813/1945. ME rendelet

a fogyasztási adók adó és kincstári árrészesedés tételeinek adók való megállapítása tárgyában

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. december hó 22.-én Debrecenben adott felhatalmazás alapján a költségvetés egyensúlyának biztosítása céljából a következőket rendeli:
A belföldön termelt vagy külföldről behozott sör után söradó és kincstári árrészesedés cimén a sörlé minden hektóliterje és a 100 fokú cukormérő, minden foka után az 1943. évi 263. számú pü. min. rendeletben megállapított 4 pengő összeg helyett 10 (tíz) pengőt kell fizetni.
A megromlott és em...

813/1945. ME rendelet
a fogyasztási adók adó és kincstári árrészesedés tételeinek adók való megállapítása tárgyában
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. december hó 22.-én Debrecenben adott felhatalmazás alapján a költségvetés egyensúlyának biztosítása céljából a következőket rendeli:
1. §
A belföldön termelt vagy külföldről behozott sör után söradó és kincstári árrészesedés cimén a sörlé minden hektóliterje és a 100 fokú cukormérő, minden foka után az 1943. évi 263. számú pü. min. rendeletben megállapított 4 pengő összeg helyett 10 (tíz) pengőt kell fizetni.
A megromlott és emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná vált sör után a sörlé eredeti extrakt tartalma alapján szintén 10 pengő visszatérítés jár.
2. §
A cukor után fizetendő fogyasztási adó és kincstári árrészesedés összegét az 1899. évi XVIII. tc. 1. §-ának 1.) pontjában meghatározott cukor (répacukor, nádcukor, répaszirup) után 100 kg.-ként (48 pengő helyett) 100 (egyszáz) pengőben, ugyane törvényszakasz 2. pontjában meghatározott cukor (keményítő és malátacukor) után 100 kg.-ként (12 P helyett) 30 (harminc) pengőben állapítja meg.
A cukrot feldolgozó üzemek részére vásárolt cukor (ipari cukor) fogyasztási adóját és kincstári árrészesedését a cukorgyárakból és cukor szabadraktárakból való kiszállításkor fizetendő fogyasztási adón és kincstári árrészesedésen felül az 1943. évi 1750 pü. min. számú rendeletben megállapított 200 P összeg helyett 100 kg.-ként fizetendő további 1000 (egyezer) pengőben állapítja meg.
3. §
A belföldön előállított, vagy külföldről behozott ásványolajok és ásványolajtermékek után fizetendő adó és kincstári árrészesedésnek az 1943. évi 1712. pü. min. rendeletben megállapított összegeit azok kétszeresére emeli.
4. §
A belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú gyufa után jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve gyujtószeradó és kincstári árrészesedés címén az 1943. évi 1716. pü. min. 6zámu rendeletben megállapított összegek helyett a következő összegeket kell fizetni:
A gyujtószerszámok után fizetendő gyújtószeradó és kincstári árrészesedés összegeit az 1935. évi 55.700. pü. min. rendeletben megállapított részletezés szerint az ott felsorolt adótételek ötszörösére emeli.
A belföldön előállított vagy külföldről behozott tűzkő után kg.-ként fizetendő, továbbá a forgalomba hozatalra elkészített I-II-III. számú csomagolások után fizetendő gyujtószeradó és kincstári árrészesedésnek a 124.433/1941. számú pü. min. rendeletben megállapított összegeit azok kétszeresében állapitja meg.
5. §
A belföldön előállitott, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú szivarkahüvely és fogyasztásra már elkészített szivarkapapír után a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve szivarkahüvely- és szivarkapapiradó, valamint kincstári árrészesedés cimén együttvéve az 1913. évi 1.713. pü. min. rendeletben megállapított összegek helyett a következő összegeket kell fizetni:
6. §
A margarin, margarinsajt, mesterséges ételzsír és étolaj után fizetendő fogyasztási adó mérvét az 1941. évi 1225.pü. min. rendeletben megállapított összegek helyett a következőkénen állapitja meg:
7. §
A villamosáram felhasználásával fényforrásul szolgáló berendezések és eszközök, továbbá az elektroncsövek után fizetendő kincstári árrészesedésnek az 1943. évi 1.715. pü. min. rendeletben megállapított összegeit azok háromszorosára emeli.
8. §
A városok és községek által szedhető bor és húsfogyasztási adó, valamint sör és szeszfogyasztási adópótlékok tárgyában kiadott 1923. évi 121.100. számú Utasítás módosításáról szóló 1934. évi 147.834. számú pü. min. rendelet 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1943. évi 1.800. pü. min. rendelettel módosított Árszabás tételeit a következőképen állapítja meg:
Az árszabás I. rovat 1., 2., 3., 4. tételei alatt felsorolt italfélék után fizetendő fogyasztási adót a jelenlegi összegek négyszeresére,
az árszabás II. rovat 1.-18. tételei alatt felsorolt húsfogyasztási adó alá eső cikkekre megállapított adótételeket kétszeresére emeli.
Az árszabás III. rovatában meghatározott sör után fizetendő sörfogyasztási adópótlék összegét (3 P 60 f helyett) 100 literenként 12.- pengőben,
az árszabás IV. rovat 1. tétele alatt felsorolt égetett szeszesitalok után a szeszfogyasztási adópótlék összegét hektóliterfokonként (60 fillér helyett) 5.- pengőben,
az árszabás IV. rovat 2, tétele alatt felsorolt égetett szeszesitalok (likőrfélék) után pedig literenként (48 fillér helyett) 4.- pengőben állapítja meg.
9. §
A belföldön előállított vagy külföldről behozott sajtolt élesztő után fizetendő adó és kincstári árrészesedésnek a 66.400/1933. pü. min. rendeletben megállapított tételeit a következőképen módosítja:
1. A szesztermeléssel kapcsolatosan készített sajtolt élesztő után - az alábbi fogyasztási adón felül - a termelt minden liter alkohol után (az eddigi 20 fillér helyett) 1.- pengő termelési adót kell fizetni.
2. Az élesztő fogyasztási adóját a gyárból elszállításra kerülő élesztő kg-ja után,
a) ha azt szesztermeléssel együttesen állítják elő (54 fillér helyett) 3.- pengő,
b) minden más esetben (62 fillér helyett) 4.- pengőben állapítja meg.
Külföldről behozott élesztő után az élesztő termelési adót is magában foglaló vámon felül kg-ként (57 P 56 f helyett) a 4.- P, szállított (tömör) élesztő után pedig kg-ként (1.73 P helyett) 12.- pengő fogyasztási adó fizetendő.
10. §
A szeszegyedárusági igazgatóság működésének megkezdéséig a szeszegyedárusági árak helyett szeszadó állapíttatott meg. Ennek mérve az ipari, mezőgazdasági, valamint a bor és gyümölcsszeszfőzdékre megállapított nyersanyagokból előállított alkohol minden hektóliterfoka után egységesen 50.- P (15355/1945. és 15039/1945. PM rendelet).
11. §
Az 1868. évi dohányjövedéki szabályok
96. §-a alapján, fizetendő az 1876. évi IV. tc. 11. §-ának b) pontjában, illetőleg az 1887. évi XLIV. tc.-ben megállapított fogyasztási illeték kg-kénti összegét a 3310/1940. ME rendeletben foglalt 20.-P helyett 40.- P-re emeli.
Az 1868. évi dohányjövedéki szabályok
97. §-a, illetőleg az 1876. évi IV. tc. 11. §-ának a) pontja alapján fizetendő és legutóbb a 3.310/1940. ME rendelettel 200.- P-ben megállapított engedélyilleték (fogyasztási illeték) kg-kénti összegét 400.- P-ben, a 180.- P-ben megállapított összegét 360.- pengőben állapítja meg.
12. §
Jelen rendelet 1-9. és 11. §-ai a kihirdetés napján lépnek életbe.
A 10. §-ban foglaltak életbeléptetéséről az ott hivatkozott rendeletekben külön történt intézkedés.
Debrecen, 1945. évi március hó 29.-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.