adozona.hu
1341/B/1996. AB határozat
1341/B/1996. AB határozat
jogszabály, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a jövedéki termékek termelésénél, raktározásánál, mérésénél, szállításánál elszámolható veszteségről és többletről szóló 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet 9. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
2. Az Alkotmá...
1341/B/1996. AB határozat
jogszabály, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a jövedéki termékek termelésénél, raktározásánál, mérésénél, szállításánál elszámolható veszteségről és többletről szóló 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet 9. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.2. Az Alkotmánybíróság a kőolajtermékek mennyiségének szabványszerű meghatározásáról szóló, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 13. 957/1995. VPOP. II. szám alatt kiadott tájékoztatója alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a Vám- és Pénzügyőrség eljárásának felülvizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
4. Az Alkotmánybíróság a Pénzügyminisztériumnak a jövedéki termékek termelésénél, raktározásánál, mérésénél, szállításánál elszámolható veszteségről és többletről szóló 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet 9. § (3) bekezdése módosítására való kötelezésre irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó által üzemeltett üzemanyagtöltő állomáson a vámhivatal több ízben ellenőrzést tartott, és különböző mértékű üzemanyag többletet állapított meg, ezért jövedéki bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót. A vámhivatal határozata ellen az indítványozó fellebbezést nyújtott be, majd a városi bíróságnál keresetett terjesztett elő. A bíróság a kereseti kérelemnek első fokon nem adott helyt. A másodfokú bírósági eljárás folyamatban léte alatt fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérve.Az indítványozó megsemmisíteni kérte a jövedéki termékek termelésénél, raktározásánál, mérésénél, szállításánál elszámolható veszteségről és többletről szóló 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (3) bekezdését, mivel az sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményét. Az indítványozó álláspontja szerint a jogbizonytalanságot az idézi elő, hogy a jogalkotó határt szab az elszámolható üzemanyag-többlet mértékének, s ezzel mintegy vélelmezi, hogy az általa alkalmazott számítással meghatározott többletnél nagyobb többlet a jogszerűség követelményeinek betartása esetén sem fordulhat elő. Az indítványozó véleménye szerint viszont a hőmérséklet ingadozása az R1. által elfogadhatónak ítélt mennyiségnél nagyobb többletet is előidézhet az üzemanyagtöltő állomáson. Az indítványozó álláspontja szerint a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, hanem azt is, hogy ezek a normák hűen tükrözzék a más tudományágak által feltárt fizikai törvényszerűségeket. Az indítványozó utalt arra a fizikai törvényszerűségre, amely szerint az anyagok térfogata a hőmérséklet változásától függően változik. Térfogatnövekedés hatására az üzemanyagtartályban többlet, térfogatcsökkenés hatására pedig hiány lép fel. Véleménye szerint ezt a fizikai tényt hagyja figyelmen kívül, illetve a tágulás mértékét határozza meg helytelenül a kifogásolt R1. Az indítványozó kifejti, hogy "a jogbiztonság követelményébe ütközik ugyanakkor az is, hogy olyan jelenségért bírságolnak, ami a vállalkozó tevékenységétől független okfolyamat következménye''.
Az indítványozó továbbá utalt arra, hogy a bírságolás és az ellenőrzés közvetetten sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdésébe foglalt jóhírnévhez, pontosabban az üzleti jó-hírnévhez való jogot. Indítványában kifejti, hogy egy kisebb közösségben gyorsan híre megy a bírságolás tényének, aminek az lesz a következménye, hogy a vásárló egy másik benzinkutat fog legközelebb választani.
Az indítványozó továbbá hivatkozik arra is, hogy az R1. "ellentétes a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 6. § rendelkezéseivel, ami azt jelenti, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésének a jogszabályi hierarchiáról szóló szabálya is csorbát szenved". Álláspontja szerint az R1. 9. § (3) bekezdésében meghatározott 0, 5%-os mérték helyett 1% minimális mérési bizonytlansági tényezőt kellene figyelembe venni az ellenőrzések során, ellenkező esetben "a mérést csak akkor tudja a vámhivatal a rendeletnek megfelelően lefolytatni, ha a mérésügyről szóló jogszabálynak a mérés lefolytatásával kapcsolatos előírásait figyelmen kívül hagyja".
Az indítványozó kiegészítve indítványát felülvizsgálni kéri a Vám- és Pénzügyőrség alkotmánysértő, diszkriminatív eljárását és az ennek alapjául szolgáló a kőolajtermékek mennyiségének szabványszerű meghatározásáról szóló, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 13. 957/1995. VPOP. II. számú tájékoztatóját (a továbbiakban: Tájékoztató), mint az állami irányítás egyéb jogi eszközét. Az indítványozó álláspontja szerint a Tájékoztató a vállalkozók gazdasági tevékenységére hatást gyakorolva hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az üzemanyag kiskereskedőkkel szemben, sértve ezzel az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében megfogalmazott vállalkozás- és verseny szabadságát.
Az indítványban szereplő további kérelem, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a pénzügyminisztert az R1. támadott rendelkezésének a módosítására.
Az Alkotmánybíróság beszerezte a pénzügyminiszter és a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka véleményét.
Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az R1. -et a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 9. § (2) bekezdése - 1998. január 1-jei hatállyal - hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót arra, hogy nyilatkozzék, fenntartja-e az indítványát az új szabályozással kapcsolatban is. Az indítványozó a felhívásra nem válaszolt.
II.
Az Alkotmány indítvány által érintett rendelkezései:"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "
"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. "
"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. "
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. "
Az R1. támadott rendelkezése:
"9. § (3) A kőolaj feldolgozási termékek tényleges eltérésénél 0, 5% elszámolható többletet elszámolható eltérésnek kell tekinteni. "
Az R2. rendelkezése:
"8. § (1) A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő (a továbbiakban: üzemanyag-kereskedő) telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységét az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0, 5%-a minősül. "
"9. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995. (VII. 12.) PM rendelet, valamint az azt módosító 30/1995. (XII. 28.) PM rendelet és a 19/1997. (V. 30.) PM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseiket azonban az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyekben a kávé, illetve a jövedéki termékek esetében továbbra is alkalmazni kell, feltéve, hogy rendelkezéseik kedvezőbb elbírálást eredményeznek. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az R1. -et a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 9. § (2) bekezdése - 1998. január 1-jei hatállyal -hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzék, fenntartja-e az indítványát az új szabályozással kapcsolatban is. Az indítványozó a felhívásra nem válaszolt.
Az Alkotmánybíróság - főszabályként - csak hatályban lévő jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján bírói kezdeményezés, vagy a törvény 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz tárgyában folyik az eljárás. A jelen esetben előterjesztett indítvány nem tartozik ezek körébe.
A régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében az Alkotmánybíróság akkor folytatja le az utólagos normakont-rollra irányuló vizsgálatát, ha az tartalmilag, alkotmányossági szempontból a korábbival azonos (1066/B/1995. AB végzés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH2001, 1605, 1606.) . Jelen esetben nem áll fenn tartalmi azonosság. Az üzemanyag-többlet elszámolható mennyiségét az R1. 9. § (3) bekezdése a nyilvántartás szerinti és a tényleges készlet ellenőrzéskor fennálló különbözet 0, 5%-ában határozta meg. Az R2. az elszámolható többlettel kapcsolatban az R1-től eltérő szabályozást tartalmaz. Az R2. 8. § (1) bekezdése alapján a jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységét az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0, 5%-a minősül. Megállapítható, hogy a szabályozás tartalma a vitatott rendelkezéshez képest jelentősen megváltozott, s a változás az indítványozó által eredetileg felvetett alkotmányossági problémát már nem tartalmazza. Mivel az indítvány tárgytalanná vált, az Alkotmánybíróság az R1. 9. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
2. Az indítványozó továbbá kérte a Tájékoztató, mint az állami irányítás egyéb jogi eszközének felülvizsgálatát. Álláspontja szerint a Tájékoztató a vállalkozók gazdasági tevékenységére hatást gyakorolva hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az üzemanyag kiskereskedőkkel szemben, sértve ezzel az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében megfogalmazott vállalkozás- és verseny szabadságát.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) III. fejezete tartalmazza az állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozó rendelkezéseket. A Jat. 55. § (1) bekezdése szerint az országos hatáskörű szerv vezetője tájékoztatót adhat ki. A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 1. §-a alapján a Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, országos hatáskörrel rendelkező, államigazgatási szerv. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka a kőolajtermékek mennyiségének szabványszerű meghatározásáról 13. 957/1995. VPOP. II. szám alatt tájékoztatót adott ki. A kőolajtermékek mennyiségének MSZ ISO 91-1 szabvány szerinti meghatározására vonatkozó metódust ismerteti a vámkezelést és a jövedéki elszámolást végző vámszervekkel.
Az indítvány benyújtása idején hatályban volt, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993 évi LVIII. törvény 43. §-a alapján a kőolajtermék mennyiségét +15°C hőmérsékletre átszámított térfogatban kellett meghatározni és nyilvántartásba venni. A jelenleg hatályos jövedéki szabályozás hasonló rendelkezést tartalmaz. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. §-a alapján az adózás alól elvont jövedéki termék után jövedéki bírságot kell fizetni, amelynek alapja az ásványolaj literben mért mennyisége, amelyet +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatának átszámítása a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint történik. A Tájékoztató az átszámítás elvégzésének módját ismerteti.
Az Alkotmány "9. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát". A vállalkozás szabadsága és a vállakózáshoz való jog alkotmányos alapjog, amely csak akkor és annyiban korlátozható, amennyiben a korlátozásnak alkotmányos indokai vannak. A gazdasági verseny szabadsága a Magyarországon működő piacgazdaság létfontosságú értéke, amelynek a meglétét és működését az állam köteles biztosítani. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az Alkotmány hivatkozott rendelkezése és az indítványozó által támadott Tájékoztató között nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az érdemi összefüggés hiánya az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány elutasítását eredményezi [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 716, 717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524. ], ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmány 9. § (2) bekezdésbe ütközés miatti alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
3. Az indítványozó a Vám- és Pénzügyőrség alkotmánysértő, diszkriminatív eljárásának felülvizsgálatát is kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a) -h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe államigazgatási szervek eljárásának a felülvizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, országos hatáskörrel rendelkező, államigazgatási szerv, így eljárásának alkotmányossági vizsgálatára vonatkozóan az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság tehát a Vám- és Pénzügyőrség eljárásának felülvizsgálatára irányuló eljárást - figyelemmel az Ügyrend 29. § b) pontjára - visszautasította.
4. Az indítványozó indítványában azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a pénzügyminisztert az elszámolható üzemanyag-többletre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítására. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)-h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe, hogy a jogalkotó szervet a támadott rendelkezés módosítására kötelezze, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasította.
Budapest, 2007. július 4.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró