adozona.hu
2500/1947. ME rendelet
2500/1947. ME rendelet
a jövedelemtöbbletadó tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A minisztérium az 1946: XVI. tc 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Jövedelemtöbbletadót tartozik fizetni minden olyan természetes személy - állam-polgárságra tekintet nélkül - akinek:
az ország területén fekvő mező- és erdőgazdasági ingatlanokból (ideértve a kerteket és a szőlőket is);
az ország területén fekvő házbirtokból;
valamely, az együttes kereseti és jövedelemadó alá tartozó hasznothajtó foglalkozásból...
2500/1947. ME rendelet
a jövedelemtöbbletadó tárgyában
A minisztérium az 1946: XVI. tc 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. CÍMAnyagi jogszabályok.
I. Fejezet
Adókötelezettség
1. §(1) Jövedelemtöbbletadót tartozik fizetni minden olyan természetes személy - állam-polgárságra tekintet nélkül - akinek:
1. az ország területén fekvő mező- és erdőgazdasági ingatlanokból (ideértve a kerteket és a szőlőket is);
2. az ország területén fekvő házbirtokból;
3. valamely, az együttes kereseti és jövedelemadó alá tartozó hasznothajtó foglalkozásból, illetőleg bevételt biztosító jövedelemforrásból;
4. tőkevagyonból (ideértve a részvényeseknek, illetőleg a társulati adó alá eső társaságok tagjainak ebbeli minőségükben az említett vállalatokból járó haszonrészesedését is);
5. tantiemből;
6. az előbbi pontokban fel nem sorolt egyéb jövedelemforrásból - kivéve a szolgálati és munkabérviszonyból származó járandóságokat, valamint a nyugdijat (kegydijat) is - együttesen havi 1000 forintot meghaladó összegű tiszta jövedelme van.
(2) Az (1) bekezdés 4. pontjában emlitett annak a tőkevagyonnak a jövedelme, amely vagyonadó alá nem esik. mentes a jövedelemtöbbletadó alól is.
(3) Mentesek a jövedelemtöbbletadó alól az olyan bevételek, amelyek nem jövedelem jellegűek (pl a hagyatékok, az életbiztosítási tőkék,az alkalmi ajándékok, a sorsjátéknyeremények).
2. §
(1) Az adóalany tiszta jövedelmének megállapításánál a feleségének és a háztartáshoz tartozó kiskorú gyermekeknek adóköteles jövedelmét is számításba kell venni, a különváltan élő feleség jövedelmét azonban csak akkor, ha azt a férj kezeli.
(2) A közös háztartáshoz tartozó egyéb személyek (nagykorú lemenők, felmenők, oldalrokonok stb.) jövedelmét a háztartás fejének jövedelméhez hozzászámítani nem kell.
II. Fejezet
Az adó alapja
3. §(1) A tiszta jövedelem összegének megállapításánál az 1. § (1) bekezdésének 2-6. pontjaiban felsorolt egyes jövedelemforrásoknak a féléves adózási időszakot közvetlenül megelőző naptári félévben elért nyers bevételéből kell kiindulni. Az 1947. év első felében fizetendő jövedelemtöbbletadó alapjának megállapításánál az 1946. évi augusztus-december hónapok nyers bevételét kell számításba venni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett jövedelemforrás tiszta jövedelmét az adóévet megelőző teljes naptári évben eléri nyers bevétel alapulvételével kell az adóév mindkét adózási időszakára megállapítani.
(3) A nyers bevétel fogalmának meghatározására az 5890/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 119 szám) 11. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.
(4) A jövedelmet jövedelemforrásonkint külön-külön kell megállapítani. Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem alatt az egyes jövedelemforrásoknak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső nyers bevételéből az ugyanarra az időszakra eső termelési és kezelési költségek levonása után mutatkozó jövedelmet kell érteni. Az 1. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett jövedelemforrás esetében - minthogy az az adóévet megelőző teljes naptári évre eső jövedelmet jelenti - annak a fele részét kell az adóév mindkét adózási időszakában számításba venni.
(5) Az adóalany nyersbevételéhez hozzá kell számítani a saját házában levő, avagy ellenszolgáltatás nélkül használt lakásának haszonértékét, továbbá a saját gazdaságából, üzletéből vagy üzeméből általa felhasznált vagy ellenszolgáltatás nélkül kapott gazdasági, üzleti és más cikkek értékét is.
(6) A termelési és kezelési költségeken (4. §) kivül levonható egyéb terheket (5-6. §) az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelmek együttes összegéből kell levonni.
(7) Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelemnek együttes összegéből a tehertételek levonása után fennmaradó összeg az adóköteles tiszta jövedelem.
(8) Az előző bekezdés szerint mutatkozó adóköteles tiszta jövedelmet hat, illetőleg az 1947. év első felében járó jövedelemtöbbletadó alapjának megállapításánál az (1) bekezdés alá tartozó jövedelemforrásokkal kapcsolatban - a 3. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - öt egyenlő részre kell elosztani; az ily módon megállapított havi jövedelem az az adóalap, amely után az adóalany - feltéve, hogy annak összege az 1000 forintot meghaladja - jövedelemtöbbletadót fizetni kötetes.
4. §
Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem kiszámításánál az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből termelési és kezelési költségek címén a következő tételeket kell levonni:
1. a nyers bevétel megszerzésére, biztosítására és fenntartására fordított valamennyi kiadást, ideértve a felszerelési tárgyak karbantartására, pótlására és kezelésére fordított kiadásokat, valamint a haszonbéreket és a kárbiztosítási dijakat is;
2. épületeknél a tatarozási és karbantartási költségeket, nemkülönben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világítási, járdatisztítási és egyéb mellékköltségeket, amennyiben azok az adóalanyt terhelik.
5. §
(1) A tiszta jövedelem kiszámításánál az adóköteles jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből le kell vonni az adóalanyt terhelő és általa az adófizetési időszakot megelőző félévben tényleg fizetett következő közszolgáltatásokat;
1. az együttesen kezelt közadókat - ideértve az adóközösségi rendszerben fizetett együttes kereseti és jövedelemadót is - a földadót és az egyházi adókat;
2. az üzemet terhelő állami és községi (városi) közvetett adókat, forgalmi adókat, illetékeket és vámokat;
3. a vízszabályozási járulékokat;
4. azokat a közadókat és járulékokat, amelyeket a fennálló törvények értelmében a gazdasági, ipari és egyéb alkalmazottak után kell fizetni;
5. a közmunkaváltságot.
(2) Ha valamely jövedelem becslés utján állapíttatnék meg, az illető jövedelmet terhelő közszolgáltatásokat a becslés útján megállapított jövedelem összegéből nem lehet levonni, hanem azokat a becslésnél kell figyelembe venni.
6. §
(1) Valamennyi jövedelemforrás jövedelmének együttes összegéből le kell vonni az adóalany által fizetett igazolt adóssági kamatokat és egyéb magánjogi címen alapuló terheket (pl. nyugdijakat, kegydijakat). A terhekkel egyenlő elbánás alá esik a kegyúri teher és a kongnia járulékok összege is.
(2) Az egyes jövedelemforrásoknál esetleg mutatkozó veszteségeket a jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből kell levonni.
7. §
Sem a nyers bevételből, sem az egyes jövedelmek együttes összegéből nem vonhatók le:
1. az 5. § (1) bekezdésének rendelkezései alá nem eső közszolgáltatások;
2. az adóalany által - erre vonatkozó kötelezettség nélkül - nyújtott ajándékok, adományok, segélyek és más ilyenféle ingyenes szolgáltatások;
3. azok az összegek, amelyek a vagyonállag gyarapítására, az üzem (üzlet) nagyobbítására, a tőke emelésére vagy a tőke apasztására az adósságok törlesztésére fordíttatnak;
4. a közös háztartáshoz tartozó, a 2. § (1) bekezdése alá eső családtagok, munkájának bérértéke vagy ellenértéke;
5. az adóalany által a saját üzletébe (üzemébe) fektetett tökének vagy a közös háztartáshoz tartozó, a 2. § (1) bekezdése alá eső családtagoktól kölcsönvett tőkének kamatai;
6. azok a költségek, amelyeket az adóalany a háztartására, a háztartásához tartozó, a 2. § (1) bekezdése alá eső családtagoknak, valamint a háztartásában alkalmazott személyzetnek tartására ás ellátására, illetőleg általában a személyes szükségletek kielégítésére kész pénzben vagy természetben felhasznál.
8. §
Az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmek mikénti megállapítására, illetőleg számbavételére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg
III. Fejezet
Az adó kulcsa
9. §A havi tiszta jövedelemnek 1.000 forintot meghaladó része (3. § (8) bekezdése) után a havi jövedelemtöbbletadót a következő táblázat szerint kell kiszámítani:
ha a havi adóalap az 500 forintot nem
haladja meg, 10%
ha a havi adóalap 500 forinton felül van, de az 1.000 forintot nem haladja meg, 50 forint és az 500 forinton felüli rész után 25%
ha a havi adóalap 1.000 forinton felül van, de a 3.000 forintot nem haladja, 175 forint és az 1.000 forinton felüli rész után 50%
ha a havi jövedelem 3.000 forinton felül van, 1.175 forint és a 3.000 forinton felüli rész után 75%.
II. CÍM
Eljárási szabályok.
I. Fejezet
Kivetési eljárás
10. §(1) Az az adóalany, akinek a 3. § (1) és (2) bekezdése szerint e tekintetben irányadó időszakban az 1, § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemforrásokból összesen 1.000 forin-tot meghaladó havi átlagos tiszta jövedelme volt, köteles a pénzügyminiszter által meghatározott időben bevallást adni.
(2) Az adóalany bevallását a lakóhelye sze-riitt illetékes községi elöljáróságnál várovi adó-hivatabiá!) köteles benyújtani.
(3) A bevallások tartalmát és alakját továbbá azok összegyűjtésének, ellenőrzésének és az állami adóhivatalhoz továbbításnak módját és idejét a pénzügyminiszter szabályozza.
11. §
(1) Az adóalany jövedelemtöbbletadóját abban a községben (városban) kell kivetni, ahol az adóalany állandóan lakik vagy tartózkodik,
(2) Több lakóhely esetében a jövedelem-többletadói ott kell kivetni, ahol a vagyonadót; amennyiben pedig a vagyonadónak nem alanya az adózás helyének megjelölése, az adóalanyt illeti meg, ha erre vonatkozó elhatározását az adóbevallás beadására megszállott határidőben be jelenti; ennek elmulasztása esetében az adókivetés helyét a pénzügyigazgatásig, illetőleg több pénzügyigazgatóság illetékessége esetében a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) Azok a külföldön lakó magyar állampolgárok akiknek az ország területén sem lakó helyük, sem tartózkodási helyük nincs, a magyar állam területéről származó összes jövedelmeikkel kapcsolatban utolsó lakóhelyükön vonandók jövedelemtöbbletadó alá: ha a magyar állam területén lakóhelyük egyáltalában nem volt, az alábbi (4) bekezdés rendelkezései irányadók.
(4) Az országban nem lakó külföldiek ott adóznak, ahol az ország területén levő adóköteles jövedelemforrásuk van, illetőleg ahonnan a jövedelmük nagyobb része származik.
(5) Vitás esetekben az adókivetés helyét a pénzügyminiszter állapítja meg.
12. §
(1) A jövedelemtöbbletadó megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró tények és adatok összegyűjtésének ás felhasználásának módját a pénzügyminiszter szabályozza.
(2) Az adókötelesek összeírását a községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles ellátni.
(3) Az összeirás idejét, módozatait, valamint az eljárásra vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.
13. §
Ha a jövedelemtöbbletadó fizetésére kötelezett adóalany a megszabott határidőben nem ad bevallást, az állami adóhivatal köteles az illetőt bevallásának rövid záros határidő alatt beadására felhívni.
14. §
(1) Az állami adóhivatal a bevallások és egyéb módon megszerzett adatok alapján minden egyes adóalanyra kiszámítja az adó alapját, az adó összegét és az esetleges bírságot. Ezeket az adatokat fizetési meghagyással kell az adóalannyal közölni. Ha a megállapítás a bevallástól eltér, az eltérő megállapítás indokait a fizetési meghagyásban meg kell indokolni. Bevallás hiánya vagy annak hiányossága esetében az állami adóhivatal az adóalapot a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel állapítja meg.
(2) Az állami adóhivatal a megállapított adók és az esetleges bírságok összegét lajstromba foglalja. Mihelyt valamely község (város) lajstroma elkészült, a lajstromot a vonatkozó fizetési meghagyásokkal együtt az adóknak a községi adófőkönyvben előírása, a fizetési meghagyás haladéktalan kézbesítése és a lajstromnak 15 napra közszemlére tétele végett a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) kiadja.
(3) A lajstromnak közszemlére tételéről a község (város) lakosait a községben (városban) szokásos módon előzetesen azzal a figyelmeztetéssel kell értesíteni, hogy a lajstromot mindenki megtekintheti és a mások adójára vonatkozó írásbeli észrevételeit a lajstrom közszemlére tételének utolsó napját követő 15 napon belül az állami adóhivatalnál benyújthatja.
(4) A kellő időben benyújtott észrevételeket az állani) adóhivatal felülvizsgálja s azok alapján a kivetett adót saját hatáskörében helyesbítheti és erről az adóalanyt új fizetési meghagyással értesíti.
II. Fejezet
Jogorvoslatok
15. §(1) A kivetett, illetőleg a 14. § (4) bekezdése értelmében helyesbített jövedelemtöbbletadó jogossága és mértéke ellen fellebbezésnek van helye az együttes kereseti és jövedelemadó másodfokú elbírálására illetékes adófelszólamlási bizottsághoz (5890/1946. ME rendelet 22. §). A bizottság a jövedelemtöbbletadó ügyekben két rendes és két póttaggal kiegészítve jár el. Ezek közül egy rendes és egy póttagot a pénzügyminiszter nevez ki, egy rendes és egy póttagot pedig az illetékes mezőgazdasági kamara küld a bizottságba
(2) A fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt az állami adóhivatalnál kell benyújtani.
(3) A kellő időben beadott fellebbezésnek az első ízben történt kivetés esetében a vitatott összeg erejéig, a továbbiakban pedig annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző félévre kivetett adónak megfelelő összeget, illetőleg ha a bevallásban vagy a fellebbezésben foglaltak változatlan elfogadása esetében kivethető adó ennél nagyobb, ezt az összeget kell a fellebbezés elbírálásáig megfizetni.
(4) A fellebbezési eljárásra az 5890/1948. ME rendelet 22 és 23. §-ait a jövedelemtöbbletadó ellen benyújtott fellebbezések elbírálásánál is megfelelően alkalmazni kell.
16. §
(1) Az adófelszólamlási bizottságnak a jövedelemtöbbletadó jogossága és mérve tárgyában hozott másodfokú határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.
(2) A panasznak halasztó hatálya nincs.
III. CÍM
Büntető rendelkezések
17. §
(1) Aki adóbevallását a megszabott határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított adónak 10%-át, ha pedig a bevallás beadására vagy a bevallás hiányának pótlására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a megállapított adónak 50%-át fizeti meg bírság fejében. Ezt a bírságot az állami adóhivatal az adóval egyszerre állapítja meg és vezeti be a kivetési lajstromba.
(2) Ha az adóalany adójának elsőfokú megállapításáig mulasztásának vétlenségét igazolja, a bírság kivetését mellőzni kell.
(3) Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során változik, a bírságot is megfelelően helyesbíteni kell.
(4) Törölni kell a bírságot, ha az adóalany a mulasztás vétlenségét a jogorvoslati eljárás során igazolja.
18. §
(1) Adócsalást követ el, aki a jövedelem-többletadó kivetése céljára tett bevallásában vagy beadványában - ideértve a jogorvoslati beadványokat is - vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszban valótlan nyilatkozatot tesz vagy az adó helyes megállapítására alkalmas és általa ismert ténykörülményt elhallgat.
(2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésén felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet.
(3) Az adócsalás miatt a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését is ki kell mondani. Ez a rendelkezés a bűntettekről és vétségekről szóló 1878: V. tc. -54. §-ában, valamint a büntető törvénykönyvek és bűnvádi eljárás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908: XXXVI. tc 36. §-ában foglaltakat nem érinti.
19. §
(1) Szabálytalanság miatt az adó háromszorosáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az az adóalany, aki a jelen rendeletben vagy az annak alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adó megrövidítésére alkalmas, feltéve, hogy a cselekmény vagy a mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a 18. § rendelkezése - alá nem esik és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy az a 17. § alapján bírsággal lenne sújtható.
(2) A pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, elsőfokon az állami adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett - ha a pénzbírság a 10.000 forintot nem haladja meg - végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság a 10.000 forintot meghaladja, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
20. §
(1) Az a hatósági közeg, aki az adó kivetése és biztosítása céljából a fennálló jogszabályokban reá rótt kötelezettségeket mulasztás vagy cselekmény által megsérti, 200 forintig terjedhető rendbírsággal büntetendő.
(2) A rendbírságot elsőfokon a pénzügy-igazgatóság állapítja meg. A határozat ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
21. §
A jelen cím alapján kiszabott pénzbüntetés, pénzbírság és rendbírság az államkincstárt illeti.
IV. CÍM
Vegyes rendelkezések
22. §
(1) A jövedelemtöbbletadó után semmiféle pótadót kivetni nem szabad.
(2) A jövedelem többlet adó teljes egészében az államkincstárt illeti.
23. §
A jövedelemtöbbletadó könyvelésére, esedékességére, beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére, valamint késedelmes fizetés esetében a késedelmi kamat (adópótlék) mérvére és felszámítására a közadók kezeléséről szóló rendelkezések az irányadók.
24. §
(1) Mindaddig, amíg a jövedelemtöbbleiadót az 1947. év első felében ki nem vetik, az adóalany havonta adóelőleget fizetni és ebből a célból a jelen rendelet szerint fizetendő adónak egy hónapra eső részét kiszámítani köteles. A községi elöljáróság (városi adóhivatalt az adóalany részéről az adóelőleg kiszámítása céljából kért tájékoztatást megadni, illetőleg a kiszámításnál segédkezni köteles.
(21 Az adóelőleg havonta egy összegben a hónap 1. napján esedékes és a hónap 15. napjáig adópótlékmentesen fizethető.
25. §
A jelen rendelet az 1947. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1947. évi február hó 5. napján
Nagy Ferenc s. k.,
miniszterelnök