adozona.hu
200/1947. PM rendelet
200/1947. PM rendelet
a behozatali és kiviteli forgalomban fizetendő forgalmi adók tárgyában, valamint a belföldön előállított és külföldre kivitt árukat terhelő forgalmi adók visszatérítése, illetőleg megtérítése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1921: XXXIX. tc. 38.-40. §-ai, valamint az ezt kiegészítő és módosító törvények vagy törvényt pótló rendelkezések alapján, - figyelemmel az 1922: VI. tc. 8. §-ának utolsó bekezdésében, az 1924: IV. tc. 2. §-ához fűzött a) melléklet B. IV. 2. pontjának (1) bekezdésében, 3. pontjának (4) bekezdésében, az 1925: XXIII tc. 9. és 10. §-aiban, az 1927: V. tc. 33., 35., 37., 38. és 39. §-aiban, a 3.700/1941. ME rendeletben, a 480/1943. ME rendelet 1. §-ában, végül a 2510/1945. és a 10370/1945. ME ...
200/1947. PM rendelet
a behozatali és kiviteli forgalomban fizetendő forgalmi adók tárgyában, valamint a belföldön előállított és külföldre kivitt árukat terhelő forgalmi adók visszatérítése, illetőleg megtérítése tárgyában
Az 1921: XXXIX. tc. 38.-40. §-ai, valamint az ezt kiegészítő és módosító törvények vagy törvényt pótló rendelkezések alapján, - figyelemmel az 1922: VI. tc. 8. §-ának utolsó bekezdésében, az 1924: IV. tc. 2. §-ához fűzött a) melléklet B. IV. 2. pontjának (1) bekezdésében, 3. pontjának (4) bekezdésében, az 1925: XXIII tc. 9. és 10. §-aiban, az 1927: V. tc. 33., 35., 37., 38. és 39. §-aiban, a 3.700/1941. ME rendeletben, a 480/1943. ME rendelet 1. §-ában, végül a 2510/1945. és a 10370/1945. ME rendeletekben foglalt felhatalmazásokra is - a behozatali és kiviteli forgalomban fizetendő forgalmi adók fizetése, kezelése és ellenőrzése tárgyában, valamint a belföldön előállított és külföldre kivitt árukat terhelő forgalmi adók visszatérítése, illetőleg megtérítése tárgyában a következőket rendelem:
I. FEJEZET
Behozatali forgalom
1. §Behozatalkor fizetendő forgalmi adók
(1) Áruk behozatala alkalmával vagy behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót kell fizetni. A fizetendő adó kulcsát - vámtarifa számonkénti részletezéssel - a jelen rendelet melléklete tartalmazza. A vámmentesen, illetőleg külön engedély alapján vámmentesen vagy, vámkedvezményes forgalomban behozott, valamint minden egyéb áru után a pénzügyminiszter a behozatali forgalmi adót, vagy behozatali fényűzési forgalmi adót mérsékelheti vagy elengedheti. A behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó engedélynek már a vámindítvány megtételekor a vámadós birtokában kell lennie, illetőleg az ilyen engedély elnyerésére irányuló kérelmet még a vámindítvány megtétele előtt kell benyújtani. Utólag kért és kapott, mérséklést vagy mentességet biztosító engedély a már korábban megvámolt áru után befizetett behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó visszatérítésére jogalapul nem szolgálhat.
(2) Az a körülmény, hogy a behozott áru után fizetendő vám teljes vagy mérsékelt, a behozatalkor fizetendő forgalmi adók összegére - a 3. § (17) bekezdésében említett esettől eltekintve - nincs befolyással.
(3) Behozatali fényűzési forgalmi adó fizetése esetén az ám mentesül a behozatalkor egyébként fizetendő behozatali forgalmi adó alól. Fényűzési adómentes behozatal engedélyezése esetén azonban a behozatali forgalmi adót meg kell fizetni.
(4) A behozatali vámkezelés alkalmával lerótt behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó nem mentesíti az árut a belföldi átruházás alkalmával fizetendő általános forgalmi adó alól.
(5) A tulajdonos saját árujának saját használatra történt behozatalakor is meg kell fizetni a jelen rendelet szerint járó behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót, tekintet nélkül arra, hogy a behozatal keresetüzés céljából történt-e vagy sem.
(6) A pénzügyminiszter abban az esetben, ha valamely állam a Magyarországról bevitt árut súlyosabban rója meg forgalmi adóval, mint a belföldi árut, az illető államból behozott árukra megfelelő mértékben a rendesnél magasabb adókulcsot állapíthat meg.
(7) A pénzügyminiszter rendelettel megtehet minden intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy a forgalmi adóval való megterhelés szempontjából a belföldi kereskedelem a külföldi kereskedelemmel egyenlő helyzetbe kerüljön.
2. §
Fizetésre kötelezettek
A behozatalkor fizetendő behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót az tartozik megfizetni, aki a vámszabályok szerint a vám fizetésére köteles, illetőleg, akit a vámszabályok szerint a vámtartozásért a személyes szavatosság terhel (vámadós). Vámmentes áruk behozatala alkalmával a fizetési kötelezettség azt terheli, aki a vámszabályok értelmében a vám fizetésére köteles lenne, ha az áru nem volna vámmentes.
3. §
Adóalap
(1) A behozatali forgalmi adó vagy a behozatali fényűzési forgalmi adó alapja a behozott áru vételára és mind az a költség, amely az áru megszerzését terheli. Az adóalap megállapításánál tehát az áruért fizetett vételáron kívül számításba kell venni az áru behozatalakor fizetendő vámot, fogyasztási adókat, illetékeket, fuvardíjat, szemleilletéket, a tehergépkocsik garanciadiját, a szállítási és bíztositási dijakat, továbbá egyéb, hasonló szolgáltatásokat. Az adóalap megállapításánál a fentieken kivül számításba kell venni a csomagolásért felszámított költségeket még abban az esetben is, ha az átruházó kötelezte magát, hogy a csomagolás anyagát (pl. tartályokat) bizonyos meghatározott értékben visszaveszi. A pénzügyminiszter külön rendelettel a behozatali forgalmi adó alapjául átlagértéket állapíthat meg.
(2) Azokat a mellékszolgáltatásokat azonban, amelyeket a behozatali megvámolásra kerülő áru adóalapjának bizonyos százalékában állapítanak meg (pl. behozatali dyjat, kezelési díjat), nem lehet az adóalaphoz hozzászámítani. Fogyasztási adóval (kincstári árrészesedéssel) terhelt, de szabadraktárra vámkezelt áruknál, - minthogy ezeknél a fogyasztási adót (kincstári árrészesedést) csak a szabadraktárból való kitárolás alkalmával kell leróni, - a fogyasztási adó után is járó behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót pótlólag, a kitárolás alkalmával kell közvetlenül a 101102. számú postatakarékpénztári csekkszámlára befizetni. Mindaddig tehát, amíg a vámadós a fogyasztási ad6 (kincstári árrészesedés) után is esedékes behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót meg nem fizeti, a szabadraktár jövedéki felügyeletével megbízott pénzügyőri szerv a kérdéses árut nem szolgáltathatja ki.
(3) Az idegen pénznemben megállapított vételárat a pénzügyminiszter által a vámkezelés hónapjára megállapított átszámítási kulcsokkal kell a törvényes pénzértékre átszámítani. Az átszámításnál a Magyar Nemzeti Bank által megállapított vagy igazoltan engedélyezett felárakat is figyelembe kell venni. Az adóalap kiszámításánál figyelembe veendő felárakat a Magyar Nemzeti Banktól beszerzett adatok alapján a székesfővárosi pénzügyigazgatóság havonként közli a központi vámigazgatósággal és a vámhivatalokkal. A fizetendő behozatali forgalmi adók összegét olymódon kell mindenkor kikerekíteni hogy az 50 fillér vagy ennél nagyobb összeget 1 forintra kell kiegészíteni, az 50 fillérnél kisebb összeget pedig számításon kivül kell hagyni. Az áru súlya alapján történő adókiszámításnál az 5 kg vagy ezt meghaladó mennyiséget 10 kg-ra kell kiegészíteni, az 5 kg-nál kisebb mennyiséget pedig számításon kívül kell hagyni.
(4) Az árucsereforgalom keretében külföldről behozott áru vételárát - függetlenül a külföldi pénznemben megjelölt vételártól - a helyette kiszállított belföldi áru vételárával és ennek az árunak a megszerzésénél, valamint vámkülföldre kiszállításánál felmerült s a vámadóst terhelő mindennemű költség együttes összegével kell egyenlőnek tekinteni. Ebben az esetben a kiszállított belföldi áru vételárát olyan értékben kell számításba venni, amennyiért az a behozatali megvámolás időpontjában belföldön beszerezhető. Ha pedig a behozott áru helyeit kiszállított belföldi árul maga a vámadós állította elő, a behozott áru vételára a kiszállított áru gyári eladási árával, továbbá a kiszállítással kapcsolatosan felmerült és a vámadóst terhelő mindennemű költség együttes összegével tekintendő egyenlőnek. A vámadós mindkét esetben a fentemlitett adatokat magában foglaló értéknyilatkozatot tartozik adni. Aggály esetén a vámkezelést végző tisztviselő a vámadóstól megkövetelheti az értéknyilatkozat adatainak hiteltérdemlő igazolását.
(5) Az áru vételárát, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint számításba veendő és az adóalaphoz számítandó költségeket a vámadós eredeti számlával, fuvarokmánnyal, biztosítási kötvénnyel, raktári elszámolással, eredeti könyvkivonattal, stb. tartozik igazolni. Ettől a szabálytól csak az utas- és a kisebb határszéli-, valamint az olyan postaforgalomban van eltérésinek helye, ahol az ügyfél a vámkezelésnél jelen nem lehet. Ezekben az esetekben a forgalmi adókezelést végző hivatal a felsorolt vételár igazolására szolgáló okmányok és bizonyítékok bemutatásától eltekinthet. A behozatali vámkezelés alkalmával olyan számlák, kereskedelmi levelek fogadhatók el, amelyek az árut szállító, eladó cégek láttamozását vagy bélyegzőjét mutatják és másképen is hiteltérdemlően vannak kiállítva. A számláknak ezenkívül az áru darabszámát vagy mérték szerinti mennyiségét, minőségét, egységárát és a számla értékének összegezését is tartalmazniok kell. A vételár igazolásául nem fogadható el a számla, ha gyanu merül fel arra nézve, hogy az abban feltüntetett vételár a valóságos vételárnál alacsonyabb, vagy az abban szereplő egységárak hasonló minőségű áruk egységáraitól lényegesen különböznek vagy a számlában feltüntetett áru megnevezése vagy minősége nem felel meg a vámkezelés alatt álló áruk megnevezésének, minőségének vagy az abban feltüntetett mennyiség (súly, méter, stb.) indokolatlanul eltér a vámkezelés alatt álló mennyiségtől. Ilyen esetben a vámadóstól az áru vételárára vonatkozó más bizonyítékokat (levelezést, hiteles könykivonatot, biztosítási kötvényt, értéknyilatkozatot, stb.) kell bekérni és az adóalapot ezek alapján kell megállapítani.
(6) A behozatali forgalmi adó és a behozatali fényüzési forgalmi adó alapját becsléssel lehet megállapítani a vámhivatali vizsgálat szerint történő vámkezeléseknél (Vámjogi Utasítás 40. § 8. pont), továbbá a nem kereskedelmi tevékenység körében saját tulajdonként behozott áru adóalapjának megállapítása alkalmával. Minden más esetben az adóalapot az (1)-(4) bekezdésekben szabályozott módon a vámadósnak kell bevallania és ezt a vámadós, vagy aki nevében eljár az (5) bekezdésben felsorolt okmányokkal tartozik igazolni. Idegen pénznemben kiállított számláknál azonban mindaddig, amíg a székesfővárosi pénzügyigazgatóság a (3) bekezdésben említett átszámítási kulcsokat nem közli, az előző bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adóalapot bármely vámkülföldről behozott árunál becsléssel is meg lehet állapítani. Az adóalapot azonban ilyen esetben is a vámadós tartozik bevallani.
(7) Ha az adó megállapítása és befizetése után, de még az elévülési határidőn belül, a 31. §-ban szabályozott számvevőségi felülvizsgálat során az állapítatnék meg, hogy a behozatalkor fizetett adó a szabályok értelmében járó adónál kevesebb, a székesfővárosi pénzügyigazgatóság a különbözetet az adófizető terhére előírni és erről a vámadóst fizetési meghagyással értesíteni tartozik.
(8) Amennyiben a behozatali forgalmi adók kezelését végző hivatal a váminditvány megtétele után - az elévülési határidőn belül -kétségtelen bizonyítékokat szerez arra nézve, hogy a jelen szakasz (1)-(4) bekezdései alapján bevallott és az (5) bekezdés szerint igazolandó adóalap az áru megszerzéséért tényleg Kifizetett vételár és egyéb mellékköltségeknél 10%-kal alacsonyabb, jegyzőkönyv felvétele mellett jelentést köteles tenni a székesfővárosi pénzügyigazgatósághoz.
(9) Ha a (0) bekezdés rendelkezése szerint hatósági becsléssel megállapított értéket az adó fizetésére kötelezett vagy annak megbízottja sérelmesnek találja, szakértői becslést kérhet. A szakértői becslést a kérelem előterjesztésétől számított 3 napon belül meg kell tartani. Az eljárás befejezéséig az áru a vámhivatal őrizetében marad. A szakértőt a vámkezelés helye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara által erre a célra kijelölt szakemberek közül a vámhivatal hívja meg. A kereskedelmi és iparkamarák szakértőkül minden szakmára több, erre, alkalmas és megbízható szakembert kötelesek kijelölni. A kamarák az általuk kijelöli szakemberek nevét és lakcímét - szakmánként csoportosítva - a székesfővárosi pénzügyigazgatóság vámforgalmi adóosztályával írásban közölni tartoznak. A vámhivatalokkal a székesfővárosi pénzügyigazgatóság vámforgalmi adóosztálya közli az általuk meghívható szakértők nevét. A becslési eljárás megkezdése előtt a vámhivatal vezetője a meghívott szakértőtől fogadalmat kivenni s ennek megtörténtét az alábbi (10) bekezdésben említett jegyzőkönyvbe bejegyeztetni tartozik. A fogadalom szövegét a székesfővárosi pénzügy-igazgatóság állapítja meg és közli a vámhivatalokkal.
(10) A szakértői becslésre kitüzött időpontról az adófizetésre kötelezettet írásban - tértivevény csatolása mellett - értesíteni kell s egyúttal közölni kell vele azt is, hogy saját költségére jogosult ellenőrző szakértőt alkalmazni. A becslési eljárás időpontjának szabályszerű közlése esetén a becslési eljárást a fizetésre kötelezettnek vagy ellenőrző szakértőjének távollétében is meg kell tartani. A szakértői becslési eljárás az áru megszemlélésével kezdődik. Az áruszemlénél jelen lehet az adófizetésre kötelezett vagy annak megbízottja és ellenőrző szakértője is. Az áru megszemlélése után a szakértő az áru értékére indokolt véleményt ad. "A szakértői véleményt, valamint az esetleges ellenőrző szakértő véleményét is - indokolásával együtt - jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzökönyvet a szakértők aláírni tartoznak. Az áruszámlát vagy más, az áru értékére vonatkozó s az adófizetésre kötelezett tulajdonát képező adatot csak az adófizetésre kötelezett kifejezett kívánságára szabad a szakértőnek megmutatni.
(11) A vámhivatal részéről meghívott szakértő által megállapított forgalmi értéket az adókivetés alapjául el kell fogadni, kivéve, ha a vámhivatal adatokkal tudja bizonyítani, hogy a szakértő a kincstár kárára tévedett. Ez utóbbi cselben az áru forgalmi értékét a vámhivatal állapítja meg. A vámhivatal megállapítása ellen azonosított áruminta csatolása mellett 30 nap alatt - birtokon kivül - a székesfővárosi pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni. Igazolt szakértői tévedés esetén a szakértőt - a (12), illetőleg a (13) bekezdés szerint megállapítható díjazással szemben - csak az útiköltség illeti meg. Ha az adókivetés után kitűnik, hogy a szakértő az áru valóságos forgalmi értékénél Szándékosan kisebb értéket állapított meg s ezáltal a kincstárnak kárt okozott, a szakértő ellen a megtorló eljárást azonnal meg kell indítani.
(12) A meghívott szakértő diját a vámhivatal állapítja meg. A szakértő díja a VI. fizetési osztályba sorozott állami alkalmazottak napidíjának megfelelő összeg. A szakértői becslést kérő fél a szakértői díjnak és az útiköltségnek megfelelő összeget még az eljárás megkezdése előtt letétbe helyezni köteles.
(13) A székesfővárosi pénzügyigazgatóság a szakértői díjat kivételesen a kétszeresére emelheti fel olyan esetekben, amikor a szakértő jelentősebb értékű árut becsül vagy különleges szakértelmével és nagyobb munkával a kincstár javára jelentős összegű eltérést állapit meg. Erre való tekintettel abban az esetben, amikor a bevallott érték a vám és szállítási költségek nélkül 2.000 forintot meghalad vagy amikor előrelátható, hogy a szakértői becslési eljárás hosszabb és körültekintőbb munkát kíván s a szakértői eljárásból a kincstár javára nagyobb eltérésre lehet számítani, az ügyfelet kétszeres összegű szakértői díj letétbehelyezésére kell kötelezni. A szakértői becslési eljárást ily esetben csak a felemelt szakértői díj letétbehelyezése után lehet folyamatba tenni. A szakértői szemle befejezése után a becslési jegyzőkönyv beterjesztésével egyidejűleg azonnal javaslatot kell tenni a székesfővárosi pénzügyigazgatósághoz a felemelt szakértői díj megállapítására.
(14) A szakértői dijat az adófizetésre kötelezett tartozik viselni minden olyan esetben, amikor az adófizetésre kötelezett vagy megbízottja adóalapot egyáltalán nem jelent be vagy a bejelentett adóalap és a szakértő által megállapított közönséges forgalmi érték közötti különbözet nagyobb, mint a bejelentett adóalap 10%-a. Más esetben a szakértő dija a kincstárt terheli. A vámadóst terhelő szakértői díjat és útiköltséget a vámhivatal a letétbehelyezett összegből a becslés befejezése után azonnal köteles kifizetni. Egyszeresnél magasabb szakértői díjat a pénzügyigazgatóság rendelkezésének megérkezéséig még abban az esetben sem lehet kifizetni, ha a vámhivatal a magasabb szakértői díj kifizetésének engedélyezése iránt az előző bekezdésben foglaltak szerint javaslatot tett. Ebben az esetben a díjtöbbletet a pénzügyigazgatóság rendelkezéséig továbbra is letétként kell kezelni. A pénzügyigazgatóság a felemelt szakértői díj kifizetését a becslési jegyzőkönyvre vezetett záradékban engedélyezi. Ha a becslés költsége a kincstárt terheli a letétbehelyezett összeget az adófizetésre kötelezettnek a vámhivatal visszautalni tartozik. A kincstárt terhelő szakértői dijat az egész országra vonatkozólag a vámhivatalok javaslatára a székesfővárosi pénzügyigazgatóság fizeti ki.
(15) A vámkülföldről postaforgalomban behozott áruk után járó behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alapját - amennyiben a vámkezelésnél az ügyfél jelen nem lehet és áruszámla sem áll rendelkezésre - a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint becsléssel lehet megállapítani. Ha a postaforgalomban behozott áru után fizetendőbehozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alapja áruszámla hiányában állapíttatott meg hatósági becsléssel és a becslési eljárást az adófizetésre kötelezett magára nézve sérelmesnek tartja, a vámadós a megállapítás ellen az áru átvételétől számított 30 napon belül a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnál kifogással élhet és a kivetett adó helyesbítését kérheti. Ha az adófizetésre kötelezett igazolja, hogy a terhére becsléssel kivetett adó az (1)-(4) bekezdések rendelkezései értelmében járó adónál több, a különbözetet részére vissza kell téríteni.
(16) Amennyiben a behozatali vámkezelés alkalmával a behozatali forgalmi adó Vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alapját beigazolhatóan tévesen állapították meg, illetőleg az ezen alapok után járó forgalmi adókat tévesen vetették ki, a vámadós a vámkezelést követő 6 hónapon belül a székesfővárosi pénzügyigazgatóságtól a tévesen megállapított behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó helyesbítését kérheti. Ezen haláridő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs és a helyesbítési kérelem érdemi tárgyalás nélkül visszautasítandó.
(17) A kiviteli kikészítési előjegyzési eljárásban vámkülföldre kiszállított és kikészítés után belföldre mérsékelt vám (részvám) fizetésének kötelezettsége mellett visszahozott áruk behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alapját a teljes vámösszeg figyelembevételével kell kiszámítani és az így nyert adóalap után kiszámított behozatali forgalmi adónak, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adónak olyan arányban csökkentett részét kell csak megfizetni, mint amilyen arányban csökkentett vám fizetendő az áru teljes vagy szerződéses vámtételéhez viszonyítva.
4. §
Az adó kulcsa
(1) A behozatalkor fizetendő behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó kulcsait - vámtarifa számonkénti részletezéssel - a jelen rendelet melléklete tartalmazza.
(2) Jelen rendelet mellékletében az egyes vámtarifaszámoknál külön feltüntetett termelési alapanyagok az ugyanott megjelölt előállító vállalatok által - a pénzügyigazgatóság engedélye alapján - behozatali forgalmi adómentesen, vagy alacsonyabb behozatali forgalmi adókulcs alkalmazása mellett hozhatók be. A kedvezményes behozatali forgalmi adó kezelésre jogosító engedélyt a vámadósként szereplő vállalat székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságtól kell kérni. A pénzügyigazgatóság az engedélyt egy naptári évre terjedő érvénnyel adja ki. Az ilyen engedély alapján behozatali forgalmi adómentesen, vagy mérsékelt behozatali forgalmi adókulccsal elvámolt árukat az engedélyes külön raktárkönyvben tartozik nyilvántartani és amennyiben azokat nem az engedélyben meghatározott célra használja fel vagy belföldön, változatlan állapotban továbbadja, a behozatalkor megállapított adóalap után a behozatali forgalmi adókulccsal, illetőleg a teljes és a mérsékelt behozatali forgalmi adókulcsok közötti kulcskülönbözettel számított behozatali forgalmi adót a 101102. számú csekkszámlára pótlólag befizetni és a befizetés megtörténtét az engedélyt kiállító illetékes pénzügyigazgatóságnak bejelenteni tartozik. A belföldi átruházás alkalmával esedékes általános forgalmi adót, a jelen bekezdés rendelkezése szerint fizetendő behozatali forgalmi adón, illetőleg adókülönbözeten felül, az általános szabály szerint külön meg kell fizetni.
(3) A behozatali forgalmi adót, illetőleg a behozatali fényűzési forgalmi adót a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adókulcs szerint kell megállapítani és beszedni.
(4) A behozatali előjegyzési forgalomban és a vámkedvezményes behozatali forgalomban felbontó feltételtől függően keletkezeit vámfizetési kötelezettség esetén a felbontó feltétel nem teljesítése folytán esedékessé vált behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót szintén a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adókulcs szerint kell megfizetni, tehát a behozatali előjegyzési forgalomban és a vámkedvezményes behozatali forgalomban vámkezelt áruk után esedékes behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó összegére azok esetleges lerovásáig a forgalmi adó kulcsában történt változás nincs befolyással.
(5) Vámjövedéki kihágás esetén a behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót szintén a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes adókulcs szerint kell megállapítani és beszedni.
(6) Ha vámjövedéki kihágás esetén az áru forgalmi értékét megállapítani nem lehet, a behozatali forgalmi adót a vám 100%-ában, a behozatali fényűzési forgalmi adót pedig a vám 200%-ában kell megállapítani.
5. §
Behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó alóli mentesség vámmentes behozatal engedélyezése esetén
(1) Vámmentes behozatal engedélyezése esetén az általános szabályok szerint követelhető behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó alól is mentesek:
1. az államfő közvetlen használatára rendelt tárgyak;
2. külföldi államfők részére az országba átmeneti tartózkodásuk alatt érkező tárgyak és külföldi államfők ajándékai;
3. külföldi államfők követségeinek és konzulátusainak hivatali szükségletére szolgáló tárgyak, valamint külföldi államok külképviseleti testületének tagjai részére és személyes használatára érkező tárgyak;
4. adományozott rendjelek, kiállítási érmék és tiszteletdíjak;
5. az állami egyedárusági tárgyak, az egyedáruság gyárai és raktárai számára;
6. templomok és imaházak számára szertartási és berendezési tárgyak, továbbá templomok és imaházak építésére vagy helyreállítására beszerzett s belföldön nem termelt anyagok, illetőleg ily célra ajándékként érkezett áruk;
7. a tudományos, művészeti és más közérdekű nyilvános intézetek gyűjteményeibe való felvételre rendelt tárgyak;
8. a tudományos, művészeti és más közérdekű nyilvános intézetek hivatásszerű működésének teljesítéséhez szükséges felszerelési tárgyak; magánegyének tudományos kutatásaira való pontos műszerek;
9. építési és üzemi anyagok, valamint más szolgálati szükséglet a külföldi vasutak belföldi csatlakozó vonalai és csatlakozó állomások számára;
10. a belföldi tértiáruk;
11. az előjegyzési forgalomban kiszállított és külföldről a megszabott határidőn belül változatlanul vagy a megengedett változtatással visszaérkezett áruk. Ha ilyen esetben vámtartozás is keletkezik, a 3. § (17) bekezdésének rendelkezései az irányadók;
12. az áruminták, az állami egyedárusági tárgyak és a fogyasztási cikkek kivételével;
13. a külföldről visszaérkező használt külső burkolatok és csomagoló anyagok;
14. a vámhivatali felügyelet mellett megsemmisített áruk;
15. ingóságok, melyeket közhalóságok előtt folyó tárgyalásokra hoznak be;
16. okmányok, ügyiratok, levelek;
17. a szeretetadományok, melyeket tűzvész, árvíz vagy más elemi csapással sújtott vagy más rendkívüli körülmények miatt ínségbe jutott belföldi lakosok személyes szükségletükre vagy használatukra, esetleg épületeik felépítésére és berendezésére vagy foglalkozásuk űzésére ajándékul kapnak;
18. vagyontalan egyének részére saját használatukra ajándékul kapott használt tárgyak;
19. a használt átköltözködési ingóságok;
20. a kiházasítási tárgyak, ha használtak;
21. a használt örökségi tárgyak;
22. az útiholmik;
23. utasok és áruk szállítására szolgáló eszközök és tárgyak, ha nyilvánvaló, hogy az említett eszközök és tárgyak nem maradnak belföldön;
24. a hullát tartalmazó koporsók, valamint a hamvakat tartalmazó hamvvedrek a hozzájuk tartozó koszorúkkal és hasonló tárgyakkal együtt, valamint az idegen harcosok sírjának felszerelésére és díszítésére szolgáló tárgyak s külföldi személyek által gyászcélokra küldött koszorúk.
6. §
Adómentesség a határszéli forgalomban
(1) Vámmentes behozatal engedélyezése esetén a behozatali forgalmi adó alól is mentesek:
1. a vámhatár által átszelt vagy annak két oldalán fekvő határszéli gazdaságok üzemi forgalmában az ezekhez a gazdaságokhoz tartozó gazdasági állatok és gazdasági eszközök, valamint a vetőmag és az ilyen gazdaságokban termelt földmivelési és állattenyésztési termékek;
2. a határszéli lakosok által saját szükségletükre az 5300/1923. ME rendelet (Budapesti Közlöny 64. szám) alapján, illetőleg az egyes államokkal kötött egyezmények alapján vára- és illetékmentesen behozható áruk;
3. a határkerületi lakosok által saját háziszükségletükre behozott tűzifa;
4. a határkerületi kettős erdőbirtokosok (bérlők) által a határon tul, de a halár kerületében fekvő erdeikben kitermelt tüzifából a saját háziszükségletükön kivül saját alkalmazottaik konvenciójára szükséges tűzifa, valamint a saját gazdaságuk szükségletére kitermelt és a 2. pontban említett rendelet, illetőleg egyezmények alapján vámmentesen behozható egyéb fa;
5. belföldi halászoknak a határvizeken fogott halászzsákmánya. A belföldi értékesítésre az adómentesség nem terjed ki.
(2) A határkerületi lakosok saját házi tüzifaszükségletükön felüli tüzifát, a kettős erdőbirtokosok pedig a házi és gazdasági szükségletüket meghaladó tüzifa vagy egyéb famennyiséget csak behozatali forgalmi adó lefizetése mellett hozhatnak be. Az ebben a forgalomban fizetendő behozatali forgalmi adó a tűzifánál ezidöszerint métermázsánként 1 forint, amely összeg azonban az áralakulás szerint változik és a változást a székesfővárosi pénzügyigazgatóság a magyar központi vámigazgatósággal esetenként közli. Egyéb fa után az általános szabályok szerint kell a behozatali forgalmi adót kivetni és beszedni.
(3) A halátkerületi lakosok és kettős erdőbirtokosok háztartási, illetőleg gazdasági szükségletükre a rendes vámutakon kívül a kijelölt mellékutakon is hozhatnak be fát behozatali forgalmi adómentesen. Az adómentesség azonban bármily esetben csak akkor illeti meg a határkerületi lakosokat, vagy kettős erdőbirtokosokat, ha a "Határszéli igazolvány"-ba, illetőleg kettős erdőbirtokosoknál a "Birtokos útiigazolvány"-ba az illetékes községi előljáróság (városokban a polgármester) az évi átlagos háztartási, illetőleg gazdasági szükségletüket belegyezte. Az említett útiigazolványokon kivül más helyhatósági bizonyítványt a mentesség igazolására elfogadni nem lehet. A községi előljáróság (polgármester) a határkerületi lakosok évi háztartási szükségletéi a helyi viszonyoknak megfelelő mérvben tartozik megállapítani. A kettős erdőbirtokosok gazdasági szükségletének megállapításánál a "Birtokos utiigazolvány"-ban a természetbeni tüzifajárandóságot élvező gazdasági alkalmazottak számát is fel kell tüntetni foglalkozási áganként elkülönítve (pl. 1 kocsis, 3 béres, stb.) a jogos tüzifajárandóság mennyiségével együtt. Vitás esetben a községi előljáróság (polgármester) az illetékes pénzügyigazgatóságtól tartozik utasítást kérni. A bejegyzést a községi jegyző és bíró (polgármester) írják alá s a község (város) pecsétjével látják el.
(4) A vámhivatalok és a honvéd határőrizeti szervek a határkerületi lakosok és kellős erdőbirtokosok által évközben behozott tüzifamennyiséget a behozatal idejének feltüntetésével kötelesek az előző pontokban említett igazolványokba bejegyezni. Ha az igazolvány tulajdonosa a községi előljáróság (polgármester) által az igazolványokba bejegyzett évi háztartási, illetőleg gazdasági szükségletnek megfelelő tüzifamennyiséget abban az évben már behozta, a vámhivatal az ezt meghaladó tüzifamennyiség után a behozatali forgalmi adót a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint szedi be, be pedig a tüzifát mellékutakon akarják behozni; az eljáró honvéd határőrizeti szervek a szállítmányt a behozatali forgalmi adó megállapítása és beszedése végett a legközelebbi vámhivatal elé állítják.
7. §
Előjegyzési forgalomban, valamint vámhitelre behozott áruk forgalmi adója. Adópótlék. Szabad területre bevitt áruk forgalmi adója
(1) Az előjegyzési forgalomban behozott áruk után a behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót csak akkor kell megfizetni, ha azok belföldön szabadforgalomba kerülnek. A behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót ilyen esetben a 3. § illetőleg a 4. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani és beszedni.
(2) Vámhitel igénybevétele esetén a behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót, a vámhitel lejárati időpontjában a vámmal együtt kell befizetni.
(3) Késedelmi kamat jellegű adópótlékot a behozatalkor esedékes behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó után ugyanolyan mértékben és ugyanolyan módon kell számítani ás fizetni, mint a belföldön fizetendő forgalmi adók után.
(4) A szabadterületre beraktározott áruk a tárolás időtartama alatt mentesek a behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alól. Nem terjed ki azonban az adómentesség azokra az árukra, amelyeket a szabad területen elfogyasztanak, vagy felhasználnak, vagy amelyek ottani használatra vannak szánva. Ennélfogva a szabadterületen használatra vagy fogyasztásra behozott áruk ugyanolyan elbánás alá esnek, mintha a vámterület bármely más részébe hozták volna be azokat ilyen célra.
II. FEJEZET
Behozatali fényűzési forgalmi adó
8. §A behozatali fényűzési forgalmi adó tárgya és az adó kulcsa
(1) A behozatali vámkezelés alkalmával lerovandó fényűzési forgalmi adó alá esnek a következő áruk:
1. A vámtarifa 131. száma alá tartozó, palackozott állapotban behozott bor és must, a vámtarifa 132. száma alá tartozó palackozott gyümölcslé, gyümölcsmust és méhsör, valamint a vámtarifa 163. száma alá tartozó áruk közül a palackozott gyümölcsszörp. Az adó kulcsa: 30%.
2. A vámtarifa 133. száma alá tartozó pezsgőbor. Az adó kulcsa: 55%.
3. A vámtarifa 424-429. számai alá tartozó minden áru, a vámtarifa 433-434. számai alá tartozó áruk, a fogpor, a fogszappan, fogpaszta, fogkrém, szájvíz, timsó és csecsemőápoló-szerek kivételével, valamint a vámtarifa 495. száma alá tartozó minden áru. (Illó olajok, illat- és zamatanyagok, essenciák, illatszerek, kozmetikai készítmények, stb.). Az adó kulcsa: 55%.
4. A vámtarifa 507. száma alá tartozó papirostapéta, a vámtarifa 274. száma alá tartozó jutaszövetből készült tapéta és kárpit, valamint a vámtarifa 665. száma alá tartozó bőrtapéta. Az adó kulcsa: 40%.
5. A vámtarifa 520. száma alá tartozó játékkártya. Az adó kulcsa: 40%.
6. A bármilyen mennyiségű állati selymet tartalmazó textilipari termékek a sebvarrófonal, a selyemszitaszövet és a fonalak kivételével. Az adó kulcsa: 40%.
Behozatali fényüzési forgalmi adó alá eső textilanyaggal bélelt vagy diszitett áru után a behozatalkor azonban csak akkor kell fényűzési forgalmi adót fizetni, ha az ilyen textilanyaggal bélelt vagy diszitett áru alapanyagánál fogva - önmagában is - behozatali fényűzési forgalmi adó alá esik.
7. A vámtarifa 615. száma alá tartozó himzések, valamint a vámtarifa 616. száma alá tartozó csipkék és léghimzések. Az adó kulcsai: 40%.
8. a) A vámtarifa 650. száma alá tartozó bőrök közül a valódi antilop-, rozmár-, fóka-, strucc-, krokodil-, hal-, béka-, gyik-, kígyó- és egyéb hüllőbőrök. Az adó kulcsa: 50%.
b) A vámtarifa 651. száma alá tartozó lakkbőr. Az adó kulcsa: 50 % .
c) A vámtarifa 652. száma alá tartozó kesztyűbőrök közül a valódi antilop-, rozmár-, fóka-, strucc-, krokodil-, hal-, béka-, gyík-, kígyó- és egyéb hüllőbőrökből készültek. Az adó kulcsa: 50%.
9. A vámtarifa 665., illetőleg 677. száma alá tartozó óvszerek. Az adó kulcsa: 40%.
10. a) A vámtarifa 682., 684. és 686. számai alá tartozó azon üvegáruk, amelyek fény- vagy valódi- (polier-) arannyal, mintacsiszolással, edzéssel, maratással, véséssel (gravirozással) vannak díszitve. Az adó kulcsa: 30%.
Csak a használhatóság szempontjából alkalmazott szél- és fenékcsiszolás nem teszi az e tarifaszámok alá tartozó üvegárukat behozatali fényűzési forgalmi adókötelessé s ugyancsak mentes a behozatali fényűzési forgalmi adó alól a több homályos csíkkal és csak egy fényes körcsikkal diszített üvegáru is.
b) A vámtarifa 686. száma alá tartozó nyers ólomkristályüveg és nyers káliüveg. Az adó kulcsa: 30%.
c) A vámtarifa 688. száma alá tartozó ornament- és katedrái üveg. Az adó kulcsa: 30%.
d) A vámtarifa 689. és 690. számai alá tartozó, egészben vagy részben edzett, maratott, vésett (gravírozott), fazettált (csiszolt) táblaüveg. Az adó kulcsa: 30%.
Nem esik azonban behozatali fényűzési forgalmi adó alá a használhatóság szempontjából csupán u. n. élcsiszolással és kagylóval készített táblaüveg.
e) A vámtarifa 690. szám alá tartozó tükör céljára foncsorozott táblaüveg. Az adó kulcsa: 30%.
Nem esik azonban behozatali fényűzési forgalmi adó alá a csiszolatlan, furkolt és 4/4-es szalagüvegből készült finntükör.
f) A vámtarifa 691. száma alá tartozó üvegfestmény és üvegmozaik. Az adó kulcsa: 55%.
11. A vámtarifa 700-701. számai alá tartozó fayance-, kőedény-, agyag- és porcelánáruk, a máz nélkül forgalombahozott virágcserép, állat-etető-, itatóedények, a mázzal készült háztartási használatra szolgáló vizes és boros korsók, főzőlábasok, főzőfazekak és egészségügyi edények kivételével. Az adó kulcsa: 30%.
12. A vámtarifa 062. száma alá tartozó diszműáruk anyagi minőségükre való tekintet nélkül. Az adó kulcsa: 40%.
(2) Az (1) bekezdésben említett, áruk után behozatalkor lerótt fényűzési forgalmi adó ezeket az árukat a belföldi forgalomban mentesiti a további fényűzési forgalmi adó fizetése alól. Az ilyen áruk belföldi átruházása esetén csak általános forgalmi adót kell fizetni.
(3) Az alább felsorolt, külföldről behozott áruk, a behozatalkor lerovandó fényűzési forgalmi adón kivül a belföldi kiskereskedelmi forgalomban is fényűzési forgalmi adó alá esnek:
1. A vámtarifa bármely száma alá tartozó régiségek. Az adó kulcsa: 40%.
A fényűzési forgalmi adókötelezettség tekintetében régiségnek számítanak az 1850. év előtt készült, a vámtarifa 969. száma alá tartozó grafikai, a 970. száma alá tartozó festészeti és 971. száma alá tartozó szobrászati művek még abban az esetben is, ha nem tekinthetők művészeti alkotásoknak. A vámtarifa 533-534. számai alá tartozó áruk közül az 1850. év előtt készült nyomdaipari termékek és az ugyanezen időből származó, a vámtarifa 974. száma alá tartozó kéziratok. Behozatali fényűzési forgalmi adó alá esnek továbbá anyagukra való tekintet nélkül az olyan dísztárgyak, ruházati és egyéb használati tárgyak, templom, iskola, hivatal, lakás és műhely berendezési és felszerelési tárgyak, vadászati, halászati és egyéb foglalkozási eszközök, amelyeknek anyagértékén kívül nyilvánvalóan történelmi vagy művelődéstörténeti értékük van.
2. A vámtarifa 8. száma alá tartozó kutya. Az adó kulcsa: 55%.
3. A vámtarifa 10. száma alá tartozó élőállatok közül a nem hasznos vadállatok, továbbá a macska, mókus, majom, mindenféle madár és díszhal. Az adó kulcsa: 55%.
4. A vámtarifa 33. a/ száma alá tartozó díszfák, díszcserjék és rózsatövek, valamint a vámtarifa 34., 35., 37. és 38. számai alá tartozó virágok és dísznövények (lemetszve is). Az adó kulcsa: 20%.
5. A vámtarifa 526. száma alá tartozó bélyegalbumok. Az adó kulcsa: 40%.
6. A vámtarifa 603. száma alá tartozó áruk közül a csomózott szőnyegek, a selyemfonalakból készült szőnyegek és a valódi gobelinek. Az adó kulcsa: 40%.
7. A vámtarifa 853. száma alá tartozó motorral egybeépített képvetitő (álló- és mozgóképvetítő) készülékek. Az adó kulcsa: 40%.
8. A vámtarifa 857. száma alá tartozó hang-szekrények, rádióvevőkészülékek és pick-upok (elektromos hangdobozok). Az adó kulcsa: 30%.
A gramofonnal össze nem épített rádióvevőkészülékek után azonban csak akkor kell fényűzési forgalmi adót fizetni, ha a csövek száma 3-nál több. A hálózati készülékeknél az egyenirányítás célját szolgáló csövek, a csövek számának megállapításánál figyelmen kívül maradnak. Nem esnek tehát fényűzési forgalmi adó alá a 3 + 1 vagy 3 + 2 csöves készülékek.
9. A vámtarifa 907. száma alá tartozó áruk közül a fényképezőgépek objektívjei, (tárgylencséi). Az adó kulcsa 40%.
10. A vámtarifa 908. száma alá tartozó fényképezőgépek. Az adó kulcsa: 40%.
11. A vámtarifa 909. száma alá tartozó kép-vetítő (álló- és mozgóképvetitő) készülékek. Az adó kulcsa: 40%:
12. A vámtarifa 925. a)-c) száma alá tartozó platinából, aranyból, vagy ezüstből készült óratokok és óratokrészek, valamint a vámtarifa 926. a)- c) száma alá tartozó platinából, aranyból vagy ezüstből készült zsebórák. Az adó kulcsa: 55%.
13. A vámtarifa 931-941. számai alá tartozó platina-, platinaezüst-, arany- és ezüstáruk, mindennemű drágakő-, valódi korall-, briliáns-, igazgyöngy-, gyémánt-, smaragd-, rubináruk, hamiskövek, hamisgyöngyők és hamiskorallok. Az adó kulcsa: 55%.
14. A vámtarifa 961. száma alá tartozó ékszerutánzatok. Az adó kulcsa: 55%.
15. A vámtarifa 974. száma alá tartozó bélyeggyűjtemények, amelyek alatt albumba helyezett vagy külön lapokra felragasztott vagy lapokra rendezett összeállításokat kell érteni. Az adó kulcsa: 40%.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben emlitett, behozatali fényűzési forgalmi adó alá cső áruk a behozatal alkalmával csak akkor mentesülnek a fényűzési forgalmi adó alól, ha az ára tulajdonosa a 26. § (4) bekezdésében emlitett pénzügyigazgatósági engedély birtokában van és azt a váminditvány megtétele alkalmával felmutatja. Az ilyen behozatali fényűzési forgalmi adó alól mentes áruk után azonban a behozatal alkalmával a rendelet mellékletében felsorolt kulcsokkal behozatali forgalmi adót kell fizetni.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben felsorolt árak alatt mindazokat az árukat kell érteni, amelyeket az általános felfogás vagy az üzleti (szakmai) vélemény az említett áruk alatt ért. Vitás esetekben végső fokon a pénzügyminiszter dönti el, hogy valamelyik áru tárgya-e a fényűzési forgalmi adónak.
(6) A behozatali fényűzési forgalmi adót a tulajdonos saját árujának saját használatra történt behozatala alkalmával is meg kell fizetni, hacsak nem forog fenn az 5. és 9. §-okban felsorolt mentességek valamelyike.
9. §
Mentesség a behozatali fényűzési forgalmi adó alól
(1) A behozatali forgalomban mentes a fényüzési forgalmi adó alól, az 5. §-ban felsorolt mentességeken kívül:
1. Fényűzési tárgyaknak az állam, törvényhatóságok, városok, községek, ezek birtokában lévő vagy kezelésében álló intézmények, alapok és alapítványok részére történt behozatala.
2. Előzetes, esetenkénti pénzügyigazgatósági engedély mellett:
a) a minőségüknél fogva csak vallási, egyházi, közoktatási, tudományos, gyógyászati célokra vagy ipari üzemek üzemi (kísérletezési) céljaira rendelt s a behozatalkor adóköteles fényűzési tárgyaknak ilyen személyek, hatóságok, intézetek vagy vállalatok részére történt behozatala, valamint társadalmi és testedző egyesületek vagy szövetségek részére behozatali fényűzési forgalmi adó alá eső sporteszközök, tiszteletdíjak és érmek behozatala;
b) fényűzési tárgyaknak olyan személyek részére történt behozatala, akik az említett tárgyakat iparukban termelési anyagként, áruelőállitásra használják;
c) a kiskereskedelmi forgalomban is fényűzési forgalmi adóköteles tárgyaknak olyan személyek részére való behozatala, akik az említett árak forgalombahozásával keresetszerűen foglalkoznak.
3. Viszonosság esetén a Magyarországon működő külképviseleti testület tagjainak és ezek családtagjainak személyes használatára vagy háztartási szükségletére szolgáló fényűzési tárgyak behozatala.
(2) Zenetanárok, hivatásos zenészek és énekesek, valamint a Zeneművészeti Főiskola és az ezzel egyenrangú intézetek növendékei, továbbá a Munkás Kultúrszövetség dalos- és karnagyképző iskolájának hallgatói a részükre szükséges hangszereket, az illetékes szövetség, intézet, iskola megfelelő igazolása mellett behozatali fényűzési forgalmi adómentesen szerezhetik be.
(3) A behozatali fényűzési forgalmi adó alóli mentességre vonatkozó jogosultság igazolására az (1) bekezdés 1. pontja alá tartozó esetekben az illetékes állami szerv, törvényhatóság, város vagy község által kiállított, hivatalos pecséttel, s a kiadmányozásra jogosult tisztviselő aláírásával ellátott átvételi elismervény szolgál. Az átvételi elismervényt a vámokmányhoz kell csatolni. Az (1) bekezdés 2. a) és c) pontjai alá tartozó esetekben az előzetes pénzügyigazgatósági engedélyt esetenként kell kérni s az engedélyt a vámokmányokhoz kell csatolni. Az (1) bekezdés 2. b) pontja alá tartozó esetekben azok a forgalmi adófizetésre köteles adózók, akik termelési anyagszükségletüket külföldről szerzik be, behozatali fényűzési forgalmi adóköteles termelési anyagszükségletüket a pénzügyigazgatóság által egy év tartamára kiállított engedély alapján, mások pedig - a vámkezelés alkalmával a vámokmányokhoz csatolandó - esetenkénti engedély alapján hozhatják be fényűzési forgalmi adómentesen. Az (1) bekezdés 3. pontjában említett esetben a viszonosság fennállásának s az ennek alapján igényelhető adómentességnek igazolására a külügyminiszter által a külképviseleti testületek tagjai s ezek családtagjai részére kiállított, névre szóló arcképes igazolvány szolgál. A vámkezelés alkalmával az árubevallásnak a behozatali forgalmi adók megállapítására szolgáló részén az arcképes igazolvány számát fel kell jegyezni. A fényűzési forgalmi adómentes behozatalra jogosító engedélynek a vámindítvány megtétele előtt már a vámadós birtokában kell lennie, illetőleg ilyén engedély elnyerésére irányuló kérelmet még a vámindítvány megtétele előtt az illetékes pénzügyigazgatóságnál elő kell terjeszteni. Az áru elvámolása és átvétele után a behozatali fényűzési forgalmi adómentességi-igény utólagos igazolása nem fogadható el.
III. FEJEZET
Kiviteli és átviteli forgalom
10. §A kivitel adómentessége
(1) Árunak igazoltan külföldre szállítása esetében a 100/1947. PM rendelet alapján belföldi forgalomban járó termelői, általános vagy fényűzési forgalmi adót az árut kiszállító adóalany nem köteles megfizetni.
(2) Mentes a belföldi forgalomban fizetendő forgalmi adó alól a külföldi megrendelő által előjegyzési eljárásban beküldött anyagokból bérmunkában előállított vagy a vámjog szabályozásáról szóló 1924: XIX. tc. 85. §-ának e) pontja értelmében előjegyzési eljárásban külföldről javítás végeit behozott áruk munkadíja fejében kapott ellenérték is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett esetekben csak akkor nem kell megfizetni a forgalmi adót, ha az adóalany kiszállítási szándékát a vámkezelési eljárással kapcsolatban és azzal egyidejűleg a vámhivatalnál bejelenti és az áru kiszállítását (vámkülföldre kiléptetését) a 12. § rendelkezései szerint kiállított s vámhivatali igazolással ellátott bejelentési ivvel, esetleg árubevallással igazolja. A kiszállítás igazolásán kívül a pénzügyi hatóság felszólítására hiteltérdemlően igazolni kell azt is, hogy az adó alól mentesitett összeg valóban a kivitt áru ellenértékeként folyt be. A kivitel igazolására szolgáló bejelentési ivet, árubevallást az ügyletre vonatkozó levelezéssel, számlamásolattal, stb. együtt az ellenőrzés céljára az áru kiszállítását követő hó 1. napjától számítandó 5 évig kell megőrizni.
(4) Kivitel cimén az adómentesség csak azt illeti meg, aki az árut, mint saját tulajdonát közvetlenül adja el, illetőleg szállítja ki külföldre. Minden esetben vizsgálni kell tehát azt is, hogy a bejelentési iven. árubevalláson tulajdonosként feltüntetett személy valóban az áru utolsó belföldi, jogszerinti tulajdonosa volt-e. Ha az árut a tulajdonos megbízásából más személy, pl. bizományos szállítja ki külföldre, a bejelentési iven; árubevalláson a kiszállító megbízotton kivül a kiszállításra megbízást adó tulajdonos nevét (cégét) és lakóhelyét, s azt a körülményt is lel kell tüntetni, hogy az áru kiszállítója megbízásból jár el. Az adómentességi igény elbírálásánál ebben az esetben ellenőrizni kell. hogy a kiszállító valóban csak megbízásból járt-e el s nem az áru tulajdonosa volt-e.
(5) Ha bizonyos áruk külföldre szállítását - esetleg csak meghatározott államokkal való viszonylatban - hatósági ellenőrzés alatt álló szerv, vagy hatóságilag kijelölt vállalat (egykéz) végzi, a kiszállított áru utáni adómentesség a bejelentési íven szereplő árutulajdonost illeti meg akkor is, ha a számlát és egyéb okmányokat nem az áru jogszerinti tulajdonosa és feladója, hanem a kivitelt lebonyolító szerv vagy vállalat állította ki. Ebben az esetben azonban a bejelentési iven az áru kiszállítójának megnevezésénél fel kell tüntetni, hogy a kiviteli szerv kinek (kiknek) a megbízásából szállítja ki az árut.
11. §
Átvitel
(1) Ha az adófizetésre köteles igazolja, hogy a külföldről behozott árut anélkül, hogy azt belföldön átruházná, közvetlenül külföldre szállítja, a behozatalkor járó behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót nem köteles megfizetni.
(2) Az előző bekezdés rendelkezése alapján a behozott áru után behozatali forgalmi adót vagy behozatali fényűzési forgalmi adót csak akkor nem lehet követelni, ha az áru belföldön szabadforgalomba nem kerül (a külföldre szállításig vámjövedéki felügyelet alatt marad) s ennek következtében vámot sem kell fizetni. Ha a nemzetiesitett árut a vám és a behozatali forgalmi adó, illetőleg a behozatali fényűzési forgalmi adó megfizetése után a tulajdonos szabad rendelkezésére bocsájtják, de a tulajdonos - anélkül, hogy az árut belföldön átruházta volna - utóbb mégis külföldre szállítja, a behozatalkor befizetett vám visszatérítése esetén - amennyiben az áru kiszállítását a 12. §-ban említett bejelentési ívvel vagy árubevallással bizonyítani tudja, - az áru behozatalakor befizetett behozatali forgalmi adónak, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adónak a visszatérítését kérheti a székesfővárosi pénzügyigazgatóságtól.
12. §
Eljárás árukivitel esetében
(1) A forgalmi adófizetésre köteles kiszállító (előállító vagy kereskedő) a külföldre eladott áru után a 10. § alapján a termelői, az általános vagy fényűzési forgalmi adómentességet csak abban az esetben veheti igénybe, ha az áru külföldre kiszállítását (vámhivatali kiléptetését) bejelentési ivvel, esetleg árubevallással igazolja. Bejelentési iv vagy árubevallás nélkül az adómentesség még abban az esetben sem vehető igénybe, ha a kiszállítás más módon, pl. fuvarlevélmásolattal, üzleti levelezéssel, stb. közvetve bizonyítható.
(2) Az ügyfél a bejelentési ivet két példányban tartozik kiállítani. Ha a kivitelre szánt árut kiviteli vámkezelés végett belterületi vámhivatal elé állítják, az eljáró belterületi vámhivatal - a kivitelben kezelt árut vámzár alá helyezve - a forgalmi adóbejelentési ívekkel s az egyéb okmányokkal együtt a határszéli (kiléptető) vámhivatalhoz továbbítja. A határszéli vámhivatal a bejelentési iv másodpéldányán a kiléptetést igazolja és ezt az ügyiéinek - kérelmére - portóköteles levélben megküldi. Az ügyfél az erre irányuló kérelmét a bejelentési íven a címszó felett köteles feltüntetni.
(3) A bejelentési iv egyrészt az áru azonosságának, másrészt a kiszállító tulajdonosi minőségének igazolására szolgál, a kiléptető vámhivatal igazolása pedig a külföldre szállítást bizonyítja. Ennek megfelelően a bejelentési íven az árut ugyanolyan megnevezéssel és részletezéssel kell feltüntetni, mint ahogy az a küldeményről kiállított számlában történt. A bejelentési iveket célszerű a könyvelési tételszámot feltüntető számlamásolattal együtt kezelni, hogy c kivitel címén igénybevett adómentesség jogossága bármikor igazolható legyen. Ha az árut nem jogszerinti tulajdonosa, hanem annak megbízásából más szállítja ki (adja el), a bejelentési íven a megbízó (tulajdonos) nevét (cégét) is fel kell tüntetni.
(4) Amennyiben a vámszabályok értelmében az árunak külföldre szállítása alkalmával árubevallást kell kiállítani, az áru külföldre szállításának igazolására külön bejelentési iv kiállítását mellőzni kell. Az áru külföldre szállításét a vámhivatalok, illetőleg vámhivatali kirendeltségek az ugyancsak két példányban kiállítandó árubevalláson, illetőleg kisérőjegyen igazolják.
13. §
Fényűzési forgalmi adókölteles kivitel
(1) A vámtarifa 226. száma alá tartozó áruk közül a növénygyűjtemények, a vámtarifa 246. száma alá tartozó áruk közül az ásvány-gyűjtemények, a vámtarifa 533-534. számai alá tartozó áruk közül az 1850. év előtti időből származó nyomdaipari termékek, a vámtarifa 969-971. számai alá tartozó áruk közül a már nem élő művészek által alkotott, művészi vagy mű történeti értékű grafikai festészeti és szobrászati művek, a vámtarifa 973. száma alá tartozó áruk közül a pénz- és érmegyűjtemények, a vámtarifa 974. száma alá tartozó áruk közül a bélyeggyűjtemények és az 1850. év előtti időből származó kéziratok, valamint minden egyéb, bármely vámtarifaszám alá tartozó tudományos értékű gyűjtemény - kiszállítás esetén - fényűzési forgalmi adó alá esik. Az adó kulcsa 40%. Az adófizetési kötelezettség az áru kiszállítóját terheli.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint fizetendő fényűzési forgalmi adó alól mentesek az állam és az állami intézetek által külföldre szállított tárgyak, állami engedéllyel külföldi kiállításokra időlegesen kiszállított tárgyak s végül a növény-, ásvány-, pénz-, érem-, bélyeg-, kézirat- és egyéb tudományos értékű gyűjteményekbe tartozó áruk közül a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a tudományegyetemek előzetes igazolása alapján a tudósok és műgyűjtők csereküldeményei. Akik külországban való végleges letelepedés végett hagyják el az országot (kivándorlók) a tulajdonukban levő elhalt művészek által alkotott grafikai, festészeti és szobrászati műveket (a vt. 969-971. számai alá tartozó áruk) fényűzési forgalmi adómentesen szállíthatják ki külföldre.
(3) Az (1) bekezdés szerint fényűzési forgalmi adó alá cső tárgyak kiszállítói a kivitel alkalmával a kivitel előtt a Szépművészeti Muzeum, illetőleg a Magyar Nemzeti Muzeum engedélyét kötelesek megszerezni. Ha az említett muzeumok a kivitelre bejelentett tárgyaknak külföldre szállítását nemzeti szempontokból nem kifogásolják, a kiviteli engedélyben megjelölik a kivitelre szánt tárgyak valószínű értékét is. A Szépművészeti vagy a Magyar Nemzeti Muzeum kiviteli engedélyének birtokában a kiszállító a székesfővárosi pénzügyigazgatóságtól köteles a kivitelre szánt tárgyak fényűzési forgalmi adójának vagy a (2) bekezdésben szabályozott fényűzési forgalmi adómentességnek a megállapítását kérni. A pénzügyigazgatóság - szükség esetén szakértői becsléssel - megállapítja a fényűzési forgalmi adó alapját (a fényűzési tárgy forgalmi értékét), a fizetendő fényűzési forgalmi adó összegét vagy a fényűzési forgalmi adómentes kiszállításra vonatkozó igényjogosultság fennforgását és erről az ügyfelet határozattal értesiti. A megállapított fényűzési forgalmi adót a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt, de legkésőbb az áru vámhivatali kezeléséig be kell fizetni a 101.102. számu "Szföv. püig: Forgalmi adók bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára. A vámhivatalnál a kivitelre kerülő tárgyakat három példányban kiállított bejelentési íven kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a Szépművészeti vagy a Nemzeti Múzeum kiviteli engedélyét, a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnak a fényűzési forgalmi adó összegét megállapító határozatát és az adó befizetését igazoló postatakarékpénztári csekk-elismervényt vagy a fényűzési forgalmi adómentességre vonatkozó igényjogosultságot megállapító határozatot. A kiviteli kezelést végző hivatal - belső vámhivatali vizsgálat után - a bejelentésnek mind a három példányán igazolja a bejelentési iven feltüntetett árunak a kivitelben kezelt áruval való azonosságát, a múzeum kiviteli engedélyének és a pénzügyigazgatósági határozatnak a számát, valamint a megállapított és befizetett fényűzési forgalmi adó összegét is bejegyzi a bejelentési ívekre. A Szépművészeti vagy Nemzeti Muzeum kiviteli engedélye és a megállapított fényűzési forgalmi adó befizetése nélkül a küldemény nem szállítható ki külföldre. A kiviteli kezelést végző hivatal a bejelentési iv első példányát a kiviteli lajstromhoz mellékeli, a második és harmadik példányát pedig a kiviteli engedéllyel, a pénzügyigazgatósági határozattal és az adó befizetését igazoló nyugtával együtt a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnak küldi meg. A székesfővárosi pénzügyigazgatóság a bejelentési iv másodpéldányát a mellékletekkel együtt az ügyfélnek kézbesíti, a harmadik példányt pedig a fényűzési forgalmi adó megállapítására vonatkozó iratoknál helyezi el.
IV. FEJEZET
Kiviteli forgalmi adómegtérités
14. §Az adómegtérítés tárgya
(1) Aki olyan uj árut szállít ki külföldre, amelyre a jelen rendelet melléklete, esetleg csak annak jegyzetrovata, kiviteli adómegtéritési kulcsot tüntet fel, az áru előállításához felhasznált egyes alkatrészek, nyers- vagy segédanyagok beszerzése alkalmával a belföldön bárki által lerótt forgalmi adók megtérítését az alábbi szabályok szerint igényelheti.
(2) Kiviteli forgalmi adómegtérítés (a továbbiakban adómegtérítés) csak azt a kiszállítót illeti meg, aki egész üzleti forgalmának megállapítására és ellenőrzésére alkalmas kereskedelmi könyveket vezet. Ettől a feltételtől eltekinteni csak akkor lehet, ha a pénzügyminiszter az adómegtéritést átlagértékben, darabonkénti vagy súlyszerinti összegben állapította meg (16. § (5) bekezdés).
(3) Igénybevehető az adómegtérités akkor is, ha az árut külföldi árumintavásárra, kiállításra, próbára vagy megtekintésre az előjegyzési eljárás igénybevétele mellett vagy anélkül szállították ki és hiteltérdemlően igazolták, hogy az áru azért maradt külföldön, mert azt a kiszállítást követő hat hónapon belül létrejött elidegenitő jogügylettel külföldre eladták. Ilyen esetben az áru kiszállítóját az adómegtérítés csak külön előterjesztett kérelem alapján és csak akkor illeti meg, ha az áru kiszállítását és azonosságát a 19. és 20. §-ok rendelkezései szerint, az áru külföldre történő eladását pedig számlával, kötlevéllel, kereskedelmi levelezéssel, üzleti könyveivel, stb. minden kétséget kizáróan igazolja.
(4) Az olyan áruk után, amelyeket nem uj, hanem használt (ócska) állapotukban szállítanak ki külföldre, adómegtérítés nem igényelhető.
(5) Nem igényelhető adómegtérítés akkor, ha az áru kiszállítója a külföldre szállított árut bármely okból belföldre visszahozza.
(6) Ha az áru kiviteli vámkezelését végző vámhivatalnak (vámforgalmi adóhivatali kirendeltségnek) vagy az illetékes pénzügyigazgatóságnak alapos aggálya van abban a tekintetben, hogy a kiszállításra kerülő áru nem uj vagy azt nem belföldön állították elő, a szükséges igazolások felmutatását kérheti.
(7) A kivitelben fényűzési forgalmi adóköteles, továbbá a határszéli forgalomban kivitt áruk után adómegtérités igénybenem vehető.
(8) Nem jár adómegtérítés a jóvátételi szállítások keretében vámkülföldre kiszállított áruk után sem.
(9) Az a kiszállító, aki belföldi forgalmi adóját adóközösségi rendszer keretében fizeti, kiviteli adómegtéritést csak akkor vehet igénybe, ha könyvvezetése mindenben megfelel a (2) bekezdésben előirt követelményeknek, vagyis egész üzleti forgalmának megállapítására és ellenőrzésére alkalmas kereskedelmi könyveket vezet
15. §
Bérmunka, illetőleg javítás dija után járó adómegtérítés
(1) Az adómegtérítést a külföldi megrendelő által előjegyzési eljárásban beküldött anyagokból bérmunkában előállított vagy az 1924: XIX. tc. 85. §-ának e) pontja értelmében előjegyzési eljárásban javítás végett behozott áru kivitele esetén is igénybe lehet venni.
(2) A vámjog szabályozásáról szóló 1924: XIX. tc. 86. §-a alapján a kikészítési forgalom keretében saját számlára behozott árukból belföldön előállított uj áruknak külföldre szállítása esetén az áru előállítója a megfelelő adómegtérítést abban az esetben veheti igénybe, ha a vámköteles áru behozatala alkalmával fizetendő behozatali forgalmi adót, vagy behozatali fényűzési forgalmi adót a kivitelre kerülő áruhoz felhasznált kikészitési forgalomban behozott áru után legkésőbb az előállított uj áru kivitele alkalmával megfizeti.
(3) Nincs helye adómegtérítésnek az 1924: XIX. tc. 110. §-ának c) pontjában említett áruk után, ha azokat a belföldi szabadforgalomból előjegyzési eljárás igénybevétele nélkül szállították külföldre és onnan változatlan állapotban visszahozták (belföldi tértiáruk). Ha azonban az illető áruk külföldi tárolási ideje alatt az adómegtérítést az áruk kiszállítója mégis igénybevette volna, azt a jelen rendelet 23. §-ában előirt módon az áru visszaérkezését követő 8 napon belül tartozik visszafizetni.
(4) Az olyan áruk kiszállítása esetén, amelyek, mint külföldi áruk, elidegenítő ügylet alapján belföldön szabadforgalomba kerültek és utóbb azért szállíttatnak külföldre, mert az ügylet nem ment foganatba, vagy hatályát vesztette, adómegtérités nem igényelhető. (Külföldi tértiáruk.)
16. §
Az adómegtérítés alapja
(1) Az adómegtérítés alapja a külföldre szállított áruk igazolt eladási ára (a küldeményről kiállított számla szerint fizetendő összeg). A 15. § (1) bekezdésének rendelkezése alá tartozó áruknál az adómegtérítés alapja a bérmunkáért vagy javításért igazoltan felszámított (számlázott) pénzösszeg.
(2) Az idegen pénznemben megállapított eladási árat a pénzügyminiszter által megállapított átszámítási kulcsokkal törvényes pénzértékre kell átszámítani. Amennyiben az áru külföldre szállitásának költségei (fuvardij, kirakás költségei, biztosítási dij) a kötlevél vagy a megállapodás szerint igazoltan a belföldi eladót terhelik, az adómegtérités alapja ezekkel, a külföldi vevő részére a számlában külön felszámított költségekkel nem csökkenthető. Az eladási árba esetleg beszámított külföldi beviteli vámot és ennek járulékait azonban a kiviteli adómegtérítés alapjából le kell vonni, illetőleg, amennyiben az a számlában külön tételként szerepelne, az adómegtérítés alapjához nem szabad hozzászámítani.
(3) A külföldi bizományi raktárra kiszállított árunál az adómegtérítés alapja a bizományos által elért tényleges eladási ár, illetőleg, ha a kiszállítás idején az áru még eladva nincs, a bizományos részére megállapított eladási (limit) ár.
(4) Ha valamely kiszállító külföldön saját áruraktárral rendelkezik és az oda kivitt árut az áru kiszállítója állította elő, az adómegtérítés alapja az azonos árunak a telephelyről teljesített eladásánál a kiszállítás hónapjában vagy az ezt megelőző féléven belül elért átlagos eladási ára. A saját raktárra történő kiszállítás esetén, ha az árut nem a kiszállító állította elő, az adómegtérítés alapja az igazolt belföldi beszerzési árnál nagyobb nem lehet. Az adómegtérítés alapjából az áru belföldi forgalmát esetleg terhelő fogyasztási adót (pl. szeszegyedárusági árrészesedés, cukoradó, stb.) minden esetben le kell vonni.
(5) A pénzügyminiszter egyes árukra az adómegtérítés alapjául átlagárat állapithat meg, ilyen esetben az adómegtérítés összegét mindig az áru külföldre történő kilépésének hónapjára megállapított átlagár figyelembevételévvel kell kiszámítani. A pénzügyminiszter a kiviteli adómegtérítést darabonkénti vagy súly szerint összegben is megállapíthatja.
(6) Árucsereforgalom keretében (kompenzációs ügylettel) kiszállított áruk adómegtérítési alapja a kivitt áruért cserekéntbehozatalra kerülő áru behozatali forgalmi értékével egyenlő. Ha ez ismeretlen, akkor az adómegtérítés alapját a kivitt áru értékének figyelembevétele mellett az előző (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések szem előtt tartásával kell kimunkálni.
17. §
Az adómegtérítés kulcsa
(1) Az adómegtérítés alá eső áruk adómegtérítési kulcsait a jelen rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A 15. § (1) bekezdésében említett esetekben a bérmunka dija, illetőleg javításért igazoltan felszámított (számlázott) összeg után kiviteli adómegtérítés címén az áru kiszállítója a rendelet mellékletében feltüntetett kulcsokkal számított adómegtérítés összegének csak 30%-át igényelheti.
18. §
Az utolsó belföldi átruházás során lerótt forgalmi adó visszatérítése
Ha a kiszállító valamely belföldi előállítótól vagy kereskedőtől forgalmi adóval terhelten szerez meg valamely árut és azt át- vagy feldolgozás vagy kiszerelés nélkül, esetleg saját árujával együtt szállítja ki külföldre, az áru utolsó belföldi átruházása alkalmával a kiszállítóra, mint vevőre áthárított forgalmi adó visszatérítését kérheti a székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságtól az áru kiléptetését követő hó 1. napjától számított 6. illetőleg a 14. § (3) bekezdése esetében az árumintavásárra, kiállításra, próbára vagy megtekintésre kiszállított áruknak külföldön történt eladása esetén az áru kiléptetését követő hó 1. napjától számitott 12 hónapon belül. Ebben az esetben azonban az áru azonosságát hitelt érdemlő módon az alábbi 19. és 20. §-ok rendelkezései szerint bizonyítani tartozik. Ezen a címem azonban nem téríthető vissza az utolsó belföldi átruházás alkalmával olyan áruk után lerótt és áthárított forgalmi adó, amelyeket valamely más, külföldre szállított áru csomagolásánál használtak fel.
19. §
A kiszállító bejelentési kötelezettsége
(1) Az, aki a külföldre szállított áruja után adómegtérítésre igényt tart, az áru kiszállítását minden esetben bejelentési ívvel tartozik igazolni. A bejelentési ivet 4 példányban kell kiállítani. Az első és második példány fehér, a harmadik példány piros, a negyedik példány kék színben állítandó ki. Ezek közül az első (fehér színű) példányi a vámokmányok mellékleteként a vámhivatal köteles megőrizni. A második (fehér színű) példányt az adózó jelen rendelet 10. §-a alapján kivitel címén igénybevett forgalmi adómentességének igazolása céljára köteles öt évig megőrizni A harmadik (piros szinü) példánnyal igényelhető az adómegtérítés. A negyedik (kék színü) bejelentési ivet az áru kiszállítója a kivitelnek más hatóságnál vagy hivatalnál való igazolására használhatja fel.
(2) Az áru kiszállítója a bejelentési íveken a "Bejelentési ív" címszó felett köteles feltüntetni, hogy a kiviteli adómegtéritést igénybe kívánja venni. A 14. § (3) bekezdése alapján igénybevenni kívánt adómegtérítésnél ezen kívül a bejelentési íven azt is fel kell tüntetni, hogy az áru kiszállítása árumintavásárra, kiállításra, próbára vagy megtekintésre történik A bejelentési ívnek az áru megjelölésére szolgáló rovatában az árut ugyanolyan elnevezéssel darabszám vagy mértékszerinti mennyiségben kell feltüntetni, mint amilyen elnevezésű darabszám vagy mértékszerinti mennyiséget tüntet fel a küldeményről kiállított számla Ugyanebben a rovatban a kivitt áruk esetleges gyári jelén vagy számán kívül a megfelelő vámtarifaszámot is fel kell tüntetni. Több vámtarifaszám alá tartozó küldemény esetén a bejelentési íven az egyes számok, illetőleg alszámok alá tartozó áruk megnevezését, mennyiségét, darabszámát és számlázott értékét külön kell feltüntetni. Ugyancsak külön kell feltüntetni a kikészítési előjegyzési eljárásból, valamint a belföldi szabadforgalomból kivitt áru tarifaszámát, alszámát megnevezés, súly, darabszám és számlaérték szerint. A bejelentési iv egyéb rovatait az előnyomott szövegnek megfelelően kell kitölteni.
(3) Ha az áru kiszállítója a belföldi előállítótól vagy kereskedőtől beszerzett áru utolsó belföldi átruházásakor lerótt forgalmi adó megtérítését is szándékozik kérni, a bejelentési ívekhez az áruról kapott eredeti számlát mellékelni kell.
20. §
A vámhivatal teendői
(1) A vámhivatal, amennyiben mellette már vámforgalmi adóhivatali kirendeltség is működik, ennek közreműködésével belső vámhivatali vizsgálat után a bejelentési iven igazolja a kivitelre bejelentett árunak a bejelentési iven feltüntetett áruval való azonosságát. A bejelentési íven minden esetben igazolni kell azt is, hogy azt a vámhivatal hány példányban láttamozta.
(2) A 18. §-ban említett esetben az ügyfél kérelmére a vámhivatal a belső vámhivatali vizsgálat során azt is köteles megállapítani, hogy a bemutatott eredeti számlán feltüntetett áru a kivitelre bejelentett áruval valóban azonos-e. A vámkezelési eljárás gyorsítása érdekében az ügyfelek a megfelelő igazolási záradékot a számla hátlapjára előzetesen tartoznak rávezetni. Pl.: "Igazoljuk, hogy a számlán feltüntetett áru a kiviteli jegyzek lajstrom ......tétele alatt az 194.. év............. hó . .-n kezelt áruval azonos." A számlák ilyen záradékkal csak egy példányban szabad láttamozni. Ha az azonosságot a belső vámhivatali vizsgálat során kétséget kizáróan meg lehet állapítani, a vámkezelést végző tisztviselők a számla hátlapjára az ügyfél által rávezetett igazolást a kezelési lajstrom tételszámának és a kezelés idejének bejegyzése után aláírják, a vámhivatal pecsétjével ellátják s azután a számlál az Ügyfélnek visszaadják. Ha az azonosságot a belső vámhivatali vizsgálat alkalmával megállapítani nem lehet, a vámhivatal az igazolást köteles megtagadni. Ez esetben az ügyfél szakértő meghallgatását kérheti. A szakértőt a vámhivatal hívja meg, költségeit azonban a jelen rendelet 3. § (12) és (13) bekezdéseiben szabályozott mérvben és összegben a fél viseli és azokat a vámhivatal állal megjelölt mérvben és összegben előlegezni köteles. A szakértői szemlére a jelen rendelet 3. § (9), (10) és (11) bekezdéseiben foglalt eljárási szabályok és határidők az irányadók. A szakértő meghallgatása után a vámhivatal az azonosság megállapítása és igazolása tárgyában véglegesen dönt.
(3) Az olyan kiszállító, aki a kikészítési forgalom tárgyaként behozott külföldi anyag felhasználásával előállított áru után a 15. § (2) bekezdése alapján igénybe akarja venni az illető árura a jelen rendelet mellékletében megállapított adómegtérítést, ezt a szándékát a vámhivatalnak a bejelentési ivre vezetett írásbeli nyilatkozatával bejelenteni tartozik. A vámhivatal az előjegyzési eljárásban behozott és kiviteli kezelésre bejelentett áruk után csak az előjegyzésbe vett vámot és egyéb köztartozást törli, a behozatali forgalmi adót, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adót azonban - ha ez már a behozatal alkalmával nem történt meg - szabályszerűen pénzben beszedi és a bevételi lajstrom tételszámát az előjegyzési jegyen feltünteti. A kikészitési forgalomban behozott külföldi anyag felhasználásával előállított áru kivitele alkalmával az eljáró vámhivatal az előjegyzési jegy alapján a bejelentési iven igazolni tartozik azt a körülményt is, hogy a kivitt áruhoz felhasznált, kikészítési forgalom tárgyaként behozott áru előállítója a kivitel alkalmával a behozatali forgalmi adót, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adót megfizette.
(4) Az adómegtérítés szempontjából szükséges belső vámhivatali vizsgálatokat az ügyfelek rendelkezéséhez képest belterületi vámhivatalok is elvégezhetik. Ebben az esetben azonban a belső szemle megtörténte után a bejelentési ívnek a megfelelő igazolással ellátott második, harmadik és negyedik példányát a fuvarlevélhez csatolva az áru kiléptetését végző határszéli vámhivatalhoz kell küldeni. A belterületi vámhivatal által vámkezelt ilyen árukat anélkül, hogy a határszéli vámhivatalhoz külön utaltatnának, azonosítani kell. Az azonosítás módját a vámkezelési záradékban fel kell tüntetni. A kiviteli kezelési lajstrom megnevezését és tételszámait a bejelentési íveken is feltétlenül fel kell tüntetni. A bejelentési iv első (fehér színű) példányát a belterületi vámhivatalnál a megfelelő lajstromhoz kell csatolni.
(5) Az árut kiléptető határszéli vámhivatal a belterületi vámhivatal által belső vizsgálat alá vett árukat odaérkezésük alkalmával külső vámhivatali vizsgálat alapján kilépteti, ennek megtörténtét pedig a bejelentési ívek második, harmadik és negyedik példányain igazolja. Ennek megtörténte után a bejelentési iveket az azokon feladóként szereplő ügyfélnek (semmi esetre sem az ügyfél megbízásából eljáró szállítónak) portóköteles ajánlott levélben, vagy ha azokat a fél közönséges levélben kéri, a fél veszélyére közönséges levélben elküldi. Az árukiléptető határszéli vámhivatalok a belterületi vámhivataloktól hozzájuk érkező ilyen bejelentési ívekről a belterületi vámhivatalt, a kiviteli kezelési lajstrom megnevezését és tételszámát, továbbá a feladóként szereplő ügyfél nevét és lakóhelyét (telephelyét), valamint az árukiléptetésének és a bejelentési ívek visszaküldésének idejét feltüntető nyilvántartást kötelesek vezetni. A bejelentési ívek visszaküldésének igazolására a postakönyv szolgál. Ha az áru belső vizsgálatát is a határszéli vámhivatal végzi, a kiléptetés igazolásán kívül természetesen az előző bekezdésben megszabott teendőket is el kell látnia. Akár belterületi, akár határszéli vámhivatalnál történik is a külföldre kiszállítandó áruk vámvizsgálata, azt a körülményt, hogy a vámvizsgálat belső szemle alapján történt, a bejelentési íveken okvetlenül fel kell tüntetni.
(6) Elveszett vagy megsemmisült bejelentési ívek helyett a központi vámigazgatóság a kiviteli jegyzéklajstrom és az ahhoz mellékelt vámokmányok alapján másodlatot csak abban az esetben állíthat ki, ha minden kétséget kizáró módon bizonyítást nyer az a körülmény, hogy a kiszállító fél a szabályszerű záradékokkal ellátott eredeti bejelentési ívek birtokába azért nem jutott, mert azok a vámhivatali vagy a szállítóintézeti kezelés közben vesztek el, vagy semmisültek meg.
(7) A csepeli szabadkikötő területére kivitt áruk olyan elbírálás alá esnek, mintha azokat közvetlenül külföldre vitték volna, kivéve mégis az olyan árukat, amelyeket a szabadkikötő területén elfogyasztanak vagy felhasználnak, vagy amelyek ottani felhasználásra vannak szánva.
(8) Árunak postaforgalomban történő külföldre szállításánál, amennyiben az áru kiszállítója adómegtéritést igényel, a bejelentési iveket a szállítólevélhez kell csatolnia. A vámhivatal belső vámhivatali vizsgálat utján megállapítja a kivitelre bejelentett áruknak a bejelentési iveken feltüntetett árukkal való azonosságát és amennyiben eziránt aggálya nincs, a vámkezelés megtörténtét a bejelentési iveken igazolja. A bejelentési iv első példányát megőrzi, a második, harmadik és negyedik példányt pedig átadja a kiléptető, kicserélő (vámközvetitő) postahivatalnak, amely azokat a feladóként szereplő ügyfélnek portóköteles ajánlott levélben vagy a fél kívánságára - annak veszélyére - közönséges levélben elküldi.
(9) A központi vámigazgatóság, illetőleg a székesfővárosi pénzügy igazgatóság vámforgalmi adóügyosztályának kiküldöttjei a szokásos vámhivatali vizsgálat során kötelesek arról is meggyőződni, hogy a vámhivatalok az adómegtérítési igény mellett kiszállított áruk kezelésénél az előirt módon járnak-e el.
21. §
Az adómegtérités igénybevételének módja és annak kiutalása
(1) Az áru kiszállítója a külföldre szállított áru után igényelhető adómegtérítés készpénzben való kiutalását bélyegmentes kérvényben a székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságtól az áru kiléptetését követő hó 1. napjától számított 6, illetőleg a 14. § (3) bekezdése esetében az árumintavásárra, kiállításra, próbára vagy megtekintésre kiszállított áruknak külföldön történt eladása esetén az áru kiléptetését követő hó 1. napjától számított 12 hónapon belül ugyancsak a székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságtól kérheti. A fenti határidők leteltével az adómegtéritési igény nem érvényesíthető.
(2) A kérelemhez csatolni kell a piros színű bejelentési íveket és a kiszállított árukról szóló tételes összesítő kimutatást. A kimutatásnak tartalmaznia kell a) a folyószámot, b) a kivitt áru megnevezését a bejelentési iv szerint, c) a rendeltetési országot, d) a kivitt áruk vámtarifaszámát, e) az áru értékét külföldi pénznemben, f) a kiszállítás hónapjára érvényes átszámítási kulccsal a külföldi pénznemben számlázott összegnek forintértékre átszámított összegét, g) az adómegtérítés kulcsát százalékban vagy az ára súlyát, illetőleg darabszámát s az adómegtérítésnek átlagértékben megállapított alapját vagy tételét, h) a visszatérítendő összeget forintban. A kivitel igazolására szolgáló piros színű bejelentési ívekhez - minden ívhez a hozzátartozó számlamásolatot hozzáfűzve - mellékelni kell a kiszállított áruról kiállított és elkönyvelt számlamásolatokat a könyvelési tételszám feltüntetésével. Pirosszinü bejelentési ivet más színüvel helyettesíteni nem lehet és ilyen hiányában kiviteli adómegtérítés ki nem utalható. Kivételes esetben a rendelet életbelépését megelőző időben történt áruszállítások után a pénzügyminiszter különös méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel - a kiszállítás és az azonosság minden kétséget kizáró igazolása cselén - piros színű bejelentési iv csatolása nélkül is engedélyezheti az adómegtérítés kiutalását.
(3) A pénzügyigazgatóság az előző bekezdésben emlitett kimutatás tételeit egyenként összehasonlítja az ahhoz mellékelt bejelentési ívek és számlaamásolatok adataival, ellenőrzi a feltüntetett adómegtéritési kulcsok helyességét, az idegen pénznemben feltüntetett számlaösszegeknek forintértékre a megfelelő kulccsal történt átszámolását, a helyes átlagárak vagy adómegtérítési tételek alkalmazását és ha a felülvizsgálat során a kiszállított áruk azonosságával és a bevallott eladási árakkal szemben sem merült fel aggály, a szigorlás alapján helyesnek talált adómegtérités összegét a székhelye szerinti forgalmi" adóhivatal bevételi számlájának, a székesfővárosi pénzügyigazgatóság pedig a 101.150. számu "Szfőv. püig.: Budapest székesfővárosi forgalmi adók, bevételi számla, Budapest" elnevezésű posta-takarékpénztári számlájának terhére fizetteti ki. Ha a pénzügyigazgatóság a kiszállított áru azonosságát beigazoltnak nem találja vagy az adómegtérités alapját aggályosnak látja és a megkívánt igazolásnak a fél záros határidős belül nem tesz eleget, a kérelmet elutasítja.
(4) A postatakarékpénztárnál vezetett bevételi számla terhére az adómegtéritést az állami készpénzbevételek és kiadások kezeléséről szóló 5200/1924. PM utasítás 2. §-ának módosítása (bevételi számlákról történő visszatérítési eljárás szabályozása) tárgyában kiadott 2300/1946. PM rendelete (Pénzügyi Közlöny 1946. évi 17. szám) foglalt rendelkezések szerint kell kiutalni. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által feljegyzett adómegtéritési a forgalmi adóhivatal a forgalmi adók számvitele tárgyában kiadott 1500/1942. PM utasítás (Pénzügyi Közlöny 1942. évi 14. szám) 14. §-ában foglalt rendelkezések szerint köteles naplózni és a számlakönyvben a vegyes számlacsoportban "a 200/1947. PM XI. b. rendelet értelmében kiutalt kiviteli forgalmi adómegtérités kiadási gyűjtőszámlája" elnevezésű számlán nyilvántartani. A kiutalt összegeket ezen a gyűjtőszámlán kell kiadásként előirni. Abban az esetben, ha az adózó a forgalmi adóhivatal által nyilvántartott adókkal hátralékban van, az adómegtérítést könyvilegesen, postatakarékpénztári elszámolás mellőzésével kell kiadásba helyezni s egyúttal a megfelelő naplóban könyvilegesen bevételezni.
(5) Ha a kiutalt adómegtérítést bármely okból vissza kell fizetni, a visszafizetendő összeget a forgalmi adóhivatalnál a számlakönyvben a vegyesszámlacsoportban "Kiviteli forgalmi adómegtérités téritmények gyüjtőszámlája" elnevezésű számlán kell előírni s a behajtásról gondoskodni.
(6) A székesfővárosi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a kiutalt forgalmi adómegtérítésekről a tárcafőkönyvben (4) és (5) bekezdésben emlitett elnevezéssel külön gyűjtőszámlákat vezetni s a kiutalásokat és a téritményeket azokon feljegyezni és nyilvántartani köteles.
(7) A forgalmi adókról szóló 1.018. rakt. eredménykimutatás hátlapján a kiutalt kiviteli adómegtéritést külön hasábban kell kimutatni. A székesfővárosi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a Budapest Székesfőváros által megküldött 1018. rakt számu eredménykimutatáshoz kiegészítésképpen külön kimutatást köteles készíteni s abban a kiviteli adómegtérítésre vonatkozó kiutalásokat és a befolyt térítményeket részletezni s a kerületi forgalmi adóosztályok által átutalt bevételek figyelembevételével a 101.150. számú "Szfőv. püig.: Budapest Székesfőváros forgalmi adó bevételi számla, Budapest" elnevezésű számla egyenlegét is kimutatni köteles.
(8) Ha bizonyos áruk külföldre szállítását hatósági ellenőrzés alatt álló szerv vagy hatóságilag kijelölt vállalat (egykéz) végzi, az adómegtérítést a bejelentési iven szereplő áru feladó részére kell kiutalni akkor is, ha a számlát és egyéb okmányokat nem az áru feladója, hanem a kivitelt lebonyolító szerv vagy vállalat állította ki.
(9) Részszállításoknál az egyes részszállítmányokról kiállított ideiglenes számlákat kell a beterjesztett kérelmekhez csatolt bejelentési ívekhez mellékelni. Az utolsó részszállitmány után az adómegtéritést mindaddig nem lehet igénybevenni, ameddig a befejezett szállításról készített végleges és elkönyvelt számla nem áll az adózó rendelkezésére. Ebben az esetben meg kell jelölni, hogy a részszámlák alapján mikor, milyen ügyszám alatt előterjesztett kérelemben, milyen összeg után vette igénybe az áru kiszállítója az adómegtéritést és az utolsó részszállitmány után az adómegtéritést csak olyan összeg után lehet igénybevenni, amennyivel a végszámlák összege az ideiglenes számlák végösszegét meghaladja. A részszámlák alapján igénybevett esetleges többletadómegtéritést - a mindenkor érvényes késedelmi kamat jellegű adópótlék egyidejű felszámításával - az igénybevevő haladéktalanul visszafizetni köteles.
(10) Ha az adómegtéritést igénybevevő adózó belföldi forgalmi adóját a székhelye és telephelye között megosztva tartozik befizetni, kiviteli adómegtéritési kérelmét mindig a székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál tartozik előterjeszteni és a neki járó adómegtéritést ez a pénzügyigazgátóság utalványozza.
(11) Ha az adómegtérités igénylője jogerősen megállapított köztartozással hátralékban van, az adómegtérítést a hátralékos köztartozás törlesztésére kell elszámolni.
22. §
Tértiáruk
(1) A külföldre kiszállított és onnan visszahozott tértiáruk vámkezelésénél az eljáró vámhivatal köteles a kivitelhez kiállított, a vámkezelésről szóló és kilépési igazolással ellátott bejelentési iv másod-, harmad-, vagy negyedpéldányát az ügyféltől bekövetelni. A bejelentési iveket a térti vámkezelésre vonatkozó megfelelő záradékkal ellátva, a külföldre történt feladási hely szerint illetékes pénzügyigazgatásághoz ajánlott levélben el kell küldeni
(2) Ha az ügyfél a tértiáruknál az említett bejelentési íveket felmutatni nem tudja, az eljáró vámhivatal jelentését ezek csatolása nélkül köteles megtenni.
(3) Amelyik vámhivatalnál forgalmi adó kirendeltség működik, a pénzügyigazgatóságot ez a kirendeltség értesíti a tértiáruk kezeléséről.
23. §
Túlélvezett kiviteli adómegtérítés visszafizetése
Ha az adómegtérités igénybevétele után a kiszállított áru számlázott értékéből - az adós igazolt fizetésképtelenségét kivéve - bármilyen okból leírás történik, a leirt összegre eső adómegtérítést 8 nap alatt vissza kell fizetni. A visszafizetés annak a forgalmi adóhivatalnak bevételi számlájára (a székesfővárosi pénzügyigazgatóság által kiutalt összegeket a 101.150. bevételi postatakarékpénztári számlára) kell befizetni, ahonnan a kiviteli adómegtérítés kiutalása történt. A visszafizetés megtörténtél az illetékes pénzügyigazgatóságnak a visszaérkezett ára jegyzékének csatolásával írásban kell bejelenteni.
24. §
Az igénybevett adómegtérítésről jelentés
(1) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség minden hónapról, a tárgyhónapot követő hó 10-ig az illetékes pénzügyigazgatóságnak jelenteni tartozik az illető hónapban kiutalt kiviteli adómegtérítések összegét.
(2) A pénzügyigazgatóság a havonként igénybevett adómegtérítések összegét a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig a pénzügyiminisztérium XI. b. ügyosztályának bejelenteni tartozik.
25. §
Ellenőrzés
A pénzügyigazgatóság lehetőleg évenként egyszer a kiszállítók üzleti könyveit, feljegyzéseit, valamint okmányait ellenőrizni köteles abból a célból, hogy a kiviteli adómegtérítést jogosan és a törvényes mértékben vették-e igénybe.
V. FEJEZET
26. §Eljárási szabályok
(1) Akit a 2. § szerint forgalmi adófizetési kötelezettség terhel, köteles a vámkülföldről behozott árut a vámkezelési eljárással kapcsolatban és azzal egyidejűleg - az árubevallásnak vagy a vizsgálati törzslapnak erre a célra szolgáló részén - írásban a vámhivatalnál bejelenteni. A vámhivatali vizsgálat eredménye szerint történő vámkezelésnél a vizsgálati törzslap megfelelő részét a vámhivatal tölti ki.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
1. az áru feladójának nevét és lakóhelyét, valamint a címzettnek nevét, foglalkozását és lakóhelyét, illetőleg azt az üzlettelepet, ahova a szállítás történik (kerület, utca, házszám);
2. az árunak a kereskedelemben szokásos elnevezését és darabszám vagy más mérték szerinti mennyiségét:
3. az áru megszerzéséért a vámadós által fizetett vételárat és az áru megszerzését terhelő egyéb költségeket;
4. a bejelentés idejét (év, hó. nap);
5. a bejelentőnek az aláírását.
(3) Az írásbeli bejelentést tartalmazó és a vámáru bevallással szorosan egybetartozó behozatali forgalmi adó-, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adóbevallást másolópapir felhasználásával két egyenlő példányban kell kiállítani és az eljáró vámhivatalnál benyújtani. A behozatali forgalmi adóra vonatkozó bevallás hiányában a vámhivatal az árut vámkezelés alá nem veheti.
(4) Behozatali forgalmi adómentesen, valamint behozatali fényűzési forgalmi adómentesen vagy mérsékelt adókulcs alkalmazása mellett általában csak akkor kezelhető valamely áru. ha a fizetésre köteles a saját nevére (cégére) szóló, akár esetenkénti, akár egy évre érvényes pénzügyigazgatósági engedély felmutatásával igazolja az adómentes behozatalra vagy a mérsékelt adókulcs alkalmazására való igényjogosultságát. A vámhivatal megvizsgálja, hogy az engedély vonatkozik-e a vámkezelésre bejelentett árura s amennyiben az ára vámtarifa száma az engedélyben szerepel, illetőleg az egyes esetekre kiállított engedélyekben feltüntetett áruk minősége és mennyisége egyezik a vámkezelésre bejelentett áruk minőségével és mennyiségével, a vámhivatali vizsgálat eredményében feljegyzi az engedélyt kiállító pénzügyigazgatóság nevét, az engedély számát és érvényességének tartamát, továbbá, hogy az engedély alapján az áru adómentesen vagy mérsékelt adókulcs alkalmazásával kezeltetett s végül, hogy az engedélyt az ügyféltől bevonta-e. Az egyes esetekre szóló engedélyeket az ügyféltől be kell vonni és a vámokmányokhoz kell csatolni, az éves engedélyeket a vámkezelés megtörténte után az ügyfélnek vissza kell adni.
VI. FEJEZET
Hatáskör
27. §A székesfővárosi pénzügyigazgatóság hatásköre
(1) A behozatalkor lerovandó behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó, valamint a kivitelkor esedékes fényűzési forgalmi adó igazgatásával, kezelésével és ellenőrzésével járó teendők egyrészét - országos hatáskörrel - a székesfővárosi pénzügyigazgatóság látja el.
Ezek a teendők a következők:
a) a vámkezeléssel kapcsolatban lerótt behozatali forgalmi adó, vagy behozatali fényűzési forgalmi adó visszatérítése iránti kérelmek elsőfokú elbírálása;
b) a vámhivatalok és vámforgalmi adó kirendeltségek - forgalmi adókezeléseinek egységes irányítása és ellenőrzése;
c) egyes vámhivatalok és vámhivatali kirendeltségek mellett működő vámforgalmi adóhivatali kirendeltségek felállítása;
d) a jelen rendelet 34., 35. és 36. §-aiban szabályozott esetekben az I. foku hatósági jogkör ellátása;
e) a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adóalapok helyes bevallásának a vámadósok üzleti könyveiből és feljegyzéseiből való helyszíni ellenőrzése.
(2) Amennyiben valamely vámhivatalnál vagy vámhivatali kirendeltségnél a vámforgalmi adóhivatali kirendeltség felállítása megtörténik, a vámkezeléssel kapcsolatban lerovandó behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó kivetésével és beszedésével járó teendőket ezen kirendeltség közreműködése mellett végzik a vámhivatalok, illetőleg vámhivatali kirendeltségek.
(3) Amennyiben egyes vámhivataloknál, illetőleg vámhivatali kirendeltségeknél vámforgalmi adóhivatali kirendeltség felállítása nem vállik lehetővé, a székesfővárosi pénzügyigazgatóság az előző bekezdésben megjelölt teendőket a vámhivatalokhoz egyes vámforgalmi adóhivatali tisztviselők időszakonként történő kiküldetése útján látja el.
(4) Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik a belföldi forgalomban fizetendő forgalmi adók középfokú igazgatásával és ellenőrzésével megbízott hatóságoknak azt a jogát, hogy a behozatali forgalmi adó, Illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó lerovását a belföldi forgalomban bárhol és bármikor ellenőrizhessék és az ellenőrzés alkalmával észlelt hiányok megszüntetése és a megállapított adórövidítések büntetése végett a féllel szemben eljárjanak.
28. §
A kézponti Dámigazgatóság hatásköre
(1) A központi vámigazgatóság a behozatali forgalmi adó, illetőleg a behozatali fényűzési forgalmi adó helyesbítése, illetőleg visszatérítése iránt - az e célra kapott ellátmánya terhére - saját hatáskörben intézkedik:
1. amikor a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó a vámösszegnek egy meghatározott százalékában állapíttatott meg és fizettetett be és a vámösszeg vagy annak egy része visszatérítésre kerül, ebben az esetben megfelelő arányban a lerótt behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó szintén visszajár;
2. az 1924. évi XIX. tc. 141. §-ában előirt feltételek fennforgása esetén, ha a már megvámolt egész áruküldeményt vámkülföldre visszaszállítják, kivéve, ha a küldemény fényűzési forgalmi adóköteles árukat is tartalmaz;
3. azokban az esetekben, ha az elvámolás tárgyát képező gép vagy egyéb készülékek vámmentes behozatalát az 1924: XXI. tc. 11. §-ának b) pontja alapján a pénzügyminisztérium utólagosan és a forgalmi adó követelése nélkül engedélyezi;
4. ha az 1924: XIX. tc. 120. §-ában említett tévedés helyesbítéséből keletkezik a vámvisszatérítés (ilyen pl. a göngysúlylevonás, téves beszorzás, vámtétel elnézése, származási bizonylat utólagos bemutatása, áruosztályozás utólag bemutatott okmány alapján), amikor is a behozatali forgalmi adót, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adót csak a visszatérítésre kerülő vám után kell visszafizetni;
5. az 1924: XIX. tc. 110., 111. és 112. §-ai alapján történő vámvisszatérítések eseteiben;
6. a vámjog szabályozásáról szóló 1924: XIX. tc. 146. §-a alapján fellebbvitel folytán történő vámvisszatérítéssel kapcsolatban. Ebben az esetben csak arról van szó, hogy a fellebbezés folytán visszatérített vám után beszedett behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó szintén visszajár;
7. amikor a megvámolt árut a most hivatkozott törvénycikk 88. §-ának második bekezdésében foglaltak alapján utólag vonják be a kikészítési forgalomba. A bevonás alkalmával a megvámoláskor a vámmal együtt befizetett behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó összegével az engedélyes biztosítékát megterheli és így a befizetett behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó teljes összege kerül visszafizetésre;
8. a megvámolt árunak a megadott engedélyjegyes forgalom keretébe a vámjogi törvény végrehajtási utasítás 91. §-a alapján történő utólagos bevonása esetében, amikor is az engedélyjegy alapján járó teljes vámmentesség fennforgásakor a befizetett teljes behozatali forgalmi adó -, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adóösszeg, az engedélyjegy alapján igényelhető kedvezményes vám fennforgása esetén pedig a visszatéritett vám után beszedett behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó térítendő vissza;
9. a 497/a. és b. tarifaszám általános tételével megvámolt és a meghatározott célra történt felhasználás igazolása esetén az 1928. évi 5.220. ME számu rendelet alapján a befizetett vám 90%-ának visszatérítésével kapcsolatban, amely esetben a visszatérített vám összegének megfelelő behozatali forgalmi adó kerül visszatérítésre, végül
10. a véglegesen megvámolt, de a megállapított határidőn belül külföldre igazoltan kiszállított külső burkolatok után az 1924: XIX. tc 117. §-a alapján történő vámvisszatérítésekkel kapcsolatban.
(2) Az utalványrendelet másolatát a székes fővárosi pénzügyigazgatóságnak nem kell megküldeni. A vámigazgatóság mellé rendelt számvevőség az előlegek elszámolására vonatkozó számadását a székesfővárosi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek negyedévenként megküldi.
29. §
A vámhivatal hatásköre
A vámhivatalok a vámforgalmi adóhivatali kirendeltség vagy a kirendelt vámforgalmi adóhivatali tiszt közreműködésével, ezek hiányában a saját hatáskörben kivetett és a vámkezelés alkalmával fizetendő behozatali forgalmi adót, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adót bevételezik és bevételi lajstromaiknak e célra nyitott rovatában könyvelik el. A bevételezett pénz kezelésére ós annak a székesfővárosi pénzügy igazgatóság 101102. számú forgalmi adó bevételi számlára való befizetésére a vámhivatalok részére mindenkor érvényes pénzkezelési jogszabályok az irányadók.
30. §
A behozatalkor fizetendő forgalmi adók elszámolása
A vámkezeléssel kapcsolatban beszedett behozatali forgalmi adót, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adót a vámhivatalok a bevételi lajstromokba vételezik be és a befizetésre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően a székesfővárosi pénzügyigazgatóság 101102. számu postatakarékpénztári számlájára fizetik be.
31. §
A behozatalkor fizetendő forgalmi adók könyvelése és számszaki felülvizsgálása
(1) A vámkezeléssel kapcsolatban lerótt behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó bevételi tételek könyvelését a központi vámigazgatóság mellé rendelt számvevőség látja el.
(2) Az adóalap, valamint az alkalmazott adókulcs helyességének felülvizsgálatát, toban beadott okmány-behasonlításokat és záraban beadott okmány behasonlításokat és záradékolásokat a székesfővárosi pénzügyigazgatóság által az előbb említett számvevőséghez kiküldött tisztviselők látják el.
VII. FEJEZET
Jogorvoslatok
32. §Közigazgatási bírósági panasz
(1) A székesfővárosi pénzügyigazgatóságnak és a központi vámigazgatóságnak a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó helyessége és jogossága, valamint a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó visszatérítése tárgyában hozott határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.
(2) A panaszokra az 1896: XXVI. tc. rendelkezései az irányadók.
(3) A panasznak halasztó hatálya nincs.
33. §
Fellebbezés a pénzügyminiszterhez
(1) A pénzügyigazgatóságnak olyan határozatai ellen, amelyek ellen közigazgatási bírósághoz panasznak helye nincs, a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
(2) A pénzügyigazgatóságnak a kiviteli adómegtérités tárgyában hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye.
(3) A fellebbezést a megtámadott határozat kézbesítését követő naptól számított 15 napon belül kell beadni.
(4) Az igazolásra nézve a közadók kezelésére vonatkozó hivatalos összeállítás rendelkezései irányadók.
VIII. FEJEZET
Büntető rendelkezések
34. §Adócsalás
(1) Adócsalást követ el az, aki abból a célból hogy valaki a jelen rendelet alapján járó behozatali forgalmi adó vagy behozatali fényűzési forgalmi adó alól egészen vagy részben mentesüljön, a rendelet egyes rendelkezései által tiltott oly cselekményt követ el szándékosan, amely a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó megröviditésére alkalmas. Adócsalást követ el továbbá az, aki a jelen rendelet egyes rendelkezéseibe ütköző tiltott cselekményt szándékosan abból a célból követ el, hogy jogtalan vagy a törvényes mértéket meghaladó összegű kiviteli adómegtéritést vegyen igénybe.
(2) Ilyen tiltott cselekményt követ el az:
1. aki üzleti könyveibe vagy feljegyzéseibe tudva valótlan adatokat vezet be vagy azokból fizetéseket szándékosan kihagy és ezáltal az adót megrövidíti;
2. aki beadványában - ideértve a jogorvoslatokat is - vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó, illetőleg a visszatérítendő összeg helyes megállapítására alkalmas, ismert ténykörülményt szándékosan elhallgat;
3. aki az előirt üzleti könyveket vagy feljegyzéseket nem vezeti;
4. aki a hatóságnak megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy kiviteli forgalmi adómegtéritést vesz igénybe.
(3) Adócsalás miatt az 1920: XXXII. tc alapján kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet.
(4) Ha az adócsalást az elítélt, mint alkalmazott követte el és az adócsalás miatt mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést tőle behajtani nem lehet, a megállapított összeget a szolgálatadótól kell behajtani. Ha a pénzbüntetést egészben vagy részben egyáltalán nem lehet behajtani, azt az elítélt ellen szabadságvesztés büntetésre kell átváltoztatni.
(5) Ha valaki szándékosan jogtalan vagy törvényes mértéket meghaladó összegű kiviteli adómegtéritést vesz igénybe, a jelen § alapján kiszabható pénzbüntetésen, illetőleg a 35. § (1) és (2) bekezdései alapján kiszabható pénzbírságon felül az adómegtéritésre való további igényét is elveszti.
35. §
Szabálytalanságok büntetése
(1) Ha a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálytalanság miatt 50000 Ft-ig terjedő pénzbirsággal büntethető az, aki a vonatkozó törvényes rendelkezésekben megszabott kötelezettségét oly módon szegi meg, hogy az a behozatali forgalmi adó, illetőleg behozatali fényűzési forgalmi adó megrövidítésére alkalmas.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbírság 50.000 Ft-on felül a megrövidítés veszélyének kitett forgalmi adó egyszeres összegéig is növelhető, ha a megrövidítés veszélyének kitett forgalmi adó összege az 50.000 Ft-ot meghaladja.
(3) A szabadságvesztésre ét nem változtatható pénzbírságot elsőfokon a székesfővárosi pénzügyigazgatóság szabja ki. A pénzügyigazgatóság elsőfokú határozata ellen a pénzügyminiszterhez, a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt egyfokú fellebbezésnek van helye.
(4) Adórövidítéssel kapcsolatos súlyosabb beszámítás alá eső szabálytalanságok esetén a pénzügyigazgatóság elrendelheti a pénzbirságot megállapító határozatának egy vagy több napilapban való közlését az adózó költségén. A pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása után elrendelheti a pénzügyigazgatóság az adózó vállalatának meghatározott időtartamu vagy állandó ellenőrzését az adózó költségére, javasolhatja továbbá a pénzügyigazgatóság az illetékes hatóságoknál az adózónak bizonyos áruk előállításától vagy forgalombahozatalától való meghatározott időtartamú vagy végleges eltiltását, az adózó iparengedélyének meghatározott időtartamú vagy végleges megvonását, foglalkozásának megbatározott időtartamú vagy végleges betiltását, az adózó üzleti (üzemi) helyiségének igénybevételét, végül az adózónak közigazgatási elkülönítő őrizet alá vételét (internálását);
36. §
Rendbírság
(1) Azok a hatósági közegek, akik a forgalmi adókra vonatkozó törvényes rendelkezésekben az adó beszedése, biztosítása céljából rájuk rótt kötelezettségeiket mulasztás vagy cselekmény által megsértik, - amennyiben ténykedésükkel ennek a fejezetnek rendelkezései szerint vagy a fegyelmi jogszabályok alapján súlyosabb büntetés alá nem esnek, - 200 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendők.
(2) A rendbírságot elsőfokon a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg. Határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni, aki végérvényesen határoz.
IX. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
37. §Jogszabályok hatálytalanítása
A jelen rendelet hatálybalépésével a 900/1946., a 3300/1946. és a 3840/1946. PM rendeletek, valamint az ezzel a rendelettel ellenkező minden más rendelkezés hatályát veszti.
A jelen rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti minden olyan engedély is, amellyel a Magyar Pénzügyminisztérium, vagy esetleg más hatóság egyes importőröknek alacsonyabb behozatali adókulccsal való, illetőleg forgalmi adómentes vámkezelésre adott engedélyt.
38. §
A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
Budapest, 1947. évi január hó 4-én,
Dr. Rácz Jenő s. k.,
pénzügyminiszter
MELLÉKLET A PÉNZÜGYMINISZTER 200/1947. PM RENDELETÉHEZ