adozona.hu
46/1987. (X. 14.) PM rendelet
46/1987. (X. 14.) PM rendelet
a korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 40/1987. (X. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: jövedelemszabályozási rendelet) 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményét kikérve - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya a jövedelemszabályozási rendelet 3. szám...
46/1987. (X. 14.) PM rendelet
a korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról
A 40/1987. (X. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: jövedelemszabályozási rendelet) 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményét kikérve - a következőket rendelem.
1. §(1) A rendelet hatálya a jövedelemszabályozási rendelet 3. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetekre terjed ki.
(2) A gazdálkodó szervezet szakágazati besorolására a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere az irányadó.
2. §
A gazdálkodó szervezet a jövedelemszabályozási rendeletet és az annak végrehajtásáról szóló 45/1987. (X. 14.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következő eltérésekkel köteles alkalmazni.
3. §
(1) A befizetendő nyereségadó terhére a gazdálkodó szervezet a Vhr. 2. számú melléklete szerinti nyereségadó kedvezményeket veheti igénybe, kivéve:
a) a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások,
b) a kistelepüléseken és tanyán végzett kiskereskedelmi tevékenységek
után járó kedvezményeket.
(2) Visszatarthatja a befizetendő nyereségadó terhére a tanácsi házkezelési tevékenységet végző gazdálkodó szervezet a házilagosan végzett lakóházjavítási munkái során kibontott és e tevékenysége keretében visszaépített bontási anyagok könyvszerinti értékének 10 százalékát, továbbá az értékesített bontási anyagok árbevételének 5 százalékát.
4. §
A gazdálkodó szervezet tartalékvagyont nem képez.
5. §
A gazdálkodó szervezetnek a fejlesztési célra kapott (tanácsi és egyéb) összegeket a számlavezető banknál nyitott elkülönített számlán kell tartania, s azokat az átutaláskor meghatározott célra köteles felhasználni. A gazdálkodó szervezet azonban egyes, meghatározott célt szolgáló más pénzeszközöket is a számlavezető banknál nyitott elkülönített számlán tarthat.
6. §
Az alapító szerv által a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási és a pénzügyminiszter által esetenként engedélyezett egyéb célra juttatott támogatásokat a gazdálkodó szervezet a mérleg szerinti eredménye javára számolhatja el.
7. §
(1) A gazdálkodó szervezet az olyan ipari és építőipari teljesítménye után, amelyet nem a korlátozott nyereségérdekeltség hatálya alá tartozó megrendelő részére végez, vagy nem e tevékenységek ellátását és fejlesztését szolgálja, továbbá nem a korlátozott nyereségérdekeltségűnek minősülő tevékenységek eredményeként jön létre, termelési adót köteles fizetni.
(2) A termelési adó alapja az - alvállalkozói teljesítéssel csökkentett - adóköteles nettó árbevétel; mértéke 3 százalék.
(3) Az egyes szakágazatokra vonatkozó konkrét előírásokat e rendelet melléklete tartalmazza.
(4) A kulturális és sportszolgáltatásokat végző, valamint az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezet termelési adófizetési kötelezettségét a pénzügyminiszter külön is megállapíthatja.
8. §
Az 1987. évi eredményelszámolás után még hátralévő kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettségét a gazdálkodó szervezetnek nem kell teljesítenie.
9. §
(1) E rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben 1988-ban, illetve az 1988. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 41/1986. (X. 31.) PM rendelettel és a 31/1985. (X. 31.) PM rendelettel módosított 34/1984. (XI. 5.) PM rendelet hatályát veszti.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 46/1987. (X. 14.) PM rendelethez
A rendelet 7. §-a alapján valamennyi korlátozott nyereségérdekeltségű rendben gazdálkodó vállalatnál mentesek a termelési adó megfizetése alól mindazok az ipari és építőipari termékek, létesítmények és szolgáltatások (a továbbiakban: teljesítmények), amelyeket- a vállalat saját részére végez, saját eszközállományába kerül és tartós üzemeltetését saját maga végzi;
- a vállalat bármely jogi vagy nem jogi személyiségű megbízó megrendelésére végez és a megrendelt teljesítmény
- a korlátozott nyereségérdekeltség körébe sorolt alaptevékenységek ellátását, eszközeinek karbantartását, felújítását, korszerűsítését (a továbbiakban: fenntartását) és fejlesztését, valamint az ezekkel összefüggő műszaki tervezést, lebonyolítást és kivitelezést szolgálja (ideértve a korlátozott nyereségérdekeltségű társvállalatok javára végzett üzemi, oktatási és jóléti célokat szolgáló teljesítményeket is), vagy
- a korlátozott nyereségérdekeltség körébe sorolt alaptevékenységek ellátásának eredményeként jön létre és azt hasznosítja (értékesíti);
- célszervezet végzi;
- a vállalat a tanácsok vagy a tanácsi intézmények forrásai terhére építőipari teljesítményként végzi és e megrendelők tevékenységeinek vagy tevékenységi eszközeinek fenntartását szolgálja (nem sorolva azonban ide új intézmények vagy lakások építését).
A fenti általánosan körvonalazott adómentességen belül az egyes kommunális szakágazati tevékenységek köréből a következő külön részletezést is kívánó teljesítmények mentesek a termelési adó megfizetése alól.
a) Az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelése és fenntartása köréből:
- a meglevő lakóépületek és vegyes rendeltetésű épületek, valamint a hozzájuk tartozó létesítmények (például járda, kerítés, tüzelőanyagtároló stb.) fenntartási, bontási munkái;
- telekhatáron belül - az épületek rendeltetésszerű használatához tartozó - létesítmények (az udvar fásítása, térburkolattal való ellátása, padok elhelyezése stb.) építési és fenntartási munkái;
- telekhatáron belül az épületek közművesítési, fűtésszerelési és ezek üzemeltetési és fenntartási munkái;
- a meglevő épületen felújítás keretében végzett bővítési munkák (toldaléképítés, tetőtérbeépítés, emeletráépítés és életvédelmi helyiségek létesítése);
- közösségi antennarendszerek létesítése és fenntartása;
- rovarirtás és más kártevőktől való mentesítés.
b) A köztisztasági szolgáltatás köréből a köztisztasági tevékenységgel s a közterületek rendjével összefüggő munkák, így különösen:
- a szilárd hulladékok tárolására szolgáló létesítmények, berendezések, edényzetek, konténerek készítése, kihelyezése, kölcsönzése, tisztítása és fenntartása;
- lerakótelepek és ártalmatlanító berendezések létesítése, továbbá az azokhoz szükséges, jogszabályban előírt egyéb létesítmények és az oda vezető egyszerű szerkezetű, kizárólag üzemi célokat szolgáló és a telepek működési idejével arányban álló élettartamú utak megépítése, illetve az eddig felsoroltak üzemeltetése, fenntartása és megszüntetése;
- célgépkocsik és célgépek, valamint alkatrészeik gyártása és fenntartása;
- közterületi utak, járdák fenntartása, koptatóréteg cseréje (a beruházás jellegű útalap felújítás nélkül), közműépítések utáni nyomvonal helyreállítás, valamint nem beruházás jellegű egyszerű autóparkolók kialakítása;
- útburkolati jelek létesítése és fenntartása;
- úttartozékok (forgalmi jelzőtáblák, lámpák, tájékoztató- és díszítő táblák) ideiglenes vagy végleges kihelyezése, üzemeltetése, fenntartása és cseréje;
- közterületi műtárgyak (támfal, áteresz stb.) létesítése és fenntartása;
- közterületi padok gyártása és kihelyezése, ezek, valamint az önálló funkciót ellátó parapet falak fenntartása;
- közforgalmi járműmegállóhelyek létesítése és fenntartása;
- közterületi vízmedence, szökőkút építése és javítása, valamint közterületi szobrok elhelyezése;
- utcanév- és házszámtáblák felszerelése;
- forgalmat veszélyeztető sziklák megerősítése;
- árok és padka rendezés, valamint víznyelők tisztítása;
- nyilvános WC létesítése;
- egyéb közterületi tevékenység (elhagyott gépkocsik és autóroncsok elszállítása, városdíszítés ünnepi alkalmakra, az ezekhez szükséges kellékek készítése, nagyobb nyilvános rendezvények esetén a szükséges ideiglenes építés, majd bontás, közterületi fenyőfaállítás és -bontás, valamint gyepmesteri tevékenység).
c) A településtisztasági szolgáltatás köréből:
- a folyékony hulladékok ártalmatlanításához szükséges tőzeg kitermelése és értékesítése;
- kisebb biogáz üzemek kivitelezése és biogáz előállítása;
- a folyékony hulladékok tárolására szolgáló létesítmények, berendezések, az elvezetésre szolgáló nem közüzemi csatornalefolyó- és árokrendszerek, valamint az elhelyezéshez szükséges szennyvíztisztító berendezések, lerakó- és ártalmatlanító telepek, továbbá az ezek megközelítésére szolgáló egyszerű szerkezetű, kizárólag üzemi célú, a telepek működési idejével arányban álló élettartamú utak és a telepek üzemeltetéséhez szükséges építmények létesítése, fenntartása, fertőtlenítése és megszüntetése;
- célgépek és alkatrészeik készítése, valamint fenntartása.
d) A parkosítás és városi kertészet köréből:
- zöldfelületek, védőerdők bárhol történő kialakítása, fenntartása és rekonstrukciója, az azok teljes értékű használhatóságához a közvélemény által elvártan hozzátartozó létesítményekkel együtt (ide értve különösen a közparkokban létesített sétautakat a burkolatuktól függetlenül, a közműveket, közutakat, vízmedencéket, vizelvezetőket, pihenőhelyeket, kerítéseket, játszótereket, kizárólag a szabadidő eltöltésére szolgáló kisebb sportpályákat és sportszereket, a pihenéshez tartozó kis árusító pavilonok kihelyezését, egyéb parkfelszereléseket. Nem értve azonban ide a részben vagy egészben a hivatássport céljára szolgáló pályák és a hozzájuk tartozó létesítmények kialakítását és fenntartását, ahol a zöldterületnek nincs önálló funkciója, az alapvető funkciót a hivatássport képviseli. Nem értve továbbá ide a zöldterületek mellett vagy azokon belül kiépített, a járműforgalom céljára szolgáló, beruházás jellegű úttesteket, autóparkolókat, amelyek nem a zöldterületek, hanem a közutak részei. Végül ugyancsak nem értve ide a parkosított közintézmények kerítéseit, udvarburkolását, járdaépítését, ahol az említett létesítmények nem a zöldterület, hanem intézmény részei);
- parkokban és zöldterületeken elhelyezhető növények termelése, művirágok készítése és mindezek értékesítése.
e) A kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatás köréből:
- a kémények, füstcsatornák, szellőztetőkürtők, szemétledobók és közművezeték csatornák fertőtlenítése, valamint fenntartása, továbbá üzembiztonsági és életvédelmi vizsgálata;
- tüzeléstechnikai berendezések készítése, fenntartása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások (bemérés, vizsgálat stb.) végzése;
- épületek légszennyezés kibocsátásának mérése.
f) A temetkezési szolgáltatás köréből:
- új temetők és a hozzájuk tartozó létesítmények (közművek, utak, hűtőberendezések, üzemi épületek) építése, illetve készítése, fenntartása és megszüntetése;
- sírépítés, sírgondozás és sírkőüzemi tevékenység;
- koszorú és virágcsokor készítés.