adozona.hu
1790/1947. ME rendelet
1790/1947. ME rendelet
az 1947. évi január hó 1. napjával készítendő forintmérlegről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
A 24700/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 294. szám) értelmében üzleti leltár készítésére kötelezett minden kereskedő, ideértve a kereskedelmi társaságokat is, valamint az iparos, ha vállalata (üzeme) a kisipar körét meghaladja, köteles a hivatkozott rendelet szerint üzleti vagyonáról készített mennyiségi leltár alapján az 1947. évi január hó 1. ...
1790/1947. ME rendelet
az 1947. évi január hó 1. napjával készítendő forintmérlegről
A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1946: XXVIII. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. Általános rendelkezések
1. §A 24700/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 294. szám) értelmében üzleti leltár készítésére kötelezett minden kereskedő, ideértve a kereskedelmi társaságokat is, valamint az iparos, ha vállalata (üzeme) a kisipar körét meghaladja, köteles a hivatkozott rendelet szerint üzleti vagyonáról készített mennyiségi leltár alapján az 1947. évi január hó 1. napjának vagyonállagáról olyan mérleget készíteni, amilyent a fennálló jogszabályok értelmében az üzlet megkezdésekor kell szerkeszteni.
2. §
Az 1. § értelmében készítendő megnyitó leltár és megnyitó mérleg összeállításánál a cselekvő vagyon tételeit az 1947. évi január hó 1. napján fennálló valóságos értékben, a szenvedő vagyon tételeit pedig abban az értékben kell számításba venni, amely 1947. évi január hó 1. napján a tartozás valóságos összegének megfelel.
II. Értékelési szabályok
3. §A cselekvő és szenvedő vagyon tételeinek valóságos értékét az üzleti könyvek és egyéb feljegyzések adatai - ideértve a 12370/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 1. szám) alapján készített üzleti leltárt is - vagy a hatósági ármegállapítás vagy a szakmai érdekképviseletek árközlése alapján avagy becsléssel lehet megállapítani. Abban az esetben, ha valamelyik vagyon- vagy tehertétel értékelésére nézve a jelen rendelet 4-13. §-a vagy más jogszabály, illetőleg államközi egyezmény külön értékelési szabályokat állapít meg, ezektől eltérni nem lehet.
4. §
(1) Házadó alá eső ingatlanok értékét a lakások és más helyiségek béréről szóló 8000/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 2. §-a szerint pengőértékben meghatározott alapbér (haszonérték) évi ősszegének hatszoros szorzatával egyenlő forintösszegben kell felvenni. Ebből a szempontból az egészen vagy részben megsemmisült vagy, használhatatlanná vált helyiségekre eső alapbért is számításba kell venni.
(2) A házadó alól ideiglenesen mentes épületek értékének megállapításánál az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget növelni kell annak 4%-a annyiszorosával, ahány év az engedélyezett ideiglenes mentesség időtartamából 1947. évi január hó 1. napján még hátra van.
(3) A háborús események következtében megrongálódott házadó alá eső ingatlanoknak az (1) és (2) bekezdésekben kiszámított értékét annyi százalékkal kell csökkenteni, ahány százalékos az épületkár. Az épületkár mérvét mérnökszakértő véleményével kell igazolni. A teljesen megsemmisült házaknál csak a telekérteket kell felvenni.
(4) A földadó alá eső ingatlanok értékét a kataszteri tiszta jövedelem nyolcvanszoros szorzatával egyenlő forintösszegben kell felvenni.
(5) Házadó, illetőleg földadó alá nem eső belföldi ingatlanok, továbbá külföldi ingatlanok, valamint a gépek, felszerelés és a berendezés értékét a 12370/1945. ME rendelet alapján készült üzleti leltárban szereplő 1939. évi december hó 31-i pengőben kifejezett érték háromszoros összegével egyenlő forintösszegben kell felvenni. Ha azonban a 12370/1945. ME rendelet alapján készített üzleti leltárban ezt az értéket az 1945. évi január hó 1. napját követő időből származó könyvérték vagy beszerzési érték alapján állapították meg, az 1947. évi január hó 1-í értéket mérnökszakértői becsléssel kell megállapítani. Az 1946. évi január hó 1. napja és 1940. évi július hó 31. napja között megszerzett és a jelen bekezdés alá eső vagyontárgy 1947. évi január hó 1-i értékét ugyancsak mérnökszakértői becsléssel kell megállapítani.
(6) Ha az (5) bekezdés alá eső vagyontárgy használhatósági foka az 1946. évi január hó 1. napján fennállott használhatósági fokkal szemben elhasználódás folytán csökkent vagy helyreállítás következtében emelkedett, az 1939. évi december hó 31-i értéket a 12370/1945. ME rendelet alapján készített üzleti leltár értékeléséből kiindulva, de az 1947, évi január hó 1-én ténylegesen meglevő használhatósági fokra átszámítva kell megállapitani.
(7) Az 1946. évi augusztus hó 1. napja után beszerzett, a jelen § alá eső vagyontárgyakat beszerzési értékben kell a mérlegbe felvenni.
(8) Az előbbi bekezdések értelmében megállapított értéknél alacsonyabb vagy magasabb értéket csak abban az esetben lehet felvenni, ha az alacsonyabb vagy magasabb értéket mérnökszakértői vélemény indokolja. A 12370/1945. ME rendelet alapján készített üzleti leltárnak az (5) bekezdés alá eső vagyontárgyak tekintetében megállapított 1939. évi december hó 31-i értékelését, a (6) bekezdésben meghatározott használhatósági fokban beállott változás esetétől eltekintve, ugyancsak kizárólag mérnökszakértői véleménnyel indokolt esetben lehet megváltoztatni.
5. §
A kész, féligkész és gyártás alatt álló áruk, valamint mindennemű anyagkészlet értékét az 1947. évi január hó 1-én érvényes utánpótlási (beszerzési, előállítási) áron kell megállapítani. Az utánpótlási (beszerzési, előállítási) árat önköltségi árvetéssel (kalkulációval) lehet megállapítani vagy a szakmai érdekképviseletek által közölt vagy hatóságilag megállapított árat lehet utánpótlási (beszerzési, előállítási) árként felvenni. Az önköltségi árvetéssel meg nem állapítható árat a vállalat vagy a szakmai érdekképviselet becsléssel állapítja meg.
6. §
(1) A Budapesti Áru- és Értéktőzsdén bevezetett részvényeket és egyéb értékpapírokat a pénzügyminiszter által megállapított árfolyamon keli értékelni. A tőzsdére be nem vezetett fix kamatozású értékpapírok értékét és minden pénzintézeti részvény értékét a Pénzintézeti Központ, minden egyéb értékpapír értékét pedig a kibocsátó székhelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara megállapítása alapján kell a mérlegbe felvenni. Külföldi kibocsátásit értékpapír értékelése tekintetében a budapesti kereskedelmi és iparkamara illetékes.
(2) A kereskedelmi és iparkamarának ás értékmegállapításnál követendő eljárását a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.
7. §
(1) A más vállalatnál fennálló érdekeltséget a megnyitó mérlegben külön tételként kell feltüntetni. Ebből a szempontbői érdekeltségnek kell tekinteni valamely részvénytársaság részvényeinek 20%-át elérő vagy meghaladó tulajdonát, továbbá a korlátolt felelősségű társaságban, közkereseti vagy betéti társaságban fennálló részesedést annak arányára való tekintet nélkül.
(2) Az érdekeltség értékét az érdekeltségi vállalat tiszta vagyonának megfelelő hányadában kell felvenni. Részvénytársaságnál fennálló, 50%-nál kisebb érdekeltség értékét az illetékes kereskedelmi és iparkamara megállapítása alapján is fel lehet venni.
8. §
Külföldi pénzértékre szóló követelést és tartozást, külföldi fizetési eszközt avagy érmét, színaranyat és törtaranyat a Magyar Nemzeti Banknak 1947. évi január hó 1. napját megelőző utolsó árjegyzése alapján, az árjegyzésben elő nem forduló külföldi fizetési eszközt a Pénzintézeti Központ által az 1947. évi január hó 1. napjára vonatkozólag közölt árfolyamon kell értékelni. Indokolt esetben a pénzügyminiszter ettől az árfolyamtól eltérő értékelést engedélyezhet.
9. §
(1) Mindennemű háborús kárral kapcsolatos igényt vagyonként lehet felvenni, de az ily módon vagyonként beállított összeget "Háborus veszteségek ellentétele" cimén a teheroldalon is fel kell tüntetni. Az ellentétel felvételéi csak abban az esetben leltet mellőzni, ha a kárigényt jogérvényesen megállapították és elismerték.
(2) Vagyonként fel kell venni minden vitás és olyan vagyontárgyat (követelést), amelynek holléte ismeretes, a visszaadásra irányuló igényt véglegesen nem utasították el és a visszaadás vagy az igény elismerése valószínű. Az ilyen vagyontárgyak értékét "Háborus veszteségek ellentétele" cimen a teheroldalon is fel kell tüntetni.
10. §
Háramlás alá kerülő vagyontárgyakat teljes értékben kell vagyonként felvenni, azonban a már eltelt háramlási időre eső arányos hányadot "Háramlási ellentétel" cimen kell teherként feltüntetni.
11. §
(1) A kétes követelést vagyonként teljes összegében kell felvenni; a követelés valószínű értékét meghaladó összeget azonban "Kétes követelések ellentétele" címen teherként kell felvenni.
(2) Esetleges későbbi veszteségek fedezetére a tartozások összege külön tétellel növelhető; az így felvett tétel összege azonban nem haladhatja meg a tartalék összegét és azzal együtt nem lehet nagyobb a tiszta vagyonnak olyan hányadánál, amelyet a vállalat a 15., 38. és 49. § alapján tartalékba helyezhet.
12. §
(1) Azokat a kötelezettségeket, amelyek az alkalmazottak és a nyugellátásra jogosultak (várományosok és nyugellátást élvezők) ellátási igényéből (öregségi, rokkantsági, özvegyi, árvanyugdíj, kegydij, nyugdíjkiegészités, stb.) kifolyólag szerződés, bírói itélet alapján vagy a törvényes rendelkezések értelmében állanak fenn, az alábbi rendelkezések szerint kell a mérlegbe felvenni.
(2) A tőkeszükségletet az 1947. évi január hó 1-i állomány és ellátási igények mérvének figyelembevételével kell elismert biztosítás-matematikai szakértő által kiszámíttatni. A tőkeszükséglet meghatározásánál a nyugdíjpénztárak felügyelő hatósága által elfogadott halandósági, rokkantsági és egyéb kiválási táblázatokat és kamatlábat kell alapul venni. A kiszámított tőkeszükségletnél magasabb összeget teherként felvenni nem lehet.
(3) Ha a nyugdíjpénztár önálló jogalanyként működik, a fenntartó vállalat a nyugdíj pénztár 1947. évi január hó 1. napjára megállapított tőkeszükségletét és vagyonát megnyitó mérlegén kivül vonal alatt tüntetheti fel. A vállalatnak joga van a nyugdíjpénztár járuléktartalékhiányát a megnyitó mérlegben részben vagy egészben teherként beállítani.
(4) Ha a vállalat alkalmazottai önálló jogalanyként működő nyugdíjpénztár kötelékébe nem tartoznak de a vállalatnak nyugdíjkötelezettsége van, a mérlegbe teherként legalább azt az összeget kell felvenni, amely a vállalat mérlegében kimutatott tisztavagyonhoz olyan arányban áll, mint az 1947. évi január hó 1. napja előtti utolsó mérlegben a nyugdíjalap az akkori tisztavagyonhoz állott. A tiszta vagyon és a nyugdíjalap arányának megállapítása szempontjából a mérlegszerű nyereségből tisztavagyonként csak azt az összeget lehet számításba venni, amelyet a közgyűlés a saját tőke gyarapítására fordított, ideértve az uj számlára átvitt nyereséget is. A nyugdíjalap összegéhez pedig hozzá kell számítani a nyereségből a nyugdíjalap növelésére forditott összeget is. Ha a nyugdíjalapnak külön kezelt vagyona van, a nyugdíj-teherként felvett összeg nem lehet kevesebb, mint a külön kezelt vagyonnak a mérlegbe felvett értéke.
(5) Ha több vállalat közösen tart fenn önálló jogalanyként működő nyugdíjpénztárt vagy közösen vállalt nyugellátási kötelezettséget, a jelen szakasz (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket mindegyik vállalat a saját állományából eredő kötelezettségekre, és a közös vagyonból ráeső vagyonrészre alkalmazza.
13. §
(1) a megnyitó mérlegben jóléti, segélyezési vagy hasonló alapot lehet létesíteni. Ilyen alap létesítése esetében azt a megnyitó mérlegben teherként kell felvenni.
(2) Ha a vállalatnak a legutolsó mérlege megállapításakor az (1) bekezdésben említett alapja már volt, a megnyitó mérlegben ilyen alapot létesíteni kell s annak összege nem lehet kisebb a tiszta vagyonnak olyan hányadánál, amilyen hányada volt az alap a legutolsó mérleg szerint a tiszta vagyonnak. A tiszta vagyon és a jóléti alap arányának megállapítása szempontjából e mérlegszerű nyereségből tiszta vagyonként csak azt az összeget lehet számításba venni, amelyet a közgyűlés a saját tőke gyarapítására fordított, ideértve az új számlára átvitt nyereséget is. Ajóléti alap összegéhez pedig hozzá kell számítani a nyereségből a jóléti alap növelésére fordított összeget is.
14. §
A megnyitó mérleget a mérlegtételek következő csoportosításával kell elkészíteni:
Vagyon:
I. Beruházott vagyon: ingatlanok, berendezések és felszerelések, érdekeltségek, szabadalmak és jogok.
II. Forgó vagyon: áru- és anyagkészlet, értékpapírok, váltók, követelések (adósok), készpénz, átmeneti vagyon és egyéb vagyontárgyak.
III. Háborus kárigény.
IV. Esetleges vagyonhiány.
Teher: I. Tiszta vagyon, illetőleg saját tőke, u. n. alaptőke, üzletrésztőke, törzstőke és a tartalék.
II. Céltartalékok: nyugdíjtartalék, biztositó magánvállalatok céltartalékai, jóléti és hasonló alapok.
III. Értékszabályozó ellentételek: háborús veszteségek ellentétele, háramlási ellentétel, kétes követelések ellentétele.
IV. Kötelezettségek, elfogadványok, tartozások (hitelezők), átmeneti teher ós egyéb terhek.
III. Rendelkezések a részvénytársaságok tekintetében
15. §(1) A részvénytársaságnak a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát alaptőkeként kell a megnyitó mérlegbe felvenni, amennyiben a társaság annak egy részét nem helyezi tartalékba. A tiszta vagyont egyéb célokra nem lehet fordítani.
(2) Tartalékba legfeljebb a tiszta vagyon 50%-át lehet helyezni.
(3) Az alaptőkének az (1) bekezdés értelmében való megállapítását nem lehet alaptőke felemelésnek vagy leszállításnak minősíteni.
16. §
A megnyitó mérleg megállapításával egyidejűleg a részvények névértékét újból meg kell állapítani akként, hogy a 15. § rendelkezései szerint megállapított uj alaptőkét a részvények számával el keli osztani és az ilyképen nyert összeg fogja kitenni a részvények uj névértékét. Ez a szabály irányadó rendszerint abban az esetben is. ha az alapszabályok a részvények egyes fajait különböző jogokkal ruházzák fel. Ha azonban valamely részvényes azt vitatja, hogy a különböző faju részvényeknek az új alaptőkében a most megállapított módon való részeltetése egyes részvényfajokat indokolatlan előnyhöz juttat, mig más fajú részvények tulajdonosait súlyosan megkárosítja, a közgyűlési határozatot a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított 30 nap alatt megtámadhatja.
17. §
(1) A részvények névértékének legalább 30 forintot kell kitenni. Ha az új részvényeknek az előző § rendelkezései szerint kiszámított névértéke nem éri el ezt a legkisebb értéket, részvényösszevonást kell végrehajtani, de az így összevont részvények névértéke nem lehet több 60 forintnál. Olyan részvénytársaság, melynek részvényeit valamely tőzsdén jegyzik vagy amely legfeljebb 1: 5 arányú részvényösszevonást hajt végre, 500 forint névértékig vonhatja össze részvényeit.
(2) A részvénytársaság részvényeit az előbbi bekezdésben megállapított névértéknél magasabb névértékig is összevonhatja, ha ezt a közgyűlés az alaptőkének legalább 3/4 részét képviselő részvényesek hozzájárulásával elhatározza.
(3) Részvénytársasági formában működő oly pénzintézet, amelynek részvényeit a tőzsdén nem jegyzik, részvényeinek névértékét a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával 30 forintnál kisebb összegben is megállapíthatja.
18. §
A részvények új névértékének megállapítását vagy a régi részvények felülbélyegzése, vagy a régi részvények bevonásával kapcsolatosan uj részvényokiratok kiadása útján kell végrehajtani. Az uj alaptőkének és a részvények uj névértékének a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bejegyzése előtt az eddigi részvényeket felülbélyegezni vagy uj részvényokiratokat kibocsátani nem szabad.
19. §
A régi részvények bevonása, felülbélyegzése, uj részvényekre, illetőleg hányadrészvényre való kicserélése, valamint a hányadrészvénynyel kapcsolatos jogviszonyok rendezése tekintetében az eljárást külön rendelet fogja szabályozni.
20. §
A jelen rendelet hatálybalépése után, de az uj értékelés tárgyában hozott közgyűlési határozatoknak a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bejegyzésének napja előtt elhatározott alaptőkeemelés esetén a társaság köteles a kibocsátásra kerülő uj részvényeket a részvényeseknek az eddigi tőkében részesedésük arányában a közgyűlés által megszabott árfolyamon vételre felajánlani. Kivétel az egyesülés esete. Az elővételi jog gyakorlására a társasági hirdetmények közzétételére rendelt vagy a hivatalos lapban legalább 15 napos határidőt kell tűzni. Ha a jogosult elővételi jogát a kitűzött idő alatt nem gyakorolja, az igazgatóság köteles a megmaradó részvényeket - ha tőzsdén jegyeztetnek szabadkézből, egyébként pedig hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés útján - értékesíteni.
21. §
(1) Ha a részvénytársaságnak a megnyitó mérlegben kimutatott alaptőkéje 150.000 forintnál kisebb és a társaság a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés napjától számított egy év alatt az alaptőkéjét alaptőkeemelés, más részvénytársasággal egyesülés utján vagy egyéb módon legalább 150.000 forintra ki nem egészíti és a megtörtént kiegészítést a cégbíróság előtt nem igazolja, a cégbíróság hivatalból kimondja a társaságnak feloszlását, ezt a határozatot a végzés jogerőre emelkedése után bevezetteti a cégjegyzékbe és intézkedik a felszámolási eljárás megindítása iránt.
(2) A részvénytársaság alaptőkéjének kiegészítésére az (1) bekezdésben megszabott egy évi határidőt indokolt kérelemre a pénzügyminiszter meghosszabbíthatja.
(3) Az alaptőke 150.000 forint alá nem szállítható le később sem.
22. §
(1) A jelen rendelettel szabályozott új értékelés - az ebben a rendeletben megállapított esetek kivételével - nem érinti a részvényhez (élvezeti jegyhez) füződő tagsági jogokat. A teljesen be nem fizeted részvényeket az uj értékelésnél a teljesen befizetett részvényekkel egyenlő elbánásban kell részesíteni; a társaságnak a be nem fizetett részvények után járó hátralék összegére vonatkozó arányos követelése azonban érintetlen marad. A hátralék fejében a részvényes a névérték olyan százalékának megfelelő forintösszeget tartozik megfizetni, amilyen százalékban kiegyenlitetlen maradt a részvény régi névértéke.
(2) A jelen rendeletben szabályozott uj értékelés nem változtathatja meg a szavazó jognak az egyes részvényfajok és az összes részvények között eddig fennállott arányát.
23. §
A 17. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók olyan alaptőkeleszállitás esetére is, amelyet a részvénytársaság a névérték leszállításával hajt végre.
24. §
(1) Az igazgatóság által készített megnyitó mérleget, valamint a közgyűlés elé terjesztendő jelentését az igazgatóság által meghívott hites könyvvizsgálónak kell felülvizsgálnia, függetlenül a felügyelőbizottság által végzett megvizsgálástól. A hites könyvvizsgáló a felülvizsgálatról jelentést készít, amelyet a közgyűlés elé kell terjeszteni.
A felülvizsgálatot a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetnél a Pénzintézeti Központ által kiküldött hites könyvvizsgáló, olyan vállalatnál, amelyben az államnak a 7. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű érdekeltsége áll fenn a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága által kiküldött hites könyvvizsgáló, a biztosító magánvállalatoknál a biztosító magánvállalatok felügyelő hatósága végzi.
(2) Az igazgatóság köteles a felülvizsgálat céljára a hites könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátani a társaság üzleti könyveit, leltárait, feljegyzéseit, levelezéseit és mindazt, ami a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges. Köteles továbbá a hites könyvvizsgáló előtt feltárni mindazokat az adatokat, amelyek a megnyitó mérleg helyes megállapításához szükségesek.
(3) A hites könyvvizsgáló felülvizsgálata arra terjed ki, hogy az igazgatóság a cselekvő és szenvedő vagyonrészek értékelésénél a jelen rendeletben foglalt értékelési szabályokat megtartotta-e és általában a jelen rendelet végrehajtásánál eljárása a fennálló jogszabályoknak megfelelt-e. A hites könyvvizsgálónak jelentésében nyilatkoznia kell az igazgatóság javaslatai tekintetében is. Felülvizsgálatánál köteles figyelemmel lenni arra, hogy a társaság részvényeseinek, hitelezőinek és munkavállalóinak érdeke a megnyitó mérleg összeállításával sérelmet ne szenvedjen.
(4) A felülvizsgálat eredményét a hites könyvvizsgáló a mérlegén a következő záradékkal tanusítja:"A vállalatnak az 1.790/1947. ME rendelet értelmében készített 1947. évi január hó 1-i megnyitó mérlegét és az igazgatóság jelentését felülvizsgáltam. Az előttem feltárt adatok alapján megállapítottam, hogy a mérleg a fennálló szabályoknak megfelel (nem felel meg). A rendelet szerint jelentésemet megtettem. Kelt .......... Aláírás, pecsét"
(5) A jelen rendelet 11. § (2) bekezdése alapján felvett tehertételről a hites könyvvizsgálónak jelentését az illetékes állami adóhivatalnak (adófelügyelőségnek) kell megtennie.
25. §
A megnyitó mérleget a közgyűlés állapítja meg. Ugyanez a közgyűlés határoz az uj értékeléssel felmerülő összes kérdések és az alapszabályoknak ezzel kapcsolatos módosítása tárgyában. Az évi mérleg megállapítása tekintetében irányadó rendelkezések a megnyitó mérlegre is alkalmazást nyernek, amennyiben a jelen rendeletben foglalt szabályok másként nem rendelkeznek.
26. §
A közgyűlés a megnyitó mérleg megállapítása, az uj értékeléssel felmerülő kérdések és az alapszabályoknak ezekkel kapcsolatos esetleges módosítása tárgyában a megjelentek szavazatának egyszerű többségével határoz. Az alapszabályoknak esetleges oly rendelkezése, amely az alapszabályoknak módosításához vagy a mérlegnek megállapításához minősített többséget vagy az alaptőke bizonyos hányadrészének képviseletét kívánja meg, a közgyűlésnek emlitett határozataira nem nyer alkalmazást Ezeket a határozatokat a K. T. 174. §-a alapján a jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított 30 nap alatt lehet megtámadni.
27. §
Az alaptőkének 1/10 részét képviselő kisebbségnek a közgyűlésen nyilvánított kívánságára az uj értékelésnek műszaki szempontból való megvizsgálása végett a társaságnak mérnöki szakvéleményt is be kell szereznie, feltéve, hogy ilyen szakértői vélemény még nem ált rendelkezésre. Ilyen esetben a közgyűlést legfeljebb 30 napra el kell napolni; a szakértői vélemény beérkezése után az igazgatóság köteles a közgyűlést haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül összehívni avégett, hogy az a megnyitó mérleg jóváhagyása tárgyában a lehetőséghez képest még a 28. §-ban emlitett idő alatt határozhasson.
28. §
(1) Az igazgatóság a megnyitó mérleget köteles a legkésőbb 1947. évi április hó 30. napjáig megtartandó közgyűlés elé terjeszteni. A pénzügyminiszter ezt a határidőt indokolt kérelemre meghoszabbíthatja.
(2) A közgyűlés által megállapított megnyitó mérleget, a határozatokat tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvet, az igazgatóság és a hites könyvvizsgáló jelentését, valamint az esetleges szakértői véleményt a közgyűlés napjától számított 30 nap alatt kell a cégbírósághoz bemutatni.
(3) A K. T. 218. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezést az alapszabályoknak a megnyitó mérleg felállításával kapcsolatos módosítására vonatkozó bejelentés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
29. §
A 28. § (1)-(3) bekezdéseiben megszabott határidő elmulasztása esetében a K. T. 221. §-ának 1. pontjában, valamint a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában 68300/1914. IM szám alatt kiadott (Rendeletek Tára 1914. évfolyam, 2811. oldal) rendelet 32. §-ában és a jelen rendelet 21. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
30. §
A pénzintézetnek a 26. § értelmében hozott határozatára az 1920: XXXVII. tc. 16. §-át alkalmazni nem kell. A pénzintézet köteles a közgyűlés által jóváhagyott megnyitó mérleget, közgyűlési jegyzőkönyvet, az igazgatóság és a hites könyvvizsgáló jelentését, valamint az esetleges szakértői véleményt másolatban a közgyűlés napjától számított 30 nap alatt a Pénzintézeti Központnak bemutatni.
31. §
(1) A közgyűlésnek a megnyitó mérleget megállapitó határozatát nem kell megsemmisiteni abban az esetben, ha a tiszta vagyon a társaság hibáján kivül eső abból az okból változik meg, hogy a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés után olyan, a megnyitó mérlegbe vétlenül fel nem vett vagyontárgy kerül birtokába, mely 1947. évi január hó 1. napján már tulajdonában volt vagy olyan kötelezettségről szerez tudomást, mely 1947. évi január hó 1. napján is terhelte. Ilyen esetben a vagyontárgy vagy teher értékét az értékelési szabályok szerint meg kell állapítani, azt vagyonként, illetőleg teherként kell a könyvekbe bevezetni és egyidejűleg "Tisztavagyon helyesbítés" címén vagyontárgynál a teheroldalon, tehernél pedig a vagyonoldalon is ugyanolyan összeget kell felvenni. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha az 1947. évi január hó 1-ét megelőzően keletkezett valamilyen tartozás vagy követelés a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés után bírói ítélet, bírói egyesség, megállapodás vagy jogszabály alapján átértékelésre kerül vagy más okból magasabb értéstben nyer megállapítást.
(2) Az igazgatóság tartozik hites könyvvizsgáló jelentésével igazolni, hogy az utólag felvett vagyontárgy vagy teher értékelése helyes és vétlenül maradt ki a megnyitó mérlegből. A hites könyvvizsgáló jelentését a legközelebbi közgyűlés elé kell terjeszteni.
(3) Az ilyen utólag megkerült vagyontárgy vagy tudomására jutott teher miatt előállott tiszta vagyonváltozás tárgyában a legközelebbi mérlegmegállapító közgyűlés dönt. A "Tisztavagyon helyesbítés" címén kimutatott összeget elsősorban a tartalék növelésére, illetőleg csökkentésére kell elszámolni. Ha azonban a tartalék ezáltal a jelen rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott mértékét 50%-kal meghaladná vagy az elszámolt hiányra fedezetet nem nyujtana, az alaptőke és tartalék összegét utólag kell megállapítani. Indokolt esetben a pénzügyminiszter kivételt engedélyezhet.
32. §
Abban az esetben, ha a megnyitó mérlegben a jelen rendelet 9. §-a alapján létesített "Háborus veszteségek ellentétele" felszabadul azáltal, hogy a vagyonoldalon vele szemben felvett vagyontárgyra vonatkozólag a társaság tulajdonjoga kétségtelenné vált, az így felszabadult összeget a tartalékba kell áttenni, illetőleg a legközelebbi mérlegmegállapító közgyűlésnek a mérleget már az igy növelt tartalékkal kell megállapítani. Ha az igy növelt tartalék a jelen rendelet 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott mértéket 50%-kal meghaladja, az alaptőkét újból meg kell állapítani. Ha a "Háborús veszteségek ellentételé"-vel szemben álló vagyontárgy véglegesen elvész mind a két tételt a mérlegből ki kell vezetni. Ezt a körülményt a közgyűlésnek jelenteni kell.
33. §
Ha a társaság alaptőkéje az 1947. évi január hó 1. napján is fennállott, de csak a megnyitó mérleg megállapítása után megismert kötelezettség miatt a 31. § értelmében helyesbített mérlegében 150.000 forint alá sülyedne, a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.
34. §
(1) Ha a megnyitó mérleg szerint a társaság tartozásai meghaladják cselekvő vagyonát, a közgyűlésnek határoznia kell a 21. §-ban meghatározott legkisebb alaptőke létesitése tárgyában, ellenkező esetben az igazgatóság a K. T. 187. §-ának második bekezdésében, illetőleg a 920/1947. ME rendelet 1. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések szerintkötelesek ejárni.
(2) Ha a megnyitó mérleg a jelen rendelet 31. §-a értelmében végrehajtott helyesbítés folytán tüntetne fel vagyonhiányt, haladéktalanul közgyűlést kell egybehívni. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések ebben az esetben is irányadók.
35. §
(1) A felszámolás alatt levő részvénytársaság is köteles a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint vagyonkimutatást készíteni, amelyben csupán a tiszta vagyont kell kimutatni.
(2) Ha a részvénytársaság utóbb a felszámolás megszüntetését és a társaság működésének ujrafelvételét határozza el, megnyitó mérlegének elkészítésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
36. §
A jelen rendelet hatálybalépése után 300.000 forintnál kisebb alaptőkével részvénytársaság nem alakulhat.
37. §
A jelen rendelet hatálybalépése után alakuló részvénytársaság részvényeinek névértéke 30 forintnál kisebb nem lehet. Ez a rendelkezés irányadó az alaptőke leszállítása esetében is, amelyet a részvénytársaság a névérték leszállításával hajt végre.
IV. Rendelkezések a szövetkezetek tekintetében
38. §(1) A szövetkezetnek a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát üzletrésztőkeként kell a megnyitó mérlegbe felvenni, amennyiben a szövetkezet annak egy részét nem helyezi tartalékba. A tiszta vagyont egyéb célokra nem lehet fordítani.
(2) Tartalékba legfeljebb a tiszta vagyon 50%-át lehet helyezni.
39. §
(1) A felszámolás alatt levő szövetkezet is köteles a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint vagyonkimutatást készíteni, amelyben csupán a tiszta vagyont kell kimutatni.
(2) Ha a szövetkezet utóbb a felszámolás megszüntetését és a társaság működésének újrafelvételét határozza el, megnyitó mérlegének elkészítésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
40. §
(1) A közgyűlés mindenek előtt meghatározza az üzletrészek forintértékét, egyszersmind a tag által teljesített befizetések időpontjára tekintettel megállapítja, hogy az egyes tagokat a 38. § alapján meghatározott üzletrész tőkéből miyen részesedés illeti meg.
(2) Ha a tagnak az előbbi bekezdés értelmében megállapított részesedése az üzletrészeknek a közgyűlés által meghatározott uj névértékét meghaladja, a tag részesedése összegének a forint-névértékkel való elosztása utján kell megállapítani a tag üzletrészeinek számát. Az osztási műveletnél jelentkező maradék öszszegének, illetőleg ha a tagnak az (1) bekezdés szerint megállapított részesedése az üzletrészek uj névértékének összegét nem éri el, a részesedés összegének megfelelő hányadüzletrész illeti meg a tagot.
(3) A hányadüzletrész a nyereségben való részesedésen és a kiváláskor, valamint felszámolás esetén az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelő vagyonrészesedésen felül biztosítja a tag részére a szövetkezeti tömörüléssel járó előnyökben való részesedést (pl. vásárlási visszatérítés) is. A tiszta feleslegből a hányadüzletrészre eső részesedést és egyéb járandóságot ujabb hányadüzletrészek képzésére kell mindaddig fordítani, amíg a tag hányadüzletrészeinek együttes névértéke nem éri el az üzletrésznek ujonnan megállapított forint-névértékét.
41. §
Az üzletrészek névértékének meghatározása, valamint az egyes tagokat az üzletrésztőkében megillető részesedés megállapítása tárgyában hozott határozat csak abban az esetben érvényes, ha azt a megjelentek által képviselt szavazatoknak legalább 2/3 részével hozták.
42. §
A megnyitó mérleget megállapító közgyűlés köteles megállapítani az újonnan belépő tagok által jegyzendő üzletrészek névértékét is, amely 10 forintnál kisebb nem lehet. Az üzletrész névértékének ez a megállapítása nem minősül az üzletrész felemelésének vagy leszállításának. Az üzletrész legkisebb névértékére vonatkozó rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha régi tag akar uj üzletrészt jegyezni.
43. §
Korlátolt felelősségű oly szövetkezetnél, amelynek alapszabályai a tagok felelősségét a befizetett üzletrészek névértékén felül a névérték bizonyos többszörösében állapítják meg, a közgyűlés köteles a felelősségnek ezt a mértékét is újból megállapítani. A felelősségnek újonnan megállapított mértéke nem lehet kisebb; mint az üzletrészek újonnan megállapított névértékének alapszabályszerű többszöröse. A felelősségnek ezt a legkisebb mértékét a közgyűlés a megjelentek által képviselt szavazatoknak legalább 2/3 részével felemelheti.
44. §
A közgyűlésnek a megnyitó mérleg és az uj értékelés tárgyában hozott határozatát nem lehet megtámadni, ha ezt a megjelentek által képviselt szavazatoknak legalább 2/3 részével hozták.
45. §
(1) A közgyűlés a megjelentek által képviselt szavazatok egyszerű többségével elhatározhatja, hogy a szövetkezetből kivált tag vagy jogutóda a kiválás évéről szóló üzletrészének kifizetését 1950 évi december hó 31. napja előtt nem követelheti. E határidőt a közgyűlésen megjelentek által képviselt szavazatok 2/3 részével legfeljebb három évvel meg lehet hosszabbítani. A közgyűlés felhatalmazhatja az igazgatóságot, hogy az e § értelmében hozott határozata alól indokolt esetben kivételt tehessen.
(2) A kivált tag vagy jogutóda mindaddig részesül a felosztás alá kerülő nyereségnek aránylagos részében, amig a társaság az ő üzletrészéi ki nem fizeti: a társaság hitelezői irányában a tagot terhelő felelősségre azonban az e részben fennálló jogszabályok irányadók.
46. §
(1) A jelen rendelet 24. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szövetkezetekre is.
(2) Központ kötelékébe tartozó szövetkezeteknél a megnyitó mérleg és az igazgatósági jelentés felülvizsgálatát az illető szövetkezeti központ teljesiti.
(3) A szövetkezeti központok tekintetében a felülvizsgálatot, amennyiben a szövetkezeti központnál az állam a 7. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű érdekeltséggel bir a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága által kiküldött hites könyvvizsgáló, egyébként a Pénzintézeti Központ által kiküldött hites könyvvizsgáló végzi.
(4) Központ kötelékébe nem tartozó azok a szövetkezetek, amelyeknél a jelen rendeletben foglalt értékelési szabályok szerint kiszámított cselekvő vagyon összege (terhek levonása nélkül) a 100.000 forintot nem haladja meg, az igazgatóság által készített megnyitó mérleget és jelentést nem tartoznak hites könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.
(5) A megnyitó mérleg és igazgatósági jelentés hites könyvvizsálói felülvizsgálatára a jelen rendeletben megállapított rendelkezések a Pénzintézeti Központra és az Országos Központi Hitelszövetkezetre nem nyernek alkalmazást.
47. §
A jelen rendelet hatálybalépése után alakuló szövetkezet üzletrészének névértéke 19 forintnál kevesebb nem lehet.
48. §
Amennyiben a jelen rendelet 38-46. §-ai másként nem rendelkeznek, a jelen rendelet 22., 25-32. és 34-35. §-ainak rendelkezéseit megfelelően alkalmazná kell a szövetkezetekre is.
V. Rendelkezések a korlátolt felelősségű társaságok tekintetében
49. §(1) A korlátolt felelősségű társaságnak a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát törzstőkeként kell a megnyitó mérlegbe felvenni, amennyiben a társaság annak egy részét nem helyezi tartalékba. A tiszta vagyont egyéb célra nem lehet forditani.
(2) Tartalékba legfeljebb a tiszta vagyonnak 50% -át lehet helyezni.
(3) A törzstőkének az (1) bekezdés értelmében való megállapítását nem lehet törzstőke felemelésének vagy leszállításának minősíteni
50. §
(1) A felszámolás alatt levő korlátolt felelősségű társaság is kötetes a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint vagyonkimutatást készíteni, amelyben csupán a tiszta vagyont kell kimutatni.
(2) Ha a korlátolt felelősségű társaság utóbb a felszámolás megszüntetését és a társaság működésének ujrafelvételét határozza el, megnyitó mérlegének készítésére és az ezzel kapcsolatos eljárásra a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
51. §
A megnyitó mérleg megállapításával egyidejűleg a törzsbetétek összegét is újból kell megállapítani, figyelembevéve azt az arányt, amelyben az egyes tagok törzsbetéteikkel a régi törzstőkében vettek részt.
52. §
Abban az esetben, ha a társaság tagjai pótbefizetést teljesítettek, annak összegét teherként kell felvenni. A pótbefizetés összegének megállapítása végett a tiszta vagyont először ugy kell megállapítani, mintha a társaságnak az a terhe nem állana fenn. Az 1945. évi január 1-ét megelőzően teljesített pótbefizetés forint-összegét a tiszta vagyon olyan arányában kell megállapítani, ahogyan a teljesítés idejében a pótbefizetés a társaság akkori törzstőkéjéhez aránylott. Az ily módon megállapított összeget a tagok között oly arányban kell felosztani, ahogy azok a pótbefizetést teljesítették. A pótbefizetés ilymódon megállapított összegének teherként való felvétele után jelentkező tiszta vagyont a 49. § rendelkezései szerint kell a törzstőke és tartalék között megosztani. Az 1945. évi január hó 1. napját követő időben teljesített pótbefizetés eseten a taggyűlésnek kell a jelen §-ban foglalt rendelkezés elvei szerint - figyelemmel a pénz értékcsökkenésére - az arányos megosztást elvégeznie.
53. §
(1) Ha a korlátolt felelősségű társaságnak a megnyitó mérlegben kimutatott törzstőkéje 50.000 forintnál kisebb és a társaság a megnyitó mérlegel megállapító taggyűlés napjától számított egy év alatt törzstőkéjét törzstőkeemelés utján vagy egyéb módon legalább 50.000 forintra ki nem egészíti és a megtörtént kiegészitést a cégbíróság előtt nem igazolja, a cégbíróság hivatalból kimondja a társaság feloszlását, ezt a határozatot a végzés jogerőre emelkedése után bevezetteti a cégjegyzékbe és intézkedik a felszámolási eljárás megindítása iránt.
(2) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének kiegészítésére az (1) bekezdésben megszabott egy évi határidőt indokolt kérelemre a pénzügyminiszter meghosszabbíthatja.
(3) A törzstőke 50.000 forint alá nem szállítható le később sem.
54. §
A jelen rendeletben szabályozott uj értékelés nem változtatja meg a szavazójognak eddig fennállott arányát és a társasági szerződés alapján egyes tagokat megillető tagsági jogokat.
55. §
A jelen rendelet 54. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korlátolt felelősségű társaságra is azzal, hogy a részvénytársaság igazgatósága helyett a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjét, a közgyűlés helyett a taggyűlést, a részvényesek helyett a társaság tagjait kell érteni.
56. §
A megnyitó mérleget a taggyülés állapítja meg. Ugyanez a taggyülés határoz az uj értékeléssel felmerülő összes kérdések és a társasági szerződésnek ezekkel kapcsolatos módosítása tárgyában is. Az évi mérleg megállapítása tekintetében irányadó rendelkezések a megnyitó mérlegre is alkalmazást nyernek, amennyiben a jelen rendelet értékelési szabályai másként nem rendelkeznek.
57. §
A taggyűlés a megnyitó mérleg megállapítása, az uj értékeléssel felmerülő kérdések és a társasági szerződésnek ezekkel kapcsolatos esetleges módosítása tárgyában a törzsbetétek nagysága szerint számított egyszerű szótöbbséggel határoz. A társasági szerződésnek esetleges oly rendelkezése, mely a társasági szerződés módosításához vagy a mérlegnek megállapításához minősített többséget vagy a törzstőke bizonyos hányadrészének képviseletét kívánja meg, a taggyülésnek említett határozataira nem nyer alkalmazást és ezeket a határozatokat csakis a határozatok könyvébe való bevezetésétől számított 30 nap alatt lehet megtámadni.
58. §
(1) Az ügyvezetők a megnyitó mérleget kötelesek a legkésőbb 1947. évi április hó 30-ig megtartandó taggyűlés elé terjeszteni. A pénzügyminiszter, ezt a határidőt indokolt kérelemre meghosszabbíthatja.
(2) A határozatok könyvének a jelen rendelet 56. §-ában felsorolt taggyűlési határozatokat tartalmazó kivonatait, a megnyitó mérleget, az ügyvezető jelentését, valamint a hites könyvvizsgáló jelentését a taggyűlés napjától számitott 30 nap alatt kell a cégbírósághoz bemutatni. A pénzügyminiszter ezt a határidőt is meghosszabbíthatja.
(3) Az 1930: V. tc. 110. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezés a társasági szerződésnek a megnyitó mérleg felállításával kapcsolatos módosítására vonatkozó bejelentés tekintetében is alkalmazást nyer.
59. §
Az 58. § (1) és (2) bekezdése értelmében irányadó határidő elmulasztása esetében a cégbíróság az 1930: V. tc. 112. §-ában, valamint a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában 68300/1914. IM szám alatt kiadott (Rendeletek Tára 1914. évfolyamának 2811. oldala) rendelet 32. §-ában és a jelen rendelet 53. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
60. §
A jelen rendelet 22-36. §-ában foglalt rendelkezéseit a korlátolt felelősségű társaságokra is megfelelően alkalmazni kell.
61. §
Az 1947. évi január hó 1. napja után 50.000 forintnál kisebb törzstőkével korlátolt felelősségű társaság nem alakulhat. Mindegyik tag törzsbetétének összege 5.000 forintnál kevesebb nem lehet és ezerrel maradék nélkül osztható pénzösszegre kell szólnia.
VI. Rendelkezések egyéni cégek, közkereseti és betéti társaságok tekintetében
62. §A betéti társaságnál a kültagnak betétét ujra kell megállapítani és legkésőbb 1947. évi június hó 30-ig a cégbíróságnak be kell jelenteni.
63. §
(1) Az "egyéni cég, közkereseti és betéti társaság megnyitó mérlegét hites könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, ha a jelen rendeletben foglalt értékelési szabályok szerint kiszámított tiszta vagyon a 150.000 forintot meghaladja.
(2) A jelen rendelet 24. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 21., 32., 34. és 35. §-aiban foglalt rendelkezéseket az egyéni cégre, közkereseti és betéti társaságra is megfelelően alkalmazni kell.
VII. Rendelkezés a külföldi cégek belföldi fióktelepei tekintetében
64. §(1) A jelen rendelet 3-14. §-aiban foglalt rendelkezéseket külföldi részvénytársaság, szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság belföldi fióktelepe tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megállapított tiszta vagyont a belföldi üzlet folytatására szánt tőkének kell tekinteni. Ha ez a tőke a 150.000 forintot nem éri el, azt hat hónap alatt erre az összegre ki kell egészíteni.
(2) A megnyitó mérlegek hites könyvvizsgálói felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket (a 24. §, a 46. § (1) bekezdése, valamint az 55. §) külföldi részvénytársaság, szövetkezet és korlátolt felelősségű társaság belföldi fióktelepének mérlege tekintetében is alkalmazni kell
(3) A közgyűlés által megállapított megnyitó mérleget, valamint a vonatkozó közgyűlési határozatot a közgyűlés napjától számított két hónap alatt kell a cégbíróságnak bemutatni.
(4) A pénzügyminiszter a jelen § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott határidőket indokolt esetben meghosszabbíthatja.
(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott határidők elmulasztása, valamint a belföldi üzlet folytatására szánt tőke megfelelő kiegészítésének elmulasztása esetében a K. T. 217. és 230. §-ában, valamint az 1930: V. tc. 108. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) Külföldi részvénytársaság, szövetkezet, illetőleg korlátolt felelősségű társaság belföldi fióktelepe bejegyzésének a kereskedelmi cégjegyzékbe csak abban az esetben van helye, ha a belföldi üzlet folytatására szánt tőke a 150.000 forintot elérj.
VIII. Rendelkezések a biztosító magánvállalatok tekintetében
65. §(1) A biztosító magánvállalatokra a jelen rendelet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
(2) A részvénytársasági és szövetkezeti alakban működő biztosító magánvállalatok alaptőkéje, illetőleg üzletrésztőkéje nem lehet kevesebb a biztosítási alap fedezetére lekötött vagyontárgyak forintértékénél. Ha azonban a vállalat tiszta vagyona a biztosítási alap fedezetére lekötött vagyontárgyak forintértékénél kisebb, a vállalat biztosítási alapját is magában foglaló alaptőkéjének, illetőleg üzletrésztőkéjének meg kell egyeznie a vállalat tiszta vagyonával, de részvénytársaságnál és országos jellegű kölcsönös biztosító társaságnál, mint szövetkezetnél nem lehet kevesebb, mint 150.000 forint. Ha az alaptőke (üzletrésztőke). ezt az összeget nem éri el, azt alaptőkeemelés, más biztosító magánvállalattal való egyesülés utján vagy egyéb módon kell 150.000 forintra kiegészíteni.
(3) Amennyiben a biztosítási alap fedezetére lekötött vagyontárgyak értékének forintban kifejezett összege meghaladja a felügyeleti jogszabályokban megszabott legmagasabb biztosítási alap pengőben kifejezett összegét, a vállalat csak ezzel a pengőösszeggel egyenlő forint összegben köteles a biztosítási alap fedezetére vagyontárgyakat lekötni.
(4) Ha a társaság tiszta vagyona nagyobb a (2) és (3) bekezdésben megszabott alaptőkénél, a különbözetet elsősorban az általános biztonsági tartaléknak olyan mértékig való növelésére kell fordítani, amely megfelel a felügyeleti jogszabályokban megszabott legmagasabb biztositási alap pengőösszegével egyenlő forintösszegnek.
(5) Az előbbi (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket külföldi biztosító társaság belföldi fiókjára is alkalmazni kell: alaptőkének ezeknél a vállalatoknál a belföldi üzlet folytatására szánt tőkét kell érteni.
66. §
(1) Az életbiztositási díjtartalék fedezetére lekötött vagyontárgyak közül a megnyitó mérlegben külön tételben kell kimutatni:
a) a 6400/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 127. szám) alapján felértékelés alá tartozó díjtartalék fedezetét alkotó vagyontárgyakat;
b) az 1944. évi december hó 31. napja után megkötött életbiztosítások díjtartalékának fedezetéül megjelölt vagyontárgyakat.
(2) A 6400/1946. ME rendelet alapján felértékelés alá eső életbiztosítások dij-, többletdíj- és kártartalékait a tehertételek között a díjtartalék fedezetére lekötött vagyontárgyak értékével egyenlő összegben kell feltüntetni.
67. §
Az 1944. évi december hó 31. napja után megkötött életbiztosítások technikai tartalékait a 196/1923. ME rendelet 17. §-ában megszabott elvek szerint kell a megnyitó mérlegbe felvenni.
68. §
A viszontbiztosításba adott és viszontbiztosításba vett állomány elszámolásából származó egyenlegeket a jelen rendeletnek az adósok és hitelezők értékelésére vonatkozó szabályai szerint kell a megnyitó mérlegbe felvenni. A viszontbiztosításba adott és viszontbiztosításba vett állomány technikai tartalékait a viszontbiztosítási szerződéseknek megfelelően kell elszámolni: amennyiben azonban a viszontbiztosításba vett állomány technikai tartalékai az igazgatóság megítélése szerint nem elegendők, azokat az indokolt szükségesség mértékéig fel lehet emelni.
69. §
A részvénytársasági alakban működő biztosító magánvállalatoknak a 21. § alapján való feloszlásának kimondáséra és a felszámolási eljárás megindítására a biztosító magánvállalatok állami felügyelete és az ezzel kapcsolatos rendelkezések tárgyában kiadott rendeletekben foglalt rendelkezések írányadók.
70. §
A biztosító magánvállalatok a megnyitó mérleget 3800/1943. ME rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében megállapított minta szerint tartoznak elkészyteni
IX. Adó- és illetékügyi rendelkezések
71. §(1) A jelen rendelet értelmében készített megnyitó leltár és megnyitó mérleg adatait az 1946. évi augusztus hó 1. napját megelőző időre semmiféle jogcímen, tehát adómegrövidítések vagy adóeltitkolások üldözése végett sem szabad adóztatásra felhasználni.
(2) Nem szabad felhasználni a megnyitó mérleg adatait az 1946. évi augusztus hó 1. napjától 1946. évi december hó 31. napjáig terjedd időben elkövetett adócsalás vagy súlyos jövedéki kihágás üldözésére sem, ha az adóalany a megrövidítés veszélyének kitett adó egyszeres összegét a megnyitó mérleg tárgyában határozó közgyűléstől számított 30 nap alatt pótlólag befizeti.
72. §
Az egyes vagyontárgyaknak a megnyitó leltárban és megnyitó mérlegben kimutatott értékét a további adóztatás során beszerzési, illetőleg előállítási árnak kell tekinteni.
73. §
(1) A részvénytársaság, szövetkezet és korlátolt felelősségű társaság tartozik a megnyitó mérleget, a részletes leltárt, közgyűlési, illetőleg taggyülési jegyzőkönyvet, az igazgatóság, illetőleg az ügyvezető, valamint a hites könyvvizsgáló és a biztosításmatematikai szakértő jelentését a közgyűlést, illetőleg taggyűlést követő 30 nap alatt az illetékes állami adóhivatalnak (adófelügyelőségnek) benyújtani.
(2) Az egyéni cég, a közkereseti és betéti társaság - az alábbi (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül - tartozik megnyitó leltárát az 1947. évi április hő 30. napjáig az illetékes állami adóhivatalhoz (adófelügyelőséghez) benyujtani.
(3) Az az egyéni cég, közkereseti és betéti társaság, amelynek a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyona 20.000 forintot nem halad meg, a megnyitó leltárt nem tartozik bemutatni az illetékes állami adóhivatalnak (adófelügyelőségnek). Tartozik azonban a (2) bekezdésben megszabott határidő alatt bejelenteni azt, hogy tiszta vagyona 20.000 forintot nem halad meg.
(4) Az előbbi bekezdésekben említett megnyitó mérleget, leltárt és bejelentéseket az állami adóhivatal (adófelügyelőség) községenkint gyüjtve tartozik megőrizni.
74. §
(1) A megnyitó mérleg készítésével kapcsolatban elrendelt alaptőke, üzletrésztőke, törzstőke vagy betét megállapítása folytán szükségessé vált: 1. részvénykibocsátás, összevonás vagy kicserélés, 2. két vagy több részvénytársaság egyesülése, ha az egyesülés beolvadás útján történik, tehát ha nem keletkezik uj részvénytársaság, 3. szövetkezeti üzletrészek kibocsátása, összevonása vagy kicserélése, 4. alapszabály módosítása, 5. társasági szerződés módosítása, illetékmentes.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott illetékmentesség nem terjed ki az ott emlitett jogcselekmények után egyébként járó illetékeknek arra a részére nézve, amely illetékrész a részvényesek, illetőleg tagok befizetései (hozzájárulásai) következtében megnövekedett alaptőkére, üzletrésztőkére vagy törzstőkére arányosan esik.
(3) A házrészvénytársaság ingatlan vagyonának átruházása 5% visszterhes ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik abban az esetben, ha az átruházás a részvénytársaság felszámolásával kapcsolatban a részvényesek részére abból az okból történt, hogy az alaptökét 150.000 forintra felemelni vagy kiegészíteni nem tudják.
(4 Az a beadvány, amely a megnyitó mérleggel kapcsolatban az uj alaptőkének, törzstőkének vagy a kültag betétének, az alapszabályok vagy a társasági szerződés módosításának cégbírósági bejegyzésére irányul, abban az esetben, ha az alaptőke, üzletrésztőke, törzstőke a részvényesek, illetőleg tagok befizetésével (hozzájárulásával) nem növekedett, 20 forint illeték alá esik, egyébként a beadvány tárgyához képest a részvényesek, illetőleg a tagok állal befizetett összeg alapulvételével a 8500/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 167. szám) 231. §-ában megállapított megfelelő illeték jár.
(5) A Jelen rendelet értelmében végrehajtott jogcselekmény illetékmentessége esetében az állami adóhivatalhoz (illetékkiszabási hivatalhoz) a bejelentést szabályszerűen éppen ugy meg kell tenni, mintha a mentesség nem forogna fenn.
(6) A jelen §-ban foglalt rendelkezések a külön jogszabályokban biztosított személyes és tárgyi illetékmentességeket nem érintik.
75. §
(1) A jelen rendelet értelmében összehívandó részvénytársasági és szövetkezeti közgyűlésekre a 8780/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 139. szám) és a 4370/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 90. szám) 1. §-ában megállapított korlátozások nem terjednek ki.
(2) A jelen rendelet értelmében összehívott közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlása tekintetében a 4370/1946. ME rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések irányadók,
76. §
Ha az alapszabály, a társasági szerződés vagy a szokás alapján a kereskedelmi társaság vagy a kereskedő üzletévét nem a naptári év utolsó napjával zárja, a jelen rendeletnek megfelelő megnyitó mérleg után készítendő legközelebbi zárómérlege 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb időszakról is szólhat.
77. §
Az üzleti könyveket sem az 1946. évi december hó 31. napjával, sem ezt megelőző zárlati időpontokban nem kell lezárni. Az időrendi és számlák szerinti csoportosításban elkészített üzleti feljegyzéseket és könyveket azonban gondosan meg kell őrizni. Az 1946. évi december hó 31. napjától számítva a megelőző legutolsó mérlegzárlatig eltelt időszakra vonatkozóan egységes elszámolást sem a részvénytársaság vagy szövetkezet közgyűlése, sem a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése nem követelhet. Köteles azonban a részvénytársaság és a szövetkezet igazgatósága, valamint a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője az 1946. évi december hó 31. napjától a megelőző legutolsó mérlegzárlatig terjedő időszakra vonatkozólag a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztendő jelentésében tájékoztatást adni, illetőleg a vállalati vagyon kezeléséről, a vállalati vagyon helyzetében bekövetkezett lényegesebb változásokról és általában az egész ügyvezetésről beszámolni.
78. §
(1) Nem fogadhat el a megnyitó mérleg felülvizsgálatára megbízást és a záradékolást nem láthatja el a hites könyvvizsgáló,
a) ha a megnyitó mérleg készítésére kötelezett vállalattal szolgálati vagy állandó megbízási jogviszonyban áll;
b) ha a jelen rendelet 7. §-ában meghatározott érdekeltségekben álló vállalatok valamelyikével áll szolgálati vagy állandó megbízási jogviszonyban;
c) ha a vállalatnak tulajdonosa, társtulajdonosa, a betéti társaságnak kültagja, a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, a korlátolt felelősségű társaságnak tagja vagy ügyvezetője;
d) ha a kereskedőnek, a közkereseti vagy betéti társaság tagjának, a részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósági tagjának vagy ügyvezető igazgatójának, a korlátolt felelősségű társaság tagjának vágy ügyvezetőjének házastársa, fel- vagy lemenő ági rokona, testvére vagy féltestvére vagy e személyek valamelyikének házastársával áll a fenti rokonsági viszonyban.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a vállalat és a hites könyvvizsgáló közölt az állandó megbízási viszonyt vélelmezni kell, ha a hites könyvvizsgáló szolgálati jogviszony esetén kivül előre meghatározott összegű rendszeres díjazásban részesül a vállalattól.
(3) A hites könyvvizsgáló felelősségét az 1930: V tc 73. §-ának utolsó bekezdése alapján kibocsátandó rendelet (Hites Könyvvizsgálói Rendtartás) szabályozza.
(4) A jelen § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók a szakértő alkalmazása tekintetében is.
79. §
(1) Amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálytalanság miatt 10000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az a kereskedő, aki a jelen rendelet 78. §-ában megszabott kötelességét nem teljesíti.
(2) A bírságot az állami adóhivatal állapítja meg elsőfokon. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés ügyében - ha a birság összege 1.000 forintot nem halad meg - végérvényesen határoz. Ha a birság összege 1.000 forintnál nagyobb, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
(3) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság teljes egészében az államkincstárt illeti meg.
80. §
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő a jelen rendelet 4., illetőleg 30. §-a értelmében megbízott szakértő, ha a megbízása körében tudva hamis szakértői véleményt szolgáltat.
81. §
A jelen rendelet nem terjed ki:
1. a Magyar Nemzeti Bankra,
2. a Magyar Államvasutakra,
3. a közforgalmú vasúti vállalatokra; az utóbbi vállalatok megnyitó mérlege tekintetében külön rendelet fog intézkedni.
82. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1947. évi február hó 5-én.
Nagy Ferenc s. k.
miniszterelnök