adozona.hu
81100/1946. VII. PM rendelet
81100/1946. VII. PM rendelet
az 1946. évi január hó 1. napján készítendő üzleti leltárról szóló 12370/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1946. évi január hó 1. napján készítendő üzleti leltárról szóló 12370/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R., megjelent a Magyar Közlöny 1946. évi 1. számában) végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
A R. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján 1946. évi január hó 1. napján leltárt kötelesek készíteni:
a Magyarország területén székelő a) részvénytársaságak, b) szövetkezetek, c) részvényekre alakult betéti társaságok, d) korlátolt felelősségű társaságok, e) bányatársulatok;
az áll...
81100/1946. VII. PM rendelet
az 1946. évi január hó 1. napján készítendő üzleti leltárról szóló 12370/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Az 1946. évi január hó 1. napján készítendő üzleti leltárról szóló 12370/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R., megjelent a Magyar Közlöny 1946. évi 1. számában) végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
1. §(1) A R. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján 1946. évi január hó 1. napján leltárt kötelesek készíteni:
1. a Magyarország területén székelő a) részvénytársaságak, b) szövetkezetek, c) részvényekre alakult betéti társaságok, d) korlátolt felelősségű társaságok, e) bányatársulatok;
2. az állam, törvényhatóságok és községeik (városok) vállalatai, ha nem is tartoznak az 1.pontban felsorolt társaságok közé;
3. a közforgalmú vasutak, takarékpénztárak, alapszabályaik szerint pénzbetétek átvételére jogosított intézetek, ha nem is tartoznak az 1. és 2. pontban felsorolt társaságok vagy vállalatok közé;
4. azok a külföldön székelő, az 1. pontban emlitett társasági formában, vagy a 3. pontban említett üzletkörben működő társaságok és vállalatok, amelyek üzletkörüket a magyar állam területén is folytatják:
5. a Magyarország területén ipari és kereskedelmi üzletet, bányászatot, a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának forgalombahozatalát és a mesterséges halastavakban haltenyésztést folytató valamennyi adóalany.
(2) Az előző bekezdés 5. pontjában felsorolt adóalanyok leltárkészítési kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy foglalkozásukat egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság vagy csendes társaság formájában folytatják.
2. §
(1) Nem tartoznak leltárt készíteni:
a) azok az adóalanyok, akik, illetőleg amelyek külön törvénynél, államszerződésnél vagy pedig a társulati adóra, illetőleg az általános kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezéseknél fogva állandóan mentesek a társulati adó, illetőleg az általános kereseti adó alól;
b) az általános kereseti adó alá tartozó adóalanyok (1. § (1) bekezdésének 5. pontja) közül azok, akiknél az üzleti (üzemi) vagyon tiszta értéke 1946. évi január hó 1. napján a harmincmillió pengőt nem haladja meg;
c) a közforgalmú vasutak.
(2) A társulati adó alá tartozó vállalatok a társulati vagyon nagyságára való tekintet nélkül kötelesek leltárt késziteni.
(3) Azok az adóalanyok, akik a jelen § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesek a leltárkészítés kötelezettsége alól, nyilatkozatot tartoznak adni arról, hogy üzleti vagyonuk tiszta értéke az 1946. évi január hó 1. napján a harmincmillió pengőt nem haladja meg.
3. §
(1) A leltárnak részletesen tartalmaznia kell az 1946. évi január hó 1. napján az adóalany tulajdonában levő
a) telkeket, mező- és erdőgazdasági ingatlanokat,
b) épületeket és egyéb felépítményeket;
c) gépeket és egyéb üzemi élő és holt felszereléseket,
d) üzleti és irodai berendezést,
e) áru-, félkészáru- és anyagkészletei, bele értve a segédanyagot, üzemanyagot és a csomagolási anyagot is,
f) értékpapírokat,
g) adósokat (váltókat, bankköveteléseket, csekkeket, stb.),
h) készpénzt és külföldi pénznemeket,
i) minden olyan vagyont, - ideértve az idegen vállalati érdekeltségeket is. - amelyek az előző a)-h) pontokban felsorolva nincsenek,
j) átmeneti tételeket, továbbá az 1946. évi január hó 1. napján fennálló terheket és pedig külön
k) a hitelezőket,
l) az elfogadványokat,
m) a leszámított követeléseket és váltókat (giró kötelezettségeket),
n) a kezességi kötelezettségeket,
o) a köztartozásokat,
p) minden olyan kötelezettséget, amelyek az előző l)-o) pontokban felsoroltak közé nem tartoznak (pl. nyugdijalap, segélyalap, stb.) és
r) az átmeneti tételeket.
(2) A társulati adó alá tartozó és az 1. § (1) bekezdésének 1-4. pontjában felsorolt vállalatok leltárukban a tulajdonukat alkotó minden vagyontárgyat és valamennyi terhüket kötelesek feltüntetni. E tekintetben közömbös, hogy a vagyontárgy az üzlet (üzem) folytatásához szükséges-e vagy nem (pl. pénzintézetek bérházai, stb.).
(3) Az általános kereseti adó alá tartozó és az 1. § (1) bekezdésének 5. pontjában emlitett adóalanyok a leltárukban csak az üzleti (üzemi) vagyont és csak az üzleti (üzemi) terheket kötelesek feltüntetni.
(4) Ha az adóalany valamely üzemágáról jog szabály vagy rendelkezésem alapján külön könyveket vezet, a leltárat is üzemáganként külön-külön köteles elkésziteni.
4. §
(1) A leltárt a következő szabályok figyelembevételével kell elkésziteni:
A) a vagyont illetőleg:
a) A telkek, valamint a mező- és erdőgazdasági ingatlanok leltározásánál fel kell tüntetni
a telek fekvését (község, utca, szám, helyrajzi szám) és a négyszögölekben kifejezett területet is. A beépített telkeket külön nem kell feltüntetni, hanem azokat az épületeknél kell számításba venni. Ha a teleknek csak kis része (20%-nál kisebb része) van beépítve, a telket mint ilyet kell a leltárban feltüntetni, a beépített részt azonban a telek területéből le kell vonni;
a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknál a községet, amelyben az ingatlan fekszik, a kat.helyrajzi számot, a telekkönyvi adatokat, a területet és a kataszteri tiszta jövedelmet mivelési ágankint;
b) az épületek és egyéb felépítmények leltározásánál az épület fekvésének (község, amelyben az ingatlan fekszik, utca. házszám, helyrajzi szám, telekkönyvi adatok) megjelölésén kivül fel kell tüntetni az épület rendeltetését (gyárépület, munkáslakás, stb). az emeletek számát, a beépített légköbmétert, az épület fennállásának idejét, az épületnek 1946. évi január hó 1. napján jelentkező használhatósági fokát százalékban és az elszenvedett háborus kárt ugyancsak százalékszerüen, a beépített terület nagyságát. Az épülethez tartozó, de be nem épített telek területét is fel kell tüntetni. Ha azonban a telek be nem épitett része az előbbi a) pontban emlitett telek között már szerepel, ennek a körülménynek feltüntetésével csak a beépített részt kell az épületek között felvenni. Azokat a háborus károkat, amelyeket időközben helyreállitottak, figyelmen kivül kell hagyni. A háborus károk helyreállításához beszerzett, de még fel nem használt építési anyagokat az anyagok között kell felvenni;
c) a gépeknél és egyéb üzemi felszereléseknél fel kell tüntetni azok rendeltetését (pl. Bolinder 1936. gyártmányú négyfejes gyalugép, Steyer 220. személygépkocsi, stb.), használati idejét és használhatósági fokát százalékban. Azokat a gépeket és felszereléseket, amelyek üzemen kivül vannak, külön csoportban kell feltüntetni értéket képviselő eszközöket, felszerelési tár Ugyancsak külön kell csoportosítani azokat a megrongálódott gépeket és felszereléseket is, amelyek üzembe nem helyezhetők. A kisebb tárgyakat, szerszámokat csoportosan is fel lehet tüntetni a leltárban. A jóvátétellel kapcsolatban leszerelt vagy leszerelésre kerülő gépeket és fölszereléseket nem ebben a pontban, hanem az adóalany egyéb vagyona között kell felsorolni. Az időközben helyreállított háborús károk tekintetében az előbbi b) pontnak idevonatkozó rendelkezései az irányadók:
d) az üzleti és irodai berendezések leltározásánál a c) pontban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni;
e) az árukészletet, félkészárut és anyagkészletet a leltárban árunem, mennyiség (kg, méter, liter) és minőség szerint csoportosítva kell felsorolni külön-külön a készárut, a félkesz és gyártás alatti árut és anyagokat (segédanyagot, üzemanyagot, csomagoló anyagot, stb.), valamint az üzem helyreállításához szükséges és már beszerzett anyagokat (építési anyagot, stb.)
f) az értékpapiroknál külön-külön csoportba kell felvenni a tőzsdére bevezetett részvényeket, a tőzsdére be nem vezetett részvényeket, a fix kamatozásu értékpapírokat és az egyéb értékpapirokat. Azokat az értékpapírokat, amelyeket az 1944. évi március hó 19. napja után politikai vagy háborús esemény folytán a tulajdonos birtokából jogtalanul elvettek vagy amelyek megsemmisültek s azok megsemmisítése iránt a 4090/1945. ME rendelet alapján 1945.évi december hó 31. napjáig keresetet indítottak, a leltárban külön tételben fel kell tüntetni;
g) az adósoknál külön kell feltüntetni a váltókat és külön az egyéb adósokat, E főcsoportokon belül külön-külön csoportositandók a belföldi váltók, a külföldi váltók (ez utóbbiak pénznemenkinti és a belföldi adósok, a belföldi átértékelési kikötésü adósok, a külföldi adósok pénznemek szerint, az állammal, törvényhatósággal és községgel (várossal) szemben fennálló követelések;
h) a külföldi pénzeket nemenként;
i) az egyes vagyont ételek között kell felsorolni 1. a jóvátételi leszerelésekkel kapcsolatos igényeket, 2. találmányokat, szabadalmakat, jogosítványokat, 3. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet alapján igénybe vett ingatlanokért, azok tartozékaiért, valamint az élő és holt felszerelésért járó kártalanítási igényt, 4. a más vállalatoknál fennálló érdekeltségeket: külön-külön csoportot képeznek az érdekeltségi vállalatok részvényei, az érdekeltségi szövetkezetek üzletrészei és az egyéb tőkeérdekeltségek (korlátolt felelősségű társaságoknál a törzstőke, közkereseti, betéti és csendes társaságoknál a tőkehetét, stb.). 5. minden egyéb vagyontárgyat, amely az előbbi pontokban megemlítve nincs;
j) az átmeneti tételeket a fennálló rendelkezések szerint kell a leltárban feltüntetni.
B) a terheket illetően
k) a hitelezőknél kell feltüntetni külön csoportositva: 1. a belföldi hitelezőket, 2. a külföldi pénznemre szóló belföldi hitelezőket pénznemenkint, 3. az értékelési kikötésü belföldi hiteleket, 4. a külföldi hitelezőket pénznemenkint, 5. az állammal, törvényhatóságokkal és községekkel (városokkal) szemben fennálló tartozásokat;
l) az elfogadványokat ugyanolyan csoportositással kell a leltárba felvenni, mint a g) pont szerint a váltókat;
m) a leszámított követeléseket és váltókat a leltárban mind a vagyonoldalon, mind a teheroldalon fel kell tüntetni éspedig külön a belföldieket és külön a külföldieket, ez utóbbiakat pénznemenkint;
n) a kezességi kötelezettségeket fel kell ugyan venni a leltárba, de azok csupán nyilvántartási tételként is szerepelhetnek;
o) köztartozások címén csakis az 1946. évi január hó 1. napja előtt esedékessé vált közadókat lehet a leltárba felvenni. Ide sorolandók azonban azok a közadók is, amelyek az 1946.évi január hó 1. napja előtt lebonyolított üzleti forgalommal kapcsolatban az 1946. évi január havában válnak esedékessé (pl. az 1945. december havi forgalom után fizetendő forgalmi adó. az 1945. évi december havi nyersbevétel alapján 1946. évi január havában fizetendő társulati adó vagy általános kereseti adó, stb.);
p) ebbe a csoportba kell felvenni minden olyan kötelezettséget, amely az előbbi pontokban nem szerepel;
r) az átmeneti tételeket a rendes szabályok szerint kell feltüntetni.
(2) A leltár mennyiségi helyességét a vállalt vezetőjén, illetőleg az adóalanyon kívül a leltározó alkalmazottaknak és ahol ilyen van, az üzemi bizottságnak, aláírásukkal is igazolniok kell.
5. §
A leltári vagyon és teher értékelését külön rendelet fogja szabályozni.
6. §
(1) A részvénytársaságok és korlátolt felelösségü társaságok kötelesek a leltárt hites könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és záradékoltatni A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának ellenőrzése alá eső vállalatokhoz a hites könyvvizsgálót a Felügyelő Hatóság jelöli ki.
(2) A hites könyvvizsgáló tartozik a leltári felülvizsgálni abból a szempontból, hogy a vállalat annak készítésénél a jelen rendelet, valamint a leltár értékelésére vonatkozó és később kiadandó rendeletben foglaltaknak megfelelően járt-e el.
(3) Ha a hites könyvvizsgáló a felülvizsgálat után a leltárt helyesnek találja, azt fegyelmi felelősség terhével a következő záradékkal látja el: "A vállalat által a 12370/1945. ME rendelet alapján készített leltári felülvizsgáltam és az előttem feltárt adatok alapján megállapítottam, hogy az a törvényes rendelkezéseknek megfelel." A záradékot kelettel, pecséttel és aláírással kell ellátni.
(4) A hites könyvvizsgáló minden záradékolt leltárhoz jelentést tartozik mellékelni, amelyben ismerteti a különleges értékelési módozatokat, a záradékolás során vitássá tett kérdéseket és az azokban elfoglalt álláspontját. Ezt a jelentést a vállalat tartozik a leltárhoz csatolni.
(5) Ha a vállalat késedelme folytán a hites könyvvizsgálónak a felülvizsgálatra kellő idő nem áll rendelkezésére, az ebből származó késedelemért a hites könyvvizsgálót felelősség nem terheli.
7. §
A Pénzintézeti Központ, valamint a Pénzügyminisztériumnak biztosító magánvállalatok felügyeletét gyakorló V. ügyosztálya által végrehajtott felülvizsgálatra és záradékolásra vonatkozólag a (6. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.
8. §
(1) Az előbbi rendelkezések értelmében elkészített leltárt, illetőleg a 2. § (3) bekezdésében előirt nyilatkozatot az adóalany 1946. évi február hó 28. napjáig tartozik a társulati adó, illetőleg az általános kereseti adó kivetésére illetékes állami adóhivatalhoz (adófelügyelőséghez) benyújtani.
(2) Az állami adóhivatal (adófelügyelőség) a leltár átvételéről az adóalany kívánságára elismervényt tartozik adni és az átvett leltárokat a benyujtás határidejének lejárta után azonnal betűrendes jegyzékbe foglalni és ebben a sorrendben elzárható helyen őrizni.
9. §
(1) A R. 6. §-a alapján kiszabandó pénzbírságot elsőfokon az állami adóhivatal állapítja meg s arról az adóalanyt végzésileg értesiti.
(2) A pénzbírság az államkincstárt illeti.
Budapest, 1946. évi január hó 9-én.
Gordon Ferenc s. k.,
pénzügyminiszter