adozona.hu
833/B/2005. AB határozat
833/B/2005. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítés...
833/B/2005. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
1. Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint e rendelkezés, amely a nyugdíjat és a járadékot, valamint a törvény 1. számú melléklete vagy más törvény előírása alapján adómentes bevételeket nem tekinti adóköteles jövedelemnek, sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert "az emberek között megengedhetetlen megkülönböztetést tesz attól függően, hogy jövedelmük bérből, vagy nyugellátásból ered. " A nyugellátásra jogosultak ugyanis nem vehetik igénybe a különböző adót csökkentő kedvezményeket (így az Szjatv. 38. §-a szerinti lakáscélú, 40. §-ában biztosított személyi és családi 41. §-a szerinti közcélú adományok kedvezményét), és nem rendelkezhetnek adójuk egy-egy százalékáról, holott - az indítványozó véleménye szerint - e személyek csak nettó összeghez jutnak, vagyis ténylegesen a nyugdíjat személyi jövedelemadó terheli.2. A beadvány benyújtását követően, 2007. január 1-jétől az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Szja tvm.) 223. § (6) bekezdése folytán a támadott rendelkezésből hatályát vesztette a "nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot" szövegrész, egyben az Szja tvm. 1. § (3) bekezdése módosította az Szja tv. 3. § 72. pontját, és a nyugdíjat az "adóterhet nem viselő járandóság" körébe vonta. Mivel az Szja tv. 34. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a számított adót csökkenti az adóévi összevont adóalap részét képező, adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegének az adótábla szerint kiszámított adója - és a nyugdíj ez utóbbi járandóság alá tartozik -, annak ellenére, hogy az Szja tv. a nyugdíjat nem tekinti adómentes jövedelemnek, a kizárólag nyugdíjjal rendelkező személynek a nyugdíj után továbbra sem kell adót fizetnie. Az Szja tv. 44. § (4) bekezdése értelmében pedig az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a támadott norma helyébe lépő hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálandó. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 822/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.] Mivel a jelen ügyben támadott jogszabály módosítása nem változtatott az indítványozó által felvetett problémán, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot az elbíráláskor hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezése:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. "
2. Az Szja tv. támadott rendelkezésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:
"7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
a) a nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot, valamint azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény előírása alapján adómentes; "
3. Az Szja tv. -nek az ügy elbírálásakor hatályos rendelkezése:
"3. § 72. Adóterhet nem viselő járandóság: a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék; "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmányíróság a 468/B/2001. AB határozatában az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével összefüggésben már vizsgálta az Szja tv. konkrétan meg nem jelölt rendelkezésének alkotmányosságát annak kapcsán, hogy az indítványozó - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állítva - diszkriminatívnak tartotta a nyugdíjasokkal szemben a nyugdíj adómentességét, mert ennek folytán nem illetik meg őket (befektetési, családtámogatási) adókedvezmények, és nem rendelkezhetnek adójuk egy-egy százalékáról. Az indítványozó ebben az ügyben is azt kifogásolta, hogy a nyugdíjak nem kerülnek bruttósításra és adót nem viselnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította ezen indítványt, és megállapította, hogy az öregségi nyugdíj nettó természetű. "Mindaddig, amíg a nyugdíjat a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni, és a csökkentő tételek együttes összege csak az adó összegéig terjedhet, a nyugdíj adózásnál való figyelembevételének a hatályos Szja tv. -ben szabályozott módja nem hátrányos; a nyugdíjak bruttósítása sem teremthetne kedvezőbb helyzetet. " Ugyancsak nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság az indítványt abban a részében, hogy a nyugdíjjal rendelkező személyek nem gyakorolhatnak rendelkezési jogot a személyi jövedelemadó meghatározott része felett. (ABH 2003, 1376, 1379, 1380.)
2. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. §-ának c) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére)- ezen belül - azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani ("ítélt dolog") .
Az Alkotmánybíróság ezért azt vizsgálta, hogy az indítvány tárgya "ítélt dolog"-nak minősül-e.
Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában azt bírálta el, hogy előállt-e az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütköző, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet azáltal, hogy az Szja tv. nem sorolta a nyugdíjat az adóköteles jövedelmek közé.
Mivel a jelen ügyben az indítványozó a kifogásolt rendelkezés utólagos normakontrollját kérte, továbbá az Szja tv. hatályos szabálya a nyugdíj adómentességét nem tartalmaz-indítvány tárgya nem tekinthető "ítélt dolog"-nak, így azt az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta.
3. A bírói kezdeményezés tartalmilag az idézett döntésben elbírált alkotmányossági problémát veti fel, amikor a korábbi indítványban foglaltakkal lényegében azonos érvek alapján állítja az Szja tv. rendelkezésének alkotmányellenességet. Ezért az Alkotmánybíróság az elbírálásnál értelemszerűen felhasználta azokat az érveket és megállapításokat, amelyek korábbi döntésénél irányadók voltak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 13. § (1) bekezdéséből következően -amely szerint a nyugdíjat a havi átlagkereset a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkentett összegéből kell kiszámítani - a nyugdíj nettó természetű. Mivel nem visel adóterhet, nem vet fel alkotmányossági kérdést, ha az adókedvezmények a nyugdíj után nem vehetők igénybe, illetőleg a nyugellátásra jogosult nem rendelkezhet adója egy százaléka felett. A fenti AB határozat rámutat: "Az Alkotmány 70/A. §-a nem mindenfajta különbségtételt tilt, hanem csak azt, amelyik hátrányos; ilyen helyzet a jelen esetben a kifejtettekre figyelemmel nem állapítható meg. " (ABH 2003, 1376, 1379.)
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés körében kifejtett érvekre figyelemmel elutasította.
Budapest, 2007. június 18.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró