13420/1948. Korm. rendelet

adozona.hu

13420/1948. Korm. rendelet

a közhasználatú gépjáróművállalatok üzletszabályzata tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Kormány
Jogterület(ek): Közigazgatási jog , Közlekedési jog , Társasági jog
Tipus: rendelet
Érvényesség kezdete: 1949.03.15
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a közhasználatú gépjáróművállalatok fuvarozási ügyleteire a következő üzletszabályzatot állapítja meg:
A közhasználatú gépjáróművállalatok üzletszabályzatának (rövidített megjelölése: G. Ü. Sz.) hatálya kiterjed a Magyarország területén fuvarozási végző, az 1930. XVI. tc. 2. §-ában felsorolt közhasználatú gépjáróművállalatok (a rendszeres járatokkal...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

13420/1948. Korm. rendelet

a közhasználatú gépjáróművállalatok üzletszabályzata tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 7.705.)

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §
Az üzletszabályzat hatálya
(1) A közhasználatú gépjáróművállalatok üzletszabályzatának (rövidített megjelölése: G. Ü. Sz.) hatálya kiterjed a Magyarország területén fuvarozási végző, az 1930. XVI. tc. 2. §-ában felsorolt közhasználatú gépjáróművállalatok (a rendszeres járatokkal vagy cselenként fuvarozó társaskocsi, árufuvarozási és vegyesfuvarazási, valamint a betegszállító és hullaszállító gépjáróművállalatok: az Első részben a továbbiakban: vállalat) fuvarozási ügyleteire.
(2) A közlekedésügyi miniszter különleges viszonyok figyelembevételével egyes fuvarozási ágakra, viszonyokra, körzetekre, útvonalakra, útvonalrészekre, járatokra, megállóhelyekre, felvételi helyekre, gépjáróművekre, továbbá bizonyos fuvarozási és elszámolási módozatokra a jelen üzletszabályzat rendelkezéseitől eltérést engedélyezhet. Az eltérés érvényességéhez szükséges, hogy azt a díjszabásba - a közlekedésügyi miniszter engedélyezésének feltüntetésével - felvegyék vagy a díjszabások kihirdetésére megszabott módon közzétegyék.
2. §
Összetett fuvarozások
A közhasználatú gépjáróművállalat a vasút-, hajózási vagy légiközlekedési vállalattal együttesen lebonyolított fuvarozásaira (az ú. n. összetett fuvarozásokra) az érdekelt fuvarozási vállalattal egyetértésben - a közlekedésügyi miniszter jóváhagyásával - a jelen üzletszabályzat rendelkezéséből eltérő díjszabási rendelkezéseket állapíthat meg és a jelen üzletszabályzatban megállapított fuvarokmányoktól eltérő más fuvarozási okmány alkalmazását is kötelezővé teheti; e díjszabási rendelkezésekben azonban a jelen üzletszabályzatban megállapított felelősség a fuvaroztató felekre kedvezőtlenebbé nem tehető.
3. §
Fuvarozási kényszer
(1) A vállalat a fuvarozást teljesíteni köteles, ha
a) a fuvarozás közrendészeti, közbiztonsági, közegészségügyi vagy más törvényes okból eltiltva nincsen;
b) a vállalat érvényben lévő fuvarozási feltételeit és egyéb rendelkezéseit teljesítik;
c) a fuvarozás a vállalat rendelkezésére álló gépjáróműve(kke)l lehetséges;
d) az áru minőségénél, természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál és csomagolásánál fogva gépjáróműfuvarozásra alkalmas;
e) a fuvarozást nem akadályozzák az útiviszonyok vagy más oly körülmények, amelyeket a vállalat ki nem kerülhet vagy amelyeknek elhárítása tőle nem függ.
(2) A fuvarozás elvállalása megtagadható, ha a fuvarozás teljesítése a kívánt útvonalon a vállalat rendelkezésére álló gépjáróművel a gépjárómű, illetőleg a rajta lévő személyek, áruk vagy egyéb tárgyak biztonságának veszélyeztetése nélkül nem lehetséges.
4. §
Díjszabás
(1) A vállalat díjszabást köteles készíteni, amelynek a fuvarozás feltételeit, valamint a fuvarozásért és a vállalat egyéb szolgáltatásáért járó díjak felszámításához szükséges összes adatokat tartalmaznia kell.
(2) A díjszobás rendelkezéseinek - az 1. § (2) bekezdésében és a 2. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - a jelen üzletszabályzat rendelkezéseivel ellenkezniök nem szabad. A jelen üzletszabályzattal ellenkező díjszabási rendelkezések - az 1. § (2) bekezdésében és a 2. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - érvénytelenek.
(3) A díjszabást a benne foglalt feltételek teljesítése esetében mindenkivel szemben egyenlően kell alkalmazni.
(4) Semmis minden olyan külön megállapodás, amely a díjszabását szemben díjmérséklést vagy egyéb kedvezményt ad; az ilyen külön megállapodás azonban a fuvarozási szerződés érvényességét nem érinti. A fuvarozásért, valamint a vállalat egyéb szolgáltatásáért járó díjakat ebben az esetben is a díjszabás szerint kell szedni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a díjmérséklést vagy egyéb kedvezményt nyújtó oly megállapodásra, amelyet a vállalat a szükséges jóváhagyás megszerzése után szabályszerűen kihirdetett és amelyet egyenlő feltételek teljesítése cselében mindenki egyformán igénybevehet.
(6) A kormány által megállapított célokra, továbbá a közlekedésügyi miniszter engedélyével a közigazgatás javára, nevelési, művelődési vagy közegészségügyi célból vagy a közhasználatú gépjáróművállalatok szolgálati céljára kihirdetés nélkül is szabad díjmérséklést vagy egyéb kedvezményt adni, ideértve azt a kedvezményt is, amelyet a vállalat a közalkalmazottak vagy a közlekedési vállalatok szolgálatában álló vagy állott alkalmazottak vagy azok családtagjai részére nyújt.
(7) A díjszabást, annak módosítását, kiegészítését és a határozatlan időre érvényes díjszabás megszűnését jóváhagyás végeit kihirdetése előtt a közlekedésügyi miniszterhez fel kell terjeszteni A díjszabás, annak módosítása, kiegészítése és a határozatlan időre érvényes díjszabás megszűnése csak akkor érvényes, ha azt a közlekedésügyi miniszter jóváhagyta és a (8), illetőleg (9) bekezdésben meghatározott módon szabályszerűen kihirdették.
(8) A díjszabásnak, módosításának, kiegészítésének és a határozatlan időre érvényes díjszabás megszűnésének kihirdetése akkor szabályszerű, ha a vállalat a Közlekedési Közlönyben teljes terjedelmében közzétette; ha a díjszabás, annak módosítása vagy kiegészítése könyv, füzet vagy lap alakjában megjelent, a szabályszerű kihirdetéshez elegendő a Közlekedésügyi Közlönyben annak közzététele, hogy a díjszabás, annak módosítása, vagy kiegészítése ebben az alakban megjelent és az a közönség által az e hirdetményben megjelölt helyen, vagy helyeken megszerezhető. Ha a díjszabás módosítása vagy kiegészítése csak díjmérséklést vagy a fuvarozási feltételek egyéb megkönnyítését tartalmazza, azt a Közlekedési Közlönyben teljes terjedelmében közzé kell tenni.
(9) A díjszabás legkorábban kihirdetésének napján léphet érvénybe. A díjemelést vagy a fuvarozási feltételek egyéb megnehezítését legalább öt nappal az érvénybelépésre kitűzött időpont elölt kell kihirdetni, kivéve, ha a közlekedésügyi miniszter a kihirdetési határidő megrövidítését engedélyezi; ennek az engedélynek a hirdetményből ki kell tűnnie.
(10) A határozott időre érvényes díjszabás az időtartam lejártával külön kihirdetés nélkül is érvényét veszti.
(11) A díjszabást, annak módosítását és kiegészítését a vállalat telephelyén, illetőleg igazgatóságánál, valamint mindazokon az induló- és érkezőhelyeken, jegypénztárral ellátott megállóhelyeken, illetőleg felvételi helyeken, amelyeknek forgalmára érvényes, a közönség részére betekintés céljából készen kell tartani.
(12) A vállalat - ha a viszonyok megengedik - az induló-, érkező- és csatlakozó megállóhelyeken, illetőleg felvételi helyeken köteles szembetűnő helyen kifüggeszteni a jóváhagyott díjszabásnak olyan kivonatát (menetdíj-, illetőleg fuvardíja táblázatot), amely a menetdíjakat és az útipoggyász-viteldíjakat, illetőleg a fuvardíjakat és a menetdíjakat tartalmazza.
(13) A (12) bekezdésben említett menetdíjtáblázatot, úgyszintén a jóváhagyott díjszabásban a gépjárómű vagy berendezése megrongálásáért vagy beszennyezéséért fizetendő helyreállítási, illetőleg tisztogatási költségekre esetleg megállapított árszabást a gép járóműben szembetűnő helyen ki kell függeszteni.
(14) Az érvényét vesztett menetdíj-, illetőleg fuvardíjtáblázatot a kifüggesztés helyéről azonnal el kell távolítani.
5. §
Menetrend
(1) A vállalat rendszeres járatairól menetrendet készíteni és azt, valamint annak módosítását jóváhagyás végeit a közlekedésügyi miniszterhez felterjeszteni köteles.
(2) A jóváhagyott menetrendet, illetőleg menetrendmódosítást az induló- és érkezőhelyeken, valamint a jegypénztárral ellátott megállóhelyeken, illetőleg felvételi helyeken - érvénybelépése előtt legalább három nappal - szembetűnő helyen ki kell függeszteni és a gépjáróművön a közönség részére betekintés céljából készen, kell tartani.
(3) Az érvényét vesztett menetrendet a kifüggesztés helyéről azonnal el kell távolítani.
6. §
A vállalat felelőssége alkalmazottaiért
(1) A vállalat felelős a szolgálatában álló, valamint az elvállalt fuvarozás teljesítése céljából alkalmazott más személynek a fuvarozással kapcsolatos cselekményeiért.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyt - ha az érdekelt fél kívánságára olyan szolgálatot teljesít, amelynek ellátása a jelen üzletszabályzat, illetőleg a díjszabás értelmében nem a vállalat kötelessége - e működése tekintetében ama fél megbízottjának kell tekinteni, akinek megbízásából ezt teljesíti.
7. §
Harmadik személyek magatartása és felelőssége
(1) Aki a vállalat gépjáróművével a fuvarozás kapcsán érintkezésbe kerül, köteles a megkívánt figyelmet és elővigyázatot tanúsítani, valamint alkalmazkodni mindazokhoz a rendelkezésekhez, amelyek a fuvarozás biztonságát érintik és a közúti közlekedést szabályozzák, végül megtartani mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a vállalat tudomására hoz, vagy a vállalat alkalmazottja szolgálatának teljesítése közben erre vonatkozólag vele közöl.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy az általa a gépjáróműben vagy annak alkatrészeiben vagy tartozékaiban, továbbá a fuvarozott személyeknek, valamint árukban, vagy az egyéb tárgyakban okozott kárt a magánjog szabályai szerint megtéríteni köteles.

MÁSODIK RÉSZ

Társaskocsi gépjáróművállalat fuvarozása

I. Fejezet

Rendszeres helyközi járatok

8. §
A fuvarozásból kizárt személyek és tárgyak
A rendszeres helyközi járatokkal fuvarozó társaskocsi gépjáróművállalatnak (a Második részben a továbbiakban: vállalat) egyáltalában nem szabad fuvaroznia:
a) heveny fertőző vagy undortkeltő beteget;
b) ön- vagy közveszélyes elmebeteget;
c) kísérő nélkül hat éven aluli gyermeket;
d) a 37. § értelmében az árufuvarozásból kizárt tárgyat.
9. §
A fuvarozásból kizárható személyek
A vállalat a fuvarozásból kizárhatja azt a személyt, aki
a) betegsége, ittassága, vagy tisztátalan ruházata miatt a többi utas terhére lehet, illetőleg azok ruházatát, poggyászát, vagy a gépjáróművet beszennyezheti;
b) poggyászával a többi utas egészségét, ruházatát, vagy poggyászát veszélyeztetheti, az utasoknak kényelmetlenséget okozhat, avagy a gépjáróművet megrongálhatja, vagy beszennyezheti;
c) a megszabott rendet nem tartja meg, vagy a vállalatnak a jegykezelői teendők ellátásával megbízott közege (a Második részben a továbbiakban: jegykezelő) rendelkezéseinek nem tesz eleget;
d) illemsértő magaviseletet tanúsít;
e) érvényes menetjeggyel nem rendelkezik és a menetjegyet nyomban meg nem váltja vagy a pótdíjat nyomban meg nem fizeti;
f) kézipoggyászként nem fuvarozható tárgyat a gépjáróműbe bevisz.
10. §
Helyfoglalás
(1) A gépjáróműre felszállásnál - a (2) bekezdésben felsorolt kivételektől eltekintve - az utasok jelentkezési sorrendje az irányadó.
(2) Az elővételben váltott jegy, az átszállójegy, a menettérti jegy, a helyjegy, az utazás szükségességét indokoló hatósági orvosi vagy kórházi bizonyítvány, a rokkantság, az előrehaladott terhesség, csecsemő vagy kisgyermek kisérése elsőbbséget biztosít.
(3) A vállalat a nagyobb távolságra utazó személyek részére a férőhelynek legfeljebb 50%-át tarthatja fenn.
(4) A gépjáróművön csak annyi utast szabad fuvarozni, mint amennyi a gépjáróművön szállítható utasok száma.
(5) Megteltnek jelzett gépjáróműre utasnak felszállnia nem szabad.
11. §
Megállóhelyek
(1) A gépjáróművel csak a menetrendben feltüntetett megállóhelyeket kell megállni. Az utas nem követelheti, hogy a gépjáróművet a menetrendben megállapított megállóhelyeken kívül fel- vagy leszállás, avagy poggyászfelvétel vagy leadás végett megállítsák.
(2) A gépjáróművei a menetrendben feltüntetett feltételes megállóhelyen csak akkor kell megállni, ha a megállóhelyen leszállásra jelentkező vagy felszállásra várakozó utas van. Aki feltételes megállóhelyen kíván leszállni, ezt a szándékát kellő időben köteles a jegykezelőnek bejelenteni.
(3) Megállóhelyhez közeledéskor vagy megállóhelyre érkezésekor a jegykezelő a megállóhely nevét, a tartózkodás idejét és az esetleges átszállás lehetőségét kikiáltani köteles.
12. §
Menetjegy
(1) A jegypénztárral ellátott induló-, illetőleg megállóhelyen felszálló utas a jegypénztárnál, a jegypénztárral el nem látott induló-, illetőleg megállóhelyen felszálló utas felhívás nélkül a gépjáróműben jegykezelőnél köteles menetjegyet váltani.
(2) A vállalat a menetdíj megfizetése ellenében az utas részére menetjegyet köteles kiszolgáltatni.
(3) A vállalat díjtalan helyjegy előzetes váltását kötelezővé teheti.
(4) A közlekedésügyi miniszter elrendelheti a csatlakozó járatokra átszállójegy kiadását, ha jelentős átszálló forgalom mutatkozik.
(5) A menetjegyen fel kell tüntetni a járatot, amelyre a menetjegy érvényes, valamint a menetdíjat. Olyan menetjegy Is kiszolgáltatható, amely az utazási viszonylat és a menetdíj tekintetében csak a díjszabással, illetőleg a díjszabáskivonattal egybevetve nyújt tájékoztatást.
(6) A menetjegy csak arra a járatra és arra a napra érvényes, amelyre kiadták.
(7) A menetjegyet az utazás megkezdése után átruházni nem szabad.
(8) Az utas menetjegyét az utazás egész tartania alatt megőrizni, kezelés vagy ellenőrzés végett kívánatra bármikor felmulatni és az utazás befejezése után a vállalat ezzel megbízott közegének átadni köteles.
13. §
Menetdíj
(1) Az utas a menetjegyért a díjszabásban megállapított menetdíjat köteles fizetni. A vállalat kívánhatja, hogy az utas a menetdíjat megszámlálva készen tartsa: a jegypénztár, illetőleg a jegykezelő pénzváltásra nem köteles.
(2) Az egy méternél nem magasabb gyermek, ha külön ülőhelyet nem foglal el, díjmentesen jogosult utazni. Az egy méternél nem magasabb gyermek, ha külön ülőhelyet foglal el, mérsékelt menetdíjat köteles fizetni, amely azonban a teljes összegű menetdíj 50%-ánál több nem lehet; erre vonatkozólag a díjszabásnak rendelkezést kell tartalmaznia.
(3) Az utas a jegykezelő vagy ellenőr felszólítására köteles nyomban menetjegyet váltani, a mentdíjat és egyidejűleg a díjszabásban megállapított pótdíjat is megfizetni, ha jegypénztárral ellátott induló-, illetőleg megállóhelyen menetjegy nélkül szállt fel, vagy jegypénztárral el nem látott induló-, illetőleg megállóhelyen felszállás esetében a jegykezelőnél felhívás nélkül menetjegyet nem váltott vagy bejelentés nélkül tovább utazik annál a helynél, mint ameddig menetjegye érvényes.
14. §
Az utasok magatartása
(1) Aki a vállalat gépjáróművet, épületét vagy berendezési tárgyát megrongálja vagy beszennyezi, köteles a helyreállítási, illetőleg tisztogatási költségeket nyomban megtéríteni vagy a költségek fedezésére a vállalat által megszabott biztosítékot letenni.
(2) Az (1) bekezdésben említett költségek összege tekintetében a vállalat jóváhagyott díjszabásában megállapított árszabás az irányadó; árszabás hiányában a vállalat felmerült költségeinek megtérítését, illetőleg az előreláthatólag felmerülő költségeinek biztosítását követelheti.
15. §
Megbetegedett utasuk fuvarozása
(1) A fuvarozás közben megbetegedett utast csak olyan helyen szabad leszállítani, ahol a szükséges orvosi kezelést megkaphatja.
(2) A vállalat a fuvarozás közben megbetegedeti utasnak megfelelő orvosi kezeltetése céljából a gépjáróművet a menetrendben megállapított útvonalról csak abban az esetben köteles letérni, ha a megbetegedett utas élete veszélyben forog és a megszabott útvonalon nincsen olyan hely, ahol a szükséges orvosi kezelést kellő időben megkaphatja. A vállalat a megbetegedett utastól az útvonalról letérés következtében felmerült költségtöbbletének megtérítését követelheti.
(3) Ha az utas fuvarozás közben meghal, a vállalat köteles a hullát a legközelebbi községnek átadni és erről a helybeli rendőrhatóságnak jelentést tenni.
16. §
Kézipoggyász
(1) Az utas kézipoggyászként könnyen hordozható, legfeljebb tíz kilogramm súlyú tárgyat - a (2) bekezdésben felsorolt tárgyak kivételével - a gépjáróműben díjmentesen vihet magával.
(2) Az utas a gépjáróműben kézipoggyászként nem vihet magával:
a) - a (3) bekezdés kivételével - a 38. § értelmében feltételesen fuvarozható tárgyat;
b) oly tárgyat, amely a többi utas egészségét, testi épségét, ruházatát vagy poggyászát veszélyeztetheti vagy az utasoknak kényelmetlenséget okozhat;
c) oly tárgyat, amely a gépjáróművet megrongálhatja vagy beszennyezheti;
d) - a (3) bekezdés kivételével - veszélyes tárgyat, különösen töltött lőfegyvert;
e) bűzös anyagot.
(3) Aki hivatásánál fogva vagy hatósági engedéllyel lőfegyvert visel, kézi lőszerkészletet, a szolgálatot teljesítő közbiztonsági közeg és letartóztatottat vagy elítéltet kísérő őr pedig töltött lőfegyvert a gépjáróműben magával vihet; erre vonatkozólag a díjszabásnak rendelkezést kell tartalmaznia. A töltött lőfegyver csövét a gépjáróműben felfelé kell tartani.
(4) Az utas kézipoggyászát csak az ülőhelye alatt vagy a poggyászhálóban helyezheti el. Az ülőhellyel nem rendelkező utas kézipoggyászát a jegykezelő által kijelölt helyre köteles tenni.
(5) A jegykezelő a gépjáróműbe bevitt tárgy tartalmáról az utas jelenlétében meggyőződést szerezhet, ha komoly gyanú merül fel, hogy az utas a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést megsértette. Az az utas, aki a (2) bekezdésben foglalt rendelkezési megszegi, e tilalom megszegéséből eredő minden kárért az esetleges egyéb következményektől függetlenül felelős.
(6) Az utas kézipoggyászára maga köteles felügyelni.
(7) A kézipoggyász elveszéséért vagy a kézipoggyászban előállott egyéb kárért a vállalat csak szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetében felelős. Ilyen esetben a kártérítési összeg nem lehet több annál, mint amennyit a vállalat az útipoggyász teljes elveszése esetében lenne köteles fizetni.
(8) A (2) bekezdés b), c) és e) pontjában megjelölt, valamint a gépjáróműben el nem helyezhető más tárgyat útipoggyászként kell kezelni.
17. §
Élőállat fuvarozása
(1) A gépjáróműbe élőállatot bevinni - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - nem szabad.
(2) A díjszabásban megállapított feltételek teljesítése esetében - ha a közigazgatási szabályok nem tiltják és a díjszabás megengedi - a gépjáróműbe vadászkutyát, ölben vihető kisebb háziállatot, valamint kisebb, könnyen elhelyezhető és a víz kiömlése ellen kellően biztosított, vízzel töltött edényben élőhalat szabad bevinni, ha az a gépjáróműben kézipoggyászként elhelyezhető.
(3) A díjszabás határozza meg, hogy a gépjáróműbe bevitt élőállatért az utas köteles-e díjat fizetni; a díjfizetésről a vállalat elismervényt köteles adni.
(4) A gépjáróműbe bevitt élőállatra az utas maga köteles felfigyelni.
(5) Az élőállatban bekövetkezett, valamint az élőállat által harmadik személynek okozott kárért a vállalat csak szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetében felelős.
18. §
Útipoggyász
(1) A vállalatnak a 38. § értelmében feltételesen fuvarozható tárgyat útipoggyászként fuvaroznia nem szabad.
(2) A vállalat a díjszabásban akár általában, akár egyes járatain az útipoggyász fuvarozását vagy egyes tárgyaknak útipoggyászként fuvarozását kizárhatja, különleges feltételekhez kötheti vagy az útipoggyászként feladható tárgyak minőségét, méretét, súlyát vagy mennyiségét korlátozhatja.
(3) Az útipoggyász fuvarozásáért a díjszabásban megállapított viteldíjat kell fizetni.
19. §
Az útipoggyász feladása
(1) Az utas útipoggyászt csak arra a járatra adhat fel, amelyiken ő utazik és csak addig a megállóhelyig, ameddig menetjegye érvényes.
(2) Az utas útipoggyászként való fuvarozásra olyan tárgyat adhat fel, amely minőségénél, természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál és csomagolásánál fogva ily fuvarozásra alkalmas és amelynek fuvarozását a gépjárómű berendezése lehetővé teszi.
(3) A vállalat megtagadhatja olyan tárgy útipoggyászként való felvételét, amelynek állapota hiányos vagy amely szemmelláthatóan sérült, vagy amelynek csomagolása elégtelen. Ha a vállalat ily tárgyat útipoggyászként mégis felvesz, jogosult az útipoggyász hiányos vagy sérült állapotát, illetőleg a csomagolás elégtelenségét az elismervényre feljegyezni. Ily feljegyzéssel ellátott elismervénynek az utas részéről történt elfogadása bizonyíték arra, hogy az utas útipoggyászának hiányos vagy sérült állapotát, illetőleg a csomagolás elégtelenségét elismerte.
(4) Az utas az útipoggyász-viteldíjat a feladáskor köteles fizetni.
(5) A vállalat a feladott útipoggyászról az utas részére elismervényt köteles adni.
20. §
Az útipoggyász továbbítása
(1) A vállalat az útipoggyászt - a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - azzal a járattal köteles fuvarozni, amellyel az utast fuvarozza.
(2) Több részben közlekedő járatnál a vállalat jogosult az útipoggyászt bármelyik gépjáróművel fuvarozni, ezt a körülményt azonban az utassal előzetesen közölnie kell.
(3) Az útipoggyásznak a vállalat saját csatlakozó járatával való továbbítása átszállás esetében csak akkor követelhető, ha útipoggyászt a csatlakozó járat is fuvaroz, és az átrakásra elegendő idő van vagy az átrakási üzemzavar nem akadályozza.
(4) Ha a vállalat az útipoggyászt a csatlakozó járattal nem továbbítja, ezt a körülményt az utassal az átszállás tatalmával közölnie kell, ilyen esetben a vállalat az útipoggyászt a legközelebbi alkalmas járattal köteles továbbítani.
21. §
Az útipoggyász vám- és egyéb közigazgatási hatósági kezelése
(1) Az útipoggyásznak vám- és egyéb közigazgatási hatósági kezeléséről - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - az utas köteles gondoskodni.
(2) Ha a vállalat az utast és az útipoggyászt nem ugyanazzal a gépjáróművel fuvarozza, az utas köteles a vállalatnak átadni mindazokat az iratokat, amelyek az útipoggyásznak vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági kezeléséhez szükségesek. A vállalat az iratok teljességét és helyességét vizsgálni nem köteles.
(3) Az utas a vállalattal szemben - a vállalat szándékosságának vagy súlyos gondatlanságának esetét kivéve - felelős minden olyan kárért, amely a (2) bekezdésben említett iratok hiányából, elégtelenségéből vagy szabálytalanságából származik, egyszersmind köteles az ennek folytán bekövetkezett feltartóztatás tartamúra a díjszabásban megállapított várakozási díjat megfizetni.
(4) A vállalat felelős az átveti iratok elveszéséből vagy helytelen felhasználásából vagy fel nem használásából származó kárért, de ezért nem terheli annál nagyobb kártérítési kötelezettség, mintha az útipoggyász elveszett volna.
(5) A vállalat az útipoggyásznak vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági kezelésénél végzett tevékenységéért a díjszabásban megállapított díjat szedheti és az ezzel kapcsolatban felmerüli készkiadásainak megtérítését követelheti.
22. §
Az útippggyász kiszolgáltatása
(1) A vállalat az útipoggyászt a járat megérkezése után az elismervény visszaadása és a még meg nem fizetett költségek kiegyenlítése ellenében az utas vagy megbízottja részére haladéktalanul kiszolgáltatni köteles. A vállalat - hacsak visszaélés gyanúja nem merül fel - nem köteles vizsgálni, hogy az elismervény birtokosa az átvételre jogosult-e.
(2) Az elismervény vissza nem adása esetében a vállalat az útipoggyászt csak abban az esetben köteles kiszolgáltatni, ha az utas igényjogosultságát hiteltérdemlően igazolja. Ilyen esetben a vállalat jogosult az elismervény visszaadásáig, legfeljebb azonban egy évig megfelelő biztosítékot követelni.
23. §
Az útipoggyász késedelmes átvétele
(1) A vállalat az útipoggyászt az utas költségére és veszélyére megőrizni köteles és szállítmányozónál, közraktárban vagy más alkalmas módon elhelyezni jogosult, ha az utas az útipoggyászt annak a járatnak a megérkezése után, amellyel azt továbbítani kellett, azonnal át nem veszi. A vállalat az útipoggyász megőrzésénél és elhelyezésénél a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni.
(2) A vállalat jogosult az át nem vett útipoggyászt harminc nap elteltével az elsőfokú közigazgatási hatóság közbenjöttével, nyilvános árverésen az elérhető legjobb áron eladni. Ilyen eljárásra a vállalat már korábban is jogosult, ha az útipoggyász értéke a hosszabb tárolás folytán aránytalanul csökkennék, vagy ha a tárolás költsége az útipoggyász értékéihez képest aránytalanul magas összegre emelkednék.
(3) A vállalat az útipoggyász őrzéséért, elhelyezéséért és eladásáért a díjszabásban megállapított díjat szedheti és az ezekkel kapcsolatban felmerült készkiadásainak megtérítését követelheti.
(4) A vállalat köteles az eladás során befolyt összeget - az útipoggyászt terhelő, valamint az eladási költségek levonása után - a jogosult rendelkezésére bocsátani. Az utas a vállalatnak megtéríteni köteles azt a különbözetet, amely az eladás során befolyt összeg és az útipoggyászt terhelő, illetőleg az eladási költségek között mutatkozik.
(5) A vállalat az útipoggyász elhelyezéséről, annak szándékolt eladásáról és az eladás megtörténtéről az utast késedelem nélkül értesíteni köteles, ha az utas személye és lakcíme elölte ismeretes vagy általa megtudható. Az értesítés elmulasztásából vagy késedelmes elküldéséből származó kárt a vállalat az utasnak megtéríteni köteles.
24. §
Az útipoggyász elveszése és megsérülése
(1) A vállalat köteles az útipoggyászt késedelem nélkül megvizsgálni, ha az útipoggyász részleges elveszését vagy megsérülését fedezi fel vagy gyanítja, vagy pedig ezt az utas állítja. A vizsgálatot a lehetőség szerint az utas jelenlétében kell végezni.
(2) A vállalat a vizsgálatról jegyzőkönyvet felvenni, abban az útipoggyász állapotát és súlyát, valamint a kár összegét, keletkezésének okát és időpontját megállapítani és a jegyzőkönyv másolatát az utas részére díjtalanul kiszolgáltatni köteles.
(3) Az utas a vizsgálattal felmerült költségeket és a díjszabásban megállapított díjat a vállalatnak megfizetni köteles, ha a kívánságára végzett vizsgálat eredménye szerint hiány vagy sérülés nincs, vagy ha csak a vállalat által már elismert hiány vagy sérülés mutatkozik.
(4) A hiányzó útipoggyászt elveszettnek kell tekinteni annak a járatnak a megérkezésétől számított tizenöt nap elteltével, amelyikkel azt fuvarozni kellett volna.
25. §
A vállalat felelőssége az útipoggyászért
(1) A vállalat felelős azért a kárért, amely a fuvarozásra való átvételtől a kiszolgáltatásig az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése, továbbá az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása folytán keletkezeti.
(2) A vállalat az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetében mentesül a felelősség alól. ha bebizonyítja, hogy a kárt erőhatalom, hatósági rendelkezés, az utasnak vétkessége vagy a vállalat vétkességére vissza nem vezethető rendelkezése, illetőleg az útipoggyász sajátszerű minősége okozta.
(3) A vállalat az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetében nem felelős azért a kárért, amely
a) abból az okból keletkezett, hogy az útipoggyászfuvarozásból kizárt tárgyat a vállalat megtévesztésével adtak fel útipoggyászként,
b) az útipoggyász különös természetéből vagy sérült állapotából keletkezett,
c) csomagolásban rejlő hibából keletkezett.
(4) Ha a kar az eset körülményeihez képest a (3) bekezdésben felsorolt okok egyikéből vagy azok közül többől származhatott, azt kell vélelmezni, hogy a kár ilyen okból származott, hacsak az utas ennek ellenkezőjét be nem bizonyítja.
(5) A vállalat az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása esetében mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a késedelmet oly körülmény okozta, amelyet a vállalat ki nem kerülhetett és amelynek elhárítása tőle nem függött.
(6) Ha a vállalat az útipoggyászt az elvállalt fuvarozásnak egészben vagy részben való teljesítése végett más csatlakozó vállalatnak adja át, a csatlakozó vállalat már azzal a ténnyel, hogy az útipoggyászt átveszi, résztvesz a fuvarozási szerződésben és magára vállalja az abból folyó kötelezettségeket.
26. §
Kártérítés az útipoggyász elvesztéséért és megsérüléséért
(1) A vállalat az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése esetében kártérítésként köteles fizetni
a) a bizonyított kár összegéi, mely azonban a hiányzó elegysúly minden egyes kilogrammja után száz forintnál több nem lehet,
b) a kár összegének bizonyítása nélkül a hiányzó elegysúly minden egyes kilogrammja után huszonöt forint átalányösszeget.
(2) A vállalat az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában említeti összegen felül köteles az utasnak visszatéríteni az elveszett útipoggyász fuvarozásáért, illetőleg azzal kapcsolatban fizetett viteldíjai és egyéb költségeket, valamint a vámilletéket, részleges elveszés esetében pedig a viteldíjnak, egyéb költségeknek és vámilletéknek az útipoggyász elveszett részére eső arányos részét.
(3) A vállalat az útipoggyász megsérülése esetében kártérítésként az értékcsökkenésnek megfelelő összeget köteles fizetni, a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely
a) az útipoggyász teljes elveszése esetében járna, ha a megsérülés folytán az egész útipoggyász értéke csökkent;
b) az értékében csökkent rész elveszése esetében járna, ha a megsérülés folytán az útipoggyász egy részének értéke csökkent.
(4) A vállalat az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése, illetőleg megsérülése esetében az okozott kárért az (1), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeg kétszereséig terjedő kártérítést köteles fizetni, ha a kárt szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta.
(5) A vállalat a díjszabásban az útipoggyász elveszéséért vagy megsérüléséért fizetendő kártérítés legmagasabb ősszegét az (1), illetőleg a (3) bekezdésben megállapított legmagasabb összegnél alacsonyabbra korlátozhatja, ha díjmérséklést nyújt. Ha az utas a mérsékelt díjtételek alkalmazását kívánta, a vállalat csak az erre megállapított legmagasabb kártérítési összegig felelős.
27. §
Kártérítés az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatásáért
(1) A vállalat az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása esetében az utasnak a késedelemből származó kárát megtéríteni köteles; a kártérítés összege azonban az útipoggyászviteldíj összegét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett kártérítés nem jár, ha az utas az útipoggyász teljes elveszéséért kártérítést kap.
(3) Az útipoggyász részleges elveszése esetében az (1) bekezdésben említett kártérítés a 26. § (1) bekezdésében megállapított kártérítésen felül az el nem veszett rész után arányosan jár.
(4) Az útipoggyász megsérülése esetében az (1) bekezdésben említett kártérítés a 26. § (3) bekezdésében megállapított kártérítésen felül jár.
(5) Az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatásáért a (3), illetőleg a (4) bekezdés, valamint a részleges elveszéséért a 26. § (1) bekezdése, illetőleg megsérüléséért a 26. § (3) bekezdése alapján járó kártérítés együttes összege nem haladhatja meg az útipoggyász teljes elveszése esetében járó kártérítés összegéi.
(6) A vállalat az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása esetében az okozott kárért az (1)-(5) bekezdésben meghatározott legmagasabb összege kétszereséig terjedő kártérítést köteles fizetni, ha a késedelmet szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta.
28. §
A poggyász megtalálása
(1) A vállalat az utast késedelem nélkül értesíteni köteles, ha az elveszett, illetőleg elveszettnek tekintett poggyász a kártérítés kifizetésének, illetőleg kártérítés nem fizetése esetében a járat megérkezésének napjától számított egy év alatt megkerül, feltéve, hogy az utas személye és lakcíme elölte ismeretes, vagy általa megtudható.
(2) Az utas az értesítés vételétől számított bárom hónap alatt követelheti, hogy a vállalat a poggyászt járatainak valamely meghatározott megállóhelyén részére költségmentesen szolgáltassa ki. Ebben az esetben az utas a vállalattól kapott kártérítés összegét visszafizetni köteles; az utas a visszafizetendő összegből az úti poggyász késedelmes kiszolgáltatása miatt fizetendő kártérítés összegét, valamint az útipoggyásznak az indulóhelyen való kiszolgáltatása esetében a kifizetett útipoggyász-viteldíj összegét levonhatja.
(3) A vállalat a 23. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott módon, köteles eljárni, ha az utas személye vagy lakcíme nem állapítható meg, vagy ha a kártérítést nem kapott utas a poggyász kiszolgáltatását a (2) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kéri.
(4) A vállalat a megtalált poggyász felett szabadon rendelkezik, ha a poggyász az (1) bekezdésben megállapított határidő után kerül meg, vagy ha a kártérítést kopott utas a poggyász kiszolgáltatását a (I) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kéri.
29 §
A menetdíj és útipoggyász-viteldíj visszatérítése
(1) Az elővételben váltott menetjegy díját és az útipoggyász viteldíját a vállalat abban az esetben köteles visszatéríteni, ha az utas a fuvarozásról való lemondását a járat indulása előtt - és pedig a 12 óra előtt induló járatoknál előző nap 17 óráig, a 12 órakor vagy 12 ára után induló járatoknál 9 óráig - bejelenti és a menetjegyet, valamint az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervényt az indulóhelyen visszaadja.
(2) Mérsékelt árú menetjegy tekintetében - kivéve a 13. § (2) bekezdése értelmében a gyermekek részére kiszolgáltatott menetjegyet - a vállalat a visszatérítést a díjszabásban feltételekhez kötheti.
(3) A vállalat a visszatérítendő összegből kezelési költség címén, a menetdíj 10%-át, de menetjegyenként legfeljebb hat forintot, valamint az összeg elküldéséért járó postaköltséget levonhatja. Ha a menetjegyei és az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervényt a kiszolgáltatás helyén még a kiadás napján visszaadják, levonásnak helye nincsen.
(4) A gépjáróműről a vállalat hibáján kívül lemaradt utas. valamint a 9. §-ban foglalt rendelkezések alapján az utazásból kizárt személy sem a menetdíjnak, sem az útipoggyász-viteldíjnak, sem e díjak egy részének visszatérítését nem követelheti.
30. §
Forgalmi zavaruk
(1) A járul elmaradásáról a közönséget a járat indulóhelyen hirdetmény kifüggesztésével - az indulásra megállapított időpont előtt a lehetőséghez képest legalább hat órával - tájékoztatni kell. Ilyen esetben a vállalat a menetdíjai és az útipoggyász-viteldíjat levonás nélkül visszatéríteni köteles.
(2) A vállalat az utas és poggyásza továbbfuvarozásáról a lehetőség szerint gondoskodni köteles, ha fuvarozás közben a gépjárómű továbbhaladását valamely körülmény megakadályozza.
(3) A vállalat az utastól a továbbfuvarozás következtében felmerült költségtöbblet megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha az akadály a vállalat hibáján kívül következett be és az utas az esetleges költségtöbblet aránylagos részének megfizetésére kötelezettséget vállalt. Ha az utas az esetleges költségtöbblet aránylagos részének megfizetésére nem hajlandó, a vállalat a menetdíjat és az útipoggyász-viteldíjat - a díjszabás szerint a megtett útra eső rész levonásával - visszatéríteni köteles.
(4) A vállalat az utast poggyászával együtt az indulóhelyre díjmentesen visszafuvarozni és részére az általa fizetett menetdíjat és útipoggyász-viteldíjat visszatéríteni köteles, ha az akadály a vállalat hibájából következett be és az utas a továbbutazásról lemond s a legközelebbi alkalmas járattal az indulóhelyre visszatér.
(5) A vállalat a menetdíjai és az útipoggyász-viteldíjat - a díjszabás szerint a megtett útra eső rész levonásával - visszatéríteni köteles, ha az utas és poggyásza továbbfuvarozására lehetőség nincsen.
(6) Ha a járat késése vagy ha a csatlakozó járat teljes vagy részleges elmaradása következtében a közvetlen menetjeggyel, illetőleg átszállójeggyel bíró utas a csatlakozást elmulasztja, a vállalat a díjszabás szerint a meg nem tett útra eső menetdíjat és útipoggyász-viteldíjat levonás nélkül visszatéríteni köteles. Ha az utas a továbbutazásról lemond és a legközelebbi alkalmas járattal az indulóhelyre visszatér, a vállalat köteles őt poggyászával együtt díjtalanul visszafuvarozni és részére az általa fizetett menetdíjat és útipoggyász-viteldíjat levonás nélkül visszatéríteni, feltéve, hogy a járat késését vagy a csatlakozó járat elmaradását nem erőhatalom okozta.
(7) A járat elmaradása, késedelmes indulása vagy érkezése miatt kártérítésnek nincs helye, kivéve, ha azt a vállalat szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta.
31. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igénynek a vállalattól ízemben kereset útján való érvényesítésére az az utas jogosult, aki a menetjegyet, illetőleg az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervényt felmutatja vagy ezek hiányában jogosultságát más módon igazolja.
(2) A fuvarozási szerződéssel kapcsolatban a vállalathoz perenkívüli felszólamlással az élhet, aki az (1) bekezdés értelmében a kereseti jog érvényesítésére jogosult.
(3) A (2) bekezdésben említett felszólamlást írásban kell benyújtani és ahhoz csatolni kell a menetjegyet, illetőleg az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervényt vagy a jogosultságot igazoló okmányt, valamint az igény elbírálásához esetleg szükséges egyéb okmányokat.
32. §
A kártérítési összeg kamatozása
A 16. § (7) bekezdése, a 17. § (5) bekezdése, a 21. § (4) bekezdése, valamint a 26. és 27. § alapján járó kártérítési összeg után a felszólamlás beérkezésének, ennek hiányában a kereset indításának napjától a törvényes kamatot kell fizetni.
33. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény megszűnése
(1) A fuvarozási szerződés alapján a vállalattal szemben érvényesíthető igény - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - az útipoggyász átvételével megszűnik.
(2) Nem szűnik meg az igény
a) olyan kár cselében, amelyei a vállalat szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozott;
b) az útipoggyász részleges elveszése vagy megsérülése esetében, ha ezt az utas részéről történt átvétel előtt a 24. § (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapították;
c) az útipoggyász részleges elveszése vagy megsérülése esetében, ha ennek a 24. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő megállapítása a vállalat hibájából maradt el;
d) az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása esetében, ha az igényt a vállalattal szemben - az átvétel napját nem számítva - az útipoggyász átvételétől számított harminc napon belül írásban érvényesítették;
e) olyan kár esetében, amelyet az utas az útipoggyász átvételekor fel nem ismerhetett, ha az utas a kár felfedezése után késedelem nélkül, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt a kárnak a 24. § (1)-(2) bekezdése szerinti megállapítását kérte és bebizonyítja, hogy a kár a fuvarozásra való átvétel és a kiszolgáltatás között eltelt időben keletkezett:
f) abban az esetben, ha az igény kifizetett összeg visszatérítésére vonatkozik.
(3) A vállalattal szemben az útipoggyász teljes elveszése miatt érvényesíthető igény megszűnik, ha az utas az útipoggyász kiszolgáltatását a vállalattól a rendeltetési megállóhelyen annak a járatnak a megérkezésétől számított bal hónap alatt, amelyikkel azt fuvarozták vagy fuvarozni kellett volna, nem követeli.
(4) A menetdíj, illetőleg az útipoggyász-viteldíj visszatérítésére irányuló igény megszűnik, ha
a) a menetjegy, illetőleg az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervény elveszett;
b) azt a menetjegy érvényessége lejártának, illetőleg az útipoggyász-viteldíj megfizetését igazoló elismervény kiállításának napjától számított hat hónap alatt a vállalatnál nem érvényesítik.
(5) A megszűnt, igény viszontkereset vagy beszámítási kifogás útján sem érvényesíthető.
34. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény elévülése
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igény - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - egy év alatt elévül, hacsak a fizetendő összeg elismerés, egyesség vagy bírói ítélet által megállapítva nincsen.
(2) Az elévülési idő három év, ha
a) a kárt a vállalat szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta;
b) a vállalat által foganatosított eladásból befolyt összeg kifizetését követelik.
(3) Az elévülési idő kezdődik:
a) a poggyász teljes elveszése miatt érvényesíthető kártérítési igény esetében annak a járatnak a megérkezésétől számított tizenötödik napon, amelyikkel azt fuvarozni kellett volna:
b) a poggyász részleges elveszése vagy megsérülése, valamint az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása miatt érvényesíthető kártérítési igény esetéhen azt a napot követő napon, amelyiken a poggyászt kiszolgáltatták;
c) a menetdíj, útipoggyász viteldíj, pótdíj vagy egyéb költség fizetésére, utánfizetésére vagy visszatérítésére irányuló igény esetében a fizetés, ha pedig fizetés nem történt, a fuvarozás napját követő napon;
d) az útipoggyász eladási összegéből fennmaradó többlet kiűzetésére vagy annál mutatkozó hiány megtérítésére irányuló igény esetében az eladás napját követő napon;
e) a fuvarozási szerződésből eredő egyéb igényeknél a menetjegy érvényességének lejártát követő napon.
(4) a vállalattal szemben érvényesíthető igény elévülése szünetet a vállalathoz benyújtott perenkívüli felszólamlás esetében. Az elévülés tovább folyik attól a naptól kezdve, amelyen a vállalat a felszólamlót a felszólamlás elutasításáról értesítette. A felszólamlás benyújtásának, illetőleg elintézése kézbesítésének bizonyítása azt a felel terheli, aki erre a tényre hivatkozik. Az ugyanarra az igényre vonatkozó további felszólamlás esetében az elévülés nem szünetel.
(5) Az elévülés félbeszakadására a magánjog rendelkezései az irányadók.
(6) Az elévült igény viszontkereset vagy beszámítási kifogás útján sem érvényesíthető.

II. fejezet

Rendszeres helyi járatok

35. §
Személy- és poggyászfuvurozás
A rendszeres helyi járatok személy- és poggyászfuvarozására a 8. és 9. §-nak, a 10. § (1), (4) és (5) bekezdésének, valamint a 11-34. §-oknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. fejezet

Esetenkénti járatok

36. §
Személy- és poggyászfuvarozás
Az esetenként közlekedő helyközi, illetőleg helyi járatok személy- és poggyászfuvarozására a 8.-10. §-oknak, a 11. § (3) bekezdésének és a 12.-34. §-oknak, illetőleg a 8. és 9. §-nak, a 10. § (1), (4) és (5) bekezdésének, a 11. § (3) bekezdésének és a 12.-34. §-oknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

Árufuvarozási gépjáróművállalat fuvarozása

I. Fejezet

Árufuvarozás

37. §
A fuvarozásból kizárt tárgyak
Az Árufuvarozási gépjáróművállalatnak (a Harmadik részben a továbbiakban: vállalat) rendszeres vagy esetenként fuvarozó járatain egyáltalában nem szabad fuvaroznia:
a) olyan tárgyat, amelynek fuvarozása közrendészeti, közbiztonsági, közegészségügyi vagy más törvényes rendelkezés értelmében tilos;
b) postakényszernek alávetett tárgyat, hacsak a postával erre vonatkozólag külön megállapodás nem létesült:
c) olyan tárgyat, amely minőségénél, természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál vagy csomagolásánál fogva gépjáróműfuvarozásra nem alkalmas;
d) hullát.
38. §
Feltételesen fuvarozható tárgyak
(1) A vállalat feltételesen - a díjszabásban vagy a feladóval kötött külön egyesség útján megállapított különleges feltételek teljesítése estében - fuvarozhat:
a) robbanóanyagot (robbantószert és lőanyagot);
b) lőszert, gyújtószert, tűzijátékszert:
c) sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt;
d) olyan anyagot, amely vízzel való érintkezés folytán gyúlékony vagy égést tápláló gázt fejleszt;
e) öngyuló anyagot;
f) undortkeltő, fertőzésre alkalmas, mérges vagy maró anyagot:
g) olyan tárgyat, amelynek berakása vagy fuvarozása minőségénél, természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál vagy csomagolásánál fogva - a vállalat megítélése szerint - a gépjárómű berendezése vagy a vállalat üzeme vagy a közúti forgalmi viszonyok miatt rendkívüli nehézséget okoz;
h) olyan tárgyat, amely minőségénél, természeténél vagy állapotánál fogva az üzemi berendezésben, a fuvarozott árukban vagy a személyekben kárt okozhat.
(2) Az olyan tárgyat, amelynek fuvarozását hatósági rendelkezés közrendészeti, közbiztonsági, közegészségügyi vagy egyéb okból különleges feltételekhez köti, csak ezeknek a rendelkezéseknek megtartásával szabad fuvarozni.
39. §
A fuvarozási szerződés megkötése
(1) A fuvarozási szerződést megkötöttnek kell tekinteni, ha a feladó és a vállalat a fuvarozás feltételeiben megállapodott. Ha a vállalat fuvarlevél vagy megrendelőjegy kiállítását követeli, a fuvar megrendelésekor a fuvarlevelet, illetőleg a megrendelőjegyet a feladó vagy megbízottja állítja ki, a vállalat arra felhatalmazott alkalmazottja pedig azt kézjegyével és a vállalat bélyegzőjével ellátni köteles.
(2) Írásbeli vagy távbeszélőn tett megrendelésre a fuvarlevelet, illetőleg a megrendelőjegyet a vállalat állíthatja ki.
(3) A vállalat a fuvarlevéllel feladott árunál a fuvarozási szerződés megkötésének elismeréséül a feladó részére fuvarlevél-másodpéldányt köteles kiállítani.
(4) Az árunak nem fuvarlevéllel vagy nem a fuvarlevél kiállításával egyidejűleg történő feladása esetében a feladó, illetőleg megbízottja követelheti, hogy a vállalat az áru átvételéről elismervényt adjon.
40. §
A fuvarozási szerződés módosítása
(1) A fuvarozási szerződést csak a feladó jogosult módosítani és ha ez a fuvarozás útirányának vagy a fuvarozási határidőnek oly megváltoztatásával jár, amely a vállalat egyéb fuvarozási kötelezettségét hátrányosan befolyásolja, ahhoz a vállalat hozzájárulása is szükséges.
(2) A feladónak a fuvarozási szerződés módosítására irányuló rendelkezését - ha azt írásban kívánja - költségére és veszélyére távirattal vagy távbeszélő útján is továbbítani kell.
(3) A vállalat a fuvarozási szerződés módosításának végrehajtásáért - ha arra hibájával okot nem adott - az esetleg felmerült mellékdíjakon és egyéb költségeken felül a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
(4) A vállalat a díjszabásban megállapított várakozási díjat vagy fekbért szedheti, ha a feladó akként rendelkezett, hogy az áru kiszolgáltatása tartassék függőben és a késleltetés két órán túl terjed. Ha a késleltetés huszonnégy óránál több. a vállalat az árut a feladó költségére és veszélyére szállítmányozónál, közraktárban vagy más alkalmas módon elhelyezni jogosult; a vállalat erről az intézkedéséről a feladói késedelem nélkül értesíteni köteles.
(5) A fuvardíj felszámításának módját a díjszabás állapítja meg, ha a feladó akként rendelkezett, hogy az áru lerakási helye megváltozzék vagy az áru visszaküldessék.
(6) A feladónak a fuvarozási szerződés módosítására irányuló joga megszűnik, ha az átvevő az árut átvette.
41. §
A fuvarlevél és a megrendelőjegy
(1) a feladó köteles a díjszabásban foglalt rendelkezésekhez képest fuvarlevelet vagy megrendelőjegyet (a továbbiakban együtt: fuvarokmány) kiállítani.
(2) A fuvarlevélnek a következő rovatokat kell tartalmaznia:
a) a vállalat neve (cége) és telephelye (székhelye),
b) a feladó neve (cége) és lakcíme (székhelye),
c) az átvevő neve (cége) és lakcíme (székhelye),
d) az áru megnevezése, darabszáma, súlya és esetleges ismertetőjele,
e) az áru felrakási helye és időpontja,
f) az áru lerakási helye,
g) a fuvardíjszámítás,
h) a feladó és a vállalat között létrejött külön megállapodásuk,
i) egyéb bejegyzések,
j) a kiállítás helye és ideje.
(3) Az árut a fuvarlevélhez tartósan hozzáfűzött és a feladó által aláírt lapokon kell részletezni, ha a fuvarlevélben az áru részletezésére szolgáló rovat nem elégséges, a fuvarlevélben ezekre a lapokra hivatkozni kell. Ilyen esetben az árunak a feladó által bevallott összsúlyát kell a fuvarlevélnek erre a célra szolgáló rovatába bejegyezni.
(4) A fuvarlevélnek a fuvardíjszámításra vonatkozó rovatát a vállalat, egyéb rovatait a 39. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - a feladó köteles magyar nyelven, olvashatóan kitölteni.
(5) A vállalat átírt, átragasztott vagy vakarással javított fuvarlevelei nem köteles elfogadni. Áthúzás útján való törlés megengedeti, ha azt a feladó vagy megbízottja sajátkezű aláírásával megerősíti; ha a törlés az áru darabszámára vagy súlyára vonatkozik, a helyesbített mennyiséget betűvel is meg kell jelölni.
(6) A feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak helyességéért és pontosságáért, amelyeket a fuvarlevélbe ő vagy megbízottja jegyzett be; viseli mindazt a következményt, amely abból a tényből származik. hogy ezek az adatok vagy nyilatkozatok helytelenek, valótlanok, pontatlanok, hiányosak, szabálytalanok vagy nem a megfelelő rovatba vannak bejegyezve.
(7) A megrendelőjegyre a (2) és (4)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
42. §
A fuvarozás útiránya
(1) A feladó jogosult a fuvarozásnál követendő útirányt megszabni; az útirány megjelölésére szolgáló helyeket egymást követő sorrendben kell feltüntetni.
(2) A vállalat a fuvarozást a feladó által megszabott útirányon át köteles teljesíteni és a fuvardíjai ennek az útiránynak megfelelően szedheti.
(3) A vállalat - ha a feladó az útirányt nem szabta meg -a fuvarozást a legrövidebb alkalmas útvonalon köteles teljesíteni és a fuvardíjat ennek az útirányárak megfelelően szedheti.
43. §
A fuvarozási határidő
(1) A felek a fuvarozási határidő tekintetében szabadon egyezhetnek meg. Megegyezés hiányában a fuvarozási határidőre nézve a díjszabásban megállapított határidő az irányadó; ily díjszabási rendelkezés hiányában az áru minőségét, természetét, állapotát, méretét, súlyát és csomagolását, valamint a fuvarozás természetét illetőleg fennálló szokásokat kell alkalmazni; ily szokások hiányában a vállalat a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni.
(2) A fuvarozási határidő szünetel a vám- és egyéb közigazgatási hatósági intézkedés, továbbá a feladó utólagos rendelkezése folytán beállott feltartóztatás ideje alatt, úgyszintén a vállalat hibáján kívül bekövetkezett fuvarozási akadály esetében, végül, ha a fuvarozás teljesítését a feladó vagy az átvevő, illetőleg megbízottjuk akadályozza.
44. §
A fuvarköltség felszámítása
(1) A vállalat a fuvarozásért a díjszabásban megállapított fuvardíjat, mellékdíjakat és esetleges fuvardíjpótlékokat, valamin a díjszabás alapján járó egyéb díjakat és költségeket számíthatja fel.
(2) A vállalat az (1) bekezdésben említett költségeken felül igazolt szükséges készkiadásait és az ezek után a díjszabásban megállapított jutalékot is felszámíthatja.
(3) A vállalat az (1) és (2) bekezdés értelmében járó fuvarköltségeket a fuvarokmányba bejegyezni köteles.
45. §
A fuvarköltség fizetése
(1) A vállalat a fuvarozásért járó költségeknek a feladás alkalmával való megfizetését követelheti.
(2) Azokat a fuvarköltségeket, amelyeknek kizárólagos megfizetését a feladó nem vállalta magára, az átvevő köteles megfizetni, feltéve, hogy az árut átveszi.
(3) A vállalat a beszedett fuvarköltségek összegét a fuvarokmányba bejegyezni köteles.
(4) A vállalatot a fuvarozási szerződésből származó követelései erejéig a fuvarozott árura zálogjog illeti meg.
46. §
Utánvét
(1) A vállalat a díjszabásban megállapított feltételek mellett megengedheti, hogy a feladó az árut utánvéttel terhelje meg.
(2) A vállalat csak abban az esetben köteles a feladónak az utánvétet kifizetni, ha az átvevő azt megfizette. Az utánvét összegét a feladónak az átvevő állal történt fizetés napjától számított nyolc nap alatt kell kifizetni, ennek a határidőnek a leteltétől az utánvét összege után a törvényes kamat jár.
(3) A vállalat - ha az utánvéttel terhelt árut az utánvét beszedése nélkül szolgáltatta ki - a feladónak az utánvét összege erejéig terjedő kártérítést köteles megfizetni. Ebben az esetben a vállalat visszkereseti igénye az átvevővel szemben fennmarad.
(4) Az árunak utánvéttel terheléséért a vállalat a díjszabásban megállapított jutalékot szedheti.
47. §
A fuvarozás sorrendje
(1) A vállalat a fuvarozást abban a sorrendben köteles teljesíteni, amelyben az árukat fuvarozásra elvállalta, hacsak a feladó a sorrend megtartásáról le nem mondod, vagy közérdek vagy üzemi kényszerítő ok az ettől való eltérést szükségessé nem teszi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megszegéséből eredő kárt a vállalat megtéríteni köteles.
48. §
Az áru megőrzése
(1) A vállalat jogosult a feladod, de azonnal nem továbbítható árut ideiglenes megőrzésre átvenni; a vállalat ebben az esetben is a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni.
(2) A vállalat az áru ideiglenes megőrzéséért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
49. §
Az áru állapota, csomagolása és megjelölése
(1) A vállalat követelheti, hogy a feladó a sérültnek látszó árunak ezt az állapotát a fuvarokmányba bejegyezze.
(2) A feladó az árut - ha annak minősége, természete vagy állapota miatt csomagolás szükséges - oly módon köteles csomagolni, hogy a csomagolás az árut a teljes vagy részleges elveszés vagy megsérülés ellen megvédje és hogy az áru személyeknek, más áruban vagy üzemi berendezésben kárt ne okozhasson.
(3) A vállalat az áru felvételét visszautasíthatja, ha a feladó a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget. Ha a feladó a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésnek nem tesz elegei és a vállalat az árut fuvarozásra elfogadja, a vállalat követelheti, hogy a feladó a csomagolás hiányát vagy hiányosságát a fuvarokmányba bejegyezze.
(4) A feladó felelős a csomagolásnak a fuvarokmányban elismert hiányából vagy hiányosságából eredő minden következményért a feladó felelős a csomagolásnak a fuvarokmányban el nem ismert hiányosságából eredő következményekért is, ha a vállalat a hiányosság fennállását bizonyítja. Az ezekből származó kárt, ideértve a vállalatnak okozott kárt is, a feladó megtéríteni köteles.
(5) A vállalat követelheti, hogy az olyan apró darabáru, amelynek felvétele és felrakása jelentékeny időveszteséggel jár, nagyobb csomagba foglaltassék össze.
(6) A feladó köteles a darabárut tartós, az elcserélés elkerülésére alkalmas módon megjelölni; a megjelölésnek a fuvarokmányba bejegyzett adatokkal egyeznie kell. A feladó köteles a régebbi megjelölést az áruról eltávolítani vagy olvashatatlanná tenni.
50. §
Az áru felrakása
(1) Az áru felrakása a feladó kötelessége. A rakomány megerősítésére és megvédésére szükséges eszközöket a feladónak kell szolgáltatnia. A vállalat a díjszabásban megállapított feltételek mellett, illetőleg külön megállapodás alapján az áru felrakását, valamint a rakomány megerősítésére és megvédésére szükséges eszközök szolgáltatását elvállalhatja.
(2) Az áru felrakásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) az áru a gépjáróművet, a felrakott árukat, más tárgyakat vagy a személyeket ne veszélyeztesse;
b) az áru a gépjárómű üzembiztonságát ne veszélyeztesse;
c) a teher a gépjárómű rakodóterületén egyenletesen osztassék meg:
d) a gépjárómű hasznos teherbírásának határát, valamint a megállapított rakodási méreteket túl ne lépjék.
(3) A feladó köteles a rakománytöbbletet lerakni, ha a gépjárómű túlterhelését a felrakási helyen állapítják meg.
(4) a feladó a gépjáróműnek a rakománytöbblet lerakásával, valamint a helytelen felrakás következtében szükségessé vált rakománymegigazítással okozott feltartóztatásáért a díjszabásban megállapított díjat köteles fizetni.
51. §
Fuvardijpótlék
(1) Az áru tartalmának helytelen, valótlan, pontatlan, hiányos vagy szabálytalan bevallása, továbbá darabszámának vagy súlyának valótlan feltüntetése, valamint a gépjárómű túlterhelése, végül a feltételesen fuvarozható tárgyak tekintetében megállapított különleges feltételek meg nem tartása esetében - tekintet nélkül arra. hogy a feladó vétkes-e vagy sem - az esetleges fuvardíjkülönbözeten felül fuvardíjpótlékot kell fizetni.
(2) A 38. § (1) bekezdésében felsorolt tárgy helytelen, valótlan, pontatlan, hiányos vagy szabálytalan bevallása, vagy a különleges feltételek meg nem tartása cselében a fuvardíjpótlék az ily tárgyat tartalmazó egész árudarab elegysúlyának minden egyes kilogrammja után
a) robbanóanyag (robbantószer vagy lőanyag) fuvarozásánál száz forint;
b) lőszer, gyújtószer, tűzijátékszer, valamint sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz fuvarozásánál hatvan forint
c) vízzel való érintkezés folytán gyúlékony vagy égést tápláló gázt fejlesztő, valamint öngyúló anyag fuvarozásánál harminc forint:
d) undortkeltő, fertőzésre alkalmas, mérges vagy maró anyag fuvarozásánál hat forint.
(3) A helytelen, valótlan, pontatlan, hiányos vagy szabálytalan tartalombevallás más eseteiben, valamint az áru darabszámának vagy súlyának valótlan feltüntetése esetében - ha ez fuvardíjmegrövidítést okozhat - a fuvardíjpótlék a helytelen és helyes bevallás alapján a felrakás helyétől a lerakás helyéig számított fuvardíj között mutatkozó különbözetnek a kétszerese, de legalább három forint.
(4) A gépjárómű túlterhelése esetében a fuvardíjpótlék a felrakás helyétől a lerakás helyéig annak a súlynak az alapulvételével számítandó fuvardíjnak a hatszorosa, amennyivel a gépjárómű hasznos teherbírásának halárát túllépték. Ezt a rendelkezést a díjszabás rendelkezései szerint megfelelően kell alkalmazni olyan esetben is, amikor a fuvardíjat nem a súly alapulvételével kell számítani.
(5) A fuvardíjpótlék megfizetése sem az okozott kár megtérítése, sem az esetleges büntetőjogi következmények alól nem mentesít.
(6) A fuvardíjpótlék az árut terheli, bárhol történi is a fuvardíjpótlék felszámításának alapjául szolgáló tény megállapítása. A fuvardíjpótlékból eredő többletköltséget a feladó köteles megfizetni, ha az átvevő az áru átvételét megtagadta, vagy ha az árut a fuvardíjpótlék beszedése nélkül szolgáltatták ki.
52. §
Az áru vám- és egyéb közigazgatási hatósági kezelése
(1) A feladó köteles a fuvarozás megkezdése elölt a fuvarokmányhoz csatolni és a vállalatnak átadni mindazokat az indokai, amelyek ez árunak a kiszolgáltatás elölt teljesítendő vám- vagy egyéb közigazgatási halósági kezeléséhez szükségesek A vállalat az iratok teljességét és helyességét vizsgálni nem köteles.
(2) A feladó a vállalattal szemben - a vállalat szándékosságának vagy súlyos gondatlanságának esetéi kivéve - felelős minden olyan kárért, amely az (1) bekezdésben említett iratok hiányából. elégtelenségéből vagy szabálytalanságából származik, egyszersmind köteles az ennek folytán bekövetkezett feltartóztatás tartamára a díjszabásban megállapított várakozási díjat illetőleg fekbért megfizetni.
(3) A vállalat felelős az átvett iratok elveszéséből vagy helytelen felhasználásából vagy fel nem használásából származó kárért, de ezért nem terheli annál nagyobb kártérítési kötelezettség, mintha az áru elveszeti volna.
(4) A vállalat az áru vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági kezelésénél végzett tevékenységéért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
53. §
Az áru tartalmának, darabszámának és súlyának megállapítása
(1) A vállalat jogosult a fel és lerakási helyen az áru tartalmát, darabszámát és súlyát ellenőrizni, valamint megvizsgálni, hogy a fuvarokmányba bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek-e és hogy a feladó a feltételesen fuvarozható tárgyakra vonatkozó, a díjszabásban vagy a feladóval kötött külön megállapodásban, illetőleg a hatósági rendelkezésekben foglalt különleges feltételeket teljesítette-e.
(2) A vállalat az áru tartalmát, darabszámát és súlyát fuvarozás közben abban az esetben jogosult megvizsgálni, ha ezt vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági rendelkezés vagy üzemi kényszerítő ok szükségessé teszi.
(3) A küldemény tartalmának megvizsgálásához a felrakási, illetőleg a lerakási helyen a rendelkezésre jogosultat meg kell hívni. Ha a rendelkezésre jogosult vagy megbízottja nem jelenik meg úgyszintén, ha a vizsgálatot útközben tartják és a rendelkezésre Jogosul) vagy megbízottja nincs jelen, a vizsgálathoz a lehetőség szerint két tanul kell hívni; a vállalat alkalmazottja csak abban az esetben lehet tanú, ha más személy nem áll rendelkezésre.
(4) A vizsgálat eredményét - ha az a fuvarokmányba bejegyzett adatoktól eltér - a fuvarokmányba be kell jegyezni.
(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján foganatosított vizsgálatért a vállalat díjat nem szedhet és a vizsgálattal felmerült költségeinek megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha a (2) bekezdés alapján foganatosított vizsgálat eredménye a fuvarokmányba bejegyzett adatoktól eltér.
(6) Az (5) bekezdés alapján felszámítható vizsgálati költség - hacsak azt nyomban meg nem fizetik - az árut terheli. A vizsgálatból eredő ezt a többletköltséget a feladó) köteles megfizetni, ha az átvevő az áru átvételét megtagadta, vagy ha az árul a vizsgálati költség beszedése nélkül szolgáltatták ki.
54. §
Az áru megérkezése
(1) A vállalat - ellenkező díjszabási rendelkezés vagy külön megállapodás hiányában - az árut házhozfuvarozni köteles.
(2) A vállalat az árunak a lerakási helyre megérkezéséről az átvevőt értesíteni köteles, ha a díjszabás rendelkezése vagy a felek megállapodása értelmében az árut nem fuvarozza házhoz és ha a díjszabás más rendelkezést nem tartalmaz, illetőleg a feladó vagy az átvevő másként nem rendelkezett. Az értesítésben meg kell jelölni azt a határidőt, amely alatt az árut a díjszabásban foglalt rendelkezések értelmében el kell vinni.
(3) Az átvevőt - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - az áru megérkezésétől számított két óra alatt kell értesíteni.
(4) Az átvevőt csak a következő munkanapon kell értesíteni, ha az áru munkanapon tizennyolc óra után vagy munkaszüneti napon érkezik meg.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés a gyorsan romló áru megérkezéséről szóló értesítésre nem vonatkozik.
(6) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni:
a) a postai levél útján való elküldés cselében négy órával, távirati úton való elküldés esetében pedig egy órával a feladás után;
b) a távbeszélő útján vagy szóbeli közlés esetében az értesítés leadásával;
c) más módon történő értesítés esetében az értesítőirat kézbesítésével vagy a kézbesítés szabályszerű megkísérlésével
(7) A vállalat az értesítéssel felmerült kiadásainak megtérítését követetheti.
55. §
Az áru kiszolgáltatása
(1) A vállalat az árut a lerakási helyre megérkezése után az átvétel elismerése és a fuvarozási szerződésből származó követeléseink kiegyenlítése ellenében az átvevőnek kiszolgáltatni és a fuvarokmányt neki átadni köteles.
(2) A vállalat követelheti, hogy az átvevő a házhozfuvarozott árut a külön megállapodás szerinti időben, megállapodás hiányában pedig munkanapon 6-18 óra közöli vegye át, illetőleg a házhoz nem fuvarozott árut a díjszabásban megállapított határidő alatt vigye el. Az elviteli határidő szünetel munkaszüneti napon, továbbá az áru vám- vagy más közigazgatási hatósági kezelésének tartama, valamint az alatt az idő alatt, amíg az elvitelt vagy a lerakást a vállalat késlelteti.
(3) A vállalat az áru át nem vétele esetében az ennek következtében felmerült költségeinek megtérítését követelheti, illetőleg az áru el nem vitele esetében a díjszabásban megállapított várakozási díjat, illetőleg fekbért szedheti.
(4) Az átvevő - ha az áru egy része a kiszolgáltatásnál hiányzik - a hiányt az átvételi elismervényen megjelölheti.
(5) A házhozfuvarozott áru lerakása az átvevő kötelessége. A vállalat a díjszabásban megállapított feltételek mellett, illetőleg külön megállapodás alapján az áru lerakását elvállalhatja
(6) A vállalat követelheti, hogy az átvevő a gépjáróművel a lerakás után kitisztítsa: Ha ezt az átvevő kívánságára a vállalat végzi el, a vállalat ezért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
56. §
Kiszolgáltatási akadályok
(1) A vállalat a feladót távbeszélőn, távírón, esetleg írásban késedelem nélkül értesíteni köteles, ha
a) az átvevő nem található;
b) az átvevő az árut visszautasítja;
c) az átvevő az árut a díjszabásban megállapított elviteli határidő alatt el nem viszi;
d) az átvevő a fuvarozási szerződés alapján követelhető költségeket ki nem fizeti;
e) más kiszolgáltatási akadály merül fel.
(2) A vállalat a ki nem szolgáltatható árut a feladó költségére és veszélyére megőrizni köteles és szállítmányozónál, közraktárban vagy egyéb alkalmas módon elhelyezni jogosult, ha a kiszolgáltatási akadályról a feladót értesíteni nem lehet, vagy ha a feladó utasításával késik vagy utasítását végrehajtani nem lehet. A vállalat az áru megőrzésénél és elhelyezésénél a rendes fuvarozó gondosságával köteles eljárni.
(3) A vállalat jogosult
a) a ki nem szolgáltatható és gyorsan romló vagy a helyi viszonyokhoz képest alkalmas módon meg nem őrizhető vagy el nem helyezhető árut azonnal,
b) a ki nem szolgáltatható és a feladó által vissza nem vett egyéb árut az átvételi, illetőleg elviteli határidő lejárta után tizenöt nappal, ha periig az áru érteke a hosszabb tárolás folytán aránytalanul csökkennék, vagy ha a tárolási költségek az áru értékéhez képest aránytalanul magas összegre emelkednének, már előbb is, az elsőfokú közigazgatási balóság közbenjöttével nyilvános árverésen az elérhető legjobb áron eladni.
(4) A vállalat az áru őrzéséért, elhelyezéséért és eladásáért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
(5) A vállalat köteles az eladás során befolyt összeget - az árut terhelő, valamint az eladási költségek levonása után - a feladó rendelkezésére bocsátani. A feladó a vállalatnak megtéríteni köteles azt a különbözetet, amely az eladás során befolyt összeg és az árut terhelő, illetőleg az eladási költségek között mutatkozik.
(6) A vállalat az áru elhelyezéséről, szándékolt eladásáról és az eladás megtörténtéről a feladót - a lehetőség szerint - késedelem nélkül értesíteni köteles. Az értesítés elmulasztásából vagy késedelmes elküldéséből származó kárt a vállalat a feladónak megtéríteni köteles.
57. §
Az áru elveszése és megsérülése
(1) A vállalat köteles az árut késedelem nélkül megvizsgálni, ha az áru részleges elveszését vagy megsérülését fedezi fel, vagy gyanítja, vagy pedig ezt a rendelkezésre jogosult állítja. A vizsgálathoz érdektelen tanukat, esetleg szakértőket, valamint - a lehetőség szerint - a rendelkezésre jogosultat kell meghívni.
(2) A vállalat a vizsgálatról jegyzőkönyvet felvenni, abban az áru állapotát és súlyát, valamint a kár összegéi, keletkezésének okát és időpontját megállapítani s a jegyzőkönyv másolatát a rendelkezésre jogosult részére díjtalanul kiszolgáltatni köteles
(3) A rendelkezésre jogosult a felmerült költségeket és a díjszabásban megállapított díjat a vállalatnak megfizetni köteles, ha a kívánságára végzett vizsgálat eredménye szerint hiány vagy sérülés nincs, vagy ha csak a vállalat által már elismert hiány vagy sérülés mutatkozik.
(4) Az árut minden további bizonyítás nélkül elv-eszeltnek kell tekinteni, ha a vállalat az árut a fuvarozási határidő lejártától számított tizenöt nap alatt az átvevőnek fel nem szolgáltatta, illetőleg kiszolgáltatásra elő nem készítette.
(5) A vállalat az áru teljes elvesztését írásban köteles elismerni.
58. §
A vállalat felelőssége általánosságban
(1) A vállalat felelős azért a kárért, amely a fuvarozásra való átvételtől a kiszolgáltatásig az árunak teljes vagy részleges elvesztése vagy megsérülése folytán keletkezett, valamint felelős a fuvarozási határidő túllépéséért.
(2) A vállalat az áru teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése cselében mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a kárt erőhatalom, hatósági rendelkezés, a rendelkezésre jogosultnak vétkessége vagy a vállalat vétkességére vissza nem vezethető rendelkezést-, illetőleg az áru sajátszerű minősége okozta.
(3) A vállalat a fuvarozási határidő túllépése esetében mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a fuvarozási határidő túllépéséi oly körülmény okozta, amelyet a vállalat ki nem kerülhetett és amelynek elhárítása tőle nem függött.
(4) Ha a vállalat az árut az eredeti fuvarokmánnyal együtt az elvállalt fuvarozásnak egészben vagy részben való teljesítése végett más csatlakozó vállalatnak adja át, a csatlakozó vállalat már azzal a ténnyel, hogy az árut az eredeti fuvarokmánnyal átveszi, részi vesz a fuvarozási szerződésben és magára vállalja az abból folyó kötelezettségeket.
59 §
A vállalat felelősségének korlátozása
(1) A vállalat az áru teljes vagy részleges elvesztése vagy megsérülése esetében nem felelős
a) azért a kárért, amely abból az okból keletkezett, hogy a fuvarozásból kizárt vagy feltételesen fuvarozható tárgyat helytelen, valótlan pontatlan, hiányos vagy szabálytalan tartalombevallással adták fel;
b) azért a kárért, amely abból az okból keletkezett, hogy a feltételesen fuvarozható tárgy feladásánál a feladó a megállapított különleges feltételeket nem tartotta meg;
c) azért a kárért, amely a minőségénél, természeténél vagy állapotánál fogva az elveszés vagy megsérülés különös veszélyének kilelt áruban e minőségéből, természetéből vagy állapotából kifolyólag keletkezett;
d) a csomagolás hiányából vagy hiányosságából eredő kárért olyan árunál, amelyet csomagolatlan vagy hiányosan, csomagolt állapotban minőségénél, természeténél, vagy állapotánál fogva fogyatkozás vagy sérülés érhet;
e) a felrakással járó. valamint a helytelen felrakás vagy a gépjárómű túlterhelése folytán keletkezeit kárért abban az esetben, ha az árut a feladó vagy megbízottja rakta fel;
f) abból a különös veszélyből eredő kárért, amelyet az áru kísérete hivatott elhárítani ha az árut a díjszabás rendelkezései értelmében kísérettel kell fuvarozni, még abban az esetben is, ha a feladóval létesített és a fuvarokmányba bejegyzett megállapodás értelmében az árut kíséret nélkül fuvarozták;
g) a lerakással járó vagy a helytelen lerakás folytán keletkezett kárért abban az esetben, ha az árut az átvevő vagy megbízottja rakta le.
(2) Ha a kár az eset körülményeihez képest az (1) bekezdésben említett okok egyikéből vagy azok közül többől származhatott, azt kell vélelmezni, hogy a kár ilyén okból származott, hacsak a jogosult ennek ellenkezőjét be nem bizonyítja.
60. §
Kártérítés az áru elvesztéséért vagy megsérüléséért
(1) Az áru elvesztéséért vagy megsérüléséért fizetendő kártérítés összegét a hasonló minőségű, természetű és állapotú Ariinak a fuvarozásra való átvétel helyén és idejében volt piaci folyó ára szerint, ennek hiányában pedig közönséges értéke alapján kell kiszámítani.
(2) Az áru teljes vagy részleges elveszése esetében a kártérítés összege a hiányzó elegysúly minden egyes kilogrammja után a hatvan forintot meg nem haladhatja, kivéve, ha a feladó a díjszabásban megállapított díj ellenében a vállalat útján különbíztosítást kötött; ebben az esetben a vállalat felelőssége a biztosítási szerződés feltételei melleit a biztosítási összeg erejéig áll fenn.
(3) A vállalat a kártérítési összegen felül köteles visszatéríteni az elveszett áru fuvarozásáért és azzal kapcsolatban fizetett fuvardíjat és egyéb költségeket, valamint a vámilletéket. részleges elvesztés esetében pedig a fuvardíjnak, egyéb költségeknek és vámilletéknek az áru elveszett részére eső arányos részét.
(4) Az áru megsérülése cselében a vállalat kártérítésként az értékcsökkenésnek megfelelő összeget köteles fizetni: a kártérítési összeg azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely
a) az áru teljes elvesztése esetében járna, ha a megsérülés folytán az egész, áru értéke csökkent;
b) az értékében csökkent rész elvesztése esetében járna, ha a megsérülés folytán csak az áru egy részének értéke csökkeni.
(5) A vállalat az áru teljes vagy részleges elveszése, illetőleg megsérülése cselében az (1), (2), illetőleg a (4) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeg kétszereséig terjedő kártérítést köteles fizetni, ha a kárt szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta.
61. §
Kártérítés a fuvarozott határidő túllépéséért
(1) A vállalat a fuvarozási határidő túllépése esetében térítésképen a fuvardíj egy-egy tizedrészét köteles fizetni mindazon idő után, amellyel a fuvarozási határidő egy-egy tized részét átlépte, ha a túllépés folytán a feladónak vagy annak, aki a fuvarozási szerződés alapján a vállalat ellen jogot érvényesíthet, kára nem származott: a térítésképen fizetendő összeg azonban a fuvardíj felét nem haladhatja meg.
(2) A vállalat a fuvarozási határidő túllépése esetében az okozott káréri kártérítési köteles fizetni, ha a túllépés folytán a feladónak vagy annak, aki a fuvarozási szerződés alapiján a vállalat ellen jogot érvényesíthet, kára származott: a kártérítés összege azonban a fuvardíj összegét nem haladhatja meg.
(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdésben említett térítés, illetőleg kártérítés nem jár, ha a jogosult az áru teljes elveszéséért kártérítést kap
(4) Az áru részleges elveszése cselében az (1). illetőleg a (2) bekezdésben említett térítés. illetőleg kártérítés a 60. 8 (1) és (2) bekezdésében megállapított kártérítésen felül az el nem veszett rész után arányosan jár.
(5) Az áru megsérülése esetében az (1), illetőleg a (2) bekezdésben említett térítés, illetőleg kártérítés a 60. § (1) és (41 bekezdésében megállapított kártérítésen felül jár.
(6) A fuvarozási határidő túllépéséért a (4). illetőleg (5) bekezdés, valamint az áru részleges elveszéséért a 60. § (1) és (2) bekezdése, illetőleg megsérüléséért a 60. § (1) és (4) bekezdése alapján járó kártérítés együttes összege nem haladhatja meg az áru teljes elveszése esetéhen járó kártérítés összegét.
(7) A vállalat a fuvarozási határidő túllépése esetében az okozott kárért a (2)-(6) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeg kétszereséig terjedő kártérítést köteles fizetni, ha a határidő túllépését szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta.
62. §
A kártérítés összegének díjszabási korlátozása
A vállalat a díjszabásban az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsérüléséért, illetőleg a fuvarozási határidő túllépéséért fizetendő kártérítés legmagasabb összegét a 60., illetőleg a 61. §-ban megállapított legmagasabb összegnél alacsonyabb összegre korlátozhatja, ha díjmérséklést nyújt vagy az általános díjszabási feltételekkel szemben kedvezőbb feltételeket állapít meg. Ha a feladó a fuvarokmányban a mérsékelt díjtételek vagy a kedvezőbb feltételek alkalmazását kívánja, a vállalat csak az erre megállapított legmagasabb kártérítési összeg mértékéig felelős,
63. §
A kártérítési összeg kamatozása
A 60.-62. §-ok alapján járó kártérítési összeg után a felszólamlás beérkezésének, ennek hiányában a keresel indításának napjától a törvényes kamatot kell fizetni
64. §
Az áru megtalálása
(1) A vállalat a jogosultat késedelem nélkül értesíteni köteles, ha az elveszíti, illetőleg elveszettnek tekintett áru a kártérítés kifizetésének napjától, illetőleg kártérítés nem fizetési esetében a fuvarozási határidő lejártától számítolt egy éven belül megkerül, feltéve, hogy a jogosult személye és lakcíme előtte ismeretes vagy általa megtudható.
(2) A jogosult az értesítés vételétől számított harminc napon belül követelheti, hogy a vállalat az árut a fuvar okmányban megjelölt feladási vagy lerakási helyen részére költségmentesen szolgáltassa ki. libben az esetben a jogosult a vállalattól kapott kártérítés összegét visszafizetni köteles; a jogosult a visszafizetendő összegből a fuvarozási határidő túllépése miatt járó térítést, illetőleg kártérítés összegét valamint az árunak a feladási helyen való kiszolgáltatása esetében a kifizetett fuvardíj összegét levonhatja.
(3) A vállalat az 56. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott módon köteles eljárni, ha a jogosult személye vagy lakcíme nem állapítható meg, vagy ha a kártérítést nem kapott jogosult az áru kiszolgáltatását a (2) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kéri.
(4) A vállalat a megtalált áru felett szabadon rendelkezik, ha az áru az (1) bekezdésben megállapított határidő után kerül meg, vagy ha a kártérítést kapott jogosult az áru kiszolgáltatását a (2) bekezdésben megállapított határidő alatt nem kéri.
65. §
A fuvarköltség utánfizetése és visszatérítése
(1) A fuvarköltség helytelen felszámítása és beszedése esetében a megállapított hiányt a (2) bekezdés értelmében utánfizetésre kötelezett - felszólításra - utólag megfizetni, illetőleg a megállapított többletet a vállalat a (3) bekezdés értelmében jogosult részére visszatéríteni köteles.
(2) A helytelen felszámításból származó hiányt a feladó köteles megfizetni, ha az átvevő az, árut át nem vette. Ha az átvevő az árut átvélte, a feladó csak a magára vállalt fuvarköltségben mutatkozó hiányt, az átvevő pedig a különbözetet köteles megfizetni.
(3) A helytelen felszámítás alapján beszedett többlet annak jár vissza, aki azt a vállalatnak megfizette.
(4) A hiány, illetőleg a többlet lilán az utánfizetési felszólítás kézbesítésének, illetőleg a felszólamlás beérkezésének napjától törvényes kamatot kell fizetni. Az utánfizetési felszólítás kézbesíthetetlensége esetében, illetőleg felszólamlás hiányában a kamat a kereset indításának napjától jár.
66. §
Fuvarozási akadályok
(1) A vállalat az áru továbbfuvarozásáról a lehetőség szerint gondoskodni és indokolt szükség esetében a feladót késedelem nélkül értesíteni köteles, ha az áru továbbítása akadályba ütközik vagy ha a fuvarozás közben a gépjárómű továbbhaladását valamely körülmény megakadályozza.
(2) A vállalat a továbbfuvarozás következtében esetleg felmerült költségtöbblet megtérítését csak abban az esetében követelheti, ha az akadály a vállalat hibáján kívül következett be és a feladó a fuvarozási szerződéstől kellő időben el nem állott. A feladó a fuvarozási szerződéstől elállhat, ha az esetleges költségtöbblet megfizetésére nem hajlandó és a vállalatot kellő időben értesíteni tudja, ilyen esetben a feladó a megtelt útra a díjszabás szerint eső fuvardíjat és a felmerült egyéb költségeket megfizetni köteles.
(3) A vállalat az árut az indulóhelyre díjmentesen visszafuvarozni és a feladó részére az általa fizetett fuvardíjat és egyéb költségeket visszatéríteni köteles, ha az akadály a vállalat hibájából következett be és a feladó az árunak az indulóhelyen történő kiszolgáltatását kívánja.
(4) A vállalat a díjszabás szerint a megteli útra eső fuvardíjnak és a felmerült egyéb költségeknek a megfizetését követelheti, ha, az áru továbbfuvarozására lehetőség nincsen.
67. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igénynek kereset .útján való érvényesítésére - a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - jogosult
a) a feladó addig az időpontig, amíg az árut az átvevőnek ki nem szolgáltatták;
b) az átvevő attól az időponttól kezdve, amikor az árul neki kiszolgáltatták.
(2) Az utánvétre vonatkozó igényt a feladó érvényesítheti.
(3) A fuvarozási szerződés értelmében fizetett valamely összeg visszafizetését a fizetést teljesítő feladó, illetőleg átvevő követelheti.
(4) A fuvarozási szerződéssel kapcsolatban a vállalathoz perenkívüli felszólamlással az élhet, aki az (1)-(3) bekezdés értelmében a kereseti jog érvényesítésére jogosult.
(5) A (4) bekezdésben említett felszólamlást írásban kell benyújtani és ahhoz, csatolni kell a vállalat által a felszólamlónak kiszolgáltatott fuvarokmányt, illetőleg a jogosultságot igazoló okmányt, valamint az igény elbírálásához esetleg szükséges egyéb okmányokat.
68. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény megszűnése
(1) A fuvarozási szerződés alapján a vállalattal szemben érvényesíthető igény - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével az áru átvételével megszűnik.
(2) Nem szűnik meg az igény
a) olyan kár esetében, amelyet a vállalat szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozott;
b) az áru részleges elveszése vagy megsérülése esetében, ha ezt az átvevő részéről történt átvétel előtt az 57. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapították;
c) az áru részleges elveszése vagy megsérülése esetében, ha ennek az 57. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő megállapítása a vállalat hibájából maradt el;
d) a fuvarozási határidő túllépése esetében, ha az igényt a vállalat ellen - az átvétel napját nem számítva - az áru átvételétől számítolt harminc nap alatt írásban érvényesítették;
e) olyan kár cselében, amelyet az átvevő az áru átvételekor fel nem ismerhetett, ha az átvevő a kár felfedezése után késedelem nélkül, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt a kárnak az 57. § (1)-(2) bekezdése szerinti megállapítását kérte és bebizonyítja, hogy a kár a fuvarozásra való átvétel és a kiszolgáltatás között eltelt időben keletkezett;
f) abban az esetben, ha az igény kifizetett összeg visszatérítésén vagy utánvét kifizetésére vonatkozik.
(3) A megszűnt igény viszontkereset vagy beszámítási kifogás útján sem érvényesíthető.
69. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény elévülése
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igény - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - egy év alatt elévül, hacsak a fizetendő összeg elismerés, egyesség vagy bírói ítélet által megállapítva nincsen.
(2) Az évülési idő három év, ha
a) a kárt a vállalat szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta,
b) a vállalat által foganatosított eladásból befolyt összeg kifizetését követelik,
c) a vállalat által az átvevőtől beszedett utánvét kifizetését követelik.
(3) Az elévülési idő kezdődik:
a) az áru teljes elveszése miatt érvényesíthető kártérítési igény esetében a fuvarozási határidő lejártától számított tizenötödik napon,
b) az áru részleges elveszése vagy megsérülése, valamint a fuvarozási határidő túllépése miatt érvényesíthető kártérítési igény esetében azt a napot követő napon, amelyen az árut kiszolgáltatták,
c) fuvardíj, fuvardíjpótlék, mellékdíj vagy egyéb költség fizetésére, utánfizetésére, vagy visszafizetésére irányuló igény esetében a fizetési, ha pedig fizetés nem történt, a feladás napját követő napon,
d) az utánvétre vonatkozó igény esetében a fuvarozási határidő lejáriát követő negyvenkettedik napon,
e) az áru eladási összegéből fennmaradó többlet kifizetésére vagy annál mutatkozó hiány megtérítésére irányuló igény esetében az eladás napját követő napon,
f) a fuvarozási szerződésből eredő egyéb igényeknél a fuvarozási határidő lejártát követő napon,
(4) A vállalattal szemben érvényesíthető igény elévülése szünetel a vállalathoz benyújtott perenkívüli felszólamlás esetében. Az elévülés tovább folyik attól a naptól kezdve, amelyen a vállalat a felszólamlót a felszólamlás elutasításáról értesítette. A felszólamlás benyújtásának, illetőleg elintézése kézbesítésének bizonyítása azt a felet terheli, aki erre a lényre hivatkozik. Az ugyanerre az igényre vonatkozó további felszólamlás esetében az elévülés nem szünetel.
(5) Az elévülés félbeszakadására a magánjog rendelkezései az irányadók.
(6) Az elévült igény viszontkereset vagy beszámítási kifogás útján sem érvényesíthető.

II. Fejezet

Személyek fuvarozása

70. §
Árukísérők, fel- és lerakodó személyek fuvarozása
(1) A vállalatnak csak a feladót és az általa megbízott árukísérő(ke)t, valamint az áru fel-, illetőleg lerakásához szükséges személy(eke)t szabad fuvarozni. A gépjáróművön fuvarozható személyek számának - a 71. és 72. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - a gépjárómővezetővel és a vállalat alkalmazásában álló kocsikísérővel együtt nyolcnál többnek nem szabad lennie.
(2) Az árukísérő, illetőleg a fel- vagy lerakodó személy a gépjáróművön csak abban az esetben foglalhat helyet, ha fuvarozásához, a vállalat hozzájárult és a fuvarozott személy nevét a feladó a fuvarokmányba bejegyezte.
(3) Az árukísérő, illetőleg a fel- vagy lerakodó személy a gépjáróművön elhelyezkedése előtt a gépjáróművezetőnél személyazonosságai és fuvarozásra jogosultságát igazolni köteles.
(4) A (2) bekezdés értelmében az utazásra jogosult személyeknek a gépjáróművön elhelyezéséről a gépjáróművezető gondoskodik
(5) A (2) bekezdés értelmében az utazásra jogosult azt a személyt, aki a fuvarozott személyeket vagy árukat veszélyeztető magatartást vagy illemsértő magaviseletet tanúsít, a gépjáróművezető a fuvarozásból kizárhatja.
(6) A gépjáróművön fuvarozott személyeknek a díjszabásban megállapított állagsúlyát a gépjáróművön fuvarozott áruk súlyához hozzá kell számítani.
(7) A vállalat az (1) bekezdés alapján fuvarozott személyek fuvarozásáért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
(8) Az árukísérő, valamint a fel- és lerakodó személyzet a magával hozott poggyászra maga köteles felügyelni és annak elveszéséért a vállalat felelőséggel nem tartozik.
(9) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladási helyre üresen haladó gépjárművön is helyet foglalhatnak.
71. §
Vásári árusok fuvarozása
(1) A vállalatnak az országos (kirakó) vásárokra, illetőleg az onnan vissza irányuló forgalomban csak a vásári árusításra jogosult személyeket, ezeknek családtagjait, alkalmazottait. és áruit szabad fuvaroznia.
(2) A fuvarozott személy a magával hozott csomagra, valamint a sátortakaróra és a ponyvára maga köteles felfigyelni, annak elveszéséért vagy megsérüléséért a vállalat csak szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetében felelős.
(3) A vásári forgalomban a gépjáróművön fuvarozható személyek száma nyolcnál több lehet.
(4) A vállalat a vásári árusok fuvarozásáért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
(5) A vásári árusok fuvarozására egyébként a 70. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
72. §
Piaci árutok fuvarozása
(1) A vállalatnak a piacokra, illetőleg az onnan vissza irányuló forgalomban csak az agrárkereskedelem és az élelmezési szakma körébe eső árucikkekkel kereskedésre jogosító ipar jogosítvánnyal vagy őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyeket, ezeknek családtagjait, alkalmazottait és áruit szabad fuvaroznia.
(2) A fuvarozott személy a magával hozott csomagra, valamint a sátortakaróra és a ponyvára maga köteles felügyelni, annak elveszéséért vagy megsérüléséért a vállalat csak szándékosságra vagy súlyos gondatlansága esetében felelős.
(3) A piaci forgalomban a gépjáróművön fuvarozható személyek száma nyolcnál több lehet.
(4) A vállalat a piaci árusok fuvarozásáén a díjszabásban meg díjat szedheti.
(5) A piaci árusok fuvarozására egyébként a 70. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

Élőállat fuvarozás

73. §
Általános rendelkezések
(1) Az élőállatfuvarozásra a 37-72. §-okban foglalt rendelkezéseket a 74-77. §-okban foglalt eltérésekkel; illetőleg kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) Élőállatot az állategészségügyi és az állategészségügy-rendészeti jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával kell fuvarozni.
74. §
Az élőállat felrakása
(1) Az élőállatnak a gépjáróművön való biztos elhelyezéséről, esetleg szükséges megkötözéséről úgyszintén a megkötözéshez szükséges eszközök szolgáltatásáról a feladó köteles gondoskodni. A vállalat a díjszabásban megállapított feltételek mellett, illetőleg külön megállapodás alapján az élőállat elhelyezését, megkötözését és a megkötözéshez szükséges eszközök szolgáltatását elvállalhatja.
(2) A vállalat a díjszabásban foglalt rendelkezésekhez képest az élőállatküldemény mellé árukísérő alkalmazását követelheti, kivéve az olyan kisebb élőállatot, amelyet jól elzárt, hordozható tartályban adnak fel.
75. §
Az élőállat kiszolgáltatása
(1) Az átvevő köteles az élőállatot az értesítéstől számított lét órán belül átvenni, illetőleg elvinni.
(2) A vállalat az, élőállatot a rendelkezésre jogosult veszélyére és költségére ellátásba adhatja vagy annak megőrzéséről maga gondoskodhatik, ha az átvevő az élőállatot az (1) bekezdésben megállapított határidő alatt át nem veszi, illetőleg el nem viszi. A vállalat erről a feladót haladéktalanul értesíteni köteles.
(3) A vállalat az előállót ellátásba adásáért, illetőleg megérzéséért, valamint a feladó értesítéséért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
70. §
Fertőtlenítési díj
A vállalat a gépjáróműnek, a tartályoknak és egyéb berendezéseknek, úgyszintén a rakodóhelynek az állategészségügyi jogszabályok értelmében kötelező fertőtlenítéséért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
77. §
A vállalni felelősségének korlátozása
A vállalat az 59. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken felül nem felelős azért a kárért sem, amely az élőállat fuvarozásával járó különös veszélyből származik.

NEGYEDIK RÉSZ

Vegyesfuvarozási gép járóművállalatfuvarozása

78. §
Általános rendelkezések
A vegyesfuvarozási gépjáróművállalat (a Negyedik részben a továbbiakban: vállalat) rendszeres vagy esetenként fuvarozó járatainak személy- és poggyászfuvarozására a 8-36. §-okban, árufuvarozására a 37-77. §-okban foglalt rendelkezéseket - a 79-81. §-okban foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
79. §
Az árufuvarozás kizárása és korlátozása
A vállalat jogosult a díjszabásban
a) egyes járatain az árufuvarozást kizárni vagy korlátozni ;
b) a gépjáróműre tekintettel minőségüknél, természetüknél vagy állapotuknál fogva fuvarozásra alkalmaikul árukat megállapítani;
c) a fuvarozható áruk terjedelmének és súlyának határait megállapítani.
80. §
Az áru feladása és továbbítása
(1) A vállalat járatának csak a díjszabás szerint árukezelésre berendezett megállóhelyére köteles árul felvenni.
(2) A vállalat az árut megmérni nem köteles, annak súlyát azonban a feladó bevallása vagy becslés alapján megállapíthatja.
(3) A vállalat az árut azzal a járattal köteles fuvarozni, amelyre azt felvette.
(4) A fuvardíjat a vállalni kívánságára a feladáskor kell megfizetni.
81. §
Az áru átvétele
(1) Az árut az átvevőnek a járat megérkezésekor kell átvennie, ha azt a vállalat árukezelésre be nem rendezeti megállóhelyre vette fel.
(2) A vállalat az árut a feladási helyre a feladó előzetes értesítése nélkül visszafuvarozhatja. ha az árukezelésre be nem rendezeti megállóhelyen az átvevő a járat megérkezésekor az áru átvétele végett nem jelentkezik vagy az átvételt megtagadja.
(3) A vállalat az áru visszafuvarazásáról a feladót értesíteni köteles.
(4) A feladó a visszafuvarozás, az értesítés és az esetleges kézbesítés költségét a vállalatnak megfizetni köteles.

ÖTÖDIK RÉSZ

Betegszállító gépjáróművállalat fuvarozása

82. §
A fuvarozásból kizárt személyek és tárgyak
A betegszállító gépjáróművállalatnak (az Ötödik részben a továbbiakban: vállalat) egyáltalában nem szabad fuvaroznia a 37. § értelmében az árufuvarozásból kizárt tárgyat.
83. §
Feltételesen fuvarozható személyek
(1) Hevenyfertőző beteget csak a hatósági orvos engedélyével szabad fuvarozni.
(2) Hevenyfertőző betegségben vagy hasonló elbírálás alá eső más fertőző bajban szenvedő beteget, illetőleg ilyen betegség vagy baj gyanúja alatt álló személyt, valamint az önmagával tehetetlen, súlyos beteget csak képesített ápoló vagy más alkalmas személy kíséretében szabad fuvarozni.
(3) A vállalat ön- vagy közveszélyes elmebeteget szakképzett ápoló vagy megbízható egyén kíséretében is csak a szükséges védőintézkedések és a díjszabásban megállapított egyéb feltételek teljesítése esetében köteles fuvarozni.
84. §
A gépjárómű megrendelése
(1) A fuvarozási szerződést megkötöttnek kel! tekinteni, ha a megrendelő és a vállalat a fuvarozás feltételeiben megállapodott.
(2) A megrendelő köteles a közegészségügyi és egyéb közigazgatási jogszabályok rendelkezéseinek eleget tenni és a megrendeléskor, illetőleg a beteg fuvarozásának megkezdése előtt a szükséges iratokat a vállalatnak átadni. A vállalat az iratok teljességét és helyességét vizsgálni nem köteles.
(3) A vállalat a fuvarozásért járó költségeknek a megrendelés alkalmával való megfizetését követelheti.
85. §
A beteg fuvarozása
(1) A vállalat a beteget - a közegészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával - betegszállító gépjáróművel köteles fuvarozni.
(2) A betegnek hordágyon történő fel- és lerakását a vállalat végzi, amiért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
80. §
A beteg kísérete
(1) A gépjáróműben - a 83. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a beteg kísérőjeként legfeljebb egy személy foglalhat helyet.
(2) A kísérő köteles a közegészségügyi és egyéb közigazgatási jogszabályok rendelkezéseit megtartani és felelős e rendelkezések megszegéséből eredő minden következményért.
(3) A betegszállítás alatt való fertőtlenítés céljára szolgáló anyagokról és eszközökről a vállalat gondoskodik. A kísérő felelős az egészségügyi szabályok betartásáért és a folyamatos fertőtlenítés végzéséért.
87. §
A beteg átadása
(1) A beteget a rendeltetési helyre megérkezés után a megrendelő által meghatározott személynek azonnal át kell adni. Ha a beteg azonnali átadása akadályba ütközik, a beteget csak olyan helyen szabad a gépjáróműről leszállítani, ahol a szükséges orvosi kezelési kellő időben megkaphatja.
(2) Ha a beteg fuvarozás közben meghal, a vállalat köteles a legközelebbi községnek a bullát átadni és erről a helybeli rendőrhatóságnak jelentést tenni.
88. §
A gépjárómű fertőtlenítése
(1) Hevenyfertőző beteg szállítása esetében, úgyszintén, ha a beteg fuvarozás közben meghűl, a gépjáróművet és berendezését a rendeltetési helyre megérkezés után haladéktalanul fertőtleníteni kell. A fertőtlenítésről a vállalat köteles gondoskodni és azt az e tekintetben fennálló rendelkezések szerint foganatosítani; ezért a vállalat a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a beteg fuvarozás közben meghal.
89. §
Forgalmi zavarok
Ha fuvarozás közben a gépjárómű továbbhaladását valamely körülmény megakadályozza és a továbbfuvarozásra lehelőség nincsen, a beteg élete pedig veszélyben forog, a vállalat a beteget olyan helyre köteles szállítani, ahol a szükséges orvosi kezelést megkaphatja.
90. §
A fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igénynek a vállalattal szemben kereset útján való érvényesítésére a megrendelő, a beteg, illetőleg kísérője jogosult.
(2) A fuvarozási szerződéssel kapcsolatban a vállalathoz perenkívüli felszólamlással az élhet, aki az (1) bekezdés értelmében a kereseti jog érvényesítésére jogosult.
(3) A (2) bekezdésben említett felszólamlást írásban kell benyújtani és ahhoz csatolni kell a fuvardíj megfizetését igazoló elismervényt, vagy a jogosultságot igazoló okmányt, valamint az igény elbírálásához esetleg szükséges egyéb okmányokat.
91. §
A betegfuvarozásra vonatkozó egyéb rendelkezések
A betegfuvarozásra a 82-90. §-okban foglalt rendelkezéseken felül egyébként a 16. § (1)-(7) bekezdésében, a 21. § (3)-(5) bekezdésében, a 28. §-ban, a 30. § (2)-(5) bekezdésében, a 32-34. és 42. §-okban, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 47. és 65. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

Hullaszállító gépjáróművállalat fuvarozása

92. §
A fuvarozásból kizárt személyek és tárgyak
A hullaszállító gépjáróművállalatnak (a Hatodik részben a továbbiakban: vállalati egyáltalában nem szabad fuvaroznia:
a) személyeket, a 94. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével;
b) a 37. § a)-c) pontja értelmében az árufuvarozásból kizárt tárgyat;
c) a 38. § értelmében feltételesen fuvarozható tárgyat.
93. §
A fuvarozási szerződés megkötése
(1) A fuvarozási szerződést megkötöttnek kell tekinteni, ha a feladó és a vállalat a fuvarozás feltételeiben megállapodott.
(2) A feladó köteles gondoskodni arról, hogy a hulla-küldemény mindazoknak a feltételeknek megfeleljen, amelyeket a közegészségügyi jogszabályok a hulla légmentes csomagolása tekintetében megállapítanak.
94. §
A hullaküldemény továbbítása
(1) A vállalat a hullaküldeményt - a közegészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásával - a hullaszállító gépjáróművet köteles fuvarozni.
(2) A gépjáróművezető fülkéjében a hullaküldemény kísérőjeként legfeljebb egy személy foglalhat helyet.
(3) A hullaküldemény fel- és lerakását a. vállalat végzi, amiért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
95. §
A hullaküldemény kiszolgáltatása
A vállalat köteles a hullaküldeményt a lerakási helyre megérkezés után az átvevőnek a vonatkozó iratokkal együtt azonnal kiszolgáltatni. Ha az azonnali kiszolgáltatás akadályba ütközik, a küldeményt a községnek kell átadni.
96. §
A gépjárómű fertőtlenítése
A lerakási helyre megérkezés után a fertőző beteg hulláját szállító gépjáróművet és berendezését haladéktalanul fertőtleníteni kell. A fertőtlenítésről a vállalat köteles gondoskodni és azt az e tekintetben fennálló rendelkezések szerint foganatosítani; ezért a vállalat a díjszabásban megállapított díjat szedheti.
97. §
A hullafuvarozásra vonatkozó egyéb rendelkezések
A hullafuvarozásra a 92.-96. §-okban foglalt rendelkezéseken felül egyébként a 42., 45., 47., 52., 54., 58., 59., 61-63. és 65-69. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

Hatálybalépés

98. §
A jelen rendelet az 1949. évi március hó 15. napján lép hatályba.
Budapest, 1948. évi december hó 23-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu