskor meglévő saját termelésű készletek értékét a folyamatos könyvelés keretében, az eredmény terhére, a fel nem osztott költségek között kell elszámolni.
(2) Az egyszerűsített kettős könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az eredményfelosztás adataival módosított évzáró mérleg alapján kell a nyitó mérleget elkészíteni. A saját termelésű készleteket - számitott közvetlen önköltségen - a folyamatos könyvelés keretében készletre kell venni, az áttérés éve fel nem osztott költségeinek csökkentésével.
(3) Az egyszerűsített kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az eredményfelosztás adataival módosított évzáró mérleg alapján vagyonkimutatást kell készíteni. Ebben az esetben az évzáró mérleg elkészítését megelőzően az átmenő aktívákat és az átmenő passzívákat - az eredmény terhére, illetve az eredmény javára elszámolva - meg kell szüntetni. A saját termelésű készleteket általános forgalmi adó nélküli eladási áron -az áttérést követően - a vagyonkimutatásba be kell állítani, ez azonban az eredményt nem befolyásolja. A vevők, szállítók áttérés időpontjában meglévő állománya azok pénzügyi rendezésekor nem módosítja az eredményt.
(4) Az egyszeres könyvvitelről az egyszerűsített kettős vagy kettős könyvvitelre történő áttéréskor a vagyonkimutatás alapján kell a nyitó mérleget elkészíteni. Egyszerűsített kettős könyvvitelre történő áttérésnél a saját termelésű készletek értékét a folyamatos könyvelés keretében ki kell vezetni forrásával szemben. El kell számolni a vevők állományával azonos összegű árbevételt, illetve a szállítók állományával azonos összegű költséget, s rendezni kell a költségvetéssel az el nem számolt általános forgalmi adót.
(5) Ha az egyéni vállalkozó adóalanyként bejelentkezett, az alapítói vagyonnal azonos összegű vagyonkimutatást, illetve nyitó mérleget készít.
Ha az egyéni vállalkozó vállalkozási nyereségadó alanyiságát megszünteti, a záró vagyonkimutatás, illetve zárómérleg elkészítését követően a vállalkozás megszűnésére vonatkozó előírások szerint köteles eljárni.
A számlarend
11. §(1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az Egységes ágazati számlakeret, valamint az Ágazati könyvviteli előírások alapján számlarendet köteles készíteni.
(2) Az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az Egyszerűsített számlakeret alapján számlarendet köteles készíteni, oly módon, hogy az Egyszerűsített számlakeretben nem szabályozott elszámolásoknál a megfelelő Ágazati könyvviteli előírást is figyelembe kell venni.
(3) A számlarend tartalmazza:
a) minden kijelölt számla számjelét és megnevezését (számlarend-tükör);
b) a számla tartalmát csak abban az esetben, ha a vállalkozó a számlakeretben megnyitott számlát tovább tagolta;
c) a választott megoldást azoknál a számláknál, amelyeknél a számlakeretben vagylagos szabályozás szerepel;
d) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.
(4) A számlarendet, e rendelet végrehajtása képpen, első ízben c rendelet megjelenését követő 90 napon belül kell összeállítani, illetve a meglevő számlarendet kiegészíteni vagy módosítani.
(5) Az újonnan alakuló vállalkozó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számítolt 90 napon belül elkészíteni.
(6) A vállalkozó köteles számlarendjét a megjelent előírásoknak vagy belső adatszolgáltatási igényeinek megfelelően folyamatosan kiegészíteni vagy módosítani. A számlarend kiegészítéseit és módosításait ellenőrizhető módon, írásban kell rögzíteni,
(7) A számlarend összeállításáról, előírásainak szabályszerű megtartásáról és megtartatásáról, a vállalkozás vezetője és a számviteli rendért felelős vezető együttesen kötelesek gondoskodni.
Analitikus nyilvántartások
12. §(1) Az analitikus nyilvántartások rendjét és tartalmát - a számlakeretekben foglalt előírások megtartásával - a vállalkozó alakítja ki.
(2) A kettős könyvvitelre épülő analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.
(3) A vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a mérlegbeszámoló és az évközi beszámoló összeállításához, a pénzügyi információkhoz szükséges értékadatok rendelkezésre álljanak.
A könyvviteli zárlat
13. §(1) A könyvviteli zárlat alatt az időszak (hónap, negyedév, év) végén a folyamatos könyvelés - ideértve a főkönyvi könyvelést és az analitikus nyilvántartások vezetését is - teljesség tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat értjük.
(2) A kettős könyvvitelt, illetve az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a könyvviteli számlákból legalább negyedévenként - az összes főkönyvi számla Tartozik-Követel (halmozott) forgalmát és záró egyenlegét magában foglaló - főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
(3) A könyvviteli zárlat határidejét - a külső és belső adatszolgáltatási időpontokkal összhangban - a vállalkozás vezetője és a számviteli rendért felelős vezető együttesen állapítják meg.
(4) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó naplófőkönyvét legalább negyedévenként köteles lezárni. A negyedéves zárlat során meg kell állapítani a naplófőkönyv értékrovatainak év elejétől göngyölített végösszegeit és el kell végezni a naplófőkönyv számszerű egyeztetését.
14. §
(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 67/1987. (XII. 10.) PM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet mellékletei a Pénzügyi Közlönyben kerülnek közzétételre.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter