adozona.hu
70700/1947. NM rendelet
70700/1947. NM rendelet
az 1928: XL. törvénycikken alapuló öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban a járadékcsoportokra vonatkozó szabályoknak, továbbá a járadékoknak megállapítása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 1020/1947. ME rendelet 6., 8., 14. és 23. §-aiban foglalt rendelkezések alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Az 1928: XL. törvénycikk alapján öregségi, rokkantsági, vagy özvegyi járadékra igényjogosultat az 1947. évi január hó 1. napjától, illetőleg ha a biztosítási eset utóbb következik be, az utóbbi napot magábanfoglaló hónap első napjától kezdődő hatállyal a jelen rendelet 2-8. §-aiban foglaltaknak megfelelően járadékcsoportba kell sorozni és részére ...
70700/1947. NM rendelet
az 1928: XL. törvénycikken alapuló öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban a járadékcsoportokra vonatkozó szabályoknak, továbbá a járadékoknak megállapítása tárgyában
A 1020/1947. ME rendelet 6., 8., 14. és 23. §-aiban foglalt rendelkezések alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §Az 1928: XL. törvénycikk alapján öregségi, rokkantsági, vagy özvegyi járadékra igényjogosultat az 1947. évi január hó 1. napjától, illetőleg ha a biztosítási eset utóbb következik be, az utóbbi napot magábanfoglaló hónap első napjától kezdődő hatállyal a jelen rendelet 2-8. §-aiban foglaltaknak megfelelően járadékcsoportba kell sorozni és részére a 9. §-ban megállapított járadékot kell fizetni.
2. §
(1) Az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában vagy az 1936: XXXVI. törvénycikkben fel nem sorolt munkaviszonyok alapján biztosítottak az alábbi járadékcsoportba tartoznak:
az "A" járadékcsoportba a férfiak közül a mesterek, a szakmunkások csoportvezetői és előmunkásai, valamint általában a vezető és irányító feladatkört ellátó munkavállalók;
a "B" járadékcsoportba a férfiak közül a képesítéshez kötött iparban foglalkoztatott szakmunkások, a betanított munkások csoportvezetői és előmunkásai, a földművesiskolát, vagy mezőgazdasági szakiskolát vagy ezekkel egyenértékű más gazdasági szakiskolát végzett gazdasági munkavállalók, valamely szakmai képesítéssel rendelkező házfelügyelők, továbbá általában azok a munkavállalók, akiknek munkaköréhez szakmai képesítés, vagy legalább nyolc évfolyamra terjedő iskolai végzettség szükséges, valamint azok a nő munkavállalók, akik az "A" csoportba tartozó férfiakéval azonos, vagy azokhoz hasonló munkakört látnak el;
a "C" járadékcsoportba a férfiak közül a betanított gyári munkások, a napszámosok, a szakmai képesítéssel nem rendelkező házfelügyelők, a háztartási alkalmazottak és általában azok a munkavállalók, akiknek a munkaköre szakmai képesítést vagy iskolai végzettséget nem igényel, továbbá a nő munkavállalók közül azok, akik a "B" csoportba tartozó férfiakéval azonos vagy azokhoz hasonló munkakört látnak el;
a "D" járadékcsoportba a férfi és a nő tanoncok, továbbá a betanított gyári munkásnők és napszámosnők, a háztartási nő alkalmazottak, a házfelügyelőnők és segédházfelügyelőnők és általában azok a nő munkavállalók, akiknek munkaköre szakmai képesítést vagy iskolai végzettséget nem igényel.
(2) Ha a jelen § (1) bekezdésében megjelölt biztosított biztosításának tartama alatt különböző járadékcsoportokba tartozott, besorozásának alapja az a foglalkozás, amelyet az 1928: XL. törvénycikk alapján biztosításra kötelezett utolsó munkaviszonya befejezésének napját két esztendővel megelőző időpontban betöltött. Ha ebben az időpontban nem volt biztosításra kötelezett munkaviszonya, az ezt közvetlenül megelőzően betöltött foglalkozása alapján kell járadékcsoportba sorozni. Ha azonban a biztosítási idő folyamán ennél magasabb járadékcsoportba, vagy járadékcsoportokba is tartozott, abba a legmagasabb járadékcsoportba kell sorozni, amelyben - akár külön, akár pedig a még magasabb járadékcsoportban (csoportokban) töltött idővel együtt - biztosításának összesen legalább négy évét vagy egynegyedét eltöltötte.
3. §
(1) Az 1928: XL. tc. 4. §-ában, valamint a" 1936: XXXVI. törvénycikkben felsorolt munkaviszonyok alapján biztosítottat, ha az 1940. évi január hó 1. napját megelőző időben mór biztosított volt, az alábbiak szerint kell járadékcsoportba sorozni:
az I. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napját megelőzően eltöltött biztosítási ideje alatt állandóan a "H" napibérosztályba tartozott;
a II. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napja előtt eltöltött biztosítási ideje alatt vegyesen a "G" és a "H" napibérosztályba tartozott;
a III. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napja előtt eltöltött biztosítási ideje alatt a "G" napibérosztályba tartozott;
a IV. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napja előtt eltöltött biztosítási ideje alatt az "F", illetőleg "E" napibérosztályba tartozott;
az V. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napja előtt eltöltött biztosítási ideje alatt a "D" illetőleg a "C" napibérosztályba tartozott;
a VI. járadékcsoportba, ha az 1942. évi január hó 1. napja előtt eltöltött biztosítási ideje alatt a "B", illetőleg "A" napibérosztályba tartozott
(2) Ha a jelen § (1) bekezdésében megjelölt biztosított biztosításának tartamaalatt a III-VI. alatt felsorolt különböző járadékcsoportokba tartozott, besorozásának alapja az a legmagasabb járadékcsoport, amelyben - akár külön, akár pedig a még magasabb járadékcsoportban (csoportokban) töltött idővel együtt az 1942. évi január hó 1. napját megelőző biztosítási idejének legalább felét eltöltötte.
(3) Ha a jelen § (1) bekezdésében megjelölt biztosított csak az 1940. évi január hó 1. napja után vált az 1928: XL. tc. alapján biztosításra kötelezetté, a jelzett időpontot megelőzően már biztosított volt ugyan, de a biztosítási adatait tartalmazó intézeti nyilvántartások megsemmisültek, továbbá, ha a biztosítottnak az 1928. évi XL. tc. alapján biztosításra kötelezett utolsó munkaviszonya az 1947. évi június hó 30. napja után szűnik meg, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések helyett az alábbiak szerint kell a járadékcsoportba sorozni:
a III. járadékcsoportba tartozik avállalatnál, üzemnél, hivatalban alkalmazott igazgató, cégvezető, főkönyvelő, tervező, mérnök, üzemvezető és egyéb vezetőállást betöltő tisztviselő, továbbá az 500 katasztrális holdat meghaladó terjedelmű birtokon vezetőállást betöltött gazdatiszt, a gazdasági egyesületnél alkalmazott főtisztviselő, és hasonló állásu tisztviselő;
a IV. járadékcsoportba tartozik a III. járadékcsoportba nem tartozó, de önálló munkakört ellátó tisztviselő, a vezető állású kereskedelmi alkalmazott, az üzletszerző, azutazó, a művezető, a gazdatiszt, az önálló munkakört ellátó gazdasági egyesületi alkalmazott;
az V. járadékcsoportba tartozik a IV. járadékcsoportba nem sorozható tisztviselő, illetőleg kereskedelmi alkalmazott;
a VI. járadékcsoportba a helyi ügynök, a magánháztartásban foglalkoztatott alkalmazott, a hangszerhangoló és a hasonló állásban lévő alkalmazott, valamint a vállalati segédalkalmazott, végül a gyakornok és a kereskedelmi tanonc.
(4) A (3) bekezdés szerinti besorozás alapjául azt a foglalkozást kell venni, amelyben a biztosított a biztosítási eset (1020/1947. ME rendelet 16. §) bekövetkezését megelőző két év folyamán - akár külön, akár pedig az ennél magasabb járadékcsoportba (csoportokba) tartozó foglalkozásban töltött idővel együtt - legalább hat hónapot eltöltött. Ha a biztosított a biztosítási eset bekövetkezését megelőző két év folyamán nem töltött hat hónapot biztosításban, a be sorozás alapja az a foglalkozás, amelyet biztosítási eset bekövetkezésének napját két esztendővel megelőző időpontban betöltött. Ha pedig ebben az időpontban nem volt biztosításra kötelezett munkaviszonya, az ezt közvetlenül megelőzően betöltött foglalkozás alapján kell Járadékcsoportba sorozni.
4. §
Az Országos Társadalombiztosító Intézet, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete az igényjogosult kérelmére - a "B", a "C" vagy a "D". illetőleg a III., IV., V. vagy a VI. járadékcsoportba tartozó azt a biztositottat, akinek biztosításra kötelezett munkaviszonyában elért keresete - hiteles adatok szerint - a hozzá hasonló képzettségű vagy hasonló munkakört ellátó munkavállalók átlagos keresetét legalább négy évig jelentős mértékben meghaladta, magasabbrendű járadékcsoportba sorozhatja. Az intézet idevonatkozó határozata ellen fellebbezésének helye nincs.
5. §
(1) Azoknak azöregségi, vagy rokkantsági járadékra jogosultaknak a jelen rendelet 2., illetőleg 3. §-ában foglaltak szerinti besorozását, akiknek járadéka a jelen rendelet hatálybalépése előtt már megállapítást nyert, legkésőbben az 1947. évi június hó 30. napjáig kell végrehajtani. Ezeket az igényjogosultakat az 1947. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal átsorozásuk megtörténtéig a már megállapított járadékuk alapulvételével a jelen § (2), illetőleg (3) bekezdése szerint kell járadékcsoportba sorozni. Az alapul szolgáló járadék összegébe csak a 10 pengő járadéktörzset és az 1944. évi december hó 31. napjáig szerzett fokozodó Járadékrészt - a járadéktörzspótlék, továbbá a fokozodó járadékrészhez adott rendkívüli pótlékok figyelmen kivül hagyásával kell beszámítani.
(2) Az 1928: XL. tc. 4. §-ában fel nem sorolt munkavállalói csoportokba tartozó járadékosok közül azokat, akiknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított járadéka a havi 30 pengőt eléri vagy meghaladja az "a" havi 23 pengőtől 29.99 pengőig terjed a "B" havi 16 pengőtől 22.99 pengőig terjed a "C" havi 16 pengőnél kevesebb a "D" járadékcsoportba kell sorozni.
(3) Az 1928: XL. tc. 4. §-ában felsorolt vagy az 1936: XXXVI. tc. hatálya alá eső valamely munkavállalói csoportba tartozó járadékosok közül azokat, akiknek az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított járadéka a havi 60 pengőt eléri vagy meghaladja ai I. havi 50 pengőtől 59.99 pengőig terjed a II. havi 40 pengőtől 49.99 pengőig terjed a KI, havi 30 pengőtől 39.99 pengőig terjed a IV.havi 23 pengőtől 29.99 pengőig terjed az V. havi 23 pengőnél kevesebb a VI. Járadék csoportba kell sorozni.
(4) Ha a jelen §-ban emlitett járadékosoknak a 2., illetőleg 3. §-ában foglaltak szerint végrehajtandó besorozása (átsorozása) után a korábbi besorozással szemben a járadékos javára különbözet mutatkozik, a különbözet s járadékost az 1947. évi január hó 1. napjától kezdve illeti meg és azt részére legkésőbben az 1947. évi június hó 30. napjáig ki kell fizetni A járadékos az átsorozás következtében nem kerülhet annál alacsonyabb járadékcsoportba mint amilyenben a jelen § (1)-(3) bekezdése alapján soroztatott.
6. §
Ha a biztosított egyfelől az 1928: XL. tc. 4. §-ának vagy az 1936: XXXVI. törvénycikknek hatálya alá tartozó munkaviszony, másfelől egyéb munkaviszony alapján is biztosítva volt, járadékcsoportba sorozásánál öregségi rokkantsági biztosításra kötelezettséggel járó azt a munkaviszonyt (munkaviszonyokat) kell alapulvenni, amelyben (amelyekben) összes biztosítási idejének legalább felét eltöltötte.
7. §
(1) Az 1020/1947. ME rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján öregségi járadékra jogosultat az 1929. évi január hó 1. napján, vagy ha utolsó munkaviszonya a napot követő időpontban szünt meg, ez utóbbi napot megelőző nyolc évi időtartam tulnyomó hányadában betöltött foglalkozása alapján kell járadékcsoportba sorozni.
(2) Az 1020/1947. ME rendelet 5. §-ának (3) bekezdése alapján rokkantsági járadékra jogosult férfi járadékost a "C", a nő járadékost a "D" járadékcsoportba kell sorozni.
8. §
Az özvegyi járadékra igényjogosultnak járadékcsoportba sorozására az a foglalkozás (2) §, illetőleg a 3 § (3) és (4) bekezdés munkabérosztály (3 § (1)-(2) bek.), illetőleg járadék (3. § az irányadó,amelynek alapján az elhunyt házastárs soroztatott, vagy soroztatnék.
9. §
(1) Az 1947. évijanuár hó 1. napjától, illetőleg ha a biztosítási eset utóbb következettbe, az utóbbi napot magábanfoglaló hónap első napjától kezdve az 1938: XI. törvénycikken alapuló járadékot és a gyermekpótlékot az alábbi összegekben kell fizetni.
(2) Az öregségi, illetőleg a rokkantsági járadék összeget:
a) a 2. § (1) bekezdésében, illetőleg az 5. § (2) bekezdésében felsorolt járadékcsoportok közül
b) a 3 § (1) bekezdésében, illetőleg az 5. § (3) bekezdésében felsorolt járadékcsoportok közül
(3) A gyermekpótlék minden olyan gyermek után, aki a járadékos elhalálozása esetében árvajáradékra lenne jogosult , havi 18 forint. A gyermek pótlék az olyan gyermek után nem folyósítható, aki után a járadékos - tényleges munkaviszonyából kifolyólag - családi pótlékra jogosult.
(4) Az özvegyi járadék 50%-a annak járadéknak, amelyre a meghalt házastársnak a jelen rendelet alapján igénye lenne, és legalább havi 25 forint.
(5) A teljesen árva járadéka havi 25 forint, a félárva járadéka havi 18 forint.
10. §
Azt a járadékost, akinek a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetével szemben a jelen rendelet hatálybalépését megelőző időben keletkezett járadékigénye külön jogszabályon vagy szerződésen alapul - további intézkedésig - a jelen rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében felsorolt járadékcsoportok közül a nyugdíjazáskor betöltött állásnak megfelelő járadékcsoportba kell sorozni és részére a jelen rendelet 9. §-ában megállapított járadékot kell fizetni. Ha az igényjogosult szolgálati ideje a 20 évet meghaladja, a járadékot 60 %-kal, ha a 30 évet meghaladja, de ha a 40 évet nem haladja meg 75%-kal, ha pedig a 40 évet is meghaladja 100%-kal magasabb összegben kell fizetni.
11. §
(1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtti időre ki nem fizetett járadékrészletek nem folyósíthatók.
(2) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától az 1946. évi december hó 31. napjáig terjedő időre új igénymegállapítás esetében is a 44400/1946. ME, illetőleg 46100/1946. NM rendeletben meghatározott összegeket kell fizetni.
12. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1947. évi február hó 1-én.
Dr. Molnár Erik s. k.,
népjóléti miniszter