adozona.hu
58/1988. (VII. 20.) MT rendelet
58/1988. (VII. 20.) MT rendelet
a kistermelők szövetkezetéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetekről szóló módosított 1971. évi III. törvény (Szvt.) 12. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A kistermelők szövetkezetét (a továbbiakban: szövetkezet) legalább öt magánszemély alapíthatja meg. Az olyan magánszemély, aki nem kistermelő, csak a közös tevékenységhez szükséges mértékben lehet a szövetkezet tagja.
E rendelet alkalmazásában kistermelő az a magánszemély, aki gazdasági tevékenység folytatására jogosult, és ilyen tevékeny...
58/1988. (VII. 20.) MT rendelet
a kistermelők szövetkezetéről
A szövetkezetekről szóló módosított 1971. évi III. törvény (Szvt.) 12. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §(1) A kistermelők szövetkezetét (a továbbiakban: szövetkezet) legalább öt magánszemély alapíthatja meg. Az olyan magánszemély, aki nem kistermelő, csak a közös tevékenységhez szükséges mértékben lehet a szövetkezet tagja.
(2) E rendelet alkalmazásában kistermelő az a magánszemély, aki gazdasági tevékenység folytatására jogosult, és ilyen tevékenységet végez.
(3) A kijelölt háztáji földet, illetőleg illetményföldet használó kistermelőnek a szövetkezetbe való belépéséhez a földet használatba adó állami szerv, illetve szövetkezet hozzájárulása szükséges.
(4) A szövetkezet megalakulásához legalább olyan mértékű induló vagyon szükséges, amely az alapszabályban meghatározott tevékenység megkezdésének és az első évi tevékenység folyamatos kibontakozásának a megalapozásához szükséges.
2. §
(1) A szövetkezet alapszabályában kell meghatározni a következőket is:
a) a szövetkezetben végzett közös tevékenységet,
b) a szövetkezet induló vagyonának mértékét,
c) más szövetkezeti formából való átalakulás esetén azt a vagyont, amely az átalakulás során került a szövetkezet tulajdonába,
d) a tag által teljesített vagyoni hozzájárulást, valamint a közös tevékenység végzéséhez szükséges más befizetések mértékét és módját, továbbra ezek hozadéka kiszámításának szabályait,
e) a közgyűlés és az elnök hatáskörét,
f) az elnökön kívüli egyéb tisztség létesítését, vezetőség alakítását és ennek hatáskörét, bizottságok alakítását és ezek feladatkörét, továbbá munkahelyi tanácskozás működését,
g) a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) való elszámolás módját,
h) a szövetkezet megszűnése esetén a vagyon tagok közötti felosztásának módját.
(2) A szövetkezetben az elnökön kívüli egyéb tisztség létesítése, vezetőség és bizottságok alakítása, továbbá munkahelyi tanácskozás működtetése nem kötelező.
(3) Ha a szövetkezetben vezetőség nem működik, annak a jogszabályban megállapított hatáskörét az elnök gyakorolja.
(4) A tagsági és munkaügyi vita eldöntése - ha a szövetkezetben döntőbizottság nem működik -, a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vita eldöntése érdekében a közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni.
3. §
(1) A szövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik - az alapszabályon kívül - a szövetkezet más belső szabályzatainak elfogadása és módosítása is.
(2) A közgyűlést az elnök, illetve a vezetőség - az alapszabályban meghatározott esetekben és időközökben, de legalább évente egyszer - köteles összehívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok legalább tíz százaléka - húsznál kevesebb tag esetén legalább két tag - az ok és a cél megjelölésével azt kéri.
4. §
A törvényességi felügyeletet ellátó szerv a szövetkezetet feloszthatja akkor is, ha legalább egy éven át a szövetkezet
a) vagyona már nem éri el az alapszabályban meghatározott induló vagyon mértékét, illetve
b) tagjainak száma ötnél kevesebb.
5. §
(1) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagnak (örökösének) ki kell adni a tag által teljesített vagyoni hozzájárulást és más befizetéseket, valamint ezek hozadékát.
(2) Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolási eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitelezők követeléseinek teljesítése, valamint a részjegyek összegének felosztása után fennmaradó vagyon - az alapszabály rendelkezései szerint - a tagok között felosztható. Nem osztható fel azonban az a vagyon és annak hozadéka, amely más szövetkezeti formából való átalakulás során került a szövetkezet tulajdonába.
6. §
A szövetkezet tagja részjegyét - kivéve ha ennek folytán a vagyoni hozzájárulása megszűnik - a szövetkezet más tagjára átruházhatja.
7. §
(1) A szövetkezet közös tevékenységében foglalkoztatott tag munkavégzésével összefüggő kérdésekben a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tagsági viszonyból származó, nem a közös munkavégzéssel kapcsolatos anyagi felelősségre a polgári jog szabályai aa irányadók.
(2) Ha a szövetkezet veszteséges, a közös tevékenységből az abban résztvevő tagoknak csak a munkabérek jogszabályban meghatározott legkisebb összegének megfelelő díjazás jár; a már felvett díj megfelelő részét vissza kell fizetni.
8. §
A szövetkezet törvényességi felügyeletét ellátó szerv vizsgálatot csak jogszabály vagy az önkormányzati szabályzatok megsértésére utaló bejelentés alapján köteles végezni.
9. §
Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a kisszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések kivételével - az Szvt. és a végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; a rendelkezései szerint alapított szövetkezet azonban tevékenységét csak 1989. január hó 1. napjával kezdheti meg.
(2) A leányvállalatról szóló 65/1984. (XII. 29.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Leányvállalatot)
"b) szövetkezet - a lakásszövetkezet, a kisszövetkezet és a kistermelők szövetkezete kivételével -"
(hozhat létre.)
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke