adozona.hu
79/1988. (XII. 7.) MT rendelet
79/1988. (XII. 7.) MT rendelet
az állami szanálásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a korlátolt felelősségű társaságra, a részvénytársaságra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki.
Állami szanálási eljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a gazdálkodó szervezet ...
79/1988. (XII. 7.) MT rendelet
az állami szanálásról
A felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §A rendelet hatálya az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezetre, a korlátolt felelősségű társaságra, a részvénytársaságra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) terjed ki.
2. §
(1) Állami szanálási eljárás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenség miatti megszüntetése az adott körzetben súlyos foglalkoztatási zavarokat okozna, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségen alapuló polgári jogi szerződés vagy honvédelmi feladat teljesítését veszélyeztetné, ha a fizetésképtelenség biztosító intézeteknél nem biztosítható káresemények miatt következik be.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett okból szanálási eljárás megindításának elhatározása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. Ezt a Minisztertanács tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az országos érdekképviseleti szervek a felszámolási eljárás megindításának közzétételéig (tvr. 12. §) kezdeményezhetik.
3. §
(1) Az állami szanálási eljárás elrendeléséről a pénzügyminiszter dönt.
(2) A pénzügyminiszter a döntését a kereskedelmi miniszter, a honvédelmi miniszter, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, az alapító szerv vezetője, az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a Magyar Gazdasági Kamata elnöke, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzforgalmi (elszámolási) számlát vezető pénzintézet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, szövetkezetek cselében az országos érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével hozza meg.
(3) A 2. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az állami szanálási eljárás megindítása iránt a pénzügyminiszter a Minisztertanács határozata alapján intézkedik.
4. §
(1) A szanálási eljárás célja, hogy az eljárás keretében kialakított javaslatok megvalósításával biztosítható legyen a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítása és kiegyensúlyozott, gazdaságos működése.
(2) Az állami szanálást a pénzügyminiszter felügyelete alatt jogi személyként működő Szanáló Szervezet folytatja le.
(3) A szanálási eljárás céljának elérése érdekében szükséges vizsgálatokat a Szanáló Szervezet nevében, annak vezetője által kinevezett szanálási biztos végzi el.
(4) A szanálási biztosnak vizsgálnia kell a gazdálkodó szervezet elmúlt időszaki gazdálkodását, a jövőbeni eredményes és pénzügyileg kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Komplex módon, összefüggéseiben kell vizsgálnia a fizetésképtelenség okát és a fizetőképesség helyreállításának módját.
(5) A szanálási biztosnak vizsgálnia kell a felelősséget is a szanálás elrendelésére okol adó helyzet kialakulásában.
(6) A szanálási biztos a vizsgálatnál felhasználhatja:
- a gazdálkodó szervezetnél lefolytatott pénzügyi ellenőrzések megállapításait;
- a gazdálkodó szervezet által készített és benyújtott kibontakozási programot;
- a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati anyagait;
- a felügyelő és ellenőrző bizottság jelentéseit;
- a számlavezető pénzintézet által végzett elemzéseket, valamint
- a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzési és elemző anyagokat.
(7) A vizsgálat során a gazdálkodó szervezet minden dolgozója köteles a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a szükséges felvilágosításokat és adatokat a szanálási biztosnak megadni.
5. §
(1) A szanálási biztos a szanálási eljárás során szakértőket is igénybe vehet, szakértői vizsgálatokat végeztethet.
(2) A szanálási biztos soron kívül ellenőrzésre kérheti fel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervét, amely az ellenőrzést egy hónapon belül köteles elvégezni.
(3) A szanálási eljárással kapcsolatban felmerülő költségek (pl. szakértői) - a szanálási biztos díjazását kivéve - a szanálás alá vont gazdálkodó szervezetet terhelik.
6. §
(1) Az állami szanálási eljárási az elrendeléstől számítva legfeljebb három, kivételes esetekben - a szanálást elrendelő szerv engedélye alapján - hat hónapon belül kell lefolytatni. Ennek során a Szanáló Szervezet előkészíti a szanálási eljárás lezárását jelentő - a fizetőképesség helyreállítására és a gazdaságos működés megteremtésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az azok végrehajtásának elmulasztása esetén érvényesíthető, jogkövetkezményeket tartalmazó - megállapodást. A megállapodás keretében a fizetőképesség helyreállítása érdekében harmadik személyek is vállalhatnak kötelezettséget. A megállapodásban rendezni kell a harmadik személyek kötelezettségvállalását is.
(2) A megállapodás előkészítésének ideje alatt a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet feladata a hitelezőkkel az egyezségi tárgyalások lefolytatása a követelések kielégítésének sorrendjéről, határidejéről és arányáról. A hitelezőkkel az egyezség megkötésére az állami szanálással kapcsolatos megállapodás keretében kerül sor; az egyezség a megállapodás kiegészítő okmánya.
(3) Az egyezség megkötése érdekében az állami vagyon körébe tartozó követelésről a követelés jogosultja részben vagy egészben lemondhat.
7. §
(1) Az állami szanálási eljárás lezárását jelentő megállapodás tervezetét az alapító szerv, illetőleg az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) és az illetékes érdekképviseleti szerv véleményét kikérve a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(2) A megállapodás tervezetének aláírásához, a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetőleg küldöttgyűlése általános vezetésével működő állami vállalat esetében az általános vezetést ellátó testület, szövetkezet esetében a közgyűlés (küldöttgyűlés), korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés, részvénytársaság cselében a közgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott módon jóváhagyott megállapodást a gazdálkodó szervezet vezetője és a Szanáló Szervezet vezetője írja alá.
8. §
(1) Az állami szanálási eljárás meghiúsul, ha nem jön létre megállapodás, illetőleg ha a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet és a hitelezők nem kötöttek egyezséget.
(2) Az. állami szanálási eljárás elrendelését, továbbá lezárását és annak eredményét (sikeres vagy meghiúsult) az állami szanálás elrendelésére jogosult szerv megkeresése alapján a törzskönyvbe és a cégjegyzékbe be kell jegyezni.
(3) Az állami szanálási eljárás meghiúsulása esetén ismételt szanálási eljárásnak nincs helye.
9. §
A Szanáló Szervezet köteles a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Amennyiben azok megvalósulását veszélyeztetettnek látja, jogosult a megállapodásban foglalt jogkövetkezményekkel érvényesíteni.
10. §
A Szanáló Szervezet működési rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg.
11. §
(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba; a hatálybalépése előtt indult szanálási eljárásban a korábbi jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 26/1986. (VII. 16.) MT rendelet hatályát veszti.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese