adozona.hu
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Az Áfa-tv.-ben megjelölt szabvány szerinti bizonylatok [számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban: számla), nyugta] akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a (2...
24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatok
1. §(1) Az Áfa-tv.-ben megjelölt szabvány szerinti bizonylatok [számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban: számla), nyugta] akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a (2) bekezdés szerinti részletességű számlával rendelkezik és a bizonylatot kibocsátó a (4) bekezdés szerinti szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra - az (5) bekezdés és a 10. § (3) bekezdés szerinti bizonylatok kivételével - csak a nyomtatott sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.
(2) A nyomtatványt értékesítő forgalmazó az értékesítésről kiállított számlán köteles feltüntetni
a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,
b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
d) a vevő adóigazgatási azonosítószámát.
(3) A nyomtatványt forgalmazó köteles e tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni, az általa értékesített nyomtatványt a kibocsátott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani, és az adóhatóság részére vevőnkénti összesítésben a (2) bekezdés szerint adatot szolgáltatni. Ez a kötelezettség az alforgalmazóra is kiterjed.
(4) A bizonylatot kibocsátónak az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonnia. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek fajtánként külön-külön tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a nyomtatvány jele és számjele,
b) a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte,
c) a tömbök sorszáma (tól-ig),
d) a használatbavétel kelte,
e) a kiselejtezés kelte.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt bizonylatokon kívül más módon előállított bizonylatok a következők lehelnek:
a) nyomdai úton előállított számla, nyugta (jegy, blokk stb.), amennyiben a kibocsátó gondoskodik a kibocsátás és elszámolás során a (4) bekezdésben foglaltak szerint a szigorú számadásról és - a készpénzzel azonos elszámolás alá tartozó, meghatározott értékű bizonylatok kivételével - a másolattal vagy tőpéldánnyal történő hiánytalan elszámolásról;
b) számítógéppel előállított számla, amelynek szigorú számadás alá vonása a (4) bekezdés szerint megvalósul oly módon, hogy a gépi program kihagyás vagy ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított;
c) a pénztárgép, taxaméter által kibocsátott nyugta, számla a 2. §-ban foglalt követelmények teljesülése esetén.
Pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni követelmények
2. §(1) Az Áfa-tv.-ben előírt, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására az a pénztárgép, illetve taxaméter felel meg, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) elnöke e rendelet szerint engedélyezett, és az arra jogosított szerviz üzembe helyezett. Az engedély tartalmazza a forgalmazó nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeit.
(2) A pénztárgép, illetve taxaméter típusát az APEH elnöke akkor hagyja jóvá, ha
a) készpénzbevétel kimutatására (rögzítésére) alkalmas;
b) azzal nyugta kibocsátható;
c) alkalmas az üzembehelyezéskori lezárására (plombálására),
d) az értékesítések (díjak) összegét göngyölíti;
e) a készülék negatív végösszeget tartalmazó nyugta kibocsátására nem alkalmas;
f) napi (időszaki) forgalmi jelentést (zárást) készít, amelyet kinyomtat;
g) a napi értékesítések (díjak) végösszegét az adómemóriában a hozzáférhetetlenség biztosításával, módosítási és törlési lehetőség kizárásával tárolja. Az adómemóriának az adatokat tápfeszültség-kiesés esetén is tárolnia kell;
h) az adómemóriától történő megszakítás, az adómemória belelte vagy illetéktelen beavatkozás esetén nem működik (automatikusan leáll).
(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről;
b) számítógépes rendszerű, pénztárgép funkcióval ellátott berendezések pénztárgép programja a többi programtól elkülönüljön.
(4) A pénztárgép típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet e típusra vonatkozó érvényes minősítő iratával vagy tanúsítványával.
(5) A taxaméter jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) legalább nyolc tarifa (ezen belül alapdíj, útdíj, várakozási díj) egyidejű tárolására legyen alkalmas;
b) a nyugtakiíratás megtörténtéig a szabad jelzés nem gyulladhat ki;
c) amennyiben a taxaméter több általános forgalmiadó-adóalany (a továbbiakban: adóalany) részére (közös személygépkocsival való taxiszolgáltatás mérésére) készült, akkor az adómemóriában tárolt adatok adóalanyonként elkülönüljenek;
d) az adómemóriába a napi forgalom záráskényszerrel rögzítődjön (a nap 24. órájában vagy az első bekapcsoláskor).
(6) A taxaméter típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen az Országos Mérésügyi Hivatal érvényes hitelesítési engedélyével.
(7) A pénztárgép, taxaméter típusjóváhagyásának egyéb feltételeit, részletes technikai követelményeket, nyilvántartási és adatközlési kötelezettségeket az APEH elnöke közleményben írja elő.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az APEH az engedély megadását nem tagadhatja meg.
(9) A típusengedélyt meg kell adni annak a kérelmezőnek is, amely (aki) a pénztárgépet kizárólag saját használatra kívánja importálni vagy előállítani, ha az mindenben megfelel az e rendeletben és az APEH közleményben előírt követelményeknek.
Pénztárgép, illetve taxaméter kötelező használata
3. §Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik
a) 1996. január 1-jétől e rendelet mellékletének f)-j) pontja,
b) 1996. július 1-jétől e rendelet mellékletének k) pontja,
c) 1997. január 1-jétől e rendelet mellékletének l) pontja szerinti adóalanyok, illetve üzletek.
Pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása
4. §(1) A pénztárgép, taxaméter beszerelését, programozását, javítását, szervizelését, plombálását csak a forgalmazó által biztosított, és az APEH által engedélyezett szerviz végezheti.
(2) A forgalmazó köteles a pénztárgép, illetve a taxaméter adómemóriájába az APEH által megadott azonosító jelet és számot, valamint sorszámot bevinni és rögzíteni.
(3) A szerviz az adómemória indítása, a pénztárgép, illetve taxaméter (be)szerelése, programozása, szervizelése, javítása után köteles az APEH által előírt helyeken a plombálást elvégezni a számára engedélyezett plombanyomóval.
(4) A forgalmazó köteles a pénztárgép, taxaméter értékesítésekor a használó, illetve a szerviz rendelkezésére bocsátani pénztárgép, illetve taxaméter naplót, valamint adatlapokat a kitöltési előírásokkal együtt. A nyomtatványok mintáját az APEH közleménye, valamint az engedély melléklete tartalmazza.
(5) Az üzembe helyezésről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, és azt tizenöt napon belül a kitöltési előírás szerinti szerveknek megküldeni. Taxaméter esetében az adatközlő lapot az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítő megbízottja is aláírja.
(6) A szerviznek a beszereléssel, üzembe helyezéssel, javítással kapcsolatos adatokat a használó birtokában lévő pénztárgép, illetve taxaméter naplóba be kell vezetnie, aláírással ellátva. Javítás, szervizelés, illetve programozás esetén fel kell tüntetni a beavatkozás előtti és utáni állapotot is. A szerviz által beírt adatokat az üzemeltetőnek aláírásával kell elismernie.
(7) A pénztárgépek, taxaméterek beszerelésére, javítására feljogosított szervizeket az APEH a forgalmazók bejelentése alapján jóváhagyja, nyilvántartja és számukra az általuk használandó plombajelet meghatározza.
5. §
(1) Ha a javítás azonnal nem végezhető el, és a szerviz cserepénztárgépet (taxamétert) biztosít, akkor annak adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a naplóban fel kell tüntetnie. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a naplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
(2) Ha a pénztárgép, illetve a taxaméter nem javítható, akkor erről a szerviznek jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH megyei (fővárosi) igazgatóságának. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az adómemória kiolvasott adatait vagy annak kiolvashatatlanságát.
(3) Ha az adómemória megtelik, akkor a kicserélés során a szerviznek ugyancsak jegyzőkönyvet kell felvennie a betelt memória adatainak feltüntetésével, és a jegyzőkönyvet tizenöt napon belül az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságának meg kell küldeni.
(4) A használó köteles a betelt vagy egyéb okból használaton kívül helyezett adómemóriát és a vonatkozó jegyzőkönyv másolatát öt évig megőrizni.
(5) A pénztárgép, illetve taxaméter működésképtelensége és javíthatatlansága vagy megsemmisülése esetén az előzőek figyelembevétele mellett, a felvett jegyzőkönyv alapján a selejtezés a vonatkozó jogszabályi előírások (számviteli törvény, magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény) szerint végezhető. Eltulajdonítás esetén a rendőrhatóság igazolása alapján kell a selejtezést elvégezni. Taxaméter esetében az eltulajdonítást azonnal közölni kell az illetékes megyei (fővárosi) Közlekedési Felügyelettel is.
(6) A pénztárgép meghibásodása vagy áramszünet esetén a nyugtaadási kötelezettséget kézi úton előállított nyugtával kell teljesíteni. Ha a használó kötelezett pénztárgép, illetve taxaméter alkalmazására, a meghibásodást haladéktalanul az illetékes szerviznek be kell jelentenie, és kérni a javítást. Ennek hiányában az értékesítési tevékenység nem folytatható. Taxaméter meghibásodása esetén a megkezdett fuvaron kívül további fuvar nem teljesíthető.
(7) Ha a szerviz javítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét - az ellenőrzés tapasztalata vagy a forgalmazó, illetve a használó jelzése alapján - nem megfelelően teljesíti, akkor az APEH elnöke a szervizelési jogot megvonhatja.
A pénztárgép, taxaméter használatában bekövetkező változások
6. §(1) A pénztárgép, illetve taxaméter értékesítése, átadása, bérbeadása vagy a vállalkozó tevékenységének megszüntetése esetében a használó köteles előzőleg a szervizt értesíteni. A szerviz köteles az adómemória tartalmát kiíratni, és annak adatát az esemény megjelölésével a pénztárgép, illetve taxaméter naplóba bevezetni, továbbá a használatban bekövetkezett változásról az előírt adatközlő lapot kiállítani, és a kitöltési előírás szerinti szervezeteknek megküldeni.
(2) A pénztárgép, illetve taxaméter naplót a használó köteles a készülékkel együtt az új használónak átadni. A naplóba az átadás-átvétel tényét is rögzíteni kell.
(3) Az új használónál történő üzembe helyezésről nem kell külön adatközlő lapot kiállítani, ha az az eladással egyidőben történik. Ebben az esetben a változásról készült adatközlő lapot az átadónak és átvevőnek is alá kell írnia.
A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő egyéb előírások
7. §(1) A pénztárgép naplót a használó köteles az üzemelési helyen tartani. A taxaméter naplót és az üzembe helyezésről készült adatlapot, amely az érvényes hitelesítést is igazolja, a taxiszolgáltatást végző az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani.
(2) A pénztárgépben a számlával bizonylatolt bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla saját példányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számlát is tud adni, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
(3) Ha a taxiszolgáltatásról az utas számlál kér, akkor a taxaméter által kibocsátott nyugtát a taxiszolgáltatási végző által kiállított, egyszerűsített számla saját példányához kell csatolni. Ha a taxaméter olyan nyugta adására alkalmas, amelyen a fuvar befejezésekor taxiszolgáltatást igénybe vevő neve és címe kézzel kitölthető, továbbá taxaméterrel kinyomtatásra kerül a kibocsátó címe, a szolgáltatás megnevezése és statisztikai besorolása, az Áfa-tv. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékérték, akkor az így kiegészített nyugta számlaként elfogadható. Ennek további feltétele, hogy a taxiszolgáltatást végző vállalkozó a kibocsátott számlákat dátum, sorszám, név, cím és összeg feltüntetése mellett nyilvántartásba vegye.
(4) A pénztárgép ellenőrző szalagjait időrendi sorrendben az elévülési időn belül úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a napi forgalmi jelentésre is vonatkozik, pénztárgép és taxaméter esetében egyaránt.
(5) A pénztárgépbe a javítást követően a kézi nyugtaadás melletti, vagy a cserepénztárgépen elért bevételt is be kell ütni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
Egyes eljárási szabályok
8. §(1) Az e rendeletben számára meghatározott hatósági feladatokat az APEH az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el.
(2) A Bizottság az APEH döntéselőkészítő és javaslattevő testülete.
(3) A Bizottság e jogkörében véleményezi és döntésre előkészíti az APEH-hez benyújtott kérelmeket a pénztárgépek, illetve taxaméterek típusjóváhagyására.
(4) A Bizottság közreműködik a típusjóváhagyással forgalmazott gépek ellenőrzésében.
9. §
(1) A Bizottságba az alábbi szervek delegálnak tagot:
Pénzügyminisztérium,
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium,
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
APEH,
Országos Mérésügyi Hivatal,
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet,
Közlekedési Főfelügyelet,
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség,
Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége,
Taxis Kamara,
Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége,
Ipartestületek Országos Szövetsége,
Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége,
Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége,
Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete,
Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége,
Magyar Iparszövetség.
(2) A Bizottságba a Pénzügyminisztérium és az APEH két-két tagot, a többi szervezet egy-egy tagot delegálhat.
(3) Az APEH a delegált tagokon kívül további szakértőket is igénybe vehet a Bizottság munkájában való közreműködésre.
(4) A Bizottság elnöke a Pénzügyminisztérium egyik képviselője, titkára az APEH egyik képviselője.
(5) A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és az APEH elnöke hagyja jóvá. Az ügyrendet, a Bizottság tagjainak névsorát és az APEH e rendelet alapján hozott döntéseit az Adó- és Ellenőrzési Értesítőben közzé kell tenni.
Átmeneti rendelkezések
10. §(1) Az 1990. január 1-jétől az adóalanynál már használatban lévő, e rendelet előírásaitól eltérő, alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgépek 1996. március 31-ig tovább üzemeltethetők azokban a központi elszámolás alá vont bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, amelyek önálló adóalanyisággal nem rendelkeznek, az üzletet készpénzzel vagy áruval központilag számoltatják el, és az elszámolás bizonylatait a számviteli előírások szerint kezelik és megőrzik.
(2) A melléklet f)-j) pontjaiban felsorolt üzletkörök esetében az adóalany a pénztárgép leszállításáig, de legkésőbb 1996. március 31-ig kézi nyugtaadást alkalmazhat, amennyiben a pénztárgépet - a forgalmazó által igazoltan - 1996. január 1-je előtt megrendelte, de az nem került leszállításra.
(3) Az adóalany által az e rendelet hatálybalépését megelőzően vásárolt, nyomtatott sorszámozást nem tartalmazó bizonylatok 1996. március 31-ig tovább használhatók, ha azokat az adóalany előre besorszámozta, és az 1. § (4) bekezdése szerint nyilvántartásba vette.
Záró rendelkezések
11. §(1) E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az 1. § (3) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A kötelezettség első ízben 1996. II. negyedévéről, 1996. július 20-án esedékes.
(3) A korábbi forgalmazási engedélyek változatlanul érvényesek mindaddig, amíg a forgalmazó a készülék típusának, működtető programjának változtatását nem kéri, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartása miatt az APEH elnöke az engedélyt vissza nem vonja.
(4) Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet, továbbá az azt módosító 27/1993. (IX. 27.) PM rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
Dr. Bokros Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez
Nyugtaadási kötelezettségüknek csak pénztárgéppel vagy taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyuk, illetve üzletek
a) A személy taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok.b) Az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet (a továbbiakban: KeM rendelet) 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből a 4. Iparcikk-kereskedelem üzletkörébe sorolt valamennyi üzlet.
c) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletekből a 3. Italüzletek körébe sorolt valamennyi üzlet.
d) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből az 1. Élelmiszer kiskereskedelem üzletkörbe sorolt valamennyi üzlet.
e) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletekből az 1. Melegkonyhás vendéglátóipari üzletkörbe és az 5. Egyéb vendéglátóipari üzletek körébe sorolt valamennyi üzlet.
f) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet, a 72. Üzemanyagtöltő-állomás üzletkörbe besorolt üzletek kivételével.
g) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletből a 2. Cukrászda üzletkörbe tartozó valamennyi üzlet.
h) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt IV. Szolgáltatás üzletkörből az 1. Szolgáltató iroda és 2. Információs iroda üzletkörbe tartozó valamennyi üzlet.
i) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt V. Kereskedelmi szálláshelyek (ide nem értve a fizetővendéglátóhelyet) üzletekből az I. Szálloda üzletkörbe tartozó valamennyi üzlet.
j) A gyógyszertárak.
k) A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelemből, a 72. Üzemanyagtöltő-állomás üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet.
l) A KeM rendelet 1. számú mellékletében szereplő valamennyi üzlet, a IV. Szolgáltatás üzletkörből a 3. Egyéb hálózati egységek üzletkörbe sorolt üzletek kivételével.
Az a)-l) pontokban megjelölt üzletkörök esetében nem kell pénztárgépet alkalmazni a következő esetekben:
- automatáknál (ahol nincs kezelőszemélyzet),
- azokban az üzletekben, ahol a nyugtaadás alól - az Áfa-tv. értelmében - az adóhivatal felmentést adott.
Lábjegyzet
A kötelezettséget a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett, többször módosított 6/1993. (II. 9.) PM rendelet állapította meg, 1994. január 1-jétől.
A kötelezettséget a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett, többször módosított 6/1993. (II. 9.) PM rendelet állapította meg, 1994. január 1-jétől.
A kötelezettséget a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett, többször módosított 6/1993. (II. 9.) PM rendelet állapította meg, 1994. január 1-jétől.
A kötelezettséget a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett, többször módosított 6/1993. (II. 9.) PM rendelet állapította meg, 1994. július 1-jétől.
A kötelezettséget a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett, többször módosított 6/1993. (II. 9.) PM rendelet állapította meg, 1994. július 1-jétől.
