adozona.hu
664/1947. PM (K. V. M. J.) rendelet
664/1947. PM (K. V. M. J.) rendelet
a nyilasok vagy németek által nyugatra hurcolt köz- és magánvagyonra vonatkozó 24390/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 24390/1946. ME rendelet (továbbiakban: R., Magyar Közlöny 288. szám) 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 18. § tekintetében - a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:
A R. 2. §-ának (2) bek. értelmében alakított átvevő bizottságot (továbbiakban.: Bizottság) esetenkint az elnök hivja össze és vezeti annak tárgyalásait.
Az elnök a bizottság tagjaival, továbbá a hazaérkezett javakra illetékes miniszter kiköldötteivel, valamint a javak birtokbavételére igényt ...
664/1947. PM (K. V. M. J.) rendelet
a nyilasok vagy németek által nyugatra hurcolt köz- és magánvagyonra vonatkozó 24390/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában
A 24390/1946. ME rendelet (továbbiakban: R., Magyar Közlöny 288. szám) 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 18. § tekintetében - a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:
Az átvevő bizottság működése és ügyvitele
1. §(1) A R. 2. §-ának (2) bek. értelmében alakított átvevő bizottságot (továbbiakban.: Bizottság) esetenkint az elnök hivja össze és vezeti annak tárgyalásait.
(2) Az elnök a bizottság tagjaival, továbbá a hazaérkezett javakra illetékes miniszter kiköldötteivel, valamint a javak birtokbavételére igényt támasztó természetes vagy jogi személyekkel (továbbiakban: igénylők) lehetőleg írásban közli, hogy a bizottság hol és mikor kezdi meg eljárását. Az elnök az eljáráshoz a szükséghez képest az érdekképviseletek képviselőit és a szakértőket is meghívja, továbbá az ügyhöz előadót rendel ki.
(3) Az eljárás megkezdésének nem akadálya az, hogy a szakminiszterek kiküldöttei vagy érdekképviseletek képviselői és az esetleg meghivott szakértők vagy az igénylők nem jelentek meg.
2. §
(1) A bizottság munkáját a vámeljárás során, lehetőleg a vámeljárásra kirendelt vámközegek munkájával párhuzamosan folytatja. Az igénylők azokat az iratokat, feljegyzéseket, amelyekkel igényüket igazolni kívánják, illetőleg erre vonatkozó egyéb bizonyítékaikat előterjeszteni és esetleges tanuikat magukkal hozni kötelesek.
(2) A bizottság az igény elbírálása szempontjából valamennyi körülményt megvizsgál
Az eljárás befejezése előtt a bizottság elnöke felhívja a szakminiszterek kiküldötteit, az érdekképviseletek képviselőit és az esetleg meghívott szakértőket, hogy véleményüket és észrevételeiket adják elő.
3. §
(1) A bizottság szótöbbséggel határoz.
(2) A bizottság határozatát a szakminiszterrel, a kezelő vámhivatallal és az igénylőkkel írásban közli.
(3) A határozat eredeti példányát a bizottság elnöke és tagjai irják alá s azt iktatószámmal ellátva a pénzügyminisztérium irattárában kell őrizni.
4. §
(1) Az átvevő bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az eljárás helyét, tárgyát, idejét, a megjelentek nevét, valamint az eljárás megkezdésétől a tárgyalás befejezéséig felmerült minden lényeges körülményt, a tett intézkedéseket, különösképen valamennyi érdekelt által előterjesztett észrevételt, javaslatot és a szakértők véleményét. A jegyzőkönyvet az eljárásban részi vett valamennyi személy aláírja és azt a határozat eredeti példányához keli csatolni.
(2) Egyszerűbb esetekben a bizottság határozatát jegyzőkönyvbe foglalhatja és az érdekelteket határozatáról a jegyzőkönyv egy egy eredeti példányának megküldése utján is értesítheti.
(3) A jegyzőkönyvvezető teendőit az előadó látja el.
5. §
(1) Ha a bizottság a javakat a R. 1. § (2) bekezdése alapján egyelőre az illetékes miniszternek adja át megőrzésre és kezelésre, azonban a R. 1. § (3) bekezdésében megszabott határidőn belül igénylő jelentkezik, avagy a R. 1. § (4) bekezdése alapján az illetékes miniszter megőrzésére és kezelésére átadott javak elkobzását a jogerősen befejezett eljárás során nem mondták ki, a javaknak a R. 1. § (1) bekezdésén alapuló birtokbaadása kérdésében a bizottság ujabb tárgyalás során határoz.
(2) Ha az illetékes miniszter a megőrzésére és kezelésére átadott javakat (R. 1. § (2) és (4) bek.) használatra harmadik személynek adja át, erről a vonatkozó valamennyi adat közlése mellett a pénzügyminisztert értesíti.
6. §
(1) A bizottsági elnök jelenléti diját ülésenkint 5 (öt) forintban, a bizottság tagjainak, valamint a szakminiszterek kiküldötteinek és az előadónak jelenléti diját pedig ülésenkint 4 (négy) forintban állapítom meg.
(2) A jelenléti díjon kivül az (1) bekezdésben emlitetteket költségmegtérités is megilleti.
(3) A jelenléti dijak és a költségmegtérítés kifizetése iránt a jegyzőkönyv alapján a bizottság elnöke intézkedik.
(4) A jelenléti dijak a közalkalmazottaknak a kiküldetési illetményekre vonatkozó igényét nem érintik.
A visszahozott javak vámkezelése
7. §(1) A jelen rendelet hatálya alá eső javak (R. 1. § (1) bek.) vámkezelésénél a belföldi tértiárukra (1924: XIX. tc. 110. §) vonatkozó rendelkezéseket az alábbi könnyítésekkel kell alkalmazni.
a) A fővámhivatalok az 1944. évi március hó 19. napjától nyugatra hurcolt olyan javakat is saját hatáskörben vámmentesen kezelhetik, amelyek nem változatlan állapotban, hanem megjavítva vagy kisebb változtatással érkeznek vissza.
b) Ugyancsak saját hatáskörükben kezelhetik a fővámhivatalok a szeszegyedárusági árrészesedés vagy fogyasztási adó alá eső tárgyakat, borszállitmányokat, butorszállitókocsikat, belső vagy külső burkolatokat, beleértve az uj vagy használt, megtöltve vagy üresen kivitt zsákokat is.
(2) Az (1) bekezdésben emlitett javakat csak akkor lehet tértiáruként vámmentesen s így behozatali engedély stb. nélkül kezelni, ha az érdekelt igazolja, vagy legalább is elfogadhatóan valószínűsíti azok belföldi származását. A tulajdonjogban vámkülföldön esetleg létrejött változást a tértiárujelleg megállapításánál a vámmentesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A nemesfémáruk vámkezelésénél az 1924: XIX. tc. 110. §-ához tartozó végrehajtási utasítás 16. c) és d) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A kiszállítás idején is vámigény alatt állott (pl. szabadterületen tárolt) javak kezelésénél a vámárura érvényes szabályok az irányadók.
A készkiadások, valamint a költséghozzájárulás megállapítása, beszedése és biztosítása
8. §(1) A R. 3. §-ának (1) bekezdésében említett készkiadások összegét a készkiadásokat teljesítő szervek (Magyar Visszaszolgáltatási Bízottságok stb.) közlései és az általuk szolgáltatott vagy az egyébként rendelkezésre szóló adatok (a szállítmányt kisérő iratok, fuvarokmányok stb.) alapján kell megállapítani.
(2) A vámkezelés alkalmával adatok hiánya miatt meg nem állapított vagy alacsonyan megállapított készkiadások összegét, illetőleg a különbözetet a vámmal együtt szedendő köztartozások közlésétől számított öt éven belül kell előírni.
9. §
(1) A R. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költséghozzájárulás összegét a javaknak a visszahozatal idejében fennálló valóságos forgalmi értéke után a jelen rendelet mellékletében megállapított kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.
(2) Az áru valóságos forgalmi értékének megállapítása végett a költséghozzájárulás fizetésére kötelezett (továbbiakban: ügyfél) - büntetőjogi felelősségére hivatkozással - cégszerű aláírással ellátott vagy két tanúval láttamozott vagy a vámhivatal előtt aláírt értéknyilatkozatot köteles a vámhivatalnál benyújtani. Ha az ügyfél által megadott értéket a vámhivatal nem fogadja el, az áru valóságos forgalmi értékét becsléssel állapítja meg.
(3) Ha az ügyfél a vámhivatal megállapítását sérelmesnek találja, szakértői becslést kérhet. A becslési eljárás lefolytatásánál a 200/1947. PM rendelet (Magyar Közlöny 9. sz.) 6. §-ának (9)-(11) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a szakértő megállapitása ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni,
(4) A meghívott szakérté díjazása tekintetében a 200/1947. PM rendelet (12)-(14) bekezdéseiben foglaltak irányadók azzal az eltéréssel, hogy a székesfővárosi pénzügyigazgatóság részére ott megállapított hatáskört a pénzügyminiszter gyakorolja.
(5) Ha a költséghozzájárulás összegének közlése napjától számított egy éven belül megállapíttatnék, hogy azt az ügyfél nem az ára valóságos forgalmi értéke után fizette be, a különbözet előírása és beszedése iránt a központi vámigazgatóság intézkedik.
10. §
Az utiholmi vagy átköltözködési ingóság fogalma (1924: XIX. tc. 111. §) alá nem eső nemesfémből készült tárgyak, ékszerek, drágakövek, érmék, továbbá a szépművészeti alkotások és egyéb műtárgyak, s általában a ritkaságuknál vagy egyéb tulajdonságuknál fogva különleges értékelést igénylő tárgyak után fizetendő költséghozzájárulás összegét a rendelkezésre álló adatok, valamint szakértői vélemények figyelembevételével esetenkint a pénzügyminiszter állapítja meg.
11. §
Az olyan javak után, amelyeket az átvevő bizottság a R. 1. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján a tárgy rendeltetése szerint illetékes miniszternek ad át megőrzésre és kezelésre, a készkiadást és a költséghozzájárulást szintén meg kell állapítani, de beszedni csak akkor kell, ha a javakat az illetékes miniszter használatba adja vagy a bizottság birtokba adja. (5. §) Használatbaadás esetében a fizetés a használatbavevőt terheli.
12. §
A javak valóságos forgalmi értékét, valamint a készkiadások és a költséghozzájárulás összegét megállapító vámhivatali határozatot (R. 8. § (3) bek.) az ügyféllel vétiv mellett, írásban kell közölni. Az ügyfélnek a kirótt összeget - ha csak arra fizetési halasztást nem kapott - a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt kell megfizetnie. (R. 3. § (4) bek.)
13. §
(1) Az ügyfél által, befizetett készkiadások és költséghozzájárulás, valamint az esetleges járulékok összegét a vámhivatalnak a bevételi lajstromba kell elkönyvelnie, a bevételezett összeget pedig a 103.110. számu "P. M. a Külföldre vitt javak, bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetnie.
(2) A vámeljárással kapcsolatban bevételezett egyéb köztartozásokat és költségeket (statisztikai illeték, nyomtatvány ára, kezelési díj) a megfelelő csekkszámlán kell elszámolni.
14. §
A készkiadásokra és a költséghozzájárulásra a R. 3. §-ának (4) bek. alapján engedélyezett fizetési halasztás esetén a megállapított készkiadások és költséghozzájárulás összegét a vámhivatal nyilvántartás és a befizetés ellenőrzése végett a központi vámigazgatóságnak jelenti.
15. §
(1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a tartozást az esedékesség idejében vagy a fizetési halasztás tartama alatt ki nem egyenlíti, a vámhivatal által a tartozás összegéről készített hátraléki kimutatást - közadók módjára való behajtás végett - a központi vámigazgatósághoz kell beterjeszteni.
(2) A tartozás összege után - az annak esedékességét követő naptól kezdve - a vámtartozásokra meghatározott adópótlékot (jelenleg havi 3%-ot) kell fizetni.
16. §
Jövedéki kihágás (R. 5. §) esetén a szabályszerű eljárás lefolytatására a központi vámigazgatóság illetékes.
17. §
A R. 3. § (1) bek. emlitett azokat a készkiadásokat, amelyek külföldön merültek fel, az ott működő Magyar Visszaszolgáltatási Bizottság ellátmányából, a belföldön felmerült készkiadásokat pedig a külföldre vitt magvar Javak hazaszállítási költségeire költségvetésileg biztosított hitel terhére a kincstár előlegezheti az ügyfél által a fentebb szabályozott megtérítés kötelezettsége mellett.
Gépjárművek azonosítása
18. §(1) A jelen rendelet hatálya alá eső [R. 1. § (1) bek ] gépjárműveket azonosítani kell. Az azonosítás alkalmával meg kell állapítani a gépjármű gyártmányát, eredeti alváz-, motor-és forgalmi rendszámát valamint egyéb különleges ismertető jeleit. Az azonosítást a közlekedésügyi minisztérium illetékes szerve a vámeljárás során végzi. Az azonosítási eljárásról és az annak során megállapított tényekről két példányban kiállított jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egyik példányát az eljárás befejezése után az átvevő bizottsághoz [R. 2. § (1) bek.] juttatja, a másik példányt pedig a közlekedésügyi miniszterhez terjeszti fel.
(2) Az azonosítási eljárásért az ügyfél minden gépkocsi után 15 (tizenöt) forintot, minden motorkerékpár és pótkocsi után pedig 10 (tiz) forintot köteles a 104.136. számu: "Közlekedésügyi Minisztérium: Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság bevételei, bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni.
(3) Az azonosítás csak a befizetést igazoló csekkbefizetési elismervény felmutatása után történhetik meg. Az átvett elismervényt a jegyzőkönyv második példányához kell mellékelni.
Hatálybalépés
19. §Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1946. évi december hó 17-től visszahatólag kell alkalmazni.
Budapest, 1947. évi március hó 8-án.
Dr. Rácz Jenő s. k.,
pénzügyminiszter.
Melléklet a 664/1947. PM rendelet 9. §-ához