adozona.hu
2/1952. (I. 5.) PM rendelet
2/1952. (I. 5.) PM rendelet
a szeszjövedéki forgalmi adó ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szeszjövedékről szóló 66/1951. (III. 10.) MT számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján - az élelmezési, a belkereskedelmi és a földművelésügyi miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
A cefrét az üzemi helyiség műszaki leírásban megjelölt helyén és edényekben kell tartani és egyik szeszgyárból a másikba csak az illetékes pénzügyőri szakasznak tett bejelentés után szabad elszállítani.
Az olyan készüléket, amely szesz előállítására, finomítására, kiválasztására vagy víz...
2/1952. (I. 5.) PM rendelet
a szeszjövedéki forgalmi adó ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában
A szeszjövedékről szóló 66/1951. (III. 10.) MT számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján - az élelmezési, a belkereskedelmi és a földművelésügyi miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) A cefrét az üzemi helyiség műszaki leírásban megjelölt helyén és edényekben kell tartani és egyik szeszgyárból a másikba csak az illetékes pénzügyőri szakasznak tett bejelentés után szabad elszállítani.
(2) Az olyan készüléket, amely szesz előállítására, finomítására, kiválasztására vagy víztelenítésére alkalmas, a birtokbavételtől, illetőleg az előállítástól számított 24 órán belül a területileg illetékes pénzügyőri szakasznak írásban, két példányban be kell jelenteni. Ugyanígy kell bejelenteni a már korábban bejelentett és nyilvántartott ilyen készülék elszállítását is.
2. §
(1) Az a természetes vagy jogi személy, aki szesz vagy egyéb égetett vagy édesített szeszesital kimérésével vagy árusításával foglalkozik, úgyszintén, aki bármely célra emberi élvezetre alkalmas szeszt iparszerűleg felhasznál, köteles olyan raktárkönyvet vezetni, amelyből az általa beszerzett és elárusított, illetőleg felhasznált szesz, égetett vagy édesített szeszesital mennyisége megállapítható.
(2) Az előző bekezdés szerint vezetendő raktárkönyvbe a beszerzett szesz, égetett vagy édesített szeszesital folyólitermennyiségét a beérkezés után azonnal, a forgalombahozott, illetőleg felhasznált folyólitermennyiséget pedig naponként, de legkésőbb a következő nap 8 órájáig kell bejegyezni.
(3) A raktárkönyvbe a pálinkafélék közül a barack-, cseresznye-, szilva- és törkölypálinkát, továbbá a szeszt és rumot külön-külön, egyéb pálinkafélét pedig "vegyespálinka" elnevezéssel kell bevezetni.
(4) A vendéglátóiparos, illetőleg vállalat (vendéglő, korcsma, büffé, söntés, italmérés, kávéház, espresso, stb.), valamint az italméréssel és italelárusítással foglalkozó fűszer-, csemege- és vegyeskereskedő, illetőleg vállalat szesz-, égetett vagy édesített szeszesitalforgalmát a bor után belföldi forgalomban fizetendő borforgalmi adó tárgyában kiadott 6.453/1951. (III. 24.) II. b. PM számú rendelet 10. §-a szerint vezetendő borraktárkönyvben - a boroktól elkülönítve - köteles nyilvántartani.
(5) Az olyan közületi vállalat, amely szeszesitalforgalmát kartotékrendszer alapján tartja nyilván, s erre tekintettel a borraktárkönyv vezetése alól felmentést kapott, a szesz, égetett vagy édesített szeszesitalforgalmát is kartotékrendszer alapján köteles nyilvántartani.
3. §
(1) A hivatalos zár megsérülését az ellenőrzéssel megbízott pénzügyőri szervnél írásban, két példányban azonnal be kell jelenteni. Ha a szeszgyár, illetőleg a szeszfőzde üzemben van, a bejelentést - azonos szöveggel - egyidejűleg a szesztermelési lajstromba is be kell írni.
(2) Ha a hivatalos zár alá vett készülék javítása, tisztítása vagy más ok miatt az alkalmazott hivatalos zár levétele szükségessé válik, azt az ellenőrzéssel megbízott pénzügyőri szervnél - az ok megjelölésével - írásban, két példányban be kell jelenteni.
(3) Az állami tulajdonban lévő Weszyczki-féle szeszmérőgép használatáért a használó az előállított szesz minden hektoliterfoka után 6 fillér, termelési időszakonként azonban legalább 50.- Ft használati díjat köteles fizetni. A legkisebb használati díjat abban az esetben is meg kell fizetni, ha a termelési időszakban szeszelőállítás egyáltalán nem történt.
(4) A jövedéki ellenőrzés alá tartozó művelet megkezdéséről írásban, egy példányban kell üzembejelentést tenni.
4. §
(1) A mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó melletti pálinkafőzésre vonatkozó igényjogosultság tekintetében családfőnek tekintendő az, aki önálló háztartást vezet. Közös háztartásban élő családokban csak egy személyt lehet családfőnek tekinteni.
(2) Nem illeti meg a szőlő-, illetőleg gyümölcstermelőt a mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó melletti pálinkafőzés:
a) ha mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére van kötelezve;
b) ha italmérési vagy italelárusítási engedélye van, ezen engedély tényleges gyakorlásának ideje alatt, továbbá az engedély megszűnésének évében.
(3) Az igényjogosult egyéni szőlő-, illetőleg gyümölcstermelő saját termésű szeszfőzési nyersanyagát mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében csak személyesen főzetheti ki. Természetes személy meghatalmazott vagy megbízott közbenjöttével mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó mellett pálinkát nem főzethet.
(4) A mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó melletti pálinkafőzésre vonatkozó igényjogosultsági igazolványt csak az igényjogosult szőlő-, illetőleg gyümölcstermelő személyesen előterjesztett szóbeli kérelmére szabad kiadni. A községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága köteles a kiállított igényjogosultsági igazolványt - a kiadás előtt - az igényjogosult szőlő-, illetőleg gyümölcstermelővel aláíratni és a névaláírás valódiságét igazolni. Az egyébként kiadható igényjogosultsági igazolvány kiadását büntetésből megtagadni nem szabad.
(5) Ha az igényjogosult szőlő-, illetőleg gyümölcstermelőnek adófőkönyvi számlája nincs, az igényjogosultsági igazolvány kiadását az adófőkönyv mellékleteként készítendő névjegyzékben kell feljegyezni. Ilyen esetben az igényjogosultsági igazolványon - az adófőkönyvi tételszám helyett - ennek a névjegyzéknek a sorszámát kell feltüntetni.
(6) A szeszfőzde felelős vezetője vagy megbízottja - kétely esetén - köteles az igényjogosultsági igazolvánnyal mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó melletti pálinkafőzésre jelentkező személyazonosságát elfogadható módon igazoltatni.
(7) A szeszfőzdében a szesztermelési lajstromba be kell jegyezni az igényjogosult szőlő-, illetőleg gyümölcstermelő nevét, lakóhelyét és a részére tényleg kiadott pálinka mennyiségét is. A kiadott pálinka átvételének igazolásául az igényjogosult egyéni szőlő-, illetőleg gyümölcstermelő köteles a szesztermelési lajstrom vonatkozó tételét sajátkezűleg aláírni. Ennek az aláírásnak az igényjogosultsági igazolványon szereplő névaláírással azonosnak kell lennie.
(8) Az igényjogosult termelőszövetkezet (csoport), az állami gazdaság (kísérleti és tangazdaság) és az egyéb mezőgazdasági vállalat részére mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében kiadott pálinka átvételét a szesztermelési lajstromban az igazolt meghatalmazott köteles névaláírásával elismerni.
(9) Ha az igényjogosult termelő a mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében kifőzhető pálinkamennyiséget több részletben főzeti ki, az igényjogosultsági igazolványon az egyes főzések adatait fel kell jegyezni és az első főzést követő főzés alkalmával a szesztermelési lajstromba a betűsoros névjegyzéknek azt a sorszámát kell beírni, amelyhez az igényjogosultsági igazolványt csatolták.
(10) A szeszfőzde felelős vezetője vagy megbízottja a pálinkafőzés befejezése után köteles minden igényjogosult termelőnek a mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében kifőzött és tényleg átvett pálinkáról - a pénzügyőri szakasztól beszerezhető hivatalos nyomtatványon - külön-külön származási igazolványt kiadni.
(11) Az állami gazdaság (kísérleti és tangazdaság) és egyéb mezőgazdasági vállalat a mérsékeli szeszjövedéki forgalmi adó melletti pálinkafőzés befejezésétől számított 8 napon belül köteles az illetékes pénzügyőri szakasznak írásban bejelenteni, hogy a kifőzetett pálinkát az állandó és időszaki dolgozói között hogyan osztotta, illetőleg osztja szét. A bejelentésben az állandó jellegű alkalmazásban álló dolgozókat névszerint, az időszaki dolgozókat pedig számszerint kell feltüntetni. A pénzügyőri szakasz köteles a bejelentés alapján a mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében főzetett pálinka felosztását, illetőleg felhasználását ellenőrizni.
(12) Azt, aki mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó mellett jogosulatlanul főz vagy főzet pálinkát - a 6.520-233/1950. (XII. 31.) PM számú rendelet (Pbsz.) 8. § (2) bekezdésében megállapított korlátok között - legalább olyan összegű pénzbüntetéssel kell sújtani, mint ami a mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó ellenében jogosulatlanul kifőzött, illetőleg kifőzetett pálinka közönséges forgalmi értéke és az utána tényleg fizetett mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó közötti különbözetnek megfelel.
(13) A jelen rendelet hatálybalépése után mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó megfizetése ellenében csak az az egyéni szőlő-, illetőleg gyümölcstermelő főzethet pálinkát, aki az erre vonatkozó igényjogosultságát a (4) bekezdésben meghatározott módon kiállított igényjogosultsági igazolvánnyal igazolja.
5. §
(1) A szeszfőzdében a havi elszámolás alkalmával mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adóval csak azt a szeszmennyiséget szabad elszámolni, amelyet az erre igényjogosult termelők részére állítottak elő és amelynek átvételét a termelők, illetőleg a 4. § (8) bekezdésében felsorolt igényjogosult termelők igazult meghatalmazottjai a szesztermelési lajstromban sajátkezű aláírásukkal elismerték. Az igényjogosult egyéni szőlő-, illetőleg gyümölcstermelők névaláírásainak valódiságát az igényjogosultsági igazolványon lévő aláírásaikkal történő összehasonlítás útján kell ellenőrizni.
(2) Ha a szesztermelési lajstromban a pálinkát főzető egyéni szőlő-, illetőleg gyümölcstermelőnek a pálinka átvételét igazoló névaláírása nem azonos az igényjogosultsági igazolványon szereplő névaláírással, az így kiadott pálinkát mérsékelt szeszjövedéki forgalmi adó mellett elszámolni nem szabad.
(3) Ha a szeszfőzde felelős vezetője vagy megbízottja a szesztermelési lajstromban a szeszmérőgép jelzései alapján megállapított termelésnél több pálinkát adott ki az igényjogosult termelőknek és az eltérés 3%-ot meghaladja, a szesztermelési lajstrom szabálytalan vezetése miatt ellene a pénzügyi büntetőeljárást meg kell indítani.
(4) Ha a szeszfőzde felelős vezetője vagy megbízottja a szesztermelési lajstromban a szeszmérőgép jelzései alapján megállapított termelésnél kevesebb pálinkát adott ki az igényjogosult termelőknek, a különbözetet - mennyiségére tekintet nélkül - a számadásban bevételbe kell helyezni.
6. §
(1) Ha a szesz elszállítását a bejelentésben megjelölt időben bármely okból teljesíteni nem lehet, a későbbi szállítás idejéről - két példányban - pótbejelentést kell tenni, amelyet az eredeti bejelentéshez kell csatolni. Ha a kiszállítás végleg elmarad, a bejelentést semmisnek kell tekinteni és mindkét példányát a kiadási lajstrom vonatkozó tételéhez kell csatolni azzal a megjegyzéssel, hogy a bejelentés alapján szeszelszállítás nem történt.
(2) Ha az elszállított szeszmennyiséggel kapcsolatban az engedélyezett szállítási apadást meghaladó hiányt állapítanak meg és a küldő hiteltérdemlően nem igazolja, hogy a hiányzó szeszmennyiség szállítás közben megsemmisült, a küldő vállalat terhére hivatalos leletet kell kiadni, amelynek alapján a küldő a hiánynak az engedélyezett szállítási apadást meghaladó része után járó legmagasabb szeszjövedéki forgalmi adót 15 napon belül - végrehajtás terhe mellett - kötele? befizetni. Ha a hiány az elszállított szeszmennyiség 5%-át meghaladja - az esetleg elkövetett pénzügyi bűncselekmény felderítése végett - a nyomozást is meg kell indítani.
7. §
(1) A szeszfőzdében az igényjogosult szőlő- és gyümölcstermelők részére előállítható és bármilyen szeszjövedéki forgalmi adótétel megfizetése ellenében visszaváltható pálinka után fizetendő szeszjövedéki forgalmi adót a pálinka értékesítésére az élelmezési miniszter által kijelölt vállalat csekkszámlájára kell befizetni.
(2) A szeszjövedéki forgalmi adó biztosítására, behajtására, visszautalására, behajtásának elévülésére, továbbá az azzal kapcsolatban felszámítható adópótlékra és az engedélyezhető fizetési kedvezményekre a közadók kezelésére vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
8. §
(1) A szeszjövedéki forgalmi adóval kapcsolatban szükséges elsőfokú hatósági intézkedések megtétele - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -a forgalmi adók kezelésével és ellenőrzésével megbízott járási (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya, illetőleg a vámigazgatóság hatáskörébe tartozik. A járási (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztálya, illetőleg a vámigazgatóság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a megyei (fővárosi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályához, illetőleg a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni, amely másod- és végsőfokon határoz.
(2) A járási (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának illetékességét az üzemi, illetőleg üzleti helyiség helye, ilyen hiányában a lakóhely, jogi személy esetében pedig a vállalat székhelye alapján kell megállapítani.
(3) Azokkal a szeszipari vállalatokkal szemben, amelyek a Központi Adóhivatal hatáskörébe vannak utalva, a szeszjövedéki forgalmi adóval kapcsolatos elsőfokú hatósági intézkedések megtétele is a Központi Adóhivatal hatáskörébe tartozik. A Központi Adóhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet felebbezni.
9. §
Szesznek kedvezményes szeszjövedéki forgalmi adó melletti beszerzése és felhasználása a következő célokra engedélyezhető:
a) ecetgyártásra;
b) iparcikkek iparszerű előállítására;
c) kénaether (etilaether) és ecetaether (etilester) előállítására.
10. §
(1) A jelen rendelet rendelkezéseit - a 4. § (13) bekezdésének kivételével - 1952. évi január hó 1-től kell alkalmazni.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 6.520-330/1951. (Pénzügyi Közlöny 28.-29. szám) II. a. PM számú rendelet 15. § (4) bekezdése, a 36. § (4) bekezdésének utolsó két mondata, a (6)-(7) és a (9)-(10) bekezdései, a 40., 43., 45. §-ai, a 46. § (4)-(7) bekezdései, a 47.-48. §-ai, a 49. § (2)-(3) és a (6)-(9) bekezdései, az 50. §, az 52. § (6) bekezdése, az 53. §, az 56., 57. §-ok. az 59. § (16)-(20) bekezdései és a 60 §-a, továbbá a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezései hatályukat vesztik.
Olt Károly s. k.,
pénzügyminiszter