adozona.hu
858/B/2006. AB határozat
858/B/2006. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44. § (2)-(3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 7. §-ával módosított 44. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tö...
858/B/2006. AB határozat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44. § (2)-(3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 7. §-ával módosított 44. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44. §-a 2006. december 31-ig hatályban volt (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szja tv.) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 7. §-ával módosított 44. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kezdeményezte.Véleménye szerint a kifogásolt rendelkezésnek az Szja tv. 42. §-ára, a biztosítási adókedvezményre utaló része a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot sérti. Az Szja tv. 44. § (2) bekezdése ugyanis a kedvezmények érvényesítését korlátozza. A korlátozást a törvény egyrészt az éves összjövedelemtől teszi függővé, másrészt bizonyos adókedvezmények, ezek között a biztosítási kedvezmény együttes összegét is korlátozza. A biztosítási adókedvezményt 2007. január 1-jét követően az a személy veheti igénybe teljes egészében, akinek éves összjövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg (szemben a 2006. december 31-ig hatályban volt 6 000 000 forintos összeghatárral), de az adókedvezmény ilyen esetben is összesen legfeljebb 100 000 forint összegben érvényesíthető, amelybe beleszámítanak az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei, a tandíj kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye továbbá a tevékenységi kedvezmények, ha az adóalany ezek igénybevételére is jogosult. A jogbiztonság az indítványozó szerint azzal sérül, hogy az adókedvezmények igénybevételét a törvényhozó 2005. január 1-jétől folyamatosan korlátozza; a 2007. január 1-jén hatályba lépett, az éves összes jövedelemhez kötődő új, hátrányosabb szabályozás pedig kiterjed az adókedvezmény változatlanságában és tartósságában bízva megkötött, hosszabb tartamú (legalább 10 éves) életbiztosítások alapján a régi szabályok szerint kedvezőbben igénybe vehető adókedvezményre is.
2. Az indítványozó 2006. szeptember 19-én benyújtott indítványában kezdeményezte az Szja tv. indítvány benyújtásakor hatályos 44. § (2) és (3) bekezdésének a 42. §-ra, valamint a 44. § (2) bekezdésében a 6 000 000 forintra utaló szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását is, a jogbiztonság sérelmére hivatkozva.
Az Szja tv. 44. § (2) bekezdését 2007. január 1-jétől módosította a Tv. 7. §-a. A 44. § módosított (2) bekezdése az indítványban felvetett alkotmányjogi kérdés szempontjából azonos szabályozást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság ezért ezt az indítványnak ezt a részét is az Szja tv. 44. §-ának módosított (2) bekezdése alkotmányellenességét állító kérelemként bírálta el.
II.
1. Az Alkotmány érintett szabálya szerint:"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikusjogállam."
2. Az Szja tv. indítvány benyújtásakor hatályos szabályai szerint:
"44. §
(...)
(2) Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, a 36. §, a 36/A. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint - összegben érvényesíthet.
(3) Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, a 36. §, a 39. §, és a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő -összegben érvényesíthet. A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 36. §, 39. §, és a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető."
3. Az Szja tv. indítvány elbírálásakor hatályos, a Tv. 7. §-ával módosított szabályai szerint: "44. § (...)
(2) Amennyiben a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg, a 35. §, a 36. §, a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint -összegben érvényesíthet. Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja, a35. §,a36. §, 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 3 400 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő - összegben érvényesíthet. A 3 900 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 35. §, a 36. §, a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető.
(3) Ha a magánszemély a 39. § alapján adókedvezményt érvényesít és adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, az érvényesíthető kedvezmény az említett §-ban meghatározottak szerint kiszámított összeg. Ha azonban a magánszemély éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, a 39. § alapján érvényesíthető kedvezmény az említett §-ban meghatározottak szerint kiszámított összegnek a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része. A magánszemély a 39. § alapján adókedvezményt nem érvényesíthet, ha adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 500 000 forintot eléri vagy meghaladja."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján azt vizsgálta, hogy az Szja tv. szerinti biztosítási adókedvezmény érvényesítésének korlátozása ellentétes-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "ahogyan az adókedvezmények biztosítása, úgy korlátozása, illetőleg megvonása is a jogalkotó szándékától függő gazdaságpolitikai kérdés, alkotmányossági problémát önmagában nem képez (182/B/1992. AB határozat) . ... Abból eredően, hogy az adókedvezményre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga, az államnak jogában áll a korábban biztosított adókedvezmények mértékét, alkalmazási körét, igénybevételi lehetőségének időtartamát a jövőre nézve korlátozni, sőt e kedvezményeket meg is szüntetni.... Más a helyzet akkor, ha az állam nem pusztán az adóügyi jogszabályban állapít meg valamilyen adókedvezményt, hanem kifejezetten abból a célból bocsát ki egy jogszabályt, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra szóló garanciákat nyújtson." [9/1994. (II. 25.) AB határozat, ABH 1994, 74, 75-76.]
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése, illetve megvonása - a jogalkotói ígérethez jogosan fűződő várakozásból, a tartós adójogviszonyban ily módon értelemszerűen benne rejlő bizalmi elemből következően - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, és az ebből adódó jogbiztonság követelménye alapján általában alkotmányellenes; a határozott időre szóló - egyszer már megszerzett - adókedvezmények általában nem vonhatók meg. [16/1996. (V. 3.) AB határozat, ABH 1996, 61, 69-70.]
Ez a gyakorlat a kifejtettek szerint csupán az adókedvezmények szűk körére érvényesül: az olyan típusú kedvezményekre, amelyeket az állam a kedvezményt nyújtó jogszabályból megismerhetően abból a célból állapít meg kifejezetten, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra, eleve előre meghatározott időtartamra szóló garanciákat nyújtson. Nem érvényesül akkor, amikor példának okáért az Szja tv. meghatározott adóévben szerzett jövedelmekre kiterjedő hatállyal szabályoz adókedvezményt.
Ennek megfelelően nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság azt, hogy egyik adóévről a másikra a tőkeszámlán nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után előírt 0 százalékos adómértéket megváltoztatták (28/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1209, 1214.) és nem találta alkotmányellenesnek azt sem, ahogyan az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba való befizetésnek az összevont adóalap adóját csökkentő százalékos mértékét változtatták meg (1046/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1392, 1395.) .
A biztosítási adókedvezményre vonatkozó korábbi szabályozással kapcsolatban nem merült fel olyan adat, amely szerint az adókedvezményt a törvényhozó az Szja tv.-ben az adóévtől eltérő, előre meghatározott, hosszabb időszakra biztosította volna.
Habár az Szja tv. 7. számú melléklete 5. pontja értelmében az egy meghatározott időpont vagy az életkor elérése összefüggésében a biztosítási adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza, hogy az legkorábban a szerződés megkötésétől számított tíz év múlva esedékes, továbbá az olyan szerződéseknél, amelyeknél az időpont nem dátumszerűen meghatározott, hanem valamely tény bekövetkeztéhez kötődik annak a feltételnek kell szerepelnie a biztosítási szerződésben, hogy a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül, az ígért szolgáltatásra legkorábban a szerződéskötéstől számított tíz év elteltével kerül sor, önmagában ezekből a körülményekből sem lehet arra következtetni, hogy a törvény legalább tíz éves, előre meghatározott időtartamra nyújtott volna biztosítási kedvezményt. Két különálló kérdés az, hogy milyen típusú biztosítási szerződésekre vehető igénybe az adott adóévre kedvezmény, illetve a biztosítási kedvezményt milyen időtartamra, mely adóévekre garantálja a törvényhozó.
A vizsgált szabály változása ezért nem tekintető olyannak, amely már megszerzett, az adóévtől eltérő más időszakra a törvényben biztosított kedvezmény elvonását jelentené.
2. Az Szja tv. 44. § (3) bekezdését 2007. január 1-jétől módosította a Tv. 7. §-a. A 44. § módosított (3) bekezdése nem tartalmaz utalást a 42. §-ra, rendelkezései nem vonatkoznak a biztosítási adókedvezményre.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) . Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges. Mivel jelen ügyben a kérelem az Abtv. 1. § b) pontja szerinti utólagos absztrakt normakontrollra irányult, ezért az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatának 31. § a) pontja alapján (ABH 2003, 2065.) az eljárást megszüntette.
Budapest, 2007. január 22.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
Az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró