adozona.hu
800/1945. ME rendelet
800/1945. ME rendelet
a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijai tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22.-én adott felhatalmazás és az 1939: II. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
Az állami, vármegyei, államvasuti, vitéz Horthy István állami vas-, acél- és gépgyári, állami kőszénbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, továbbá a honvédség rangosztályba sorozott havidíjasai és legénységi állományú egyénei, végül az államrendőrsé...
800/1945. ME rendelet
a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijai tárgyában
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22.-én adott felhatalmazás és az 1939: II. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
I. FEJEZET
Tényeges szolgálatban álló alkalmazottak fizetésére (havi díjára, havi bérére, havi zsoldjára stb.) vonatkozó rendelkezések
1. §(1) Az állami, vármegyei, államvasuti, vitéz Horthy István állami vas-, acél- és gépgyári, állami kőszénbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, továbbá a honvédség rangosztályba sorozott havidíjasai és legénységi állományú egyénei, végül az államrendőrség őrszemélyzete az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a jelen rendelethez csatolt kimutatások szerint megállapított fizetéseket, havi dijakat, havi béreket, havi zsoldokat kapják.
(2) A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a külföldön szolgálatot teljesítő alkalmazottak külföldi illetményeit.
2. §
(1) Azoknál a főfoglalkozású tiszteletdijasoknál, szerződéses alkalmazottaknál és havonként előre esedékes díjazással alkalmazottaknál, akik díjazásukat valamely fizetési osztályra (fizetési csoportra, fizetési stb. fokozatra) megállapított mérvben kapják, a díjazást az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve az 1. § rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés alá nem eső főfoglalkozású tiszteletdijasoknak, szerződéses alkalmazottaknak és a havonként előre esedékes díjazással alkalmazottaknak az 1945. évi április hó 1. napjától járó díjazást - az esetleges pótlékok, a lakáspénz, a kiküldetés esetén járó illetmények és közlekedési költségek, vagy más elnevezésű járandóságok figyelmenkivül hagyásával - az ezidőszerinti díjazás együttes összegének 60%-kal felemelt mérvben kell megállapítani. Ahol az ezidőszerinti díjazás egy összegben van megállapítva, a dijazás 20%-át az emelés szempontjából lakáspénznek kell tekinteni és az emelésnél figyelmenkivül kell hagyni.
(3) A (2) bekezdés alá eső olyan alkalmazottaknál, akiknek legalább három, az állami alkalmazottak családi pótlékára vonatkozó jogszabályok szerint ellátatlannak tekintendő szabályszerű életkort el nem ért gyermeke van és ezidőszerinti díjazásában, családi pótlék jellegű járandóság külön megállapítva nincsen, az 1945. évi április hó 1. napjától járó díjazást az emelés szempontjából a (2) bekezdés szerint figyelembe vehető ezidőszerinti dijazás 80%-kal felemelt mérvben kell megállapítani.
(4) A (2) és (3) bekezdés alá eső azoknál az alkalmazottaknál, akiknek díjazása az 1943. évi január hó 1. napja után első izben állapíttatott meg, vagy az említett időpontot követő időben felemeltetett, az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg, hogy a díjazást milyen mérvben kell felemelni.
(5) Az uj dijazás megállapításánál az 50 fillérnél kevesebb részösszeget lefelé, az 50 fillérnél több részösszeget pedig felfelé pengőre kell kikerekíteni.
3. §
(1) Az 5600/1940. ME rendelet (rendeletek tára 1819. oldal) alapján szolgálat - teljesitésre kötelezett nyugdijasok részére járó dijazást az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve az alábbi bekezdések szerint kell megállapítani.
(2) Az olyan nyugdíjasnak, aki lakóhelyén, vagy azzal összeépített, vagy lakóhelyétől két kilométernél nem távolabb eső városban, vagy községben teljesít szolgálatot, ide nem értve a (3) bekezdés alá eső helyeket, az alábbi összegű díjazásra van igénye:
a) havi 500.- P-re, ha a nyugalomba helyezés időpontjában betöltött állásához (alkalmazásához) főiskolai végzettséget,
b) havi 400.- P-re, ha a nyugalomba helyezési időpontjában betöltött állásához (alkalmazásához) középiskolai érettségit,
c) havi 300.- P-re, ha a nyugalomba helyezési időpontjában betöltött állásához (alkalmazásához) legalább négy középiskolai végzettséget,
d) havi 200.- P-re, ha a nyugalomba helyezési időpontjában betöltött állásához (alkalmazásához) négy középiskolánál kisebb végzettséget kivan meg a jelenleg fennálló jogszabály.
(3) Ha a nyugdíjas nem a (2) bekezdésben emlitett helyen teljesít szolgálatot, az ott meghatározott dijazás helyett az alábbi összegű költségátalány jár:
4. §
(1) A havonként, vagy félhavonként utólagosan esedékes dijazás mellett alkalmazottak, valamint a heti-, napi- és órabéres alkalmazottak ezidőszerint járó díjazását az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve az eddig járt dijazás 100%-ával kell felemelni. Az emelés szempontjából az esetleges pótlékokat, a lakáspénzt, a kiküldetés esetén járó illetményeket és közlekedési költségeket, vagy bármilyen más elnevezésű járandóságokat figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a gyermeksegélyt, mely 50%-kal emelendő.
(2) A készpénzdijazáson felül ingyenes vagy kedvezményes élelmezésben is részesülő alkalmazottak készpénzjárandóságának megállapitásánál az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezeknél a dijazás csak 50%-al emelendő fel.
(3) Azoknál a havonként vagy félhavonként utólagosan esedékes dijazás mellett alkalmazottaknál, valamint a heti-, napi- és órabéres alkalmazottaknál, akiknek díjazása az 1943. évi január hó 1. napja után állapíttatott meg vagy az említett időpontot követő időben felemeltetett, az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve dönt abban a kérdésben, hogy a dijazás felemelése indokolt-e és milyen mérvben.
5. §
(1) A nem állami tanszemélyzet fizetés-kiegészítő államsegélyét az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve az 1. §-ban említett kimutatások szerint járó fizetések alapulvétele mellett kell az alábbi bekezdésekben foglalt és az érvényben álló egyéb rendelkezések figyelembevételével megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint járó fizetés-kiegészítő államsegély megállapításánál az eredetileg aranykoronában kifejezett és a 99000/1924. VKM rendelettel megállapított készpénzjárandóságokat változatlan összegben kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés szerint járó fizetés-kiegészítő államsegély megállapításánál a helyijavadalomnak részét képező és a mindenkori kezdő fizetésnek bizonyos százalékában kifejezett készpénzjárandóságokat az 1945. évi április hó 1. napjától:
a) a népiskolai rendes, szerzetesrendi és ki-segiíő tanítóknál, továbbá a rendes szerzetesrendi, helyettes és kisegítő óvónőknél minden egyes százalék után havi 2 P 45 f-rel vagyis évi 29 P 40 f-rel,
b) a népiskolai helyettes tanítóknál minden egyes százalék után havi 2 P 10 f-rel, vagyis évi 25 P 20 f-rel,
c) a segédóvónőknél és állandó gyermekmenedékház-vezetőknél pedig minden egyes százalék után havi 1 P 82 f-rel, vagyis évi 21 P 84 f-rel kell számítani.
(4) Az (1) bek. szerint járó fizetéskiegészitő államsegély megállapításánál a helyi javadalom részét képező és értékegységben kifejezett természetbeni javadalomnak egy-egy értékegységét havi 5 P, vagyis évi 60 P-vel kell számítani.
II. FEJEZET
Tényleges szolgálatban álló alkalmazottak családi-pótlékára vonatkozó rendelkezések
6. §(1) Az 1912: XXXV. tc.-nek és az ezt kiegészítő vagy módosító rendelkezéseknek hatálya alá eső alkalmazottakat az említett rendelkezésekben meghatározott előfeltételek mellett a velük közös háztartásban élő feleség után az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a következő összegű családi pótlék illeti meg:
a családi pótlék szempontjából meghatározott első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 90 P,
a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 98 P,
a harmadik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 54 P,
a negyedik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 45 P.
(2) Ha az (I) bek.-ben említett alkalmazott feleségének a családi pótlék havi összegét elérő bármilyen keresete, nyugdija vagy más járandósága van, az alkalmazottnak a felesége után családi pótlék nem jár.
7. §
(1) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá eső alkalmazottakat az ugyanott említett rendelkezésekben előirt feltételeinek megfelelő gyermekek után az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a családi pótlék szempontjából meghatározott csoportok szerint a következő összegű családi pótlék illeti meg:
a) az első két gyermek után egyenként az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 90 P,
a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 68 P,
a harmadik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 54 P,
a negyedik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 45 P;
b) a harmadik gyermek után
az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 105 P,
a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 83 P,
a harmadik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 63 P,
a negyedik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 53 P;
c) a negyedik gyermek után
az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 120 P,
a második csoportba tartozó alkalmazottakat havi 98 P,
a harmadik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 72 P,
a negyedik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 60 P;
d) az ötödik és ezen felüli gyermekek után egyenként
az első csoportba tartozó alkalmazottakat havi 135 P,
a második csoporba tartozó alkalmazottakat havi 113 P,
a harmadik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 81 P,
a negyedik csoportba tartozó alkalmazottakat havi 68 P.
(2) Ha a gyermekek számában, akik után az alkalmazott családi pótlékot kap, változás áll be, a családi pótlék összegét a családi pótlékban továbbra is részesülő gyermekek számának megfelelően újból kell megállapítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani a családi pótlékot az után a gyermek után is, aki után az alkalmazott az 1912: xxxv. tc. 8. vagy 9. §-a vagy ezekkel a rendelkezésekkel egyező más jogszabály alapján részesüi családi pótlékban.
(4) A gyermek után járó családi pótlék szempontjából az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a gyermeket akkor kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak vagy bármilyen forrásból származó jövedelemnek az összege, illetőleg a természetbeni javadalmazásának az értéke havonként 150 P-t eléri vagy meghaladja.
(5) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá eső alkalmazott gyermeke, aki az államtól vagy az állami üzemelttől ösztöndíj szabályzat alapján tanulmányi ösztöndíjban részesül, a családi pótlék szempontjából az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve nem tekinthető ellátottnak akkor sem, ha a tanulmányi ösztöndíj egy hónapra eső összege a 150 P-t eléri vagy meghaladja.
8. §
(1) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá eső alkalmazott, aki hadiárvát fogad örökbe, az 1945. évi évi április hó 1. napjától kezdve az ilyen örökbefogadott gyermeke után az édes-gyermekre vonatkozó rendelkezések szerint igényjogosult a családi pótlékra.
(2) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá eső alkalmazott részére hadiárva neverlt gyermeke után az előirt feltételek mellett az 1912: xxxv. tc. 9. §-a alapján engedélyezhető a családi pótlék akkor is, ha az ilyen nevelt gyermek az alkalmazottat nem áll vérrokonsági viszonyban.
9. §
(1) Az eltartott vérbeli felmenő ágból kerülendő szülő vagy az eltartott szülőtlen árva családi pótlékát 1945. tv. április hó 1.-től a 6. § (1) bekezdés, illetőleg a 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján ugyanolyan összegben kell megállapítani, mint amekkora összeg a közalkalmazottat egyéb családtagja után megilleti.
III. FEJEZET
Tényleges szolgálatban álló alkalmazottak egyes mellékilletményeire vonatkozó rendelkezések
10. §Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt alkalmazottak egyes csoportjai részére a jelen rendelethez csatolt kimutatásokban felsorolt mellékilletmények 1945. évi április hó 1-től továbbra is az 1943. évi 3500/1943. ME rendelettel megállapított mérvben járnak.
11. §
(1) A közlekedési segély összege az 1945. évi április 1. napjától kezdve havi 36 pengő.
12. §
(1) A jelen rendelethez csatolt kimutatásokban fel nem tüntetett egyes mellékilletmények 1945. évi április hó 1-től kezdve az alábbiak szerint megállapított mérvben járnak:
a) Az állami rendszerű I. és II. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknek, továbbá a magyar Kúria és Közigazgatási Biróság elnökének külön pótléka havi 1.600 P;
b) Azoknak az államtitkároknak akik egyúttal nemzetgyűlési képviselők, továbbá a magyar Kúria és Közigazgatási Biróság másodelnökeinek, a budapesti Ítélőtábla elnökének, a koronaügyésznek, valamint a legfőbb állami számvevőszék alelnökének külön pótléka havi 1.000 P;
c) Budapest székesfőváros polgármesterének képviseleti átalánya havi 2.000 P;
d) A főispánok képviseleti átalánya havi 800 P;
e) a kabinetirodában szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak kabinet irodai pótléka:
f) Az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok egyetemi tanári működési pótdíja havi 40 P;
g) Az állami polgári iskolák igazgatásával megbízott tanárok igazgatói pótléka 5 osztályig bezárólag havi 24 P, 6-8 osztályig havi 36 P, 9 és több osztály után havi 48 P, abban az esetben, ha valamely állami polgári iskola igazgatásával megbízott tanár a polgári iskola mellett magasabb fokú tanintézet igazgatását is ellátja, vagy ha valamely állami polgári iskolai tanár magasabb fokú tanintézet igazgatásával van megbízva, az igazgatói pótlék az osztályok számától függetlenül havi 48 P;
h) A gyógyítva nevelő iskolák igazgatásával megbízott tanárok igazgatói pótléka az iníernáttussál működő intézeteknél havi 48 P, az internátus nélkül működő intézeteknél havi 36 P, a nevelő tagozat nélkül működő intézeteknél havi 24 P;
i) Az állami női ipariskola igazgatásával megbízott tanerő igazgatói pótléka havi 20 P;
k) A mezőgazdasági népiskolák igazgatóinak igazgatói pótleka havi 24 P;
l) Az állami népiskola igazgatásával megbízott népiskolai igazgató-tanító igazgat A pótléka, ha a vezetése alatt álló iskolában 3-6 tanító (tanítónő) működik, havi 15 P, ha a vezetése alatt álló iskolában 7-10 tanító (tanítónő) működik havi 17 P, ha a vezetése alatt álló iskolában tiznél több tanitó (tanítónő) működik havi 20 P;
m) A büntetőintézeteknél és a bírósági fogházaknál alkalmazott főfegyőrök, börtönőrmesterek, fogházőrmesterek, főápolók, munkavezető felügyelők, bakó, fegyőrök, börtönőrök, fogházőrök, nőfelügyelők, ápolók, kapusok, betegápolók és zárkaőrök őri pótléka havi 5 P.
(2) A vármegyei tisztviselők személyi pótléka az 1945. évi április hó 1-től:
(3) Az 1945. évi április hó I. napjától kezdve Pest-Piiis-Solt-Kiskun vármegye alispánja havi 400 P, a többi vármegye alispánja havi 200 P költségátalányban részesül a vármegyei háztartási költségvetés terhére.
(4) Pénzügyi tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdíjba beszámítható személyi pótléka az 1945. évi április hő 1. napjától:
IV. FEJEZET
A nyugellátásokra és a nyugdíjasok családi pótlékára vonatkozó rendelkezések
13. §A jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdijasok, özvegyek és árvák nyugdiját, özvegyi nyugdiját és nevelési járulékát stb. az 1945. évi április hó 1. napjától a tényleges közalkalmazottak részére megállapított 1-26. számú kimutatásban feltüntetett javadalmazások alapulvétele mellett kell a szolgálati időnek megfelelően megállapítani és utalványozni.
14. §
(1) A nyugdíjba beszámítható pótlékok közül az 1929: XXX. tc. 69. §-ának (14) bekezdésében emlitett személyi pótléknak az 1945. évi április hó 1. napjától járó összegeit a jelen rendelet 12. §-ának (2) bekezdése, a 3260/1930. ME rendelet (Rendeletek Tára 438. oldal) alapján járó pótdijak összegeit, valamint az 1930: XLIII. tc. alapján járó birói képesítési pótlék összegeit változatlanul kell folyósítani.
(2) Azoknál a nyugellátásoknál, amelyeket az 1929: XXX. tc. 69. §-ának (14) bekezdése alapján engedélyezett személyi pótlék, továbbá a 3260/1930. ME rendelet I. fejezete alapján járó korpótdíj és II. fejezete alapján járó pótdíj, valamint az 1938: XXXVII. tc.-vel rendszeresített korpótlék számításba vételével kell megállapítani, a nyugellátás kiszámításánál az említett pótlékot stb. teljes összegében kell figyelembe venni.
(3) Azoknál a nyugellátásoknál, amelyeket az 1930: XLIII. tc. alapján járó birói képesítési pótlék, továbbá a 3260/1930. ME rendelet I. és III. fejezetei, valamint jelen rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján járó pótdij számításba vételével kell megállapítani, a nyugellátás kiszámításánál az említett pótléknak, illetőleg pótdíjnak változatlanul 50%-át kell figyelembe venni.
(4) Az 1927:V. tc. 49. §-a alapján engedélyezett pótilletményből legfeljebb olyan összeget lehet nyugdíjba beszámitható javadalmazásként alapul venni, amely nem haladja meg a nyugdíj megállapításánál figyelembe vett fizetési osztályban (csoportban) és fizetési fokozatban a jelen rendelet szerint járó fizetés 50%-át.
(5) Annál a nyugdíjasnál (nyugbéresnél), özvegynél és árvánál, akinek a 9910/1939. ME rendelet (Rendeletek Tára 1976. oldal) 13. §-a, továbbá a 3.700/1940. ME rendelet (Rendeletek Tára 991. oldal) 13 §-a, végül az 1.250/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 666. oldal) 18. §-a alapján pótlék jár, a nyugellátás összegének a jelen fejezetben foglaltak szerint történő megállapításánál a pótlékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a nyugellátás összege a jelenleginél magasabb lesz.
(6) Az 1930; XXVI. tc.-kel rendszeresitett pótdijat, illetőleg korpótdijat az 1945. évi április hó 1. napjától kezdődőleg a jelen szakaszban foglaltaknak megfelelően figyelembe kell venni az emlitett törvény hatálya alá tartozó olyan személyek nyugellátásának megállapításánál is, akiket az 1930. évi július hó 1. napját megelőző időben helyeztek nyugállományba. Ezt a rendelkezést 1945. évi április hó 1. napjától kezdődőleg megfelelően alkalmazni kell a nyugellátásra jogosult olyan hátrahagyottak ellátásának megállapításánál is, akinek férje (atyja) az 1930. évi július hó 1. napját megelőző időben helyeztetett nyugállományba, illetőleg halt meg.
(7) Az 1930: XLIII. tc.-kel rendszeresitett birói képesítési pótlékot az 1945. évi április hó 1. napjától kezdődőleg a jelen szakaszban foglaltaknak megfelelően figyelembe kell venni az említett törvény hatálya alá tartozó olyan személyek nyugellátásának megállapításánál is, akiket az 1931. évi január hó 1. napját megelőző időben helyeztek nyugalomba. Ezt a rendelkezést 1945. évi április hó 1. napjától kezdődőleg megfelelően alkalmazni kell a nyugellátásra jogosult olyan hátrahagyottak ellátásának megállapításánál is, akiknek férje (atyja) az 1931. évi január hó 1. napját megelőző időben helyeztetett nyugalomba, illetőleg halt meg.
15. §
A hősi halált halt vagy a háborús katonai szolgálat alatt eltűnt alkalmazott ellátására igényjogosult hozzátartozója nyugellátását eltérően az 1912: LXV. tc. 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéstől annak a fizetési osztálynak (fizetési csoportnak stb.) és fizetési stb. fokozatnak megfelelő beszámítható javadalmazás alapulvételével kell megállapítani, amely szerint a fizetést (havidijat stb.) az alkalmazott részére utoljára utalványozták..
16. §
Az 1921: XXXII. tc. rendelkezései szerint járó sérülési pótdijak összegei az 1945. évi április hó 1. napjától kezdődőleg a következők:
a rangosztályba sorolt havidijasoknál az 1921: XXXII. tc. 23. §-ának
a rangosztályba nem sorolt havidijasoknál és legénységi állományú egyéneknél az 1921: XXXII. tc. 23. §-ának
17. §
Végkielégítések és a megváltások összegének kiszámításánál az 1912: LXV. tc. 43. §-ának (4) bekezdésében, 48. §-ának (3) bekezdésében, 61. §-ának (1) bekezdésében és 72. §-ának (1) bekezdésében említett beszámitható javadalmazásként a jelen rendelethez csatolt 1-26. kimutatásban feltüntetett összegeket kell számitásba venni.
18. §
(1) Az 1912: LXV. tc. hatálya alá tartozó árva nevelési járulékának megállapításánál az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a nevelési járulék összegét össze kell hasonlítani annak a családi pótléknak összegével, amelyre az elhalt alkalmazottnak a gyermek után a 7. § (1) bekezdése szerint igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állna. Ha az atyátlan árva nevelési járulékának összege ezt a családi pótlék összeget nem éri el, a nevelési járulékot a családi pótlék összegében kell megállapítani.
(2) A hősi halált halt alkalmazott atyátlan árvájának nevelési járulékát a családi pótlék másfélszeres összegével kell összehasonlitani és ha a nevelési járulék ezt a másfélszeres összeget nem éri el, a nevelési járulékot a családi pótlék másfélszeres összegében kell megállapítani.
(3) A szülőtlen árva, valamint a szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árva nevelési járulékát a családi pótlék kétszeres összegével kell összehasonlítani és ha a nevelési járulék ezt a kétszeres összeget nem éri el, a nevelési járulékot a családi pótlék kétszeres összegében kell megállapítani.
(4) Ha a nevelési járulékban részesülő árvák számában változás áll be, a nevelési járulék összegét a nevelési járulékban továbbra is részesülő gyermekek számának megfelelően az előző bekezdésekben foglaltak szerint újból kell megállapítani.
(5) Alhadnagyok és műszaki altisztek árvái nevelési járulékban húszéves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett másnemű ellátásukig részesülnek.
(6) Az alkalmazott, illetőleg a nyugdíjas által örökbefogadott hadiárvának nevelési járulékra van igénye abban az esetben is, ha az alkalmazott, illetőleg a nyugdíjas elhalálozása idején a gyermek után családi pótlékban nem részesült.
(7) Az alkalmazott, illetőleg a nyugdíjas hadiárva nevelt gyermeke részére a 8. § (2) bekezdésében emlitett feltételek mellett nevelési járulékot lehet engedélyezni.
(8) Az előző (6) és (7) bekezdésekben említett gyermekek nevelési járulékra való igényének egyéb feltételei és a nevelési járulék összegének megállapítása tekintetében a hatályos jogszabályok az irányadók.
(9) Az 1912: LXV. tc. 71. §-ában meghatározott és az árvák ellátottsága szempontjából figyelembe veendő pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek összege, illetőleg természetbeni javadalmazásnak értéke az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve havi 150 P.
(10) Az árva, aki az államtól vagy az állami üzemektől ösztöndíj szabályzat alapján tanulmányi ösztöndíjban részesül, a nevelési járulék szempontjából az 1945. évi április hó I. napjától kezdve nem tekinthető ellátottnak akkor sem, ha a tanulmányi ösztöndíj egy hónapra eső összege 150 P-t eléri vagy meghaladja.
19. §
A nyugellátás havi összegének megállapításánál a fillérösszegeket 50 fillérig lefelé, 50 filléren felül felfelé kell kerekíteni.
20. §
Az 1934: I. tc. 3. §-ának (2), (3), (5) és (8) bekezdéseiben emlitett határösszegek helyébe az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a határösszegeknek 100%-kal felemelt összegei lépnek az 5520/1943. ME rendelet figyelembevétele mellett.
21. §
(1) Az 1912:LXV. tc. hatálya alá tartozó és családi pótlékra igényjogosult nyugdíjas (kegydíjas) részére járó családi pótlékot az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve a jelen rendelet 6. § és 7. §-ban foglaltaknak megfelelő összegekben kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megállapítani a családi pótlékot azután a gyermek után is, aki után a nyugdíjas az 1912: XXXV. tc. 8. vagy 9. §-a vagy ezekkel a rendelkezésekkei egyező más jogszabály alapján részesül családi pótlékban.
(3) Ha a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazott az 1912: LXV. tc. 42. §-ában vagy az 1930: XXVI. tc. 6. és 7. §-ában foglalt rendelkezések vagy azokkal egyező más jog-szabály alapján a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámitható javadalmazást teljes összegével felérő nyugdíjban, illetőleg az 1921: XXXII. tc. alapján sérülési pótdíjban részesül, a részére járó családi pótlékot a 6. és 7. §-ban feltüntetett annak a családipótléknak összegében kell megállapítani, amely őt megilletné abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állna.
(4) A jelen rendelet 6. §-ának (2) bekezdésben, 7. §-ának (2), (4) és (5) bekezdéseiben, valamint a 8. §-ában foglalt rendelkezéseket a nyugdijasok családi pótléka tekintetében is alkalmazni kell.
V. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
22. §(1) A jelen rendeletben foglaltakat az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve alkalmazni kell a közalapoknak és közalapítványoknak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a vármegyei alapoknak, a városi törvényhatóságoknak, a megyei városoknak, az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek és a nem állami közkórházaknak tényleges szolgálatban álló alkalmazottaira.
(2) A jelen rendeletben foglaltaknak Budapest Székesfővárosnál megfelelő alkalmazása tárgyában a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel intézkedik.
23. §
A jelen rendeletben foglaltakat az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve alkalmazni kell a nagy- és kisközségnek tényleges szolgálatban álló közigazgatási és tanügyi alkalmazottaira is.
24. §
A IV. fejezet rendelkezéseit az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve megfelelően alkalmazni kell az 1921: XXXII. tc. hatálya alá tartozó nyugállományú egyének (nyugdijasok, kegydijasok), özvegyek és árvák, úgyszintén az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézmények terhére ellátásban részesülő nyugdíjasok (kegydijasok), özvegyek és árvák tekintetében is.
25. §
A tőrvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei és segédlelkészei részére az 1909: XIII. tc. alapján járó jövedelemkiegészítő államsegély, továbbá az 1913: XXXVIII. tc.-vel engedélyezett korpótlék illetmény után a jelen rendeletnek megfelelő mérvű külön pótlék megállapítása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve intézkedik.
26. §
Az állami színházak kinevezett, szerződéses viszonyban álló, valamint heti-, napi- és órabéres alkalmazottainak díjazását, a nem működő örökös tagok örökös tagsági díját, a nyugdijasok ellátási díjait és államsegélyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.
27. §
A jelen rendeletben foglaltakat az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve alkalmazni kell a törvényhatóságok, a megyei városok és községek által kezelt, fenntartott vagy anyagi érdekeltségükbe tartozó üzemek, vállalatok, intézetek, közintézetek, közmüvek, gazdaságok, stb. olyan alkalmazottaira, akik járandóságaikat a kezelő, fenntartó vagy anyagi érdekeltséggel bíró közület közigazgatási alkalmazottaira nézve megállapított illetményrendszer szerint kapják.
28. §
A nyugdijak, özvegyi nyugdijak és nevelési járulékok címén 1945. évi április hó 1. napjától kifizetett felemelt összegei előlegeknek tekintendők. A Központi Illetményhivatalnál lévő és a nyugellátások stb. megállapításához szükséges pontos adatok jelenleg nem állanak a kifizető hatóságok, hivatalok, Intézmények rendelkezésére, azért az igy kifizetett nyugellátási dijak későbbi időpontban a Központi Illetményhivatal utján elszámoltatnak. A tévesen kifizetett több nyugellátás levonandó, mig a tévesen kifizetett kevesebb nyugellátás pedig utána fizetendő lesz.
29. §
Az 1943. évi 3500/1943. ME rendelet itt nem érintett pontjai, amennyiben azok jelen rendelettel nem ellenkeznek, továbbra is érvényben maradnak.
30. §
A Jelen rendeletet az illetékes miniszterek (legfőbb állami számvevőszék elnöke) hajtják végre.
Debrecen, 1945. évi március hó 30-án.
Miklós Béla s. k.,
m. miniszterelnök
1. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától járó fizetésekről
1. Állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami és vármegyei tisztviselők és gyakornokok
2. Belföldön szolgálatot teljesítő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek (1928: XXXIII. tc. 9. § (2) bek.).
3. Főispánok (1929: XXX. tc. 95. § (2) bek.).
2. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1 napjától kezdve járó fizetésekről
Az 1920: XX. törvénycikk hatálya alá tartozó kir. itélőbírák és kir. ügyészek
3. Kimutatás
az 1945. évi július hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről
A. Egyetemi és mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendes tanárok
B. Egyetemi és mezőgazdasági főiskolai nyilvános rendkívüli tanárok
4. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről Gazdasági akadémiai tanszékvezető rendes tanárok.
5. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Gazdasási akadémiai rendkívüli tanárok.
6. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1.-től napjától járó illetményekről
Állami középiskolai, állami felsőkereskedelmi iskolai, állami elemi iskolai tanítóképző, tanítónőképző és kisdedóvőnőképző intézeti rendes tanárok, állami közép- és alsófoku gazdasági szakoktatási intézmények igazgatói és tanárai és az állami felsőipariskolai és az állami ipar) szakiskolai tanárok.
7. Kimutatás
az 1945 évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről
Állami polgári iskolai és a gyógyítva nevelő iskolai rendes tanárok, középiskolai internátust tanszemélyzet tagjai, a tanítóképző és tanítónőképző intézeti gyakorló iskolák tanítói és az állami ipariskolai tanítók.
8, Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától járó fizetésekről
Állami magasabb képesítésű mezőgazdasági szaktanítók, mezőgazdasági középiskolai kertészoktatók, gazdasági tanárnők és segédtanárnők.
9. Kimutatás
az 1945. éri április hó 1.-től járó fizetésekről
Állami népiskolai tanítók, polgári és gyógyítva nevelő iskolák segédszemélyzete, kisebb képesítésű gazdasági szaktanítók, szaktanítónak
10. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1.-től járó fizetésekről. Állami óvónők
11. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű kezelők és kezelőnők
12. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű dijnokok és szakdijnokok
13. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű műszaki altisztek
14. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű szakaltisztek
15. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű I. osztályú altisztek
16. Kimutatás
az. 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Állami rendszerű II. osztályú altisztek
17. Kimutatás
az 1946. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekrőÍ. Postai műszaki segédszemélyzet és altiszt
18. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről. Pénzügyőrségi altisztek
19. Kimutatás
as 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó havibérekről. Állami rendszerű kisegítő szobák
20. Kimutatás
egyes mellékilletményekről
21. Kimutatás
az állami erdészeti tisztviselők és altisztek részére járó tüzifa- és földjárandóságokról, illetőleg az ezek helyett járó készpénzváltságokról
22. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó havidijakról és pótdíjakról, Honvédség és csendőrség rangosztályba sorozott havidíjasai
23. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától járó havidíjról (havizsoldról, havifizetésről) és pótdíjról
Honvédség és csendőrség legénységi állományu egyénei, rendőrség őrszemélyzete
24. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről
Államvasuti, állami vas-, acél- és gépgyári és állami köszénbányászati tisztviselők
25. Kimutatás
az 1945. évi április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről
1. B. táblázatba tartozó államvasuti segédletek,
2. C. táblázatba tartozó államvasuti altisztek
3. B. táblázatba tartozó állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszénbányászati segédtisztek.
4. C. táblázatba tartozó állami vas-, acél- és gépgyári és állami köszénbányászati altisztek.
26. Kimutatás
az 1945. április hó 1. napjától kezdve járó fizetésekről
D. táblázat
1. Államvasuti gyakornokok.
2. Főiskolai képesítéssel bíró állami vas-, acél- és gépgyári havidijasok.
E. táblázat.
1. Államvasúti havi- és napidijasok és a S. táblázata (segédtiszti) teendőkben foglalkoztatott államvasúti napibéresek (segédtisztjelöltek)
2. Segédtiszti képesítésnél biró állami vas-, acél- és gépgyári havidijasok (havibéresek)
F. táblázat.
1. C. táblázata (altiszti) teendőkben foglalkoztatott államvasúti napibéresek.
2. Altiszti képesítéssel bíró állami vas-, acél- és gépgyári havibéresek