adozona.hu
44/1987. (X. 14.) MT rendelet
44/1987. (X. 14.) MT rendelet
a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) ponti, a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra, a korlátolt felelősségű társaságra, valamint a tanácsi költségvetési üzemre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).
A rendelet hatálya nem terjed ki:
a mezőgazdasági és erdőgazdálkodás népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szervezetekre, valamint az élelmiszeripari szakágazatokba sorolt gazdálkodó szervezet...
44/1987. (X. 14.) MT rendelet
a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) ponti, a belföldi jogi személyek által létesített részvénytársaságra, a korlátolt felelősségű társaságra, valamint a tanácsi költségvetési üzemre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
- a mezőgazdasági és erdőgazdálkodás népgazdasági ágba sorolt gazdálkodó szervezetekre, valamint az élelmiszeripari szakágazatokba sorolt gazdálkodó szervezetek közül azokra, amelyek az említett népgazdasági ágban alkalmazott jövedelemszabályozás szerint gazdálkodnak:
- arra a gazdálkodó szervezetre, amelynél a fogyasztási szolgáltatási tevékenység értéke meghaladja az összes tevékenység értékének 50 százalékát;
- a vízgazdálkodási társulatra:
- a pénzintézeti szolgáltatás (75) ágazatba sorolt szervezetre, ideértve a takarékszövetkezetet is;
- a lakás-, üdülő-, garázs-, műhely vagy üzlethelyiség-építő, illetve fenntartó szövetkezetre és az iskolaszövetkezetre;
- a kisszövetkezetre és
- a külföldi részvétellel működő jogi személyiségű gazdasági társulásra.
A vállalati bérszabályozás rendszere
2. §(1) A vállalati bérszabályozás rendszerében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók:
a) központi bértömeg szabályozás,
b) központi átlagbér szabályozás.
(2) A bérszabályozási rendszer mértékeit a népgazdasági terv figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A gazdálkodó szervezet által felhasználható tárgyévi bértömeget, illetve átlagbért - valamint az ezek esetleges túllépésének jogkövetkezményeit - külön jogszabály állapítja meg.
(4) A tárgyévi bértömeg-, illetve átlagbér-növekedés viszonyítási alapját a magánszemélyek jövedelemadójának bevezetésére tekintettel 1988-ban - külön jogszabály előírásai szerint - át kell számítani.
3. §
A gazdálkodó szervezet - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - a vállalati bérszabályozás rendszerét meghatározó előírás alól mentesülhet.
Az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználása
4. §A gazdálkodó szervezet az adózott nyereségből - külön jogszabályban meghatározott címeken és feltételek mellett - a dolgozók anyagi ösztönzése érdekében kifizetéseket teljesíthet.
A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere
5. §(1) A vállalat magasabb vezető állású, szövetkezetnél magasabb vezető munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozója részére a vagyonarányos tiszta eredmény, valamint a vagyonnövekedés mutatóihoz együttesen kapcsolt éves prémiumfeladatot kell kitűzni. Ezen felül a munkáltató egyedi célfeladatokat is előírhat. A prémiumfeladat (egyedi célfeladatok) teljesítése esetén a magasabb vezető állású dolgozó részére prémium fizethető.
(2) Ha a gazdálkodás körülményei és céljai indokolttá teszik, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő prémiumfeladat kitűzését is engedélyezheti, illetve a prémium feltételek meghatározásának jogkörét átruházhatja.
(3) Csökkenteni kell a prémiumot, illetve meg kell vonni azt, ha a gazdálkodó szervezet a 2. § (3) bekezdésében említett felhasználható bértömeget, illetve átlagbért túllépi, továbbá, ha külön jogszabály így rendelkezik.
(4) A magasabb vezető állású dolgozó a személyi alapbérét - szövetkezetnél személyi alapmunkadíját -, valamint az (1)-(2) bekezdésben megjelölt prémiumot meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott jogcímeken kívül - nem részesülhet
6. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása - eltérő rendelkezés hiányában - az adózott nyereség.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni.
Záró rendelkezések
7. §A vállalati bérszabályozás rendszerére, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználására és a gazdálkodó szervezetek magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó részletes szabályokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg. Ennek során a vállalati bérszabályozás rendszerére vonatkozó általános érvényű előírások meghatározása mellett indokolt esetben az általánostól eltérő bérszabályozási feltételeket is megállapíthat.
8. §
(1) Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vállalati keresetszabályozásról, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 43/1984. (XI. 5.) MT, valamint az azt módosító 45/1985. (X. 31.) MT és 48/1986. (X. 31.) MT rendelet. Előírásaikat azonban az 1987. évre vonatkozó elszámolások során még alkalmazni kell.
Dr. Csehák Judit s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese