adozona.hu
Az állami Számvevőszék tájékoztatója
Az állami Számvevőszék tájékoztatója
hivatali vizsgálatairól
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Állami Számvevőszék 2006. évi ellenőrzési tervének megfelelően végezte el az autópálya-beruházások finanszírozási megoldásainak összehasonlító ellenőrzését, amely az 1990-től 2005. év végéig forgalomba helyezett autópálya-szakaszokra, valamint a folyamatban lévő beruházások finanszírozási módjára terjedt ki.
A magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat (autópályák, autóutak) jelentősebb ütemű fejlesztésének igénye az 1990-es évek elején fogalmazódott meg, amelyet a gazdasági fejlődés előmozdít...
Az állami Számvevőszék tájékoztatója
hivatali vizsgálatairól
Összefoglaló
az autópálya-beruházások finanszírozási megoldásainak összehasonlító ellenőrzéséről (0645)Az Állami Számvevőszék 2006. évi ellenőrzési tervének megfelelően végezte el az autópálya-beruházások finanszírozási megoldásainak összehasonlító ellenőrzését, amely az 1990-től 2005. év végéig forgalomba helyezett autópálya-szakaszokra, valamint a folyamatban lévő beruházások finanszírozási módjára terjedt ki.
A magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat (autópályák, autóutak) jelentősebb ütemű fejlesztésének igénye az 1990-es évek elején fogalmazódott meg, amelyet a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében a forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák jelentkezése, a gyorsforgalmi utak alacsony száma, és a hiányzó nemzetközi gyorsforgalmi kapcsolatok tettek szükségessé.
1997-től a mindenkori Kormány meghatározta a gyorsforgalmi utak fejlesztésének középtávú programját, az ezekhez igazodó, távlati finanszírozási programok és az azokat megalapozó gazdaságossági számítások azonban nem készültek. 2004-től törvény határozza meg a gyorsforgalmi utak tervezésének, építésének 2005-2007 között évente szükséges forrásigényét. A finanszírozási formák megválasztásáról a mindenkori Kormány döntött. Egy adott évre vonatkozóan és a megépítésre kerülő szakaszok esetében nem készültek a megvalósításhoz rendelt finanszírozási tervek, amelyben rögzítették volna a források megoszlását, ami nem segítette elő a finanszírozás átláthatóságát. A törvény hatálybalépése pozitív hatású volt, mivel kimondta a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének közérdekűségét és rendelkezéseivel elősegíti a gyorsforgalmi utak megvalósításának gyorsítását. A törvény az eltelt időszak alatt 8-szor módosult, amelyek érintették a finanszírozást és az- autópálya-építésben részt vevő szervezetek feladatait. A módosítások ilyen gyakorisága nem segíti a törvényi szabályozás kiszámíthatóságát és növeli a feladatok végrehajtásának kockázatát.
A finanszírozási formák változása a költségvetés mindenkori helyzetével és az autópálya-fejlesztések elhatározott ütemével volt összefüggésben. A finanszírozásban elsődleges szempont volt a folyó évi költségvetést kímélő finanszírozási megoldások alkalmazása. Ez egyre erőteljesebben jelentkezett az Európai Unióhoz történő csatlakozás után, annak érdekében, hogy az éves költségvetési hiány ne lépje túl a GDP 3%-át és az államadósság a GDP 60%-át.
1990-2006. június 30-ig összesen 603 km hosszú gyorsforgalmi utat (27 szakaszt) adtak át a forgalomnak. Ebből 1 szakasz épült PPP konstrukcióban, 8 szakasz koncesszió keretében és 18 szakasz állami finanszírozásban. Állami finanszírozás esetében a forrást egyrészt közvetlenül a központi költségvetésből, másrészt állami kezességvállalás mellett felvett hitelekből biztosították.
Finanszírozási költség mindegyik finanszírozási módnál felmerült, amely állami finanszírozás esetében a központi költségvetést, koncesszió, illetve PPP esetében a koncesszort terhelte. (Ez utóbbinál is a végső teherviselő a költségvetés, mivel a finanszírozási költséget a Magyar Állam a rendelkezésre állási díjban megfizeti.) Az állami finanszírozásban és a koncesszió, illetve PPP keretében épült autópálya-beruházások finanszírozásánál a különbség abban volt, hogy a finanszírozás a költségvetést rövid, vagy hosszú távon, illetve a folyó évi költségvetést terhelte, vagy az államadósságot növelte. A koncessziós, illetve PPP finanszírozási mód esetében a terhek hosszabb időszak alatt és egyenletesebben érintik a költségvetést.
2000-től az NA Zrt. látja el az útépítések előkészítését és azok építtetését. A finanszírozáshoz szükséges hiteleket az NA Zrt. 2000-2005 között az MFB Rt.-től és kereskedelmi banki konzorciumoktól vette fel 640 milliárd Ft értékben. A hitelállomány növekedése együtt járt a kamat- és bankköltségek emelkedésével, ami megdrágította az autópálya-építések finanszírozását. Az NA Zrt. által felvett hitelek 11,2%-át az áthidaló hitelek tették ki, amelyekre azért volt szükség, mert a finanszírozási források időben nem álltak rendelkezésre.
Az autópálya építésekkel kapcsolatban -az Útalap, az ÁAK Zrt. és az NA Zrt. révén - felvett, és a központi költségvetés által átvállalt forint hitelek összege 333 milliárd Ft, a devizahitelek összege 121 milliárd Ft volt, amelyek után az ÁKK Rt. 38 milliárd Ft kamatot fizetett ki.
A magántőke bevonásának alkalmazott formája a koncesszióba adás volt. Az első koncessziós pályázati kiírások a tiszta projekt finanszírozási elvét követték, a beruházások megtérüléséhez nem kapcsolódott állami kötelezettségvállalás. Az e konstrukcióban épült Ml/M 15 autópálya-szakaszok megvalósításához - az eredeti szándékok ellenére -állami kötelezettségvállalás járult, mivel a csődbe ment projekttársaság hiteleit a Magyar Állam átvállalta.
PPP finanszírozási konstrukcióban épült az M6 Érdi tető-Dunaújváros közötti autópálya-szakasz, amely előkészítésének költségeit az állam viselte, az építést a projekttársaság hitelből finanszírozta, amihez nem járult állami kezességvállalás, a futamidő 22 év. A beruházás PPP konstrukcióban való megvalósításáról szóló döntés előtt gazdaságossági számítás nem készült. A koncessziós szerződés és az azt finanszírozó hitelszerződések megkötését követően készült gazdaságossági számítás, amelyet a GKM egy külső tanácsadóval készíttetett el. Az elemzés az M5 autópálya-beruházásnál alkalmazott 10%-os diszkontrátával számolt, amelyet a GKM felülvizsgálat nélkül elfogadott. Az elemzés a 10%-os ráta mellett az állami beruházás 21 %-os hátrányát mutatta ki, de azt is tartalmazta, hogy 7,1 %-os ráta mellett a két beruházás
(PPP és állami) nettó jelenértéke egyenlő. A PPP módszerrel végrehajtott beruházások eljárásrendje, annak keretében a gazdaságossági számítások szükségessége, az alkalmazandó diszkontráta meghatározásának módja és mértéke nem szabályozott. A megfelelő diszkontrátának azért van jelentősége, mert magasabb ráta mellett a hosszú távon jelentkező költségeknek kisebb lesz a jelenlegi értéke. Az elemzés elkészítésének időpontjában az állam hosszú lejáratú, forint alapú forrásainak átlagos hozama (kamata) 7,06% volt.
A törvény 2005 márciusától a magántőke bevonásával megvalósuló ún. Program utak esetében az ÁAK Zrt. jelölte meg a beruházói és üzemeltetési feladatok ellátására. Az építtető továbbra is az NA Zrt., az ÁAK Zrt 1 % bonyolítói díjat fizet részére, amivel megemelkedett a Program utak beruházási költsége. A Program utak építéséhez a magántőke bevonásának formájaként a Kormány az ÁAK Zrt. kötvénykibocsátását jelölte meg. A tervezett kötvénykibocsátás nem valósult meg, az azzal összefüggő költségek 2006. szeptember 21-ig 1,8 milliárd Ft-ot tettek ki.
Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk, hogy a Kormány intézkedjen az autópálya-fejlesztések koncepciójának megvalósításakor finanszírozási tervek és az azokat megalapozó gazdaságossági számítások készítéséről; követelje meg és szabályozza a magántőke bevonásakor, különösen a PPP konstrukció alkalmazása esetén készüljenek előzetes gazdaságossági számítások a PM által meghatározott számítási modell alapján; gondoskodjon arról, hogy a fejlesztési tervekhez igazodó források megfelelő időben és összegben rendelkezésre álljanak; fordítson figyelmet arra, hogy a ma-gántőke-bevonás előkészítése, akkor kezdődjön meg, amikor annak minden feltétele biztosított. A gazdasági és közlekedési miniszternek javasoltuk, hogy rendeletben szabályozza az Aprv. rendelkezéseinek végrehajtását.
Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.