adozona.hu
45/1988. (VI. 10.) MT rendelet
45/1988. (VI. 10.) MT rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a követ kezőket rendeli.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § Az alapszabályban és más belső szabályzatban mindazon kérdések szabályozhatók, amelyeket jogszabály nem tilt, vagy amelyekről jogszabály kötelez...
45/1988. (VI. 10.) MT rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet módosításáról
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a követ kezőket rendeli.
1. §A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról rendelkező 7/1977. (III. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § Az alapszabályban és más belső szabályzatban mindazon kérdések szabályozhatók, amelyeket jogszabály nem tilt, vagy amelyekről jogszabály kötelezően nem rendelkezik."
2. §
A R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az alapszabály módosítása során- az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv csak a módosítás jogszabálysértő részének jóváhagyását tagadhatja meg."
3. §
A R. 7. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a jelenlegi g) pont jelölése pedig f) pontra változik:
(A szervezeti és működési szabályzatban a jogszabályok és az alapszabály keretei között meg kell határozni:)
"g) a termelőszövetkezet tevékenységi körét;"
4. §
A R. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § A tagsági viszony a vezetőség - Tv. 8. § (3) bekezdésében foglalt esetben a küldöttgyűlés - által megállapított időponttól kezdődően jön létre. Ha a kérelmező a termelőszövetkezettel munkaviszonyban áll, a tagsági viszony kezdeteként a kérelmet tárgyaló vezetőségi ülés napjánál korábbi időpontot megállapítani nem lehet."
5. §
A R. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Nem lehet a termelőszövetkezet tagja, aki a másutt fennálló határozatlan időtartamú munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya miatt a közös munkában rendszeresen nem foglalkoztatható. Ez a rendelkezés a szakszövetkezeti tagsági viszony létesítésére nem vonatkozik."
6. §
A R. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kilépés bejelentésének időpontjától a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő időtartamon belül a tagot a munkaügyi szabályzatban meghatározott feltételek szerint lehet a munkavégzés alól felmenteni. A munkaügyi szabályzatban a felmentés időtartamát 30 napnál hosszabb időre megállapítani nem lehet."
7. §
(1) A R. 14. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot, illetve örökösét megilleti:)
"b) A zárszámadás időpontját követő 15 napon belül az alapszabályban biztosított éves eredménytől függő részesedés arányos része, az éves prémiumnak a kitűzött feltételek teljesítésével arányos része, valamint a vagyoni hozzájárulás utáni olyan osztalékrész, amelynek a mértéke a kilépés időpontjában még nem ismert."
(2) A R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A termelőszövetkezet alapszabályában megállapíthatja, hogy a tagsági viszony év közben történő megszüntetése esetén (Tv. 11. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai) a szövetkezet az éves prémiumból és az eredménytől függő részesedésből teljesítményt, illetve időarányos részt sem fizet. Az alapszabályban sem zárható ki a prémiumból, illetve eredménytől függő részesedésből az a kilépő tag, aki a kilépés időpontjáig a szövetkezet által a részére előírt éves munkamennyiséget már teljesítette."
8. §
A R. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) A közgyűlés határozatképességét a határozathozatal előtt is vizsgálni kell."
9. §
A R. 23. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A munkaszervezeti egységhez nem tartozó vagy munkavégzésre nem kötelezett tagok küldöttválasztási jogát az alapszabályban megfelelően biztosítani kell."
10. §
A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 27. § A vezetőség határozatképes, ha az alapszabályban megállapított létszám szerinti tagjainak kétharmad része jelen van; határozatait általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni:"
11. §
A R. 30. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait legfeljebb ötévi időtartamra a közgyűlés választja meg."
12. §
A R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nem függetlenített tisztségviselők, valamint a bizottságok tagjai a megbízatásukkal összefüggő feladatok végzésének idejére mentesek munkakörük ellátása alól. Részükre az emiatt kieső - közös munkaszervezetben végzett munkájuk után járó - jövedelmüket meg kell téríteni."
13. §
A R. 59. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vagyoni hozzájárulást a tagsági viszony megszűnése esetén vissza kell fizetni. A tag és a termelőszövetkezet a részjegynek és más vagyoni hozzájárulásnak meghatározott időre - a részesedésre való jogosultság mellett - történő visszahagyásában is megállapodhat."
14. §
A R. a következő 59 A §-sal egészül ki:
"59/A. § A termelőszövetkezet alapszabálya kimondhatja, hogy a tagok által önkéntesen jegyezhető vagyoni hozzájárulási formákban (célrészjegy, termelési és fejlesztési hozzájárulás) a szövetkezet határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottai is részt vehetnek a tagokra irányadó feltételekkel."
15. §
A R. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakszövetkezet tagja köteles a gazdaságához tartozó összes föld- és állatállománya, illetőleg a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő egyéb termelőeszköze után évenként vagyoni hozzájárulást fizetni."
16. §
A R. 64. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A termelőszövetkezet a székhelyén kívül ipari vagy szolgáltató tevékenység folytatására létesítendő telephelyét (üzemét, üzemrészlegét stb.), továbbá annak megszüntetését köteles előzetesen bejelenteni a helyi tanács végrehajtó bizottságának a tevékenység szerint illetékes szakigazgatási szervénél, illetőleg a megyei városi hivatalnál.
(5) A szakigazgatási szerv ellenőrzi a tevékenységi kör gyakorlására vonatkozó szakhatósági előírások megtartását, és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetése iránt."
17. §
A R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A termelőszövetkezet tevékenységi körének módosítását a vezetőség állapítja meg.
(2) Új tevékenység a jogszabályban írt feltételek biztosítása, a hatósági engedélyek beszerzése, a törzskönyvi nyilvántartásba való bevezetés, valamint a szervezeti és működési szabályzatba való felvételét követően kezdhető meg."
18. §
A R. 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Közös munkavégzés minden olyan munka, amelyet a tag a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján végez.
(2) A társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság, az ellátások folyósítása, a gyermekgondozási díjra, illetve segélyre való jogosultság, a termelőszövetkezettől járó szociális és háztáji juttatások, a fizetett szabadság mértékének megállapítása szempontjából közös munkavégzésnek minősülhet a tagnak a termelőszövetkezettel kötött megállapodása alapján, a közös munkaszervezeten kívül végzett vállalkozói tevékenysége, ha e tevékenység eredményeként előállított terméket a tag a termelőszövetkezet részére vagy útján értékesíti, illetve a termelőszövetkezet részére vagy útján folytat szolgáltató tevékenységet.
(3) A közös munkateljesítésként elismerhető munkanapok számát meg kell határozni és azt a taggal kötött megállapodásba fel kell venni.
(4) Nem mezőgazdasági tevékenységre a (2) bekezdésben szabályozott megállapodás csak akkor köthető meg, ha a tag a tevékenység folytatásához megfelelő képesítéssel rendelkezik és a terméket vagy a szolgáltatást kizárólag a szövetkezet részére értékesíti vagy végzi.
(5) A társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából a külön jogszabály rendelkezései irányadók. A termelőszövetkezet és a tag között létrejött, a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásban a tag vállalhatja, hogy a termelőszövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulék összegét a termelőszövetkezetnek egészben vagy részben megtéríti."
19. §
A R. 76. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A munkamegállapodás létrejön, ha a tag és a termelőszövetkezet a közös munkavégzés körébe tartozó feladatban és a feladat ellátásáért a tagot megillető részesedésben, valamint az általuk lényegesnek tartott egyéb kérdésekben megállapodtak. Egyes munkavégzési módokkal kapcsolatban jogszabály előírhatja, hogy a feleknek még további feltételekben is meg kell állapodniuk.
(2) Egy taggal többféle feladatra is köthető munkamegállapodás, melyeket a közös munka szempontjából össze kell számítani.
(3) Munkamegállapodást a tagok csoportjával is lehet kötni.
(4) A tag a munkamegállapodásban foglaltak mellett - indokolt esetben és átmenetileg -olyan, a közös munkavégzés körébe tartozó feladatokat is köteles ellátni, amelyre nézve munkamegállapodást nem kötöttek, ha erre egészségi állapotánál fogva alkalmas megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és a munkavégzés nem ütközik más jogszabály előírásaiba.
(5) A munkamegállapodás határozott és határozatlan időre vagy meghatározott munka elvégzésére szólhat."
20. §
A R. a következő 76/A-G. §-okkal egészül ki:
"76/A. § (1) A munkamegállapodást a termelőszövetkezet módosítja, és a tagot más feladattal bízhatja meg vagy más munkakörbe helyezheti, ha
a) a munkamegállapodásban meghatározott feladat, illetőleg munkakör megszűnt vagy módosul,
b) a termelőszövetkezet termelőtevékenységének vagy munkaszervezetének átalakítására került sor,
c) a tag a munkamegállapodásban foglaltaknak tartósan nem tud eleget tenni.
(2) A termelőszövetkezet az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkamegállapodást fel is mondhatja, ha a férfi 1500 órát, a nő 1000 órát a tárgyévben a közös munkában már részt vett. Ez esetben a taggal a következő évben olyan munkamegállapodást kell kötni, amely a Tv. 58. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését biztosítja.
(3) A munkamegállapodás módosítását, illetve felmondását írásban indokolni, és azt a taggal az alapszabályban írt időben - de legalább 15 nappal korábban - közölni kell.
(4) A munkamegállapodást a termelőszövetkezet nem módosíthatja, illetőleg nem mondhatja fel az alatt az idő alatt, amikor a tag nem köteles munkát végezni.
(5) A termelőszövetkezet munkahely betöltésekor köteles előnyben részesíteni azt a tagját, akinek munkamegállapodását felmondta.
76/B. § (1) A belső vállalkozási megállapodásban meg kell határozni:
a) a megállapodás időtartamát,
b) az átadott eszközök értékét,
c) a termelőszövetkezettel szembeni vagyoni, munkavégzési és egyéb kötelezettségek teljesítésének módját és mértékét,
d) a belső vállalkozási egységet megillető önkormányzati jogok terjedelmét, beleértve a külső kötelezettségvállalás feltételeit is,
e) a termelőszövetkezettel történő elszámolás szabályait,
f) a belső vállalkozási egységben részt vevő tagok részesedésének forrását, a kifizetés módját és idejét,
g) a tagok munkavégzésének elszámolását, az őket megillető juttatásokat,
h) a megállapodás felmondásának szabályait,
i) a belső vállalkozási egység megszűnésekor a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket, az elszámolás módját.
(2) Eltérő megállapodás hiányában a megállapodást három hónapra előre, a gazdasági év végére lehet felmondani.
(3) A megállapodás megszűnésekor végelszámolást kell készíteni.
76/C. § (1) A belső vállalkozási egység által működtetett és az egység által képzett vagyon a termelőszövetkezet közös vagyonának része. A belső vállalkozási egység a használatában levő eszközöket nem idegenítheti el; bérbe, haszonbérbe nem adhatja, azokon jelentősebb átalakítást csak a megállapodásban foglaltak szerint vagy a termelőszövetkezet külön engedélyével végezhet.
(2) A belső vállalkozási egység működésével kapcsolatos felelősségét a termelőszövetkezet harmadik személlyel szemben nem zárhatja ki és nem korlátozhatja.
76, D. § A belső vállalkozási egység vezetőjének a termelőszövetkezeten belüli jogállására -a megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában - az üzemi vezetőkre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
76/E. § (1) A megállapodás alapján a tagoknak járó részesedés - a feltételek teljesítése esetén - a tagokat a termelőszövetkezet gazdálkodásának eredményétől függetlenül megilleti.
(2) Ha a belső vállalkozási egység működési körén kívül eső okból részesedést nem vagy csak részben tud fizetni, a belső vállalkozási egység tagjait a megállapodásban meghatározott mértékű biztosított munkadíj, illetőleg részesedésüknek a biztosított munkadíj összegéig történő kiegészítése illeti meg. Nem köteles a termelőszövetkezet a részesedés kiegészítésére mindaddig, amíg a többi tagjának sem tud munkadíjat fizetni.
76/F. § (1) A belső vállalkozási egység tagjainak tevékenysége közös munkavégzésnek minősül. A termelőszövetkezet a tagokat a közös munkavégzés alapján megillető juttatásokat - legalább azoknak a jogszabályban vagy a belső szabályzatban írt legalacsonyabb mértékéig - a belső vállalkozási egység tagjainak is köteles biztosítani.
(2) A belső vállalkozási egység munkaszervezetét, a munka irányításával kapcsolatos feladat-és hatásköröket, a munkavégzés mértékét - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó jogszabályok keretei között - az egység maga állapítja meg; ennek hiányában a belső vállalkozási egységben dolgozó tagokra a közös munkaszervezetben dolgozó tagokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
76/G. § A belső vállalkozási egységben foglalkoztatott alkalmazottak a termelőszövetkezettel állnak munkaviszonyban. A munkáltatói jogokat a termelőszövetkezettől kapott felhatalmazás alapján a belső vállalkozási egység vezetője is gyakorolhatja."
21. §
A R. 78. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki az előző évben túlmunka nélkül 2040 munkaórát teljesített."
22. §
A R. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A termelőszövetkezet tagja - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vezetőség írásbeli engedélyével létesíthet munkaviszonyt."
23. §
A R. 98. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Az alapszabály a kiadható háztáji föld mértékének felső határát művelési áganként eltérő mértékben is meghatározhatja."
24. §
A R. 134. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A termelőszövetkezet vezetőségének, elnökének működését akkor lehet felfüggeszteni, ha a vezetőség, az elnök a termelőszövetkezet működésének és gazdálkodásának törvényes rendjét súlyosan megsértette, és írásbeli felhívás ellenére 30 napon belül nem állította helyre vagy saját hatáskörében erre nincs lehetőség.
(2) Felfüggesztés esetén a közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni a felmentés [R. 37. § (3) bekezdés] kérdésében való döntés céljából. Ha a közgyűlés a tisztségviselőt felmenti, az új tisztségviselő megválasztásával összefüggő kérdésekben is dönt.
(3) A felfüggesztés tartama alatt az elnök jogkörét más kijelölt tisztségviselő, vezető vagy hatósági megbízott gyakorolja. A kijelölés, a megbízás, a közgyűlés döntéséig, illetve az új elnök megválasztásáig tart."
25. §
A R. a következő 142/A-E. ,§-okkal egészül ki:
"R. 142/A. § A tevékenység végleges jellegű megváltozásának kell tekinteni a tartósan fennálló pénzügyi nehézséget is.
142/B. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet szakszövetkezetté, kisszövetkezetté alakulásáról szóló javaslatnak a közgyűlés napirendjére tűzését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a közgyűlés megtartását megelőzően legalább 30 nappal be kell jelenteni.
142/C. § (1) Ha a termelőszövetkezet szakszövetkezetté alakul át, a közgyűlésnek meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezet közös használatában levő földek és más termelőeszközök közül melyeken tartja fent a közös nagyüzemi gazdálkodást és melyeket adja tagjai használatába (tagi gazdaság).
(2) Az (1) bekezdés alapján a tagok gazdaságába adott földek és más termelőeszközök használatának feltételeiről a szakszövetkezet vezetősége és a tag írásban állapodik meg. A megállapodást legfeljebb a tagsági viszony fennállásának időtartamára lehet megkötni.
(3) A megállapodás alapján a tag használatába került földet és más termelőeszközt a tag nem idegenítheti el, bérbe, haszonbérbe nem adhatja. A tag halála esetén az örökös a föld és más termelőeszköz használatának folytatására a szakszövetkezetbe történő belépés esetén jogosult.
(4) A megállapodásban meghatározott földek és más termelőeszközök használatáért a tag köteles a 60. §-ban szabályozott vagyoni hozzájárulást megfizetni.
142/D. § (1) Az a tag, aki a Tv. 37. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó nagyságú földet használ a 142/B. § (1) bekezdése alapján, közösből kijelölt háztáji föld vagy terményjuttatásra nem tarthat igényt.
(2) A szakszövetkezet tagja földjáradékra csak olyan mértékben tarthat igényt, amilyen mértékben a szakszövetkezet közös használatában levő földjének részaránya a tagi gazdaságában használatra kapott föld értékét meghaladja.
142/E. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetből és a mezőgazdasági szakszövetkezetből kiválással vagy átalakulással létrejött kisszövetkezetben a szövetkezet és a tagok földtulajdonára, valamint földhasználatára a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
26. §
(1) Ez a rendelet 1988. július 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. 6. §-ának (3) bekezdése, a 9. §-a, a 17. §-a, a 23. §-ának (3) bekezdéséből a "és a nőbizott-ság elnöke" szövegrész, a 23. §-ának (4) bekezdése, a 25. §-a (2) bekezdéséből a "melyeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni" szövegrész, a 26. §-ának (1) bekezdése második mondata és a (2) bekezdése, a 32. §-ának (2) bekezdése, a 37. §-ának (1) bekezdése c) pontja, a 39. §-ának (5) bekezdése, a 49. §-a, az 51. §-ának (1) bekezdése, az 55. §-a, az 56. §-ának (2) bekezdése, az 57-58. §-ai, a 62. §-a, a 67-69. §-ai, a 74. §-a, a 77. §-ának (1) bekezdésében a "(megfelelő napi, heti vagy havi bontásban)" szövegrész, a 78. §.-ának (3) bekezdése, a 94. §-a, a 125. §-a, a 138. § (1)-(2) bekezdése és a 139. § (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
(3) A R. 32. §-ának (3) bekezdésében a "vezetőség" kifejezés helyébe az "ellenőrző bizottság" kifejezés, a 78. §-ának (4) bekezdésében a "2180 óra" helyébe a "legalább 2040 óra" lép.
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke