adozona.hu
12/1989. (III. 12.) PM rendelet
12/1989. (III. 12.) PM rendelet
a szövetkezetek egyes részlegeinek átalányelszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1016/1985. (III. 20.) MT határozatban foglaltak alapján a következőket rendelem:
A szövetkezet termelő vagy szolgáltató tevékenységet (beleértve a szövetkezet megrendelésére végzett szolgáltatást) végző részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg). A kizárólag belkereskedelmi tevékenységet folytató részleg átalányelszámolásos rendszerben nem működtethető.
Az átalányelszámolásos rendszer akkor alkalmazható, ha az árbevétel legalá...
12/1989. (III. 12.) PM rendelet
a szövetkezetek egyes részlegeinek átalányelszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről
Az 1016/1985. (III. 20.) MT határozatban foglaltak alapján a következőket rendelem:
1. §(1) A szövetkezet termelő vagy szolgáltató tevékenységet (beleértve a szövetkezet megrendelésére végzett szolgáltatást) végző részlegét átalányelszámolásos rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: átalányelszámolásos részleg). A kizárólag belkereskedelmi tevékenységet folytató részleg átalányelszámolásos rendszerben nem működtethető.
(2) Az átalányelszámolásos rendszer akkor alkalmazható, ha az árbevétel legalább 51%-a az (1) bekezdés alapján végezhető tevékenységből származik.
(3) Az átalányelszámolásos részleg legfeljebb 40 fővel működhet.
(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége, amely a szövetkezet által meghatározott keretek között működik.
2. §
(1) Az átalányelszámolásos részlegben csak a szövetkezettel tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozó foglalkoztatható, akivel a szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben történő foglalkoztatásáról külön megállapodást köt.
(2) A szövetkezet az átalányelszámolásos részlegben végzett tevékenységre saját tagjával vagy alkalmazottjával (a továbbiakban együtt: dolgozó) mellékfoglalkozásként is köthet megállapodást.
(3) A dolgozó munkamegállapodásában, illetve munkaszerződésében az átalányelszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell.
3. §
(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozóinak munkadíját, illetve munkabérét (a továbbiakban együtt: munkabér) az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozóknak járó munkabér figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A munkabér magában magában foglalja a bérköltséget terhelő összes díjazást.
4. §
(1) Az előző évek tényszámai, illetve a hasonló tevékenységet folytató dolgozók egy főre jutó termelési értékének figyelembevételével a külön megállapodásnak különösen tartalmaznia kell:
a) a tevékenységi kör részletes meghatározását;
b) a telephely megjelölését;
c) a várható évi árbevételt (tevékenységenként);
d) a várható évi árbevétellel kapcsolatban felmerülő költségek összegét a következő költségnemenkénti részletezéssel: anyagköltség, dolgozónként részletezett bérköltség, társadalombiztosítási járulék;
e) a részleg által közvetlen fizetendő költségek megnevezését;
f) az átalány évi összegét és a befizetés időpontját;
g) a részlegnek használatra átadott álló- és fogyóeszközöket, valamint a használattal kapcsolatos egyéb megállapodást;
h) az anyag- és alkatrész beszerzés (ellátás, elszámolás) módját;
i) garanciális javítás végzése esetén annak elszámolási módját;
j) az állóeszközök fenntartására, felújítására, cseréjére és selejtezésére vonatkozó rendelkezéseket;
k) a dolgozó szabadsága, keresőképtelenséget okozó betegsége, illetőleg egyéb igazolt, huzamos (15 napot meghaladó) távolléte esetén, valamint ha a tervezett árbevétel elérését más objektív körülmény akadályozza a befizetendő átalány időarányos és megfelelő csökkentésének módját;
l) adókedvezményre jogosító tevékenység végzése esetén az annak igénybevételére vonatkozó megállapodást;
m) az általános forgalmi adóra vonatkozóan a szövetkezet és a részleg közötti elszámolás módját.
(2) Ha a külön megállapodást a részlegben dolgozókkal együttesen kötik meg, azt minden dolgozónak alá kell írnia. Ebben az esetben a bevétel kezelésére, az abból visszatartható munkabér kifizetésére, a részleget terhelő átalány befizetésére, valamint a működéssel kapcsolatos más feladatok ellátására megbízott jelölhető ki. A külön megállapodásnak tartalmaznia kell a részleg belső gazdálkodását érintő, a dolgozók egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályokat, továbbá - ha megbízottat jelöltek ki - a megbízott nevét.
(3) A részlegnek átadott eszközök gondos megőrzése és karbantartása a részlegben dolgozók feladata. Az állóeszközök felújításáról és szükség szerinti cseréjéről, valamint a selejtezésről - a külön megállapodás szerint - a szövetkezet gondoskodik.
(4) Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezetre és a tevékenységre vonatkozó árrendelkezéseket, illetve a szövetkezet által ennek figyelembevételével megállapított árakat (díjakat) köteles megtartani.
5. §
(1) Az átalány a következő tételeket foglalja magába:
a) a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított társadalombiztosítási járulékot;
b) a szövetkezet költségeihez való hozzájárulást (az értékcsökkenési leírást is beleértve);
c) a szövetkezet nyereségéhez való hozzájárulást.
(2) Az átalányelszámolásos részleg köteles havonta a külön megállapodásban rögzített munkabér alapulvételével számított nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a szövetkezet részére befizetni.
6. §
(1) A szövetkezet a külön megállapodást felmondhatja ha a részleg
a) súlyosan megszegi a működésre és gazdálkodásra vonatkozó hatósági, illetőleg a szövetkezet által előírt rendelkezéseket;
b) az átalány összegét az előírt határidőben - ismételten - nem fizeti be, vagy a részleget terhelő egyéb kötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget;
c) tevékenységét rendszeresen szakszerűtlen végzi.
(2) A részleg a külön megállapodást felmondhatja, ha a szövetkezet az abban vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Az átalányelszámolásos részleg tartozásáért - a részleg dolgozóit terhelő adótartozás kivételével - a szövetkezet teljes vagyonával felel.
7. §
(1) A szövetkezet legalább negyedévenként számolja el a külön megállapodásban rögzített évi árbevétel, a költségnemenként meghatározott költségek, valamint a tevékenységgel kapcsolatos esetleges egyéb tételek tárgynegyedévre jutó részét.
(2) A szövetkezetnek a külön megállapodásban rögzített és a tényleges árbevétel közötti különbözetet év végén az eredményt nem érintő módon kell elszámolni.
(3) A szövetkezet a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a táppénzt a társadalombiztosításról szóló jogszabályok figyelembevételével a munkabér tárgyhónapra jutó részének alapulvételével köteles megállapítani és megfizetni.
(4) Az általános forgalmi adó és az árkiegészítés alanya kizárólag a szövetkezet.
8. §
(1) Az átalányelszámolásos részleg dolgozói az előírt nyilvántartásokat részleg szinten is vezethetik oly módon, hogy abból a személyi jövedelemadó megállapításához szükséges jövedelem és árbevétel dolgozónként egyértelműen kimutatható legyen. Az átalányelszámolásos részlegben dolgozók egymástól eltérő nyilvántartást nem vezethetnek.
(2) A szövetkezet az adójogszabályokban előírt nyilvántartási kötelezettségen kívül más ilyen kötelezettséget is meghatározhat.
9. §
Ez a rendelet 1989. március 15-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM együttes rendelet, valamint az azt módosító 65/1982. (XI. 16.) PM rendelet és az 1/1986. (II. 1.) PM rendelet.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter