adozona.hu
Az Állami Számvevőszék vizsgálatai
Az Állami Számvevőszék vizsgálatai
Összefoglaló a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről (0648)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a stratégiájában célul tűzte ki az állami költségvetés bevételeit realizáló szervezetek, valamint a bevételek beszedésére kialakított rendszerek működtetésének ellenőrzését. Ennek keretében 2005-ben a Vám- és Pénzügyőrég (VP), 2006-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) működésének átfogó ellenőrzését hajtottuk végre. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk 2002 és 2006 között a VP-nek a jövedékiadó-bevételek realizálására, valamint az APEH-ne...
Az Állami Számvevőszék vizsgálatai
Összefoglaló a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről (0648)
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a stratégiájában célul tűzte ki az állami költségvetés bevételeit realizáló szervezetek, valamint a bevételek beszedésére kialakított rendszerek működtetésének ellenőrzését. Ennek keretében 2005-ben a Vám- és Pénzügyőrég (VP), 2006-ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) működésének átfogó ellenőrzését hajtottuk végre. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk 2002 és 2006 között a VP-nek a jövedékiadó-bevételek realizálására, valamint az APEH-nek az áfa-visszaigénylésre, a személyijövedelemadó-bevallásra és -visszaigénylésre, a társasági adó beszedésére kialakított rendszerei működését.Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a pénzügyminiszter felügyeleti jogkörében hozott intézkedései elősegítik-e, illetve a VP biztosítja-e a vámból származó közösségi és hazai költségvetési bevételek minél teljesebb körű realizálását; a VP eljárásrendje és ellenőrzési rendszere alkalmas-e a vámok minél teljesebb körű beszedésére, a vámelkerülések feltárására és megakadályozására, nyilvántartási rendszere biztosítja-e a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek pontos és naprakész elkülönítését.
A lefolytatott számvevőszéki ellenőrzés főbb megállapításai:
A VP kialakította a közösségi és a hazai költségvetési bevételek beszedésének szervezeti és működési feltételeit, ellátja a Vámkódexben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatait, folyamatosan fejleszti a vámeljárásokat támogató informatikai rendszereit. Az EU-csatlakozással összefüggő feladatváltozásaival összhangban alakította ki új szervezeti struktúráját.
A VP Országos Parancsnoksága (VPOP) a vám- és az utólagos ellenőrzési szakterület létszámát célszerűtlenül, a saját létszámát pedig a kormányhatározattal ellentétesen alakította ki. A vizsgált 2004-2005 közötti időszakban a VP vámszakterületének létszáma - a feladatváltozással összhangban - 30%-kal csökkent, miközben a VPOP létszámának VP-n belüli aránya folyamatosan nőtt. A csatlakozást megelőzően a VPOP felmérést készített a várható feladatok által igényelt humánerőforrás-szükségletről és ennek alapján meghatározta a közép- és alsófokú szervek létszámát. A létszámelosztást nem támasztják alá a leterheltséget tükröző fajlagos mutatók. A közép- és alsófokú szervek állományának leterheltségét növeli az átlagosan mintegy 25%-os erőveszteség.
A vámeljárások hatékonysága a vizsgált időszakban javult, amihez hozzájárult a létszámleépítésen túl a vámkezelési helyek számának 40%-os csökkentése, valamint az adóalanyok által kezdeményezett egyszerűsített eljárások számának, illetve vámeljáráson belüli arányának növekedése.
A VP az EU-csatlakozást követően új technológiai rendet vezetett be, amely a vámeljárások hatékonysági és eredményességi követelményeinek csak korlátozott mértékben tesz eleget. A technológiai rendben indokolatlanul magas számban (6 fő) határozta meg a vámeljárások lefolytatásához szükséges technológiai egység létszámát. A gyakorlatban a vámkezelések több mint 90%-át - a szerepkörök összevonásával - 2-3 fő végzi. Nem vizsgálta felül a technológiai rend által meghatározott munkafolyamatok tagoltságát, egymásra épülését és célszerűségét, valamint az egyes szerepkörök feladatmeghatározását.
A VP kialakította a vámeljárások kockázatkezelési rendszerét, megfogalmazta az alkalmazás általános célját. A rendszer azonban nem támogatja a kockázati profilok alapján kiválasztott vámvizsgálatok eredményességének értékeléséhez szükséges statisztikai kimutatások elkészítését és a VP nem is végez ilyen értékeléseket. A vámeljáráshoz kapcsolódó hatósági munka színvonala az előző évihez képest 2004-ben javult, 2005-ben romlott. A másodfokú határozatokból a helybenhagyó döntések aránya a 2003. évi 63%-ról 2004-ben 71%-ra növekedett, majd 2005-ben a 2003. évi szint alá (57%) csökkent. A VP által megnyert perek aránya a 2003. évi 85%-ról 2004-ben 82%-ra, 2005-ben 78%-ra csökkent.
A VP az utólagos ellenőrzési szakterületet 2004. augusztus 1-jével átszervezte a hatékonyság és az eredményesség, valamint a szakterület jelentőségének növelése céljából. Az átszervezés nem volt megalapozott, a vizsgált két évben az utólagos ellenőrzések eredményessége romlott. A VPOP nem mérte fel az illetékességi és hatáskörök átszervezésének kockázatát, és nem határozta meg a megváltozott feladatok ellátásához szükséges humánerőforrás-kapacitás mennyiségi és minőségi összetételét. Feltárt néhány típushiányosságot a hatósági munka terén, de elmaradtak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek javítására irányuló vezetői intézkedések. A szakterület eredményességének csökkenését mutatja, hogy az elsőfokú határozatokban kiszabott fizetési kötelezettségek (vám, jövedéki adó, áfa stb.) összegei 2003-ról 2004-re 23%-kal, 2004-ről 2005-re 51%-kal csökkentek. A határozatok megalapozatlanságát tükrözi, hogy az elsőfokú határozatokban kiszabott kötelezettségeknek 2004-ben 18%-át, 2005-ben 46%-át, az összes fizetési kötelezettségen belül a kiszabott vámnak és vámpótléknak 2004-ben 33%-át, 2005-ben 51%-át törölték.
Az integrált váminformatikai rendszer alapvetően alkalmas a vámeljárások folyamatának támogatására, azonban a vámkezelések adminisztrációs időigénye és a hiányzó rendszerfunkciók korlátozzák a vámeljárások hatékonyságának növelését. A rendszer nem támogatja a vámkódexben, a közösségi tranzitegyezményben és egyéb jogszabályokban meghatározott határidők automatikus figyelését. A közösségi árutovábbítási eljárásoknál automatikus határidő-figyelés hiányában fennáll annak a veszélye, hogy késik, vagy elmarad a vámkiszabás, ami megnöveli a vám beszedésének kockázatát.
A VP kialakította a vámszakterület folyamatba épített ellenőrzési rendszereit és azokat a gyakorlatban működteti. A váminformatikai rendszer nem kényszeríti ki a technológiai rend betartását, így a rendszerben tárolt adatok nem teszik lehetővé azok utólagos ellenőrzését. A VP a szervezeti struktúrával összhangban háromszintű vezetői ellenőrzési rendszert alakított ki, ezeket azonban a gyakorlatban jelentős hiányosságok mellett működteti: nem értékeli a szakterületek eredményességét, nem tárja fel a működés rendszerbeli hiányosságait, illetve az eredményesség javításának korlátait, így nem teszi meg a szükséges intézkedéseket azok megszüntetésére. Nem készítenek statisztikai célú nyilvántartásokat, kimutatásokat a döntések előkészítéséhez, és ezek összeállítását az informatikai rendszerek nem támogatják.
A Pénzügyminisztérium rendszeresen beszámoltatta a VP-t a költségvetési bevételek realizálásáról és az ezzel kapcsolatos gazdasági folyamatokról, illetve a VP által feltárt illegális termékforgalom alakulásáról. Vizsgálta a bevételek előirányzattól való eltérésének okait és mértékét, továbbá elemzések alapján folyamatosan prognosztizálta annak várható teljesülését. Az általa kialakított érdekeltségi rendszerben meghatározott elvárások nem mindegyike ösztönözte a VP-t hatékonyabb és eredményesebb feladatellátásra.
Vizsgálatunk alapján szükségesnek tartjuk, hogy a pénzügyminiszter alakítsa át a VP részére megfogalmazott, az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott teljesítményelvárásokat, hogy azok mérhetők legyenek, valamint hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre ösztönözzenek. Írja elő a VP országos parancsnoka számára, hogy teremtse meg az összhangot mind a vámeljárások, mind az utólagos ellenőrzések szakterületén a szervezeti egységek feladatai és humánerőforrás-kapacitása között; fejlessze tovább a vámeljárások során alkalmazott kockázatkezelési rendszert annak érdekében, hogy az alkalmas legyen egyrészt kockázatelemzések elvégzésére, másrészt az árutovábbítási eljárások támogatására; alakítsa át a technológiai rendet annak érdekében, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse a vámeljárások folyamatát; tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a váminformatikai rendszer alkalmas legyen a határidők automatikus figyelésére, a vezetői döntések megalapozását segítő statisztikák és kimutatások elkészítésére; vizsgáltassa ki annak okát, hogy az elektronikus vámkezelés bevezetésére kormányhatározatban előírt határidőt a VP miért nem tartotta be; erősítse meg a folyamatba épített és az utólagos vezetői ellenőrzéseket annak érdekében, hogy feltárja az egyes szakterületek működésének rendszerbeli hiányosságait és megtegye azok megszüntetéséhez, valamint a hatékonyság és eredményesség növeléséhez szükséges intézkedéseket.
Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.