8007/2006. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató

a 2006. évi személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2006. január l-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A tájékoztató tartalma:
1. A kifizető fogalma
2. Nem minősül kifizetőnek
3. A ...

8007/2006. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató
a 2006. évi személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
A 2006. január l-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.
Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.
A tájékoztató tartalma:
I. A kifizető és a munkáltató feladatai
1. A kifizető fogalma
2. Nem minősül kifizetőnek
3. A munkáltató fogalma
3.1 Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása
3.2 Az M30/06. sz. igazolás
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek
Levont adóelőleg
Elkülönülten adózó jövedelmek
Egyéb adatok
4. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania
4.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén (06M30, 1. sz. melléklet)
4.1.1 A munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2006)
4.1.2 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
4.1.3 Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás
4.1.4 A társadalombiztosítási szerv igazolása
4.1.5 Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása
4.1.6 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása
4.1.7 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
4.1.8 Vállalkozásból kivont jövedelemről kiadott igazolás
4.1.9 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételekről kiállított igazolás (2. sz. melléklet)
4.2 A kifizető kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban
4.2.1 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (3. sz. melléklet)
4.2.2 A nyugdíj-előtakarékossági számlákat vezetők igazolása (4. sz. melléklet)
4.2.3 A magánnyugdíjpénztár igazolása (5. sz. melléklet)
4.2.4 A társadalombiztosítási szerv igazolása (5. sz. melléklet)
4.2.5 Biztosító által kiadott igazolás (5. sz. melléklet)
4.2.6 Felsőoktatási tandíj kedvezményéhez kiállított igazolás (6. sz. melléklet)
4.2.7 Felnőttképzéshez kapcsolódó igazolás (7. sz. melléklet)
4.2.8 Számítógép forgalmazó által kiállított igazolás (8. sz. melléklet) .
4.2.9 Lakáscélú hitellel kapcsolatos kedvezményhez kiállított igazolás (9. sz. melléklet
4.2.10 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (10. sz. melléklet)
4.2.11 Közcélú adományokkal kapcsolatos igazolás (11. sz. melléklet)
II. Az adóhatóság felé teljesítendő az adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok
1.Határidő
2. Soron kívüli adatszolgáltatás
3. Az adatszolgáltatás jellege
4. Az adatszolgáltatás teljesítésének formája
5. A II. fejezethez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek felsorolása
6. Az adatszolgáltatás egységes teljesítése
7. Az adatszolgáltatás teljesítése átalakulás esetén
8. Az adatszolgáltatás kötelező adatai
9. Az adatkísérő lap
10. Az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek részletes ismertetése
III. Az adatszolgáltatás pótlásával, helyesbítésével kapcsolatos feladok
1. Eredeti adatszolgáltatás
2. Az adatszolgáltatás pótlása
3. Az adatszolgáltatás helyesbítése
4. Az egyes adatszolgáltatási típusokhoz kapcsolódó különleges szabályok
Mellékletek 1. sorszámtól a 24-es sorszámig a nyomtatványok képei (Igazolások, valamint a következő adatszolgáltatási nyomtatványok 06K33, 06K36, 06K37, 06K53 (06K53A), 06K71, 06K72, 06K73, 06K75, 06K76, 06K77, 06K79, 06K80, 06K83); A 2-11. számú mellékletek képei az adóhatóság honlapján (www.apeh.hu>Letöltések>Adatlapok, igazolások menüpontjából) érhetők el.
25. sorszám alatt 06AM Adatkísérő lap
26. sorszám alatt A gépi adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló melléklet
27. sorszám alatt Az ISO szabványnak megfelelő ország azonosítók (kizárólag a 06K76 és 06K77 esetében alkalmazhatók)
28. sorszám alatt Devizanem azonosítók (kizárólag a
06K76 és 06K77 esetében alkalmazhatók)
I.
A kifizető és a munkáltató feladatai
1. A kifizető fogalma
Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. 2006. szeptember l-jével a meghatározás kiegészül azzal, hogy kamat esetében kifizető az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos) .
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.)
2. Nem minősülnek kifizetőnek
A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősül kifizetőnek.
3. A munkáltató fogalmának meghatározása
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető.
Kirendelés esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a magánszemély munkáltatójának a "kirendelő" tekintendő, függetlenül a megállapodástól.
Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.
A START-kártyával történő foglalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet.
Költségvetési szerv e tekintetben a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 8. §-ában meghatározott szerv.
Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát (MÁTI) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a MÁTI központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon MÁTI illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.
3.1 Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása
Az előzőekben meghatározott munkáltató 2007. január 31 -éig minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő -jövedelmeket is.
Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2006-ban kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott -, a munkáltatótól származó külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb olyan adatokat, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek.
Az igazolás nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho alapját és közterheit. Erről a kifizetéskor kell az igazolást átadni a magánszemély részére függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt a kifizetés. Kiadható a 4.1.9-as pont alatti igazolás minta alapján elkészített összesített igazolás is.
Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, úgy a társadalombiztosítás ellátási, valamint a családtámogatás ösz-szegeit az előző évektől eltérően az igazolás nem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselő járandóság jogcímén kapta a magánszemély és az adóelőleg levonásakor ennek figyelembevételéről írásban nyilatkozott a munkáltatójának.
3.2 Az M30/06. és az M30/06-A. jelű nyomtatvány kitöltési útmutatója (1. és l/a sz. melléklet)
A nyomtatvány kettő lapból áll, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M30/06-A) az igazolás második lapja is. Természetesen a lapok csak együtt fogadhatók el.
Az igazolást az M30/06-os nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0653. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni (neve és/vagy elnevezése, címe adószáma) . A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni az adóazonosító jellel és az állampolgársággal együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó (tag) esetében is kötelező az adóazonosító jel feltüntetése. Ilyenkor az állampolgárságot is jelölni kell.
Abban az esetben, ha a kiállított igazolás "halmozott adatot" tartalmaz, a jelölt helyen "l"-es beírásával azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, a 4.1.1 pontja szerinti Adatlap alapján, az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett összeg. Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy "0"-t kell a jelölt helyre beírni.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
A munkaviszonyból származó bérjövedelem
1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet (így START-kártyával létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet is) attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és itt kell igazolni.
A magánszemély által a munkaviszonyára tekintettel, vagy egyébként a munkaviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizet a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meg nem haladó részét nem kell jövedelemként számításba venni. Az előzőek szerint számított részt meghaladó rész adóköteles jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt munkaviszonyból származó jövedelem jogcímen adókötelezettség terheli.
Fontos! Az igazolás 651. és 652. sorában külön is fel kell tüntetni a munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét az ott leírtak alapján.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
Amennyiben a munkavállaló magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
Amennyiben a munkáltató adóköteles pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Ebben a sorban kell feltüntetni munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy a szülő házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek (a tanuló) számára juttatott iskolakezdési támogatás és más juttatás összegét (értékét), ha az nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek.
Bérjövedelemnek minősül az értékpapír-juttatás is, ha azt a I. fejezet 4.1.5-4.1.7 pontjában foglaltak szerint kapja a magánszemély.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló, valamint az adóévben a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik.
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
2. sor: Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.
Költségtérítésnek csak az számít, amit az Szja törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, külszolgálatot) összefüggésben adnak. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha az Szja. törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "c" oszlopában a költségtérítés ösz-szegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét, a "d" oszlopban a jövedelmet kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes ösz-szegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha a távmunkát végző munkavállalónak erre tekintettel történt költségtérítés kifizetése, úgy a magánszemély nyilatkozata (Szja törvény 3. számú melléklete I. 24. pontja) szerinti költséget kell a "c" oszlopba beírni. A magánszemély a költségtérítéssel szemben csak tételesen számolhat el költséget. A "d" oszlopba a jövedelem kerül.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
Nem kell igazolni az olyan jogszabályban meghatározott költségtérítést sem, amely nem haladta meg a jogszabályi mértéket.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt a magánszemélynél, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében fizetett térítést, melyet legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjármüvei történő munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet.
Ilyen az is, amikor a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson sem kell feltüntetni a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés igazolása értelemszerűen a következő. A kifizetett térítés a "b" oszlopba, az elszámolható költség a "c" oszlopba, míg a különbözet a "d" oszlopba kerül.
Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-meny-nyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármű vezetőjének, vagy az előzőeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató üzemanyag megtakarítás címén, akkor a másnak kifizetett összeg, illetőleg a gépjármű vezetőjének az előbbi mértéket meghaladó összeg igazolása értelemszerűen a következő. A kifizetett térítés a "b" oszlopba, az elszámolható költség a "c" oszlopba, míg a különbözet a "d" oszlopba kerül. (Társas vállalkozás esetében a 6. sor szerinti nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelmeként kell figyelembe venni.)
Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés ~ napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
A két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat: a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítésiek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, üzemanyagárat, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.) . Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.
Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 9 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, a "c" oszlopban, a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni, a "d" oszlopba a jövedelem kerül. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában.
A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. A "c" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó ösz-szeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás. Ez esetben a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költség kerül a "c" oszlopba és az e szerint meghatározott jövedelem a "d" oszlopba.
Külszolgálatért kapott összeg
3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik, és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 euró számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel (az összes levonás nem haladhatja meg ilyenkor sem a bevétel 30%-át) .
A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént. A 2006. január l-jét megelőzően megkezdett külföldi kiküldetés esetén a 25 eurónak megfelelő mértéket csak a 2005. december 31-ét követő napokra lehet alkalmazni.
A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50%-a.
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "c" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba, a jövedelmet a "d" oszlopba kell beírni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 15 euró helyett, a kapott összegből napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján) . A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít) .
Az igazolás "c" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni, a jövedelem a "d" oszlopba kerül.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a 15. sorban a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között a 13. sor "d" oszlopában kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető.
Ebben az esetben a 66. sort is ki kell tölteni.
Adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő (az adó beszámítását lehetővé tévő), a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem összegét a 17. sorba kell beírni. Ha a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 18. sorban kell feltüntetni.
Más bérjövedelem
4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §ának 21, pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni, ha a munkáltató fizette ki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított munkanélküli járadékot (2005. november l-jétől álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt is), álláskeresést ösztönzőjuttatást, kereset-kiegészítést, keresetpótló juttatást, továbbá a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, valamint az előzőekben meghatározott és munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot) . Bérnek minősül az előzőek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő és itt kell igazolni, ha azt a munkáltató fizette ki. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék összegét a jövedelem számítása során nem kell bevételként figyelembe venni.
Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket, ha azokat nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.)
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett ösz-szeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak.
A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 7. sorba tartozik itt, az egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell igazolni (a 7. sornál leírtak figyelembevételével) .
A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell igazolni azt az értékpapír juttatást is, amelyet a 4.1.5-4.1.7 pontjánál leírtak szerint kap a magánszemély és az más nem önálló tevékenységnek minősül.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés (utalvány) értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után az adókötelezettség a tagot terheli, ezért ezt a jövedelmet is itt kell feltüntetni.
Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét.
A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemélyjavára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.
Amennyiben a társas vállalkozás tagja az adóévben középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között a 6. sorban kell feltüntetni.
Más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "c" oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig a "c" oszlopban, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetőleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt fel kell tüntetni, és költséget a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályok szerint érvényesíthet a magánszemély.
A 2006-ban kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2006. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2006-ban megszűnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2006. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (4.1.1 pont) alapján e sor összegében.
Ha a magánszemély a törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor írásban nyilatkozott arról, hogy nem kívánja a megosztást alkalmazni, a "d" oszlopba a kifizetett teljes összeg kerül, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették.
Ilyen írásos nyilatkozat esetén, az arra szolgáló helyre, az "a" oszlopba "2"-est kell beírni.
A magánszemély nyilatkozata hiányában az arra szolgáló helyen az "a" oszlopban "l"-est kell szerepeltetni és a 2006-ban kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. Ilyenkor a 2006. évben figyelembe vehető végkielégítéshez kapcsolódó adóelőleg összegét a 42. sor "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni.
Ebbe a sorba "1"-es szám esetén - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a tájékoztató adatok között, a 61. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor) .
Szellemi tevékenység bevétele
11.sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társas vállalkozás) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.
Más önálló tevékenységből származó bevétel
12.sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására.
Az igazolás "b" oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A "c" oszlop a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett költséget, a "d" oszlop a költségek levonása után fennmaradó jövedelmet tartalmazza.
Nem tartalmazhatja ez a sor azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem, melyről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni.
Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni. (Nyilatkozat hiányában a teljes összeget.)
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 161. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. (Ezt akkor is a 161. sorban kell igazolni, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a benyújtandó adóbevallásában az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után.)
Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet a 4.1.5-4.1.7 pont szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységből származónak minősül.
Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. A kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi) megfelelő sorban kell feltüntetni.
Adóterhet nem viselő járandóságok
13. sor: Ebben a sorban kell igazolni a következőkben felsorolt adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély, valamint mindazon adóterhet nem viselő járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett.
Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tekinthetők ebbe a körbe tartozónak, a korlátot meghaladó részt egyéb jövedelemként az igazolás 16. sorában kell feltüntetni. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem, a mérkőzésvezető jövedelme. Ennek a sornak az "a" oszlopában kell feltüntetni a "d" oszlop összegéből azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján vett figyelembe a munkáltató az adóelőleg megállapítása során.
Az adóterhet nem viselő járandóságok felsorolását és fogalmát az Szja törvény 3. § 72. pontja tartalmazza.
Külföldi kiküldetésért kapott összeg
15.sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A "c" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni. A "d" oszlopba a jövedelem kerül.
Egyéb jogcímen kapott jövedelem
16. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az ösz-szevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (az 1-5. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek és az un. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Itt kell feltüntetni a 13. sornál az adóterhet nem viselő járandóságoknál leírtak szerinti jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét is, ha ezeken a jogcímeken az adóterhet nem viselő járandóságot a munkáltató (a bér kifizetője) az év során figyelembe vette.
A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató és nem társas vállalkozás (pjt.) által az 5. sornál leírt feltételekkel kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is.
Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem
17.sor: Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
18. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.
Levont adóelőleg
A levont adóelőleg összege
42. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "b" oszlopa.
Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni e sor "b" oszlopából a 2006-ban kifizetett végkielégítés után levont 18%-os adóelőleg összegéből a 2006-ban beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni. Ez a sor nem tartalmazza a 2006-ban kifizetett végkielégítés következő év(ek) re átvitt összegéből levont adóelőleget. Azt az igazolás 61. sor "a" oszlopába kell beírni. Ha a 7. sor "a" oszlopában, az arra szolgáló helyen "2"-es szerepel, úgy a 42. sor "a" oszlopa üresen marad.
Ugyancsak itt kell feltüntetni a 42. sor "b" oszlopában feltüntetett összegből a 2005. évben fizetett osztalékelőlegből levont adó összegét is az erre szolgáló helyen, (részletesen a számítás módjáról a 153-158. soroknál)
Nem kell szerepeltetni az igazolásban a 15 000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 36%-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni.
A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények
Bár a nyomtatvány minden sora tartalmazza a figyelmeztetést arra nézve, hogy az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0653-as bevallásban, az adóhatósági adó-megállapítás során érvényesíthető összeggel, de erre célszerű külön is felhívni a dolgozó figyelmét.
Adójóváírás
24. sor: Ebben a sorban, a "b" oszlopban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján a magánszemély nyilatkozata szerint, a jogosultsági határ összegéig (1 500 000 forintig) figyelembe vett (18%) adójóváírás összegét. Az adójóváírás 2006. évben jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 9 000 forint lehet, azaz az adójóváírás éves összege nem haladhatja meg a 108 000 forintot, kivéve a kiegészítő jogosultsági határ (1 000 000 forint) esetében figyelembe vett összeget, mert ilyenkor legfeljebb 136 800 forint lehet (!) az adójóváírás összege. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. E sor "a" oszlopában kell feltüntetni a 2006. évben a magánszemélyt megillető jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 12 hónapnál.
Ha a magánszemély az adóév folyamán írásban kérte az adójóváírás figyelembevételét az adóelőleg levonása során -és a munkáltató azt a jogosultsági határig (kiegészítő jogosultsági határig) figyelembe vette -, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0653-as bevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítás során a magánszemély érvényesíthet-e ezen a címen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
[Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2006. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2005-ben megkapta, úgy a 2006. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Ebben az esetben, ha más kifizetés nem történt már a 2006. évben a magánszemély részére. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2006-ban is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a jogosultsági hónapok száma 2006. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesülnek az adójóváírásra vonatkozó szabályok.]
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett "bére" után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
A végkielégítés után, tekintettel arra, hogy az nem minősül bérjövedelemnek, nem jár adójóváírás.
Adóterhet nem viselő járandóságok (13. sor "d" oszlopa) adótábla szerinti adója
25. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az igazolás 13. sora "d" oszlopában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (személyi kedvezmény)
111. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 3 125 forint (éves szinten legfeljebb 37 500 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyos fogyatékosnak az a magánszemély tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A személyi kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.
Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
104. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magánnyugdíjpénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie e kedvezmény összegét. .
Nem jár kedvezmény arra a tagdíj kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Családi kedvezmény eltartottak után
127. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél az Szja törvény átmeneti szabályaira is tekintettel figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
- akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, illetve
- aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- aki rokkantsági járadékban részesül.
Ha a dolgozó (tag) jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál (a magánszemély nyilatkozatára tekintettel) érvényesített a munkáltató.
A családi kedvezményre jogosultak esetében az a magánszemély veheti igénybe ezt a kedvezményt, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a családi pótlékra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
A saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát, a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával (élettársával) csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.
Elkülönülten adózó jövedelmek
Az elkülönülten adózó jövedelmek igazolásakor jogcímenként közölni kell az arra szolgáló helyen a kifizetés (juttatás) bruttó összegét ("a" oszlop), az adó alapját ("b" oszlop), az adóalapot terhelő adó összegét ("c" oszlop), valamint a ténylegesen levonásra került adó összegét ("d" oszlop) .
Életjáradékból származó jövedelem
147.sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
148.sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adó 25% adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.
A személyi jövedelemadó törvény 3. § 34. pontjában meghatározott értékpapírra kell alkalmazni.
Árfolyamnyereség az a jövedelem, amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében megszerzett bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.
Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély.
A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.
A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti 25%-os adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Abban az esetben, ha az adó levonása bármely okból elmaradt, úgy a magánszemélynek kellett az adóelőleg megfizetésére irányadó szabályok szerint azt megfizetnie.
Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 9. pontjánál található.
Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor az Szja törvény előírásai szerint kell eljárni.
Az Szja törvényben meghatározott jogcímeken kívüli, illetőleg a törvény szerinti szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minősül.
Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsoló járulékos költségek.
Osztalék
153-158. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem és levont adója igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az adatközlés e sorában kell feltüntetni.
Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 16. sornál kell közölni az alacsony adókulcsú államban székhely-lyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot.
A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó, ha az üzleti év 2004. június 30-a után kezdődött, a 2006. május 31-éig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja törvény 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint állapítja meg. (2004-ben az osztalék utáni adómérték megállapításánál a következők szerint kellett eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kellett állapítani a vagyoni betétje (pl. részvény, üzletrész, vagyonjegy) arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje e magánszemélyre jutó értékének 30%-át. Az ezt az értéket meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35%.
Abban az esetben, ha a magánszemély részére a 2005. évben osztalékelőleg fizetés történt, úgy az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként kell elszámolni a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. A 2005. évben levont adó összegét 42. sor "a" oszlopában fel kell tüntetni.
Ez azt jelenti, hogy a 154. és 155. sor "a" oszlopában - az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok alapján kiszámított - feltüntetett osztalék jövedelem adóját (154. és 155. sor "c" oszlopában szereplő összeget) össze kell vetni a 2005. évben levont (42. sor "a") adóval. Amennyiben az osztalékelőlegből osztalékká vált összeg adója meghaladja a 42. sor "a" oszlopának összegét, úgy a különbözetet figyelembe kell venni és a 42. sor "b" oszlopába ezt is be kell írni.
Abban az esetben, ha az osztalékelőlegből nem az egész válik osztalékká, akkor is a 154. és 155. sor "c" oszlopában szereplő, osztalékadó összegét kell összehasonlítani a levont osztalékelőleg adójával (42. sor "a" oszlop) . A levont adóelőleg esetében - a különbözet nem lehet negatív szám - a levont adóelőleg nem csökkenthető -, azaz ebben az esetben a 42. sor "b" oszlopában nullával kell számolni.
Amikor több osztalék fizetésére kerül sor, mint amekkora, osztalékelőleget fizettek 2005-ben a magánszemélynek, részben az előleg levonási szabályokat, részben az osztalék kifizetéssel kapcsolatos adólevonási szabályokat kell az előzőekben leírtak figyelembevételével alkalmazni (részletesen a 153-155. sorokhoz írt tájékoztatásnál található a leírás) . Ez azt jelenti, hogy a 2005. évben kifizetett osztalékelőleg összegének erejéig az osztalék adójának elszámolása a 42. sorban történik. A további osztalék összeghez tartozó, levont adót az adott sor "d" oszlopába kell beírni.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás -kft., rt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján szerzett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kell megfizetni. Ennek feltétele, hogy a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell az adatközlésben szerepeltetni, ha a magánszemély 2006. évben elidegenítette az értékpapírt.
A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke, az osztalékelőleg 25%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és igazolnia (63. sor) .
Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke - eltérően a Szja törvény 66. §-ában bekezdésben foglaltaktól - 10%.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalékelőleg fizetésére került sor 2006. szeptember 1-je után, úgy a 10%-os adó összegét kell a 63. sor "a" oszlopába beírni.
Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A 2005-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2006. évről kiállított igazolás megfelelő sorában és a benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.
Osztalék 20%-os adóval terhelt összege
153. sor: Ebbe a sorba csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó igazolhat összeget feltéve, ha az üzleti éve 2004. június 30-a után kezdődött és 2006. május 31-éig kifizette a 2004, évben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója) tulajdonosa részére az osztalékot. Ebben az esetben az osztalék utáni adó mértékét az Szja törvény 2004. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kellett megállapítania. Ezt a szabályt kell alkalmaznia a bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésére is, azaz 2006. május 31-éig történt kifizetéskor 20%-os adót visel a kifizetett összeg.
Abban az esetben, ha a kifizetés nem történt meg 2006. május 31-éig, úgy a hatályos szabályokat kell alkalmazni.
Osztalék 25%-os adóval terhelt összege
154.sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az ösz-szegét, amely nem tartozik az 153. sorba és 2006. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2005. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott olyan osztalékot, amely nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke magánszemélyre jutó értékének 30%-át. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem az 155. sorban kell szerepeltetni.
A 2006. évi LXI. törvény 223, § (17) bekezdése alkalmazása esetén,(156. sor), a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a 156. sor ösz-szegének levonása után fennmaradó rész lesz az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja, feltéve, hogy az 25%-os adóterhet visel.
A 2006. évi LXI. törvény 223. § (18) bekezdése alkalmazása esetén (157. sor), a jóváhagyott osztaléknak az eredmény terhére megállapított összegéből a 157. sor összegének levonása után fennmaradó rész lesz az Szja. 66. §-a szerinti adó alapja, feltéve, hogy az 25%-os adóterhet visel.
A 2005. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2006. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 25%-os adót viselt. (Az osztalékelőlegből 2005. évben levont adót az általános rész szerint kell elszámolni és az nem szerepelhet a "d" oszlopban.)
A 2006. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 63. sorában kell szerepeltetni.
Osztalék 35%-os adóval terhelt összege
155.sor: Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2005. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2006-ban kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 25%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még az 154. sornál leírtakat is.)
Itt kell feltüntetnie a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2006. május 31-éig kifizetésre kerülő azon osztalék összegét is, amely meghaladja a 20%-os adómérték ösz-szegét.
Ez a sor szolgál a 2005. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2006. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt.
A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az eredménytartalék terhére megállapított, 10%-os adóval terhelt összeg és adója
156.sor: Ezt a sort az az adózó töltheti ki, aki (amely) a 2006. évben dönt arról, hogy 2006. december 31. helyett számára az "év vége" 2006. szeptember 1-je után, de 2006. december 31. előtt zárul (első ízben kezd eltérő üzleti évet), illetve azon előtársaság alkalmazhatja, aki (amely) a következőkben leírt 2006. szeptember l-jén hatályba lépő feltételeknek megfelel.
Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdése szerint is meg lehet az adókötelezettséget határozni.
Az eltérő szabály alkalmazásának további feltétele, hogy magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolja a kifizető az így megállapított osztalékjövedelmet, azaz 2006. évi kötelezettségként állapítsa meg a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdésben leírtak szerint számított összeget.
Az így meghatározott összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
Ez esetben az Szja törvény 66. §-a szerinti adó alapja a magánszemély számára jóváhagyott osztalékból a számított ösz-szeggel csökkentett rész, tehát a 154. és 155. sor számításánál erre is figyelni kell.
A 10%-os adót a kifizető elkülönítve, a bevételszerzés napjára állapítja meg, és arról külön igazolást is ad a magánszemélynek. Választhatja a kifizető, hogy az adót levonja, bevallja és megfizeti. Ebben az esetben a "d" oszlopban fel kell tüntetni az adó összegét. Ha nem ezt az eljárást választja a kifizető - azaz az adót nem vonja le -, úgy a "d" oszlopba nullát kell írni. Ebben az esetben a magánszemély a kifizetőtől kapott külön igazolás alapján, saját maga rendezi az ezzel a kifizetéssel kapcsolatos adókötelezettségét a 2006. évi LXI. törvény 223. § (17) bekezdésben foglaltak alapján.
A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból, az elengedett tagi kölcsön alapján meghatározott, 10%-os adóval terhelt összeg
157. sor: Ebbe a sorba a kifizető akkor írhat adatot, ha a 2006. évben dönt arról, hogy 2006. december 31. helyett számára az "év vége" 2006. szeptember 1-je után, de 2006. december 31. előtt zárul (első ízben kezd eltérő üzleti évet), illetve azon előtársaság alkalmazhatja, aki (amely), figyelemmel a következőkben leírt 2006. szeptember l-jén hatályba lépő feltételeknek megfelel.
Az Szja törvény 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. évi adózott eredmény terhére megállapított összege után, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön
2006. évi elengedése esetén, az adókötelezettséget a 2006. szeptember l-jén hatályba lépett rendelkezések [2006. évi LXI. tv. 223. § (18) bekezdése] szerint is meg lehet állapítani.
Abban az esetben, ha - választás szerint - a kifizető az adót levonja, úgy e sör "d" oszlopába a 10%-os adó összegét be kell írni.
Ha nem ezt az eljárást választja a kifizető - azaz az adót nem vonja le -, úgy a "d" oszlopba nullát kell írni. Ebben az esetben a magánszemély a kifizetőtől kapott külön igazolás alapján, saját maga rendezi az ezzel a kifizetéssel kapcsolatos adókötelezettségét a 2006. évi LXI. törvény 223. § (18) bekezdésben foglaltak alapján.
Külföldön (is) adóköteles osztalék eltérő adókulccsal terhelt összege, valamint az EV tagállama tőzsdéjére bevezetett értékpapír osztaléka és 10%-os adója
158.sor: Ebbe a sorba csak az a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó írhat 10%-os adóval terhelt összeget, aki (amely) az üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója) tulajdonosa részére döntött osztalékról, és az osztalék forrásául szolgáló értékpapír megfelel a következőknek.
A 2006. évi LXI. törvény 223. § (16) bekezdés b) pontjában leírtak alapján, az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama után (2006. szeptember l-jétől) az adó mértéke - eltérően az Szja törvény 66. §-ában foglaltaktól - 10%. A 2006. évi eredmény felosztás alapján megállapított osztalékra alkalmazható.
Vállalkozásból kivont jövedelem
159.sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a 4.1.8 pontban leírtak figyelembevételével.
A privatizációs lízing jövedelme
160. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2006-ban visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)
161. sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni.
A jövedelmet 25%-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 800 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.
Egyéb forrásadós jövedelmek
163.sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (147-161. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor oszlopa előtti részben a jövedelemforrást kell megnevezni.
Az elkülönülten adózó jövedelmek, az adóalapokat terhelő adók és a levont adók összegei összesen
164.sor: Ennek a sornak az oszlopaiban kell összesíteni az elkülönülten adózó (147-163. sorokban feltüntetett) jövedelmeket, az azokat terhelő adókat és a levont adók adatait.
Egyéb adatok
A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
61. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2006. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 2006-ban kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, ha a 7. sor "a" oszlopában az arra szolgáló helyen "l"-es szerepel. A törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét nem itt, hanem a 2006. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.
Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
62.sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
A 2006-ban felvett osztalékelőleg
63. sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2006. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett ösz-szeget. Az abból levont 25%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke - eltérően a Szja törvény 66. §-ában bekezdésben foglaltaktól - 10%.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti osztalékelőleg fizetésére került sor 2006. szeptember 1-je után, úgy a 10%-os adó összegét kell az "a" oszlopba beírni.
Külföldön megfizetett (17. és 18. sorhoz kapcsolódó) jövedelemadó (64. és 65. sor)
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2006. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
64.sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
65. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), ameny-nyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
Adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett, a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
66.sor: Ebben a sorban kell igazolni egyéb adatként a 13. sor "b" oszlopának összegében is feltüntetett, a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett. tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek figyelembevételét a kettős adózást kizáró egyezmény, a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi.
A családi kedvezményként érvényesíthető összeg
650.sor: Itt kell feltüntetni a családi kedvezmény "elméletben" érvényesíthető összegét (ha erről a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak tudomása van) függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során (127. sor) ebből az összegből mennyit tudott figyelembe venni a munkáltató.
651.sor: Ebben a sorban kell közölni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét. A hozzájárulásból azt az összeget kell itt feltüntetni, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha ezen túlmenően az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba is fizetett a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meghaladó részét kell jövedelemként számításba venni és az adóévben az előzőek szerint kiszámított összeget a megfelelő (651. és/vagy 652.) sorban közölni.
652. sor: Ebbe a sorba az önkéntes kölcsönös egészség és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adóköteles (az 1. sor összegében figyelembe vett) részét, azaz a hozzájárulásból azt az összeget, amely meghaladja havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Abban az esetben, ha ezen túlmenően az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba is fizetett a munkáltató munkáltatói hozzájárulást, úgy a befizetések együttes összegének (az egyes befizetések korlátján túl) a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130%-át meghaladó részét kell jövedelemként számításba venni és a megfelelő (652. és/vagy 651.) sorban közölni.
4. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania
4.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén
A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint a levont adóelőleg, adó, vagy a bármely ok folytán levonni elmulasztott adóelőleg, illetőleg adó összege.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetői minőségével kapcsolatban az általános előírások.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.
Ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizető a magánszemély munkáltatója december 31-én és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja. Az M30-as igazolást kiadhatja a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság (továbbiakban: társas vállalkozás), ha a magánszemély a társas vállalkozás tagja és a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatásra kötelezett.
Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói, társas vállalkozás általi igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározottakon túl, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha az M30-as nyomtatvány adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, azonban a nyomtatványt magát, és elnevezését nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az M30~as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű, azaz a 0653-as bevallás nem minden sorát tartalmazza.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti kifizetésekről kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az ekho alapját, valamint elkülönülten a levont közterheket százalékos kulcsonként, továbbá a nettó kifizetés összegét. Abban az esetben, ha a magánszemély az Ekhot-t munkaviszonyából származó jövedelmére választotta, úgy az adójóváírásra jogosító hónapok megnevezését is fel kell tüntetni. (Részletesen a 4.1.9 pontnál, a kiadandó igazolás javasolt mintájánál.)
4.1.1 A munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2006)
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről -ideértve az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is -és a levont adóelőlegekről szóló adatlapot a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az adatlapnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, előző munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.
A 2006. évre alkalmazható Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2006. évi 1-2. számában (2006. január 23-án) jelent meg.
4.1.2 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli esetlegesen előző munkáltató által közölt adatokat is.
4.1.3 Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás
Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén a kifizető által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, az ebből a kifizetéskor levont adóelőleg összegét, továbbá - ha a magánszemély nem kéri az évek közötti megosztást írásos nyilatkozatában - azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.
Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.
4.1.4 A társadalombiztosítási szerv igazolása
A társadalombiztosítási szerv köteles az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást adni.
Az igazolásban a kifizetett összeg jogcímét is meg kell jelölnie, illetve ha a kifizetett összeg bérjövedelemnek minősül, az adójóváírásra jogosító hónapot is meg kell neveznie.
4.1.5 Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre nem lehet alkalmazni a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket.
Az Szja törvény átmeneti rendelkezéseit azonban a magánszemély által értékpapír formájában, illetőleg értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségénél alkalmazni kell.
A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értéket juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet. E szempontból társaságnak minősül az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi
formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.
Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész tekintendő, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségét az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani és igazolni.
A szokásos piaci érték meghatározása a Szja törvény 3. § 9. pontja szerint történik.
Nem minősül bevételnek a szerzéskor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély
- az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte meg, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerezhetett;
- az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;
- az értékpapírt vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;
- a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel.
Abban az esetben, ha a magánszemély az értékpapírt, átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jogutódjában szerezte és a társas vállalkozás jogutódja az adóévben megszűnt, az átalakuló társas vállalkozás tagja nem alkalmazhatja a fentiek szerinti kedvezőbb szabályt.
Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően kell igazolni a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély a kárpótlási jegyét az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel, a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszközre (vagyontárgyra, részvényre, üzletrészre) fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét kell figyelembe venni. Ha nem eredeti jogosultként vagy nem az eredeti jogosult örököseként szerezte meg a kárpótlási jegye(ke) t, és az így szerzett kárpótlási jegyet használja fel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő eszköz (vagyontárgy, részvény, üzletrész) megvásárlására, úgy szerzési értéknek a magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni.
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás ezt az összeget, csak akkor szerepelteti az igazolásban, ha a magánszemély 2006. évben elidegenítette az értékpapírt.
A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulás esetén jogutódja)- kft., rt. - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően, magánszemélyenként köteles a 06K71-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal (a II. fejezet 5. pontja) adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az ezen jogügylet révén kibocsátott összes értékpapírról, illetőleg az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról, illetőleg kicseréléséről.
Az adatszolgáltatást 2007. január 31-éig kell teljesíteni.
Kedvezményezett részesedéscserének az a jogügylet tekintendő, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében.
Ha a magánszemély döntése szerint a szerzéskor adómentes a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, akkor a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról. Az adatszolgáltatást 2007. január 31-éig kell teljesíteni a 06K73-as adatlapon (II. fejezet 7. pont) .
Ha utóbb a magánszemély az ily módon szerzett értékpapírt elidegeníti, adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
4.1.6 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Az adókötelezettséget, így a jövedelem megállapítását és igazolását is ennek megfelelően kell teljesíteni.
Nem tekinthető más hasonló jognak a más értékpapírban megtestesülő jog.
A kifizetőt a jog alapítását követően magánszemélyenként adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az állami adóhatóság részére a 06K72-es adatlapon (II. fejezet 6. pont) . Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
4.1.7 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem
A Pénzügyminisztérium által ilyenként nyilvántartott, elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre külön rendelkezéseket tartalmaz a Szja törvény.
Ebből a szempontból:
- értékpapír: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;
- kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak;
- a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;
- a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság;
- többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;
- számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;
- vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.
A megszerzéskor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha az értékpapírt az elismert program keretében, a meghatározott feltételekkel szerezte meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerint befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezi. Nem számít szerzéskor bevételnek az sem, ha a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez és a jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.
Ha a magánszemély az elismert program keretében megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírjának a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 000 forintot, az adózó a kedvező adózási szabályokat (azaz például a szerzéskor nem bevétel) csak azokra az értékpapírokra alkalmazhatja, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az 500 000 forintot.
Ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerzi meg, a szokásos piaci értéket a megszerzésre fordított értékkel csökkentve kell figyelembe venni.
A vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog alapításának a napjára megállapított együttes (csökkentett) szokásos piaci értéket kell az 500 000 forintos határ szempontjából alkalmazni.
A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknél leírtakat kell alkalmazni.
Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az 500 000 forintos összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.
Az adófizetési kötelezettség a program keretében megszerzett értékpapír elidegenítésekor keletkezik attól függően, hogy az a letétben tartás kötelező időszakának leteltét megelőzően, vagy azt követően történik.
A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír
a) tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;
c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik, a magánszemély által megszerzett, - a gazdasági társaság munkavállalója esetében -, munkaviszonyból származó jövedelemnek, - vezető tisztségviselője esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek - (örökös esetén egyéb jövedelemnek) minősül. A jövedelem számításáról az Szja törvény rendelkezik.
A magánszemély által megszerzett jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Ennek feltétele, hogy a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban álljon. Egyéb esetekben a kifizetőkre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia. Ez utóbbi nem vonatkozik a bér kifizetőjére.
A magánszemély nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,
b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel-céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint
c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél. Az így letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.
A letétkezelőt, illetve a program szervezőjét a folyamatos adatszolgáltatásról készült 8003/2006. (AEÉ. 6.) tájékoztató szerinti adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség terheli a 06K70-es adatlapnak megfelelő adattartalommal. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettsége alól.
4.1.8 Vállalkozásból kivont jövedelemről kiadott igazolás
- Az MRP szervezet megszűnése esetén kiadott igazolás tartalmazza a résztvevő magánszemély által az MRP vagyonából megszerzett jövedelmét. A magánszemély jövedelmének minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes, könyv szerinti értékét. Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terhelte az állami adóhatóság felé (06K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kellett teljesíteni.
Az MRP szervezet a következőkbén leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor külön is hivatkozik ebben a részben erre a tájékoztató.
A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.
- Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell igazolni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.
A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés időpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetőleg a cégeljárás megszűntetésekor az előtársasági működési időszakról készített beszámoló mérleg fordulónapja tekintendő a jövedelemszerzés időpontjának.
Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének időpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés.
Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adómegállapítási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll. Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (25%) .
A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.
Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
A leírtak alapján a magánszemélynek kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a bevétel teljes összegét, jogcímét, a későbbiekben a jövedelem megállapításánál figyelembe nem vehető kiadás összegét, az adó alapjául szolgáló jövedelem, a levont adó összegét, valamint azt a tényt is, ha az adó levonása elmaradt.
4.1.9 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételről a magánszemély részére kiadott igazolás (2. számú melléklet)
Ahhoz, hogy a magánszemély megfelelően ki tudja tölteni a 0653-as bevallásának azon sorait, amelyekben az egyszerű-sített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos adatokat fel kell tüntetnie, célszerű a 2. mellékletben található minta szerinti tartalommal igazolás kiállítása. Fontos, hogy az igazolásból megállapítható legyen milyen jogviszonyára választotta a magánszemély az ekho szerinti adózást, továbbá ki kell tűnnie belőle az eltérő kulcsok szerint levont ekho összegének.
4.2 A kifizető kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban
Az igazolások nagy csoportja részben a magánszemély adóját csökkentő kedvezményekhez kapcsolódik.
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2007. január 31-éig, vagy ezt követően is - ha az igazolás kiadása bármely ok miatt elmaradt - kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Az igazolást annak a szervezetnek (kifizetőnek) kell kiadnia -eltérő rendelkezés hiányában - a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások helyes kiállításához az 3-11. számú mellékletek készültek. A mellékletek "minták" az igazolások kiállításához, ugyanakkor a minták szerinti adattartalom kötelező.
Az igazolások fő szabályként tartalmazzák:
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerű aláírását,
- a magánszemély nevét, adóazonosító jelét és lakcímét,
- a 2006. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét.
Adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás birtokában érvényesíthetők:
- a magánnyugdíjpénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeg,
- a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeg,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magánnyugdíjpénztári befizetés,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja,
- felnőttképzés díja (vizsgadíjjal együtt),
- számítógép megszerzésére (vásárlására, bérletére, lízingelésére) fordított kiadás,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény,
- közcélú adományok kedvezménye,
- biztosítások kedvezménye.
A magánszemély igazolás birtokában rendelkezhet adójáról:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetésekkel, valamint
- a nyugdíj-előtakarékosságával kapcsolatban.
Az érvényesíthető engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének feltételeiről az Szja törvény rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozói, illetőleg nem a mezőgazdasági őstermelő minőségében érintik a magánszemélyt.
Az engedmények a számított adót csökkentik, és jellemzően az érvényesítésükhöz nem szükséges a kifizetéskor kapott igazoláson túl külön igazolás. Ezek a következők:
- A külföldön megfizetett adó beszámítása;
- Az adójóváírás;
- Az adóterhet nem viselő járandóságok utáni adó levonása;
- A magánnyugdíjpénztári egyéb szolgáltatás engedménye. Az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények érvényesítésére, valamint az adóról történő rendelkezésre csak igazolás birtokában van lehetőség. Az igazolásoknak tartalmazniuk kell minden olyan adatot, mely alapján a kedvezmény megállapítható, illetve melyek alapján az igazolás kiállítója az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja.
4.2.1 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (3. sz. melléklet)
a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint alapozza meg az önkéntes pénztári nyilatkozatot (az összeg átutalásáról rendelkezhet a magánszemély) . Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 ezer forint.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely a rendelkezésre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére (Adatlap 2006 vagy 06M30) .
A nyugdíjpénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja) . A kiadott igazolásról a 06K59 szerinti tartalommal adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz.
Nem tartalmazhatja az igazolás azon adóköteles összegeket, melyek nem szolgálnak a rendelkezés alapjául. Azokról az összegekről külön "kifizetői" igazolást kellett kiállítani és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban kellett számot adni a pénztárnak.
b) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a
Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint alapozza meg az önkéntes pénztári nyilatkozatot. Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 ezer forint. A rendelkezésnél figyelembe vehető összeg ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles összegét, mely adókedvezményre jogosítja a munkavállalót, a munkáltató igazolja a magánszemély részére.
Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja) .
Nem zárhatók ki a 130 ezer forintos határt alkalmazók köréből azon pénztártagok, akik az öregségi nyugdíjuk megállapítása éve után - pénztártagságukat folytatva - további befizetést teljesítenek.
c) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött ösz-szeg kedvezménye (10%)
A 2004. évtől a magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál egyéni számláján fennálló számlakövetelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján (a melléklet 3.4 pontja), az adóév utolsó napján (vagyis 2006. december 31-én) lekötött, elkülönítetten kezelt számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át a magánszemély tag figyelembe veheti a pénztári nyilatkozatánál.
Amennyiben a magánszemély a lekötéstől számított 24 hónapon belül akár csak részben megszünteti (feltöri) a lekötést, úgy a lekötött összeg alapján átutalt részt 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Célszerű erről a lekötés megszüntetéséről kiadott igazolásban felhívni a magánszemély figyelmét.
d) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%)
Abban az esetben, ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján -külön Kormányrendeletben meghatározott - prevenciós szolgáltatást fizet ki, akkor a 2006. évben kifizetett - és a pénztár által igazolt (a melléklet 3.3 pontja)- összeg is megalapozza az önkéntes pénztári nyilatkozatot. A kedvezmény mértéke az igazolt összeg 10%-a.
A "prevenciós" jogcím (d. pont) és a "lekötött számlakövetelés" jogcíme (c. pont) azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj alapján átutalt összegével (a. pont) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 forintot. A 100 000 forint további 30 000 forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
4.2.2 A nyugdíj-előtakarékosság számlákat vezetők igazolása (4. számú melléklet)
A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató
a) nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlát,
b) nyugdíj-előtakarékossági értékpapír letéti számlát, és
c) nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlát
(a továbbiakban együtt: nyugdíj-előtakarékossági számlákat) vezethet.
Az Szja törvény új előírása szerint 2006. január l-jétől a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemélynek az egyéb feltételek megléte esetén lehetősége van arra, hogy adóbevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában rendelkezzen az általa nyugdíj-előtakarékossági számlára (a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében) befizetett összeg 30 százalékának (de több nyugdíj-előtakarékossági számla esetén is) legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak az átutalásáról - az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részének terhére.
A 2006. évi LXI. törvénnyel 2006. szeptember l-jétől módosított Szja törvény rendelkezései alapján a rendelkezési jogosultság akkor illeti meg a számla tulajdonosát, ha rendelkezik olyan nyugdíj-előtakarékossági számlával, amelyen NYESZ-R jelölés szerepel. Ugyanakkor, a 2006. augusztus 31-éig megnyitott több nyugdíj-előtakarékossági számlán meglévő befizetések - függetlenül attól, hogy csak ezek közül egy vagy egy később nyitott számlára tett nyilatkozatot a NYESZ-R jelzés alkalmazására - megalapozzák a magánszemély rendelkezési jogosultságát.
A magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatát csak a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének igazolása alapján teheti meg. Az igazolásnak tartalmaznia kell az igazolást kiállító azonosító adatait (a 4. melléklet 1. pontja), a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély nevét, adóazonosító jelét, címét (a 4. melléklet 2. pontja), a NYESZ-R számlával kapcsolatos adatokat (a 4. melléklet 3. pontja), a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló 2006. évben befizetett összeget (a 4. melléklet 3.3 és 4. pontja) . Abban az esetben, ha a magánszemély részére a NYESZ-R jelölésű számlájáról 2006. szeptember 1-je és 2006. december 31-e között kifizetést teljesített a számla vezetője, úgy az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni (4. melléklet 5. pont) .
4.2.3 A magánnyugdíjpénztár igazolása (tagdíj kiegészítés, megállapodás), 5. számú melléklet
A magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek (ez a kedvezmény jogcíme - 5. sz. melléklet 3.1 pont) a 30 százalékával csökkenthető az összevont adóalap adója.
A magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján a magánszemély saját javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizetett összeg 25 százaléka érvényesíthető adókedvezményként. (A kedvezmény jogcíme: Megállapodás alapján a magánnyudíjpénztár részére fizetett összeg.)
A magánnyugdíjpénztár a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette (5. sz. melléklet 2. pont) .
4.2.4 A társadalombiztosítási szervnek megállapodás alapján fizetett összeg igazolása (5. számú melléklet)
Társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzése céljából a magánszemély saját maga számára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizetett összeg után adókedvezmény érvényesíthető.
Az adókedvezmény mértéke az adóévben befizetett összeg 25 százaléka.
A társadalombiztosítási szerv a befizetett összeget annak a magánszemélynek igazolja, aki azt befizette. A kedvezmény jogcíme: Megállapodás alapján a Tb. szerv részére fizetett összeg.
4.2.5 Biztosító által kiadott igazolás (5. számú melléklet) Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéb feltételek megléte esetén a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződése szerint az adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka.
Emelt összegű (+10%-os) kedvezmény érvényesíthető a biztosítás, adóévben megfizetett díjából azon összeg után, mely - a biztosító igazolása alapján - meghaladja a 2005. adóévben az adott szerződés alapján megfizetett díj összegét.
Az adóévben befizetett biztosítási díjak előző évhez viszonyított díjnövekményét szerződésenként kell megállapítani, nem pedig összességében az adóalany magánszemély szintjén.
A biztosítási adókedvezményre vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából következik, hogy csak abban az esetben vehető igénybe (és igazolható) többlet kedvezmény, ha a magánszemély legalább az előző évben megkötött biztosítással rendelkezik és biztosítási díjat fizetett. A viszonyítási alap ugyanis az előző adóévben megfizetett díj összege.
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek dija adómentes.
A biztosító intézetnek az igazolást (5. számú melléklet) oly módon kell kiállítania, hogy megállapítható legyen a magasabb összegű díjfizetés azon része is, mely után további adókedvezményt érvényesíthet a magánszemély. (Ezt célszerű az 5. sz. melléklet 3.3 pontjában jelezni.)
4.2.6 Felsőoktatási tandíj (6. számú melléklet) Felsőoktatási intézményhez befizetett tandíj címén az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a tandíj befizetőjeként szerepel. Az igazoláson fel kell tüntetni a befizető magánszemély nevén és adóazonosító jelén (a 6. melléklet 5. pont) túl a hallgató nevét és adóazonosító jelét is (a 6. melléklet 2. pont) . A felsőoktatási intézmény csak akkor adhatja ki a tandíj (költségtérítés) befizetéséről szóló igazolást, ha a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz (vett) részt a hallgató.
Az adókedvezmény a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja és/vagy költségtérítése címén megállapított összegnek a 30 százaléka, de legfeljebb hallgatónként az adóévben 60 ezer (tanulmányi hónaponként 6 ezer) forint. Az igazoláson nem tanévenként és nem szemeszterenként, hanem adóévenként, vagyis januártól - decemberig kell feltüntetni a befizetett tandíj és/vagy költségtérítés együttes összegét (a 6. melléklet 6. pont) .
A felsőoktatási intézmény által kiadott igazolásnak az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegét kell tartalmaznia, mely után az érvényesíthető tandíjkedvezmény nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, 2006. március l-jétől a 2005. évi CXXXIX. törvény mellékletében található meg) hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni.
A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének és adóazonosító jelének is szerepelnie kell.
Az igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak az átvétel igazolása mellett. A igazolás kiadásának tényét a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylatra, számlára rá kell jegyezni.
Az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére is lehetőséget biztosít a törvény. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe, és a tanintézet az igazoláson a hallgatót tüntette fel befizetőként (a 6. melléklet 5. pont), jelezve a kedvezmény elhalasztását is (a 6. melléklet 3. pont) .
A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézménynek rá kell jegyeznie.
Abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény olyan igazolást állít ki, amely után a hallgató a kedvezményt elhalasztva kívánja érvényesíteni, az intézménynek erről is adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
4.2.7 Felnőttképzés (7. számú melléklet)
A kiadandó igazolás tartalmát és kiállítási feltételeit korábban az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 14. számában (december 21-én) megjelent tájékoztató tartalmazta. Jelen igazolás a hatályos Szja törvény szerint készült.
A felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény az általa megkötött felnőttképzési szerződés alapján adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására köteles.
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény rendelkezései szerint megkötött felnőttképzési szerződés alapján, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély felnőttképzési díjára tekintettel adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény a felnőttképzési díj 30 százaléka, de legfeljebb 60 000 forint lehet. A felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, ugyanakkor a pótvizsga díja nem képezi a kedvezmény alapját. Az adókedvezmény alapját és összegét a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásai szerint akkreditált intézmény igazolja. A igazolás kiadásának tényét a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylatra, számlára rá kell jegyezni.
A kedvezményt a felnőttképzésben részt vevő, a szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is ideértve), a házastársa, a nagyszülője vagy a testvére közül az a magánszemély veheti igénybe, akit a felnőttképzésben részt vevő kérésére az igazoláson befizetőként tüntettek fel (a 7. melléklet 5. pont) . Abban az esetben, ha nem a felnőttképzésben résztvevő érvényesíti a kedvezményt, az igazolásnak (és az adatszolgáltatásnak) tartalmaznia kell a felnőttképzésben résztvevő nevét és adóazonosító jelét is (a 7. melléklet 2. pont) .
Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A törvény lehetőséget ad a magánszemélyt megillető kedvezmény igénybevételének az elhalasztására is akkor, ha az igazoláson ez a tény szerepel és befizetőként a felnőttképzésben részt vevő személyt tüntették fel (a 7. melléklet 2. és 5. pont azonos adatokat tartalmaz) . A felnőttképzési kedvezmény érvényesítésének elhalasztása esetén azon, adott évben megfizetett felnőttképzési díjhoz kapcsolódóan, amelynek kedvezményét a magánszemély elhalasztja, az adott adóévben természetesen sem a magánszemély, sem hozzátartozója kedvezményt nem érvényesíthet. A kedvezmény halasztott igénybevételére rendelkezésre álló végső határidő a felnőttképzésről szóló szerződésben meghatározott időtartam lejártának adóévét követő ötödik adóév. A kedvezményt ezen belül bármely évben érvényesítheti a felnőttképzésben részt vevő magánszemély. Az igazoláson a halasztott igénybevétel esetén az adókedvezményből már érvényesített Összeget és az érvényesítés adóévét a magánszemélynek fel kell jegyeznie (a 7. melléklet önállóan biztosított helyén) .
4.2.8 Számítógép forgalmazó által kiállított igazolás (8. számú melléklet)
Amennyiben a magánszemély 2006-ban számítógépet vásárolt, akkor a forgalmazó (szállító, közreműködő) által kiállított igazoláson szereplő összeg 50 százalékával, de legfeljebb 60 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját.
A kedvezményre akkor jogosult, ha a számítógépet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési és az Oktatási Minisztérium által pályázaton kiválasztott szállítótól, valamint az e szállítók által a pályázatnak megfelelően bevont közreműködőktől szerezte, és az szerepel a pályázatot kiíró által elektronikus úton nyilvánosan meghirdetett listán.
Abban az esetben, ha a magánszemély az előzőekben említett számítógépre 2004. május 11-éig lízing, részletvétel vagy bérleti szerződést kötött, akkor a megszerzésre fordított összeg után - utoljára a 2006-os adóévre - érvényesíthet a kiadott igazolás alapján adókedvezményt.
A s.zámítógép-szerzés utáni kedvezmény nem osztható meg.
Ha a magánszemély az arra jogosult forgalmazóval közli, hogy az eszközt a pályázatba bevont eszközként kívánja megszerezni, és a számla kiállítójának rendelkezésére bocsátja az adóazonosító jelét, a forgalmazó a 8. sz. melléklet szerinti igazolás kiállításával igazolja, hogy a beszerzésre pályázat keretében került sor és feltünteti a magánszemély adóazonosító jelét is.
Az igazolás kiállítójának a termék vásárlásáról kiadott számlára rá kell írnia a kedvezmény érvényesítéséhez kiadott igazolás tényét.
A kedvezmény alapját és összegét az eszköz forgalmazója (a szállító, a közreműködő) által kiadott igazolás bizonyítja (a 8. melléklet 3. és/vagy 4. pont) . A magánszemélynek kiállított számla tartalmi elemei változatlanok.
4.2.9 Lakáscélú hitel (9. számú melléklet)
A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.
Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 forintot vonhat le a magánszemély.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély önadózás esetén adóbevallásában, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében tett nyilatkozatában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.
A kiadandó igazolással kapcsolatban "a lakáscélú hitel adókedvezményéhez szükséges igazolásokról [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 38. §]" szóló PM 21679/2005. helyettes államtitkár által adott tájékoztató (APEH honlapján megjelent 2006. január 18.) alapján kell eljárni.
A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak.
Az igazolást szerződésenként, minden érintett magánszemély részére ki kell adni, azaz például három adóstárs esetén három igazolást kell kiadni. Abban az esetben, ha egy igazolás kerül kiállításra, úgy azon fel kell tüntetni az adós nevén és adóazonosító jelén túl valamennyi adóstárs nevét és adóazonosító jelét is.
Az igazolásban a hitelintézet feltünteti a lakáscélú hitelszerződés összegét (kitöltése nem kötelező), a hitelszerződés alapján az adóévben törlesztésként megfizetett összeget az érvényesíthető kedvezmény mértékét. Közölni kell külön, ha az egy hitelszerződésen belül eltérő kedvezmény mértéket kell alkalmazni, a kulcsok szerinti bontásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával (részben, vagy egészben) megszerzett (megszerzendő) önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét és az önálló ingatlan helyrajzi számát, valamint a magánszemély nevét és adóazonosító jelét, továbbá azt a tényt, hogy adósként vagy adóstársként érintett-e az igazolás kiadásában.
A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja is van.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke . van. A magánszemély kérésére az igazolást ilyen esetekben is ki kell adni.
4.2.10 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (10. sz. melléklet)
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető adókedvezmény is csak igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani, azzal az eltéréssel, hogy a magánszemély személyi száma helyett az adóazonosító számát kell feltüntetni. Az adattartalom a 10. számú mellékletben található.
A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézményeknek (háziorvosoknak) az általuk 2006. évben kiadott igazolásokról adatot (06K51) kell szolgáltatniuk az állami adóhatósághoz.
4.2.11 Közcélú adományokkal kapcsolatos igazolás a magánszemélyek részére (11. sz. melléklet)
Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye.
Ezen a jogcímen akkor érvényesíthet kedvezményt a magánszemély, ha az adományt pénzben nyújtja.
A közcélú adománynak tekintendő a magánszemély által
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
b) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, [Közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyházak jogosultak.]
c) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.
Alapkutatásnak minősül az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.
Alkalmazott kutatásnak tekintendő az új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
Kísérleti fejlesztésnek az olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka fogadható el, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.
Nem minősül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.
Az adókedvezményre jogosító igazolást két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt az adományozó kapja, míg a másodpéldány a kiállítónál marad, amelyet mind az adományozónak, mind az azt kiállítónak az elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.
A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt.
A közhasznú szervezetnek, valamint a kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a közhasznúsági fokozatot. Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is.
A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban
a) kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 ezer forint;
b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint.
Ha a magánszemély tartós adományozási szerződés alapján támogatja a közhasznú (kiemelten közhasznú) szervezetet, akkor a második évtől kezdődően - az említett korlátok figyelembevételével - az adomány további 5 százalékát érvényesítheti tartós adományozás külön kedvezménye címén.
II.
Az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok
Az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.), továbbá a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 1997. évi LXXIV. törvény (AM) rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak, valamint AM könyvet kiállítóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk.
2007. január l-jétől az állami adóhatóság területi szervei:
a) a Főváros és Pest megye területén a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság;
b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye területén az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság;
c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén az Észak-alföldi Regionális Igazgatóság;
d) Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területén a Délalföldi Regionális Igazgatóság;
e) Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye területén a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság;
f) Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területén a Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság;
g) Baranya, Somogy, Tolna megye területén a Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre (kifizető fogalma I. 1 pont), illetve munkáltatóra (munkáltató fogalma I. 3 pont) .
A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan, illetőleg egyáltalán nem teljesíti.
A 2006. évben teljesítendő adatszolgáltatással kapcsolatban kiszabható bírság felső határa a hatályos szabályok alapján, az adatszolgáltatással érintett magánszemélyek számának és - az adózóra egyébként vonatkozó - bírság törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.
Az adóhatóság a Szja alapján, az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program szervezőjét és a letétkezelőt 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha adatszolgáltatási, nyilatkozattételi (bejelentési) kötelezettségét megszegi.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
A kifizetői (munkáltatói) adatszolgáltatás benyújtásának határideje 2007. január 31-e.
Az AM könyvet kiállító kifizetőnek az adatszolgáltatását 2007. március 31-éig kell (elektronikus úton) teljesíteni.
Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell teljesíteni az illetékes regionális adóhatósághoz. Az ettől eltérő teljesítés a C) pont alatt található.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét. Ilyen esetben az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is, ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti.
Ha az adatszolgáltató 2007. január l-jét követően - az adatszolgáltatási határidőt megelőzően - jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását akkor is be kell nyújtania 2007. január 31-éig.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód 2007. január 31-éig teljesíti az F) pont alatti kötelezettségét.
A) Évközben, soron kívül teljesített adatszolgáltatás (a folyamatos adatszolgáltatás kivételével, mert erről önálló tájékoztató rendelkezik)
Ha az adatszolgáltató 2006. január l-jét követően - az adatszolgáltatási határidőt megelőzően - jogutód nélkül megszűnik, adatszolgáltatását soron kívül, az Art. előírásai szerinti határidőben benyújtott bevallásával egyidejűleg kell teljesítenie. Az évközi, soron kívüli adatszolgáltatás a jelen tájékoztatóban megadott adattartalommal és adathordozón teljesíthető.
B) Az adatszolgáltatás jellege
A 2006. évvel kapcsolatos adatszolgáltatás pótlásának és helyesbítésének részletes szabályai a végleges tájékoztató III. fejezetében találhatók majd meg. Az előző évre, vagyis a 2005-re teljesített adatszolgáltatás helyesbítésére, illetőleg az adatszolgáltatás pótlására az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. december 12-i 13. számában megjelent 8007/2004. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatóban foglaltak szerint kell eljárni.
Az adatszolgáltatás jellegének közlésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet (Eredeti adatszolgáltatás: E, Adatszolgáltatás pótlása: P, Adatszolgáltatás helyesbítése: H) . Az adott mező üresen nem maradhat.
C) Az adatszolgáltatások csak a következő adathordozó típusokon teljesíthetők:
- gépi adathordozón (1,44 Mbyte floppy vagy CD),
- elektronikus úton.
Gépi adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető. Ennek a tájékoztató (tervezet) részeként megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg, illetőleg az APEH honlapján (www.apeh.hu) elérhető Internetes program felhasználásával teljesíthető.
C/1) 2006. évben év közben teljesített soron kívüli adatszolgáltatás
Gépi adathordozón teljesíti soron kívüli adatszolgáltatási kötelezettségét az az A) pont alatti adózó, aki (amely)
1. 2006. áprilisáig az Art. 2005. december 31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint nem kötelezett elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségét;
2. 2006. április hónapjától nem kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására és nem választotta e kötelezettséget;
3. jogutód nélkül megszünteti tevékenységét és a tevékenység megszüntetése időpontjában nem tartozott a 2. pontban meghatározott adózói körbe.
Elektronikus úton benyújtott adatszolgáltatás az APEH központi fogadószerverére megküldött, Internetes program segítségével teljesíthető.
Elektronikus úton, teljesíti soron kívüli adatszolgáltatási kötelezettségét az az adózó, aki (amely)
1. 2006. áprilisáig az Art. 2005. december 31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával kötelezett teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségét;
[Elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, valamint a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó, továbbá az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó. A legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózói kört a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg [56/2005. (XII. 29.) PM r.].
Az előzőekben nem említett adózó 2005. április l-jétől adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál a pénzügyminiszternek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és az informatikai és hírközlési miniszterrel kiadott 13/2005. (III. 30.) PM-lHM-MeHVM együttes rendeletében meghatározott módon és technikai feltételekkel választása alapján, elektronikus úton teljesíti. 2006. május l-jétől a 13/2006. (IV. 28) PM-IHM-MeHVM együttes rendeletben leírtakat kell alkalmazni.]
2. 2006. április hónapjától az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett, illetve választotta e kötelezettséget.
[Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget 2006. év negyedik hónapjától [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § j) pontja szerinti Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevételével] elektronikus úton teljesíti
- a 2005. december 31-i állapot szerinti 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó;
- az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók igazgatósága látja el;
- az Art. 1. számú melléklete I/A/3. pontja szerinti havonta, illetőleg negyedévenként bevallásra kötelezett;
- az előzőekben meghatározott azon adózók, amelyek (akik) naptári évtől eltérő üzleti évet választanak (választottak);
- az az adózó, amely (aki) választja az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti kötelezettséget;
- az az adózó, amelynek (akinek) állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője (külön a 2005. évi CLXIII. törvénnyel módosított Art. szerint meghatározott feltételekkel) regisztráltatja magát.]
Értelemszerűen az A) pont alá tartozó adózó az előzőekben meghatározottakat a rá vonatkozó előírások szerint alkalmazza.
Amennyiben az adózó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségét 2006. év negyedik hónapjától elektronikus úton teljesíti, úgy valamennyi bevallási kötelezettsége mellett, az adatszolgáltatási kötelezettségének is így kell eleget tennie.
C/2) A 2006. évet érintő adatszolgáltatás, melynek teljesítése 2007-ben történik
Gépi adathordozón teljesíti az esedékes adatszolgáltatási kötelezettségét az az adózó, aki (amely)
1. 2007. január hónapjától nem kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására és nem választotta e kötelezettséget;
2. jogutód nélkül megszünteti tevékenységét és a tevékenység megszüntetése időpontjában nem tartozott az Art. 31. § (2) bekezdésében megha,tározott kötelezettség teljesítésére.
Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíti.
Abban az esetben tehát, ha adózó év közben lesz kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti 0708 és/vagy 0758-as bevallás benyújtására, úgy ettől az időponttól kezdődően az adatszolgáltatási kötelezettségének is c.sak elektronikus úton tehet eleget.
Az adatszolgáltatást gépi adathordozón egy példányban, személyesen vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához, illetőleg az erre kötelezettek juttatják el elektronikus úton az állami adóhatósághoz. Az átvétel igazolása nem elektronikus teljesítés esetén az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
D) Az e fejezethez tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek:
1. A kifizetők adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2006. évi adóköteles jövedelmeiről (06K33-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet)
2. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a magánszemélynek 2006. évben tulajdonba adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről (06K36-os számú nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
3. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek lakás célú felhasználásra pénzintézeten keresztül általa nyújtott kölcsön 2006. évben elengedett összegéről (06K37-es számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
4. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2006. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkekről (06K53-as sz. nyomtatvány 15. sz. melléklet, 06K53A sz. nyomtatvány 15/a sz. melléklet)
5. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2006. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (06K71-es számú nyomtatvány 16. sz. melléklet)
6. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2006. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (06K72-es számú nyomtatvány 17. sz. melléklet)
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2006. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (06K73-as számú nyomtatvány 18. sz. melléklet)
8. Az önkormányzati hivatal adatszolgáltatása a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés bérbeadó magánszemély által történő megszüntetéséről (06K75-ös számú nyomtatvány 19. sz. melléklet)
9. A kifizető adatszolgáltatása a haszonhúzó magánszemély részére 2005. június 30. napja után keletkezett és 2006. évben kifizetett (juttatott) kamatjövedelmekről (06K76-os számú nyomtatvány, 20. sz. melléklet)
10. Az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére 2005. június 30. napja után keletkezett és 2006. évben kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (06K77-ss számú nyomtatvány 21. sz. melléklet)
11. A kifizető adatszolgáltatása az Art. 4. számú melléklete szerinti külföldi személy részére 2006. évben kifizetett osztalék jövedelemről (06K79-es számú nyomtatvány, 22. sz. melléklet)
12 .Az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kiadott igazolás szerinti adóköteles jövedelemről (06K80-as számú nyomtatvány 23. számú melléklet)
13. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása, az általa a magánszemélynek 2006. évben kifizetett támogatásról (06K83-as számú nyomtatvány 24. sz. melléklet)
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta, illetőleg a kifizetőnek akkor is, ha bármely ok folytán az adó, adóelőleg levonása nem történt meg.
A kifizető (a munkáltató) az Art.-ben és az Szja törvényben meghatározott adatszolgáltatásait magánszemélyenként teljesíti. Ebből következően nem fogadható el ugyanazon kifizető által több, azonos adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is.
E) A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők, az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya jogutódja illetékességi körébe vont kifizetők, valamint az adatszolgáltatásnak elektronikus úton eleget tevő kifizetők az előírt adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
F) Átalakulás esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást) . Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha a 2006-ban jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket.
G) Az adatszolgáltatás kötelező adatai
Az adatközlő nevét, címét, adószámát, kell kitölteni.
Amennyiben az adatszolgáltatást jogutód teljesíti, úgy a jogelőd adóazonosító számát is közölni kell, feltéve, hogy a jogelőd kötelezettségét teljesíti.
Az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló helyen minden esetben fel kell tüntetni a megfelelő betűjelet a III. fejezetben közöltek alapján.
Az adatszolgáltatást minden esetben forintban kell teljesíteni.
Az adatszolgáltatás helyesbítési lehetősége miatt az adott számú adatszolgáltatásnál kötelezően kitöltendő adatok a következők:

K33

név, adóazonosító

K36

név, adóazonosító

K37

név, adóazonosító

K53 (53/A)

név, adóazonosító

K71

név, adóazonosító, értékpapír kód

K72

név, adóazonosító, értékpapír kód

K73

név, adóazonosító, értékpapír kód

K75

név, adóazonosító, szerződésszám

K76

név, tagállamkód, tagállam adóazonosító,

sorszám

K77

név, szervezet azonosító, sorszám

K79

név, adóazonosító

K80

név, adóazonosító

K83

név, adóazonosító, jogcím

Az 1-13. pontokban foglaltaknál jelezzük az általános kitöltéstől való eltérést.
H) Az adatszolgáltatáshoz a 06AM Adatkísérő lapot is mellékelni kell, amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál.
A gépi adatszolgáltatást egy példányban, az adatkísérő lapot két példányban (ebből egy példány az átvétel igazolására szolgál) kell benyújtani. Az adatkísérő lapnak tartalmaznia kell az adatszolgáltató azonosító adatait (név, adóazonosító szám, cím, ügyintéző adatai), az adatszolgáltatásért felelős személy aláírását, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó tételes adatokat (a bizonylattípusonként felsorolt lapszámok és tételszámok, mágneses adathordozó esetén az állományokhoz tartozó rekordszámok) .
Egy gépi adathordozón több azonos regionális adóhatósági illetőségű cég adatszolgáltatása együttesen is benyújtható, de ez esetben az adatszolgáltatók számának megfelelően külön-külön kell az adatkísérő lapokat kiállítani.
Elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatás esetén, a feladásra kerülő csomag részét képezi az ún. adatkísérő fájl, amely a következő adatokat tartalmazza: adatszolgáltató neve, adószáma, címe, ügyintézőjének neve, elérhetősége, könyvelőcég adatai, adatszolgáltatás típusa (új .adatszolgáltatás vagy egy hibái miatt elutasított adatszolgáltatás cseréje), és a csomagban tartalomjegyzéke, azaz a csomagban lévő bizonylatok fajtái, fájlonkénti tételszámai és ellenőrzésük eredménye.
1. A kifizetők adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2006. évi adóköteles jövedelmeiről
(06K33-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet)
A társasháznak (társasüdülőnek) kifizetett adóköteles ösz-szegből az adót a kifizető kötelezettsége megállapítani, levonni, befizetni, és igazolást kiállítani a társasház részére. A kifizetőnek az általa teljesített kifizetésekről adatszolgáltatási kötelezettsége is fennáll.
Függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak, a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetés esetén. Ilyen jövedelem az ingó és ingatlan értékesítése, a tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.), kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás.
A társasházak részére teljesített minden adóköteles kifizetésről teljes körűen teljesíteni kell az adatszolgáltatást.
Kitöltendő adatok
Az " a " oszlopban a társasház elnevezését, a " b " oszlopban az adószámát kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a társasház elnevezése és címe eltér egymástól, a társasház címét külön fel kell tüntetni.
A "c" oszlop szolgál a kifizetett adóköteles jövedelem jogcímén teljesített bruttó kifizetés összegének beírására, míg a " d" oszlopba a levont lineáris (forrás) adót kell beírni.
2. Az MRP szervezet adatszolgáltatása a 2006. évben a magánszemély tulajdonába adott értékpapír adómentes természetbeni juttatás összegéről
(06K36-os sz. nyomtatvány, 13. sz. melléklet)
Adatot kell szolgáltatni az MRP szervezetnek a szervezet tagjának tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként adott összegéről.
Adómentes természetbeni juttatásnak minősül a tagnak tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a tag által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt.
A résztvevő tulajdonába adott értékpapír ráfordításként elszámolt összege az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott 224/2000. (XII. 18.) sz. Korm. rendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott ráfordítás összege.
Az "a" oszlopban, a juttatásban részesülő tag nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál a résztvevő tulajdonába adott értékpapír értékéből adómentes természetbeni juttatásként figyelembe vett összeg feltüntetésére.
3. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélynek az általa hitelintézeten keresztül, korábban nyújtott lakáscélú hitel elengedett összegéről
(06K37-es számú nyomtatvány, 14. sz. melléklet)
Az általános részben megadott adathordozón vagy elektronikus úton kell adatot szolgáltatni a -munkáltatóknak mindazon összegekről, melyeket 2006. évben a dolgozójának lakáscélú felhasználásra nyújtott hitelből elengedett.
Abban az esetben, ha a munkáltató hitelintézeten keresztül nyújtott alkalmazottjának lakáscélú felhasználásra kölcsönt, majd az abból fennálló összeget utóbb (jelen esetben 2006. évben) elengedte, adatszolgáltatást kell adnia az elengedett összegről.
Az "a" oszlopban a munkavállaló nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell feltüntetni.
A "c" oszlop szolgál az elengedett összeg feltüntetésére.
4. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2006. évben augusztus 31-éig ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkekről
(06K53-as sz. nyomtatvány 15. sz. melléklet)
A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2006. évben szeptember l-jétől ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkekről 06K53A sz. nyomtatvány 15/a sz. melléklet)
A kifizetőt az Szja törvény 1. számú melléklete 9.1.4 pontja előírása szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként, a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az " a " oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell feltüntetni.
Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 62 500 forintig terjedő adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatás értékét. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra az esetre, amikor az üdülési csekket nem belföldi illetőségű magánszemély részére juttatja a kifizető. Ebben az esetben a teljes összeg adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő.
2006. január l-jétől 2006. augusztus 31-éig terjedő időszakbanjuttatott üdülési csekk esetében a 06K53 sz. adatszolgáltatást kell teljesíteni (az "e" oszlopban 44%-os adókulcsot kell alkalmazni) .
2006. szeptember l-jétől juttatott üdülési csekk esetében a 06K53A sz. adatszolgáltatást kell teljesíteni (az "e" oszlopban 54%-os adókulcsot kell alkalmazni) .
[Az adatszolgáltatás "c" rovatában szereplő üdülési Csekk értékéből adott engedmény mértéke ("d" oszlop) nem minden esetben azonos a 62 500 forinttal csökkentett csekk értékével. Az engedmény ugyanis az az összeg, amelyet a munkáltató térítés nélkül ad a munkavállalónak, amely magában foglalja az adómentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. A 44, illetve az 54%-os adót ("e" oszlop) az adóköteles természetbeni juttatás összege alapján kell kiszámolni, megfizetni. Ebből következően az adóköteles rész (az adóalap) a magánszemélynek juttatott engedmény összegének és az üdülési csekk értékéből számított adómentes rész különbsége.]
Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni. Az "f" oszlopban kell kódszámmal jelölni a magánszemély illetőségét. ("1" ha belföldi, "2", ha külföldi illetőségű a magánszemély.)
5. A társas vállalkozás adatszolgáltatása a 2006. évben jegyzett tőkéjének felemelését, valamint az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapír sorsáról (06K71-es számú nyomtatvány, 16. sz. melléklet)
A társas vállalkozásnak az adatszolgáltatását abban az esetben kell teljesítenie, ha 2006. évben a saját tőkéje terhére emeli meg a jegyzett tőkéjét, illetve ha az átváltoztatható kötvényt átalakította.
1. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1.sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft., rt.) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2.sor: Abban az esetben, ha a jogelőd kötelezettségét teljesíti, úgy annak adószámát is közölni kell.
3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell, ha a jegyzett tőke felemelését követően
- értékpapírt bocsátott ki (1),
- megemelte az értékpapír névértékét (2),
- kibocsátott értékpapír átruházásra került (3),
- kibocsátott értékpapír bevonásra került (4),
- kibocsátott értékpapír átalakításra került (5),
- kibocsátott értékpapír kicserélésre került (6) .
4.sor: Az átváltoztatható kötvény 2006. évi átalakítása is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet. Ebben a sorban a megfelelő négyzetben kell ezt a tényt 1-el jelölni.
Az adatszolgáltatási lapon a továbbiakban a csak a 3. illetve 4. sorban megjelölt adatszolgáltatási feltételnek megfelelő, azonos kört érintő adatokat lehet folyamatosan közölni.
II. A magánszemély azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapír azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját - ISIN azonosítót -(a), a részvény fajtáját (b), valamint az értékpapír megemelt névértékét (c) .
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b), a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
- részvény 1
- üzletrész 2
- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:
- törzsrészvény , 10
- ideiglenes részvény 11
- elsőbbségi részvény 12
- dolgozói részvény 13
- kamatozó részvény 14
- üzletrész , 20
- dolgozói üzletrész 22
Így például a törzsrészvény esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapír megemelt névértékét kell forintban kifejezve közölni.
6. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2006. évben értékpapírra vonatkozó jog révén juttatott vagyoni értékről (06K72-es számú nyomtatvány, 17. sz. melléklet)
A kifizető a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról.
A jog gyakorlása, megszüntetése és a jogról való lemondás esetében az adatszolgáltatást teljesítenie kell, mind az eredeti jogosultról, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyről.
Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.
Abban az esetben, ha az átmeneti rendelkezések szerint kell a szerzés jogcímét meghatározni, az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell.
I. Az adatszolgáltató adatai, az adatszolgáltatás indoka
1. sor: Az adatszolgáltató társas vállalkozás (kft., rt.) adószámát kell feltüntetni ebben a sorban.
2. sor: Abban az esetben, ha az adatszolgáltató jogutódként teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét, úgy ebben a sorban fel kell tüntetnie a jogelőd adószámát.
3. sor: Ez a sor szolgál az adatszolgáltatási kötelezettség indokának feltüntetésére. A megfelelő négyzetben az adott számok szerint jelölni kell, miért teljesíti a társas vállalkozás az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell,
ha a kifizető értékpapírra vonatkozó
- vételi (1),
- jegyzési (2),
- eladási (3)
jogot alapított, illetőleg,
ha értékpapírra vonatkozó, más hasonló
- vételi (4),
- jegyzési (5),
- eladási (6) jogot alapított.
4. sor: Adatszolgáltatást kell teljesíteni az értékpapírra vonatkozó jegyzési jog
- gyakorlásáról (1),
- megszüntetéséről (2),
- a jogról való lemondásról (3), továbbá
az értékpapírra vonatkozó, más hasonló jegyzési jog
- gyakorlásáról (4),
- megszűntetéséről (5),
- a jogról való lemondásról (6) .
II. A magánszemély(ek) azonosító adatai és az adatszolgáltatás
A magánszemély azonosítására közölni kell a magánszemély házassági nevét, születési nevét, adóazonosító számát.
Egy magánszemélyhez kapcsolódóan 10 sor áll rendelkezésre az értékpapír azonosító adatai közlésére.
Az adatlap további részében az értékpapírra vonatkozó jog azonosító adatait kell feltüntetni, így az értékpapír kódját -ISIN azonosítót - (a), az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját (b), valamint az értékpapírra vonatkozó jog szokásos piaci értékét (c) .
A fentieknek megfelelően az értékpapírra vonatkozó jog megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
- részvény 1
- üzletrész 2
- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3
- diszkont kincstárjegy 4
- államkötvény 5
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapírra vonatkozó jog fajtáját a következő számokkal kell beírni:
- törzsrészvény 10
- ideiglenes részvény 11
- elsőbbségi részvény 12
- dolgozói részvény 13
- kamatozó részvény 14
- üzletrész 20
- dolgozói üzletrész, 22
- diszkont kincstárjegy 40
- államkötvény 50
Így például a törzsrészvényre vonatkozó jog esetében 110 lesz az azonosító jel az adatszolgáltatásban.
A "c" oszlopban az értékpapírra vonatkozó jog, szokásos piaci értékét kell forintban kifejezve közölni.
7. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek részére 2006. évben kedvezményezett részesedéscsere révén juttatott értékpapírokról (06K73-as számú nyomtatvány, 18. sz. melléklet)
A kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. (A külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani.)
A magánszemély döntése szerint a bevételnek az a része, mely nem tartozik az előzőek alá, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül és e szerint adózik, vagy adómentes (nem minősül bevételnek) a szerzéskor. Erről a magánszemélynek lehetősége van dönteni.
A magánszemélynek erről a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kellett a kifizető felé, valamint e választását adóbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
Ha a magánszemély döntése szerint a szerzéskor adómentes (nem minősül bevételnek) a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján keletkező összeget, akkor a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott ösz-szes értékpapírról.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet.
Az adatszolgáltatás során az értékpapír azonosító kódját (ISIN azonosító), az "a" oszlopban, az értékpapír megnevezését, fajtáját a "b" oszlopban, az értékpapír névértékét (ennek hiányában az arányos könyv szerinti értékét) a "c" oszlopba kell beírni.
A fentieknek megfelelően az értékpapír megnevezéseként (b) jelöléseként, a hármas tagolás első jegyeként az alábbi számokat kell alkalmazni:
- részvény 1
- üzletrész 2
- egyéb, a külföldi állam joga szerint tagsági jogot megtestesítő, névre szóló értékpapír 3
A hármas tagolás második és harmadik jegyeként az értékpapír fajtáját a következő számokkal kell beírni:
- törzsrészvény 10
- ideiglenes részvény 11
- elsőbbségi részvény 12
- kamatozó részvény 14
- üzletrész 20
- szövetkezeti üzletrész 23
Abban az esetben tehát, ha elsőbbségi részvényről történik az adatszolgáltatás, úgy 112-t kell beírni a "b" oszlopba.
8. Az önkormányzati hivatal adatszolgáltatása (06K75-ös számú nyomtatvány, 19. számú melléklet)
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos szabályai alapján, magánszemély által a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevétel után az adó mértéke 0%, ha teljesülnek az Szja törvényben meghatározott feltételek.
Ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés a feltételül szabott időtartamon (legalább 60 hónapot elérő) belül 2006. évben a bérbeadó érdekkörében felmerült okból megszűnik, az önkormányzati hivatal, a bérbeadó személy adószámának feltüntetésével adatot szolgáltat a regionálisnak a szerződés megszűnéséről.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az önkormányzat adószámát, valamint abban az esetben, ha a jogelőd kötelezettségét teljesíti a jogelőd adószámát is.
Fel kell tüntetni az adatszolgáltatással érintett magánszemély azonosító adatait (házassági, illetve születési nevét -"a" oszlop), adószámát ("b" oszlop), a szerződés nyilvántartási számát ("c" oszlop) a lakás bérbeadás alapjául szolgáló szerződés keltének időpontját ("d" oszlop), a szerződés időtartamát ("e" oszlop), továbbá a szerződés, bérbeadó által történő megszüntetésének időpontját ("f" oszlop) .
9-10. A 2005. június 30-át követően keletkezett és kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről teljesítendő adatszolgáltatás (06K76 és 06K77-es számú nyomtatványok 20. és 21. sz. melléklet)
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 52. § (12) bekezdése alapján, az Art. 7. számú mellékletében (továbbiakban: Melléklet) meghatározott kamatjövedelem kifizetője, illetve az ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett más személy, a Melléklet szerinti módon és tartalommal adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz.
Fontos: a jelen adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan használt három kulcsfogalom (nevezetesen: a kifizető, haszonhúzó, valamint a kamat itt meghatározott fogalma) csak a hivatkozott Melléklet alapján elkészített jelen tájékoztató rendszerében használható, ugyanis ezek a fogalmak egyébként más tartalmat hordoznak. Ennek megfelelően a Melléklet alkalmazásában a kamat fogalma független a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kamat fogalmától, illetve a Melléklet illetőség meghatározására szolgáló szabályai függetlenek az Art. 4. számú mellékletének hasonló tárgyú rendelkezéseitől. A Melléklet haszonhúzó azonosítására vonatkozó rendelkezései a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény rendelkezései mellett önálló jogszabályi kötelezettséget jelentenek.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tájékoztató nem minősül az állami irányítás egyéb jogi eszközének (jogi iránymutatásnak) .
A) Az adatszolgáltatás teljesítésére kötelezettek
1 .A kifizető
Az a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, amely az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró haszonhúzónak közvetlenül kamatot fizet vagy jóváír, a jelen adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából kifizetőnek tekintendő. (Ilyenek lehetnek jellemzően a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, azonban a biztosítási alapok és biztosítási pénztárak nem tartoznak a Melléklet személyi hatálya alá.)
2. Az adatszolgáltatásra kötelezett
Az egyes tagállamokban létező személyegyesítő társaságok, szervezetek speciális adózása azt jelenti, hogy formailag a kifizetett vagy jóváírt kamatot a szervezet kapja, azonban a jövedelem a kifizetés vagy jóváírás időpontjában a szervezetet alkotó magánszemélyek jövedelmeként jelentkezik, mely magánszemélyeknek a jövedelemadózás szabályai szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteni.
Ezekről a Melléklet 3. pontjában meghatározott szervezetekről az Európai Unió által kiadott tételes lista nincs. Ezért az adatszolgáltatásra kötelezettek minden bizonytalan esetben - amikor nem tudják, hogy az említett szervezet jogi személy, társasági adóalany vagy befektetési alap - kötelesek az adatszolgáltatásra, ezzel mentesülnek az esetleges mulasztás miatt alkalmazható szankciók alól.
Adatszolgáltatási kötelezettség terheli azt a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet (továbbiakban: adatszolgáltatásra kötelezett), amely bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet (továbbiakban: Melléklet 3. pontja szerinti szervezet) útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak juttat kamatjövedelmet. Ebben az esetben azonban nem a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjáról, hanem a Melléklet 3. pontja szerinti szervezetről kell adatot szolgáltatni a 06K77 számú nyomtatvány felhasználásával. Ha az a személy, akinek a kifizető a kamatjövedelmet közvetlenül teljesíti, nem jogi személy, nem társasági adóalany, nem európai befektetési alap és nem is magánszemély, azonban a közvetlen jogosult szervezet a kamatot tagállami illetőségű magánszemélynek fizeti ki, alappal lehet következtetni arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség a Melléklet 3. pontja szerint fennáll.
A más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezetről nem kell adatszolgáltatást teljesíteni, ha hitelt érdemlő módon igazolja, hogy jogi személy vagy az illetősége szerinti tagállamban a társasági adó alanya vagy európai befektetési alapként működik, illetve az illetősége szerinti tagállam hatósága által kiállított igazolás alapján ilyen alapnak minősül.
Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazásában nem minősül jogi személynek, azaz az adatszolgáltatást teljesíteni kell a közvetett juttatás után ezen szervezetekről, mint haszonhúzó szervezetekről:
a) Finnországban: avion yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky), valamint öppet bolag és kommanditbolag, illetőleg
b) Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB) .
A kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége azonban az alábbi jogforrások alapján a más tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzón kívül a következő területeken illetőséggel bíró haszonhúzó részére kifizetett kamat tekintetében is érvényesül.
1. Guernsey, Jersey, Man-sziget, Holland-Antillák, Aruba, Anguilla, Brit Virgin-szigetek, Montserrat, Turks és Caicos szigetek fa megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából a Magyar Köztársaság, valamint a Csatorna-szigetek, a Man-sziget és a függő vagy társult karibi területek között aláírt megállapodások megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2005. évi LII. törvény];
2. Svájc [HL L 385/51. oldal, 2004. december 29.], Andorra [HL L 359/33. oldal, 2004. december 4.; 2005/356/EK tanácsi határozat HL L 114/9. oldal, 2005. május 4.], Liechtenstein (HL L 379/84. oldal, 2004. december 24. 2005/EK tanácsi irányelv, HL L 112/12. oldal, 2005. május 3.], San Marino (HL L 381/33. oldal, 2004. december 28., 2005/357/EK tanácsi határozat, HL L 114/11. oldal, 2005. május 4.], a megállapodások szándéknyilatkozatát a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben előírt kötelezettségek végrehajtása céljából az Európai Közösség és a tagállamok, valamint a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség, a Liechtensteini Hercegség és a San Marino Köztársaság által aláírt szándéknyilatkozatok megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2005. évi LIX. törvény tartalmazza;
3. Monaco [HL L 19/55. oldal, 2005. január 21., 2005/347/EK tanácsi határozat HL L 110/40. oldal, 2005. április 30.].
B) A haszonhúzó
Az adatszolgáltatás szempontjából haszonhúzó az a más tagállamban illetőséggel bíró magánszemély, akinek kamatot fizetnek vagy jóváírnak.
Nem minősül haszonhúzónak az a magánszemély, aki igazolja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki, illetve írták jóvá, azaz
a) kifizetőként jár el,
b) jogi személy képviseletében, az illetősége szerinti tagállam joga alapján a társasági adó alanya képviseletében, európai befektetési alapnak minősülő szervezet képviseletében, vagy a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet képviseletében, jár el, feltéve, ha ez utóbbi esetben közli Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére kamatot juttató vagy jóváíró személlyel ezen szervezet nevét, címét és erről a kamatot juttató vagy jóváíró személy (adatszolgáltatásra kötelezett) adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak (a 06K77-es számú lapon meghatározottak szerint),
c) a haszonhúzó képviseletében jár el és annak nevéről és címéről a kifizető részére adatot szolgáltat.
Amennyiben a kifizető a haszonhúzót nem tudja azonosítani, akkor a képviselőként eljáró magánszemély minősül haszonhúzónak.
Amennyiben a kifizető a haszonhúzó szervezetet nem tudja azonosítani, akkor a képviselőként eljáró magánszemély minősül haszonhúzónak.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a befektetési alap jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, a Melléklet alkalmazásában tehát minden esetben jogi személy. Azt, hogy egy tagállami befektetési alap európai befektetési alapnak minősül-e, kizárólag a tagállam felügyeleti hatóságának igazolása alapján lehet megállapítani. A Tpt. 288. §-ában hivatkozott, az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap e minőségét a Melléklet alkalmazásában a létrehozás (bejegyzés) tagállamának felügyelete által kiadott igazolással bizonyítja. A Magyarországon a Tpt. 284-287. §-ai alapján európai befektetési alapként nyilvántartásba vett szervezet ezen jogi státusáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 83. §-a alkalmazásával - kérelemre - hatósági bizonyítványt ad ki.
A haszonhúzó azonosítása
A kifizető köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a haszonhúzó azonosítása érdekében, ha a haszonhúzó helyett és nevében képviselője jár el, és erről a kifizető tudomással bír.
A kifizető a haszonhúzó azonosítását a 2004. január 1-je előtt létrejött vagy teljesült, kamatkifizetést megalapozó szerződéses jogviszony, illetve egyéb ügylet esetén név, állandó lakóhely, szokásos tartózkodási hely feltüntetésével - az e törvény hatálya alá tartozó ügylet esetén - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pint), valamint a hatályos jogszabályok alapján egyébként rendelkezésre álló adatok alapján végzi. A Pmt. hatálya alá tartozó ügylet esetén a Ptv. lakcím fogalma a Melléklet állandó lakóhely, illetve szokásos tartózkodási hely fogalmára megfelelően alkalmazandó.
A 2004. január l-jén, illetve azt követően létrejött vagy teljesült szerződéses jogviszony vagy egyéb ügylet esetén a haszonhúzó azonosítása az előzőekben meghatározottakon túl, az illetősége szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám feltüntetésével a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy személyazonosító igazolvány alapján történik. Ameny-nyiben az állandó lakóhelyet vagy a szokásos tartózkodási helyet az útlevél vagy a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza, a haszonhúzó állandó lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét egyéb okirat hiteles magyar nyelvű fordítása alapján kell megállapítani. Az egyéb okiraton elsősorban hatóság által kiállított okiratot kell érteni, ennek hiányában azonban egyéb okirat is megfelelő, a haszonhúzó saját nyilatkozatát tartalmazó okirat kivételével. Ha az adóazonosító számot az útlevél, a személyazonosító igazolvány vagy egyéb okirat - ideértve az illetőségigazolást - nem tartalmazza, akkor az azonosítási adatok között az útlevél vagy a személyazonosító igazolvány szerinti születési helyet és időt fel kell tüntetni.
A haszonhúzó illetőségének megállapítása
A haszonhúzó illetőségének megállapítása kiemelt jelentőségű, ugyanis a kifizetői jogállást és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a Melléklet szerint a haszonhúzó más tagállami illetősége és kamat fogalma alá tartozó kifizetés/jóváírás alapozza meg.
A kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége azonban az adatszolgáltatásra kötelezettek körénél meghatározott, a más tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzón kívüli területeken illetőséggel bíró haszonhúzó részére kifizetett kamat tekintetében is érvényesül.
A haszonhúzónak a Melléklet vonatkozásában alkalmazandó illetőségét nem a haszonhúzó állampolgársága, hanem főszabály szerint állandó lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye határozza meg. Ha tagállami hatóság által kibocsátott útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal rendelkező haszonhúzó állandó lakóhelye vagy ennek hiányában szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy állítása szerint az Európai Közösség egyik tagállamában sem bír illetőséggel, akkor a kifizető az illetőséget a hitelesen magyarra fordított illetőségigazolás alapján állapítja meg. Illetőségigazolás hiányában a haszonhúzó illetősége szerinti országnak az útlevelét, személyazonosító igazolványát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyéb iratát kiállító tagállam minősül.
Az Art. 7. számú melléklete alkalmazásában tehát az illetőség megállapítása kizárólag a törvényben meghatározott sorrend szerint történhet:
(1) állandó lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely állama az illetőség-ország, ennek hiányában
(2) az illetőségigazolás szerinti állam az illetőség-ország, ennek hiányában
(3) az útlevelet, személyazonosító igazolványt vagy egyéb személyazonosító iratot kiállító tagállam minősül illetőségországnak.
Ha a kifizető több, illetőség meghatározására alkalmas adattal is rendelkezik, akkor az illetőséget a fenti sorrend betartásával, a sorrendben előbb álló adat alapján kell meghatározni, abban az esetben is, ha az illetőséget megalapozó adatok alapján eltérő illetőség-országok adódnának.
Az illetőséget a kamat jóváírásakor/kifizetésekor hatályos adatok alapján kell megállapítani. Ha a haszonhúzó adatai a kamat kifizetéséig/jóváírásáig változatlanok, az illetőség megállapítására azon adatokat kell figyelembe venni, amelyek a haszonhúzó első azonosításakor rendelkezésre álltak. Az adatok változásának bejelentésére a Pmt. hatálya alá eső ügylet esetében a Pmt. szabályait kell alkalmazni.
C) A kifizetett (juttatott) kamat
1. Az adatszolgáltatás szempontjából kamatnak minősül bármely követeléshez kapcsolódó, jóváírt vagy kifizetett kamat - különösen az állampapírból, kötvényből, adósságlevélből származó kamat, az ezekhez kapcsolódó prémiumok és jutalmak -, kivéve a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. Az átmeneti időszakban - 2005. július 1-je és 2010. december 31 -e között - nem számítanak az előzőek szerinti követelésnek azok a kötvények, továbbá egyéb forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket 2001. február 28-ig bocsátottak ki, vagy amelyek kibocsátási tájékoztatóját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a tagállamok, illetve harmadik országok illetékes hatósága ezen időpontig jóváhagyta, feltéve, hogy ilyen értékpapírok további kibocsátására 2002. február 28. után nem került sor.
2. Az 1. pontban meghatározott követelés átruházásakor, beváltásakor vagy visszavásárlásakor felhalmozott vagy tőkésített kamat is kamatnak tekintendő.
3. Ugyancsak kamatnak kell tekinteni az európai befektetési alap, a PSZÁF által kiadott igazolás alapján európai befektetési alapnak minősülő szervezet, és az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma által közvetlenül teljesített kamatkifizetést is. Kamatként kell kezelni továbbá, a gazdasági tevékenységet folytató jogi személyjogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet által, bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak közvetve juttatott kamatjövedelmet.
4. Kamatnak minősül az európai befektetési alap, a PSZÁF által kiadott igazolás alapján európai befektetési alapnak minősülő szervezet, vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma részesedésének átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából származó jövedelem akkor, ha ezen szervezetek közvetlenül vagy közvetetten európai befektetési alapon, ilyennek minősülő szervezeten, vagy Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési fontián keresztül vagyonuk (eszközeik) több mint 40%-át az 1. pontban meghatározott követelésekbe fektetik. Ennek a jövedelemnek azon része minősül kamatjövedelemnek, amely megfelel az 1. vagy 2. pont szerinti közvetlen vagy közvetett úton szerzett kamatnak.
Az említett arány meghatározásánál az alapszabályban vagy alapító okiratban meghatározott befektetési politika, ennek hiányában a szervezet vagyonának összetétele az irányadó. A befektetési arányt a portfoliót alkotó eszközök napi összetétele alapján kell kiszámítani, a 2006. a január 1-től december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. A Tpt. alapján a befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő állapítja meg. A befektetési arány megállapításával kapcsolatban azonban nincsen hasonló jogszabályi előírás, így a befektetési arányt - az ügylet körülményeitől függően - akár a letétkezelő akár más személy is megállapíthatja.
Ha a kifizető az ezen pont szerint meghatározott követelésbe fektetett eszközök arányát nem tudja meghatározni, úgy az arány 40%-ot meghaladónak minősül. (A jelenleg 40%-os rögzített arány 2011. január l-jétől 25%.)
5. Amennyiben a kifizető nem tudja megállapítani a 3. és 4. pontok szerinti kamatjövedelmet, akkor a jövedelem teljes összege minősül kamatnak. Ha a kifizető a haszonhúzó által elért jövedelmet sem tudja meghatározni, akkor a jövedelem megfelel a részesedések átruházásából, beváltásából vagy visszavásárlásából származó bevételnek.
Az előzőekben meghatározott, kifizetett kamat összegéről az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni.
Az 1. pontban meghatározott, kifizetett vagy jóváírt kamat esetén a kamat összegét kell közölni.
A 2. és 4. pontban meghatározott kamat esetében is a kamatjövedelem összegét, ha ez nem állapítható meg, akkor a jövedelem teljes összegét, ennek hiányában az átruházásból, beváltásból vagy visszavásárlásból származó bevétel összegét kell beírni.
D) A kamat fogalmának, megszerzésének további értelmezése
1. A Melléklet alkalmazásában a jóváírt vagy kifizetett ka-mathoz kapcsolódóan adatszolgáltatási kötelezettség akkor áll fenn, ha a jóváíráshoz, kifizetéshez rendelkezési jog is társul. Rendelkezési jog a Melléklet alkalmazásában akkor áll fenn, ha meghatározott személyt (személyeket) illet és meghatározott összegre vonatkozik, függetlenül azonban attól, hogy a rendelkezési jog keletkezésével egyidejűleg vagy azt követően egyébként korlátozott [például a meghatározott személyt illető, meghatározott összeghez kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlását végrehajtási jog korlátozza (végrehajtás miatt zárolt számlán történő kamatjóváírás) ]. Ha azonban a magánszemélyt illető rendelkezési jog létre sem jön, mert létrejötte felfüggesztő feltételtől függ és/vagy a kamatjövedelem összege csak a jóváírást követő időpontban állapítható meg, az adatszolgáltatási kötelezettség a felfüggesztő feltétel bekövetkeztekor, illetve a kamatjövedelem összegének megállapítását lehetővé tevő időpontban keletkezik.
2. Ha a magánszemély nem igazolja a megszerzésre fordított értéket és ennek következtében ez az érték a kifizető előtt ismeretlen, az egész bevételt kamatnak kell tekinteni. A "bekerülési érték" számítására általános módszer előírására nincsen szükség tekintettel arra, hogy mind a bevétel nagysága, mind az értékpapír megszerzésére fordított érték ténykérdés.
3. Kamatszelvénnyel rendelkező értékpapír átruházása esetén - azaz ha a jövedelemszerzés az értékpapír tulajdonosának megváltozásával valósul meg - a bevétel és az értékpapír megszerzésére fordított érték különbözete tekinthető kamatjövedelemnek. Ha kamatszelvénnyel rendelkező értékpapír esetén a jövedelemszerzés kizárólag a kamatszelvény beváltásával, az értékpapír átruházása nélkül valósul meg, a kamatjövedelem megegyezik a kamatszelvényre fizetett összeggel.
4. Diszkontpapírok esetén akár elsődleges forgalmazásról, akár másodlagos, de nyilvános forgalmazásról van szó, kamatjövedelemnek a bevétel és az értékpapír megszerzésére fordított összeg különbözete minősül.
5. A gépkocsi-nyereménybetétből származó jövedelem a Melléklet alkalmazásában szintén kamatnak minősül. A gépkocsi esetében mindazon, a jövedelmet juttató hitelintézetet terhelő kiadás bevételnek tekintendő, amely a nyeremény-gépkocsi juttatásával összefüggésben felmerül, így a gépkocsi beszerzési árán túlmenően a forgalomba helyezés költségeit is ilyennek kell tekinteni. Ha a magánszemély nem a gépkocsit veszi át, hanem a hitelintézet által a gépkocsi helyett rendelkezésre bocsátott összeget, a jövedelem a ténylegesen megszerzett pénzösszeg. A jövedelemszerzés időpontja a nyeremény-gépkocsi átvételének időpontja, illetve a pénzösz-szeg átvételének, jóváírásának időpontja.
6. A befektetési jegyek kamatjövedelmét a portfolió összetétel alapján kell megállapítani.
7. Az értékpapír kibocsátásának időpontját és lejáratát a kibocsátási tájékoztatóból, a rövidített kibocsátási tájékoztatóból, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megküldött tájékoztatóból lehet megállapítani, a kibocsátó egyéb nyilatkozata azonban ezen jogi tények igazolására nem alkalmas.
8. A lakástakarék betétekre térített kamat a Melléklet alkalmazásában kamatnak minősül, ezért adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, függetlenül attól, hogy valamely nemzeti szabályozás adóköteles vagy adómentes bevételnek tekinti.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a 11. fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltéréssel.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje: 2007. március 20-a.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget 2006. évben keletkezett kamatjövedelmekről kell teljesíteni. Ha a 2005. június 30. napját követő kamatkifizetés, jóváírás 2005. július l-jét megelőzően keletkezett kamatjövedelmeket is tartalmaz, az adatszolgáltatásban csak a 2005. június 30-át követően keletkezett kamat-jövedelemrészt kell feltüntetni.
Az adatszolgáltatásnak kötelező tartalmaznia a következőkét:
I. A kifizető (adatszolgáltatásra kötelezett) azonosító adatait (adószám, elnevezés, cégnév, székhely, telephely), az adatszolgáltatás jellegét, jogelőd kötelezettségének teljesítésekor, a jogelőd adószámát.
II. A haszonhúzó (magánszemély, a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet) azonosító adatait (részletesen az adott adatlap útmutatója tartalmazza),
III. A haszonhúzó számára kifizetett (jóváírt) kamat ösz-szegét, az ezzel összefüggő, az adott adatlap útmutatója szerinti adatokat.
A kifizető adatszolgáltatása a haszonhúzó magánszemély részére 2005. június 30. napja után keletkezett és 2006. évben kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (06K76 számú adatlap, 20. számú melléklet)
Ennek a lapnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni az Art. 52. § (12) bekezdése és az Art. 7. számú mellékletében meghatározott azon kamatjövedelmekről, melyet haszonhúzó magánszemély részére juttat a kifizető.
I. Az adatszolgáltatást teljesítő azonosító adatait kell ebben a részben feltüntetni (1-4. sorok) . A 2. sorban akkor kell a jogelőd adószámát közölni, ha az adatszolgáltatást teljesítő a jogelőd kötelezettségét (is) teljesíti.
II. A haszonhúzó magánszemély azonosító adatai
Az adatlap 5-14. sorait a következők szerint kell kitölteni. Közölni kell:
- a haszonhúzó képviseletében eljáró személytől származnak-e az adatok (5. sor), "X"-el kell jelölni, ha a képviselő közlése szerint teljesítik az adatszolgáltatást és kötelezően a 6. és 9. sor töltendő ki,
- a haszonhúzó magánszemély nevét (6-7. sor),
- állandó lakóhelyét (8. sor), ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét, továbbá, ha az illetőség igazolása alapján történik a cím azonosítása (9. sor),
- ha az állandó lakóhelye, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, akkor a haszonhúzó magánszemély útlevelét, személyazonosító igazolványát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyéb iratát kiállító állam esetén az ország azonosító - ISO 3166-1-alpha2 - kódját (10. sor) a 27. sz. melléklet tartalmazza,
- a haszonhúzó illetősége szerinti állam azonosító ISO 3166-l-alpha2 kódját (11. sor),
- az illetőség szerinti államban megállapított adóazonosító számát (12. sor),
- az illetőség szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám (12. sor) hiányában születési helyét, idejét (73. és 14. sor) .
Az előzőekben leírtaktól függetlenül a 72. sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt) azonosító szerepet tölt be ez a sor. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben ADH-betükkel kell jelölni a "saját" számot. A képzett azonosítót mindaddig meg kell tartani, amíg az illetőség szerinti tagállamban megállapított adóazonosító szám nem áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, ha 2005. évre megtörtént a jelzett azonosító képzés, úgy a 2006. évi adatszolgáltatásban is ezt kell használni, feltéve, hogy nem áll rendelkezésre az adóazonosító szám.
III. A haszonhúzó számára kifizetett (jóváírt) kamat összege számlaszám (jogalap), devizanem szerint
Ebben a táblában a C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell minden esetben, az eredeti devizanemben feltüntetni. Abban az esetben, ha a kamat összegét megbontva, eltérő devizanemben írják jóvá, úgy a jóváírást devizanemek szerinti bontásban kell közölni. Az adott oszlopoknak kitöltöttnek kell lenni.
"a" oszlop: A nyomtatványi képtől függetlenül, a jelölt sorszám szerint (001-100) van lehetőség a kitöltésre.
"b " oszlop: Ebben az oszlopban attól függően kell szerepeltetni azonosító számot, hogy a haszonhúzó bankszámlaszámát és a kifizetés (juttatás) jogalapját (7-es), vagy ennek hiányában csak a kifizetés (juttatás) jogalapját (2-es) közli-e a "c" oszlopban.
"c" oszlop: Az előzőeknek megfelelően ebben az oszlopban 7-es kód esetén a bankszámlaszámot és a táblázat szerinti - a tájékoztató C. fejezetében meghatározott besorolásokhoz kapcsolt - azonosító számot kell feltüntetni.
"d" oszlop: Az előzőeknek megfelelően ebben az oszlopban 2-es kód esetén a tájékoztató C. fejezetében meghatározott besorolásokhoz kapcsolt (táblázat szerinti) azonosító számot kell szerepeltetni.
Az azonosító számok a következők:

A C. 1. pont esetében

100

A C.2. pont esetében

200

A C.3. pont esetében

300

A C.4. pont esetében

400

"e" oszlop: Ebben az oszlopban kell feltüntetni az adott sorszámhoz (számlaszámhoz vagy jogalaphoz) tartozó kamat összegének deviza nemét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján szereplő külföldi pénznemek esetében a hivatalos rövidítést kell alkalmazni (a leggyakrabban használt devizanem és pénznem azonosítókat a 28. számú melléklet tartalmazza) . A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében a külföldi pénznem meghatározásakor az MNB által, az euróban megadott árfolyam számításához közzétett listában szereplő pénznem kódokat kell felhasználni.
Abban az esetben, ha az adóéven belül azonos számlaszámra (jogalapra), azonos deviza nemben történik kifizetés, az adatszolgáltatást egy sorszám alatt kell teljesíteni (azaz összesen adatot kell közölni) .
"f" oszlop: Ebbe az oszlopba a'C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell beírni, figyelemmel a "d" oszlopnál leírtakra is.
Az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére 2005. június 30. napja után keletkezett és 2006. évben kifizetett (juttatott) kamatjövedelemről (06K77 számú adatlap, 21. számú melléklet)
Ennek a lapnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni az Art. 52. § (12) bekezdése és az Art. 7. számú mellékletében meghatározott azon kamatjövedelmekről, melyet a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet részére juttat az adatszolgáltatásra kötelezett.
Az I. részben az adatszolgáltatásra kötelezett azonosító adatait kell feltüntetni (1-4. sorok) . A 2. sorban akkor kell a jogelőd adószámát közölni, ha az adatszolgáltatást teljesítő a jogelőd kötelezettségét (is) teljesíti.
Az adatszolgáltatásra kötelezett a II. részben közli az állami adóhatósággal az 5. sorban "X"-el jelölve, ha a haszonhúzó képviseletében eljáró személytől származnak az adatok, a Melléklet 3. pontja szerinti szervezet nevét (6. sor), a szervezet azonosítóját (7. sor), a szervezet címe szerinti állam ISO 3166-1-alpha2 kódját (8. sor), melyet a 27. sz. melléklet tartalmaz és címét (9. sor) .
A 7. sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt) azonosító szerepet tölt be ez a sor. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben ADH-betűkkel kell jelölni a "saját" számot. A képzett azonosítót meg kell tartani.
III. A Melléklet 3. pontja szerinti szervezet számára kifizetett (jóváírt) kamat összege devizanem szerint
"a" oszlop: A nyomtatványi képtől függetlenül, a jelölt sorszám szerint (001-100) van lehetőség a kitöltésre.
"b" oszlop: Ez a sor szolgál a jogalap feltüntetésére, melyet a K76-os adatközlés táblája szerint kell kitölteni.
" c " oszlop: Ebben az oszlopban kell feltüntetni az adott sorszámhoz (számlaszámhoz vagy jogalaphoz) tartozó kamat összegének deviza nemét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján szereplő külföldi pénznemek esetében a hivatalos rövidítést kell alkalmazni (a leggyakrabban használt devizanem és pénznem azonosítókat a 28. számú melléklet tartalmazza) . A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében a külföldi pénznem meghatározásakor az MNB által, az euróban megadott árfolyam számításához közzétett listában szereplő pénznem kódokat kell felhasználni.
Abban az esetben, ha az adóéven belül azonos számlaszámra (jogalapra), azonos deviza nemben történik kifizetés, az adatszolgáltatást egy sorszám alatt kell teljesíteni (azaz összesen adatot kell közölni) .
"d" oszlop: Ebbe az oszlopba a C. fejezetben leírtak szerint meghatározott kamat összegét kell beírni, figyelemmel a "c" oszlopnál leírtakra is.
II. A kifizető adatszolgáltatása az Art. 4. számú melléklete szerint külföldi személy részére 2006. évben kifizetett osztalék jövedelemről (06K79-es számú nyomtatvány, 22. sz. melléklet)
Az Art. 4. számú melléklete rendelkezik a külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmével, így különösen az osztalékkal (a továbbiakban: adóköteles bevételre) kapcsolatos eljárási szabályokról.
A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy a 4. számú melléklet 7. pontja szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.
Adózó a levont adóról az Art. 31. § (2) bekezdése alapján benyújtandó bevallásában ad számot, a magánszemélyekhez közvetlenül nem köthető kötelezettségei között.
Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja.
Ha a külföldi személyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi személy nevéről, lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja, és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti.
Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.
Ha az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély külföldi illetőségű, a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
Az adatszolgáltatást a 06K79-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalomnak megfelelően kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás általános szabályait a III. fejezet fogalja össze.
A I. részben a kifizető azonosító adatait (adószámát, jogelődjének adószámát, elnevezését, székhelyét) kell közölni.
A II. rész szolgál a külföldi osztalékban részesülő magánszemély azonosító adatai (5-9. sorok) és az osztalékra vonatkozó adat közlésére (10. sor) .
Az előzőekben leírtak esetében, függetlenül attól, hogy a magánszemély nem rendelkezi adóazonosító számmal (9. sor) a sor üresen nem maradhat, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor (az általános helyesbítésre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt), ez a sor, azonosító szerepet tölt be. Az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben OSZ-betűkkel kell jelölni a "saját" számot.
A III.részt akkor kell kitölteni, ha a részvényesi meghatalmazott (nominee) által benyújtott nyilatkozat alapján a kifizető nem tudja az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni a külföldi magánszemélyről. Tekintettel arra, hogy egy részvényesi meghatalmazott akár több külföldi osztalékban részesülő magánszemély esetén is eljárhat ugyanazon kifizetőnél, a II. rész 5. és 9. sora kötelezően kitöltendő (minősített azonosító adat) . Ez azt jelenti, hogy a külföldi osztalékban részesülő magánszemély nevét és az adóazonosító számot (a "képzett" azonosító számot) akkor is fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban, ha egyebekben nem tudja a külföldi osztalékban részesülő adatai alapján az adatközlést teljesíteni a kifizető.
Ilyenkor a részvényesi meghatalmazott adatait kell közölni (11-13. sor), valamint a 14. sorban a maghatalmazott részére kifizetett osztalék összegét forintban meghatározva. Abban az esetben, ha a részvényesi meghatalmazott nem belföldi illetőségű, úgy az adóazonosító szám helyett (13. sor), az adatszolgáltatást teljesítő, bármely, általa meghatározott, tetszőleges hosszúságú azonosító számmal, betűvel vegyesen kitöltheti az adott mezőt azzal, hogy az első három karakterben OSZ-betűkkel kell jelölni a "saját" számot.
A kifizetett osztalék forintra történő átszámítására a Szja. törvény 5. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
12. Az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek kiadott igazolás szerinti jövedelemről (06K80 nyomtatvány, 23. számú melléklet)
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: AM törvény) 5. §-a alapján az AM könyvet a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. Az előzőekben foglaltaktól eltérően a Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére az AM könyv kiállítása, leigazolása, illetve az éves igazolások kiadása
a) a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,
b) a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,
c) a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége
illetékességébe tartozik.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a III. fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltérésekkel.
Az adatszolgáltatás határideje, az általános előírástól eltérően, 2006. március 31.
A jelölt sorokban a bevételt szerző magánszemély nevét, nemét kell feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot) . Nem belföldi illetőségű magánszemély esetében az állampolgárságot is közölni kell. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási helyét kell közölni, az illetősége szerinti lakcíme mellett.
Ennek a nyomtatványnak megfelelő adattartalommal szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki. Adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról (és a hozzá tartozó részletező adatokról, az arra szolgáló helyen "X"-el jelölve az adott hónapo(ka) t - 2-3. sorok), a bérjövedelemként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről (1. sor) .
Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 06K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni.
Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, 2006. január l-jétől az Art. 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell az adatközlést teljesítem, a munkaügyi központra vonatkozó bevallási határidőben.
13. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása az általa a magánszemélynek 2006. évben kifizetett támogatásokról (06K83-as számú nyomtatvány, 24. sz. melléklet)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), az általa juttatott jövedelemmel kapcsolatban adatszolgáltatás terheli az Art. 53. § (14) bekezdése alapján az állami adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a K83-as nyomtatványnak megfelelő adattartalommal kell teljesíteni a 2006. évben kifizetett támogatásokról.
Az Art. 3. számú melléklete L) pontja alapján a 2006. évre teljesítendő adatszolgáltatást, továbbra is a 8003/2006. (AEE. 6.) tájékoztatóban foglaltak szerint kell, a 06K56-os számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal benyújtani.
Az adatszolgáltatás általános szabályaira a II. fejezet általános részében foglaltak az irányadók, a következő eltéréssel.
A II. részben leírtaktól eltérően az adatközlő azonosításához az MVH-nak nem kell feltüntetnie a jogelőd adószámát.
Az adatszolgáltatásnak a támogatásban részesülő magánszemély azonosító adatait (így nevét, születési nevét, születési idejét, valamint adóazonosító jelét, valamint a regisztrációs számát) kell tartalmaznia (1-5. sor) . A kifizetett támogatás jogcímét a táblázatban megadott kódok szerint kell feltüntetni (6. sor) . Közölni kell a 2006. évben kifizetett támogatás összegét is (7. sor)

Támogatás típusa

Kódja

Területalapú támogatás

1

Költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

2

Előzőekbe nem tartozó támogatás

3

III.
A kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás, valamint az állami adóhatóság részére teljesített adatszolgáltatás pótlásával, helyesbítésével kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról
A kifizetők és munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint az állami adóhatóság részére teljesítendő többi adatszolgáltatás szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.
A fenti törvényekben meghatározott tartalommal és határidőben kell eleget tenni a kötelezettségeknek.
A 2006. évről teljesített kifizetői adatszolgáltatásban a juttatott jövedelemről teljesített adatszolgáltatás, valamint az állami adóhatóság részére történő más adatszolgáltatás során elkövetett hiba kijavítása, az elmulasztott adatszolgáltatás pótlása ezen fejezetben foglaltak szerint történhet.
A kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás (K33, K36, K37, K53, K71, K72, K73, K76., K77., K79, K80, K81, K83), valamint az állami adóhatósághoz teljesítendő minden más adatszolgáltatás (K48, K50, K51, K52, K54, K59, K64, K65, K75, K84, K85) pótlása és helyesbítése a jelen tájékoztatóban leírtak szerint a 2006. adóévre előírt adatszolgáltatások esetében alkalmazható.
Az adatközlést gépi adathordozón, elektronikus úton, a megfelelő Adatkísérő lapot pedig kettő példányban kell a regionális adóhatósághoz benyújtani.
Abban az esetben, ha az adatszolgáltatás helyesbítésére, pótlására az eredeti adatszolgáltató személyében történt változást követően kerül sor, úgy az adatszolgáltatásban a jogutód adatszolgáltatónak fel kell tüntetnie a jogelőd adatszolgáltató adószámát is.
A.
Eredeti adatszolgáltatás
Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató egy magánszemélyre nézve az adott évre, az adott adatszolgáltatásra előírt határidőn belül először szolgáltat adatot.
Eredeti adatszolgáltatás esetén az adott évre vonatkozó bizonylat-típusnak megfelelő adattartalommal kell adatot szolgáltatni és ebben az esetben az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló kockába az "E" betűjelet kell beírni.
A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatások esetében az elsőként beadott, és az APEH által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek.
B.
Az adatszolgáltatás pótlása
Pótlásnak tekintendő - az adott évről (bármely ok folytán) elmaradt (határidőig nem teljesített) adatszolgáltatás közlése.
A pótlólagosan elkészített adatszolgáltatást az eredeti adatszolgáltatásnál leírtak szerint kell elkészíteni, és az Art. illetékességi szabályai szerinti igazgatósághoz kell benyújtani, azaz ha időközben az adózó székhelyet (lakóhelyet) változtatott, és másik igazgatóság illetékességi területére került, az adatszolgáltatást az új székhely (lakóhely) szerinti igazgatósághoz kell benyújtani a II. fejezet C.) pontjában leírtak szerint. Az adatszolgáltatáshoz adatkísérő lapot is mellékelni kell.
Abban az esetben, ha egy magánszemélyre, az adatszolgáltatásra előírt határidőn túl szolgáltat adatot az adatszolgáltató, úgy azt csak pótlásként továbbíthatja az illetékes regionális adóhatóság felé. Ilyen esetben az adott magánszemélyre vonatkozó adatszolgáltatásnál az adatszolgáltatás jellege kódkockában a "P" betűjelet kell szerepeltetni.
Példa: A közhasznú szervezet nem adott ki igazolást Kovács Gergely részére a 2006. adóévben befizetett adomány összegéről. Kovács Gergely adózó 2007. augusztusában önellenőrzéssel szeretné helyesbíteni a 2006. adóévről benyújtott adóbevallását. Az adózó az önellenőrzés során szeretné igénybe venni a 2006-ben befizetett törlesztő részletei után járó adókedvezményt. A 2006-ben befizetett adomány összege 300 000 Ft, mely után 30 százalék adókedvezmény érvényesítésére lett volna jogosult a magánszemély.
Ebben az esetben a közhasznú szervezet utólag köteles kiállítani az adókedvezményre jogosító igazolást, melyről 2007-ben pótló adatszolgáltatást köteles benyújtani az illetékes regionális adóhatóság felé.
Az adatszolgáltatás a következőképpen történik
06K51

Sor
szám

Adatszolgáltatás jellege

A magánszemély neve

A magánszemély adóazonosító száma

Szerződés sorszám

Igazolt Összeg (Ft)

Az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezménymértéke

Kód

1.

P

Kovács Gergely

8393254696

1

300000

30

62

C.
Az adatszolgáltatás helyesbítése
Az APEH által elfogadott adatközlés után, az adott adóévre ugyanazon magánszemély vonatkozásában csak helyesbítésként történhet az adatszolgáltatás. Helyesbítésről van szó, ha az adatszolgáltató utóbb észlelte, hogy az adatszolgáltatás során bármely lényeges adat tekintetében tévedett. A helyesbítést az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló kódkockában "H" betűjellel kell jelölni.
A kifizető által történő adatszolgáltatás során, amennyiben egy magánszemély vonatkozásában elsőként történik az adott adóévre adatszolgáltatás az csak eredeti adatszolgáltatásként ("E")- amennyiben az adatszolgáltatásra határidőn belül kerül sor -, illetve pótlásként ("P") történhet, ha az első adatközlésre határidőn túl kerül sor.
A helyesbítés lényege a teljes adatcsere.
A helyesbítés során "összesített" adatot kell közölni. Ez azt jelenti, ha korábban a törvény előírásától eltérően az adatszolgáltató több tételben küldte meg az általa kifizetett összegekről ugyanarra az évre, ugyanarra a magánszemélyre az érintett bizonylat típuson az adatokat, most a helyesbítés során nem az "egyik" téves adatszolgáltatást kell korrigálnia, hanem az ősz-szesített adatokra nézve kell a helyesbítést elvégeznie.
Példa: Kovács Gergely közcélú adományként 2006-ban 300 000 Ft-ot fizetett be az alapítványhoz. Az alapítvány 2007. január 31-éig adókedvezményre jogosító igazolást állított ki a részére és a kiállított igazolásról határidőn belül adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett a 06K51-es nyomtatványnak megfelelő adattartalommal. Az adóévben befizetett adomány összegét nem helyesen igazolta és ennek megfelelően 320 000 Ft-ról kellett volna kiadnia az igazolást. Az adatszolgáltatás jellegét eredeti adatszolgáltatásként jelölte a megfelelő kódkockában "E" kóddal.
Az adatszolgáltatási határidő után észleli, hogy hibásan szolgáltatott adatot.
Ebből következően az adatszolgáltatását helyesbítenie ("H") kell. Kovács Gergely adózóra nézve ekkor a helyesbítés a következőképpen történik.
06K51

Sor
szám

Adat-
szolgáltatás
jellege

A magánszemély neve

A magán-
személy adóazonosító
száma

Szerződés
sorszám

Igazolt Összeg (Ft)

Az igazolt összeg után érvényesíthető kedvezmény mérteke

Kód

1

H

Kovács Gergely

8393254696

1

320000

30

62

Példa: Kovács Gergely adózó részére egy felsőoktatási intézmény az adóévben egyrészt tandíjkedvezményre jogosító igazolást, másrészt felnőttképzés díja után járó adókedvezményre jogosító igazolást állított ki, melyről 2007. január 31-éig adatot szolgáltatott az illetékes regionális adóhatóság felé.
A felsőoktatási intézmény eredeti adatszolgáltatása az alábbi volt.
06K65

Sor
szám

Adatszolgáltatás jellege

A hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély neve

adóazonosító száma

A kedvezményt érvényesítő magánszemély neve

adóazonosító száma

Igazolt összeg (Ft)

Kód

1.

E

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

200000

51

2.

E

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

250000

142

Az eredeti adatszolgáltatás benyújtása után az adatszolgáltató 2007. júniusában észleli, hogy a tandíjkedvezmény után járó adókedvezményt hibásan igazolta, ugyanis a felnőttképzés díjaként igazolt összeg után is tandíjkedvezmény illeti meg a magánszemélyt, azaz felnőttképzés dija utáni adókedvezményre az adózó nem lett volna jogosult.
Ebben az esetben az intézménynek az adatszolgáltatását az alábbiak szerint kell helyesbítenie.
06K65

Sor
szám

Adatszolgáltatás jellege

A hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély neve

adóazonosító száma

A kedvezményt érvényesítő magánszemély neve

adóazonosító száma

Igazolt összeg (Ft)

Kód

1.

H

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

450000

51

2.

H

Kovács Gergely

8393254696

Kovács Gergely

8393254696

0

142

Ebben az esetben az adatszolgáltatónak tehát arra kell figyelnie, hogy a tandíjkedvezményként igazolt összeg helyesbítésekor a korábban eredetiként igazolt összeget meg kell növelnie a helyesbített (az eredetiként felnőttképzési díjként igazolt) összeggel, azaz összesített adatot kell helyesbítésként közölnie.
Azonosításhoz szükséges adat, vagy adatok valamelyikének helyesbítése
Meg kell különböztetni azt a helyesbítési típust, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván helyesbíteni az adatszolgáltató.
Ebben az esetben ugyanis az adatszolgáltatónak két tételben kell elvégeznie a helyesbítést. Az első helyesbítő tételben kötelezően meg kell adnia az eredeti tétel azonosításához szükséges adatokat, és a nem azonosító adatok közül az ösz-szeg adatokat nullával kell közölnie. A második tételben pótlásként kell szerepeltetnie az új azonosítóval a teljes tételt.
Példa: A pénzintézet Nagy Ferenc magánszemélyről a 2006. adóévre adatot szolgáltat a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás kifizetéséről a 06K50-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal. Az adatszolgáltatását követően 2007. júniusában észleli, hogy a magánszemély adóazonosító jelét elírta, így szeretné azt helyesbíteni.
A helyesbítés ebben az esetben a következőképpen történik:
06K50

Sor
szám

Adatszolgáltatás jellege

A magánszemély neve

A magánszemély adóazonosító jele

A támogatás összege (Ft)

1.

H

Nagy Ferenc

8393254696

0

2.

P

Nagy Ferenc

8393254669

320 000

Amennyiben az adatszolgáltató a magánszemély adóazonosítójelét helyesen tüntette fel, csupán a magánszemély neve nem szerepel helyesen, úgy azt helyesbítenie nem kell.
D.
Az egyes adatszolgáltatási nyomtatvány-típusokhoz kapcsolódó különleges szabályok
a) Azon adatszolgáltatási-típusok, amelyeknél a kifizető (munkáltató) egy adatszolgáltatáson belül egy magánszemélyre nézve közölhet adatot: K71, K72, K76, K77, K79, K80, K81, K83.
Ezen adatszolgáltatások esetében a nyomtatványon egy kódkocka szerepel, melyben az adatszolgáltatás jellegétől függően az "E" "P", illetve "H" betűjelek valamelyikét kell szerepeltetni. A kódkocka üresen nem maradhat.
Példán bemutatva: Az adatszolgáltató tévesen szolgáltatott adatot Kovács Gergely magánszemély részére 2006. évben kifizetett támogatás összegéről a K83-as adatszolgáltatásában. Ezt 2007-ben fedezi fel, így helyesbíteni kívánja a téves adatszolgáltatását.
Ebben az esetben a kifizetőnek a 06K83 nyomtatványon az adatszolgáltatás jellege kódkockában a "H" betűjelet kell feltüntetnie, és az eredetileg közölt adatok mindegyikét újra közölnie kell, hogy a teljes adatcsere megtörténjen.
b) Azon adatszolgáltatások, amelyeknél a kifizető ugyanazon a nyomtatvány-típuson több magánszemélyről is szolgáltathat adatot: K33, K36, K37, K48, K50, K51, K52, K53, K54, K59, K64, K65, K73, K75, K84, K85.
Az előbb felsorolt bizonylat-típusok esetében az adott magánszemélyre közölt adatoknál kell az adatszolgáltatás jellegét feltüntetni, azaz az "E" "P", illetve "H" betűjelek valamelyikét a kódkockában a magánszemélyre nézve kell szerepeltetni.
Dr. Szikora János s. k.
az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke
5. sz. melléklet
6. sz. melléklet
7. sz. melléklet
8. sz. melléklet
9. sz. melléklet
10. sz. melléklet
11. sz. melléklet
12. sz. melléklet
13. sz. melléklet
14. sz. melléklet
15. sz. melléklet
15/a. sz. melléklet
16. sz. melléklet
17. sz. melléklet
18. sz. melléklet
19. sz. melléklet
20. sz. melléklet
21. sz. melléklet
22. sz. melléklet
23. sz. melléklet
24. sz. melléklet
25. sz. melléklet
26. sz. melléklet A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő adatszolgáltatás általános szabályai Akár mágneses adathordozón, akár elektronikus úton történik az adatszolgáltatás, a fájlok szerkezete és formai előírásai mindkét esetben azonosak!
Adattartalmukat 852-es kódkészlettel kell megadni.
A fájlok azonosítóját (fájl neveket) a következők szerint kell képezni:
XXXXXXXX. kiterjesztés ahol XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma, azaz a 11 jegyű adószámának 1-8 jegye
A kiterjesztés szerkezete: bizonylattípusjel_Z
ahol Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben) .
A bizonylattípusjel, a következők szerint kódolt:

2006K33

=>06K33

2006K36

=>06K36

2006K37

=>06K37

2006K48

=>06K48

2006K50

=>06K50

2006K51

=>06K51

2006K52

=>06K52

2006K53

=>06K53

2006K53A

=>06K53A

2006K54

=>06K54

2006K59

=>06K59

2006K64

=>06K64

2006K65

=>06K65

2006K71

=>06K71

2006K72

=>06K72

2006K73

=>06K73

2006K75

=>06K75

2006K76

=>06K76

2006K77

=>06K77

2006K79

=>06K79

2006K80

=>06K80

2006K83

=>06K83

2006K84

=>06K84

2006K85

=>06K85

2006K86

=>06K86

Pl. ha a 12345678 adószámú adatszolgáltató adatszolgáltatása két 2006K51-es fájlból, és egy 2006K71-es adatfájlból áll, akkor a hordozó(ko) n a következő nevű fájlok szerepelnek:
12345678.06K51_0, 12345678.06K51_1,
12345678.06K71_0
Numerikus mezők kitöltése (típus: mim)
- előjel, pont, vessző nélkül, csak számokat tartalmazhat
- jobbra igazított, balról vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
- balra igazítva, "blank"-kel (space) teljes hosszra feltöltve
- a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

á = 160

Á = 181

é = 130

É = 144

í = 161

Í  =214

ó = 162

Ó = 224

ö = 148

Ö = 153

ő = 139

Ő = 138

ú = 163

Ú = 233

ü = 129

Ü = 154

ű = 251

Ű = 235

- a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus, 1-től induló, egyesével növekvő
- folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám folytatólagosan folyamatosan növekvő legyen
- fájlszervezés soros (text) és csak az!
- tömörített állomány nem lehet
- a rekord végjel CR LF
- a fájlvégjel Ctrl+Z
- a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylatok kitöltési útmutatóját!
A mágneslemezes adatszolgáltatás általános szabályai:
- a lemezen jól olvashatóan az adatszolgáltató és a bizonylattípusok nevét is fel kell tüntetni
- Figyelem! Csak azok az adatszolgáltatások kerülnek feldolgozásra, amelyek az adatkísérő-lappal megegyező bizonylattípusokat tartalmaznak!
Elektronikus úton teljesített adatszolgáltatás esetén: A fájl-leírásnak megfelelő formátumban előzőleg létrehozott állományokat az ügyfélhez telepített megfelelő adóévi (eKONéé) kliens program segítségével lehet továbbítani az adóhatósághoz. A küldés módjáról részletes információt a kliens program felhasználói útmutatója ad.

06K33

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K33, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének adóazo-

nosító száma. Csak akkor kitöl-

tendő, ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-95

60

alfanum

A társasház neve, címe. (a)

Kitöltése kötelező.

96-106

11

num

A társasház adószáma, kitöltése

kötelező (b)

107-11,7

11

num

A társasház részére kifizetett

adóköteles jövedelem (c)

118-128

11

num

Levont adó (d)


06K36

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K36, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének adóazo-

nosító száma.Csak akkor kitöl-

tendő, ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve,

kitöltése kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele. Kitöltése kötelező, balra

igazított, jobbról blank feltöltéssel

77-87

11

num

A résztvevő tulajdonába adott

értékpapír értékéből az adómen-

tes természetbeni juttatás

összege (c)


06K37

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K37, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének adóazo-

nosító száma.Csak akkor kitöl-

tendő, ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve,

kitöltése kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele. Kitöltése kötelező, balra

igazított, jobbról blank feltöltéssel

77-87

11

num

Az elengedett összeg (c)

06K53

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06KS3, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének adóazo-

nosító száma. Csak akkor kitöl-

tendő, ha a jogutód a jogelődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve,

kitöltése kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma (b).  Kitöltése kötelező,

balra igazított, jobbról blank

feltöltéssel

77-87

11

num

Üdülési csekk értéke (c)

88-98

11

num

Az üdülési csekk értékéből az

engedmény mértéke (d)

99-109

11

num

A természetbeni juttatás után

megfizetett 44%-os adó (e)

110-110

1

num

Kód(f)


06K53A

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K53, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

"A" fix adat

7-17

11

alfanum

A kifizető adóazonosító száma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A kifizető jogelődjének

adóazonosító száma.

Csak akkor kitöltendő,

ha a jogutód a jog elődje

kötelezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve,

kitöltése kötelező

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma (b). Kitöltése kötelező,

balra igazított, jobbról blank

feltöltéssel

77-87

11

num

Üdülési csekk értéke (c)

88-98

11

num

Az üdülési csekk értékéből az

engedmény mértéke (d)

99-109

11

num

A természetbeni juttatás után

megfizetett 54%-os adó (e)

110-110

1

num

Kód (f)


06K71

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K71, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-36

1

alfanum

Az adatszolgáltatás

teljesítésének oka (1)

37-37

1

alfanum

Az adatszolgáltatás

teljesítésének oka (2)

38-67

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

68-97

30

alfanum

A magánszemély születési neve

98-108

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

109-128

20

alfanum

Értékpapír kódja (a)

129-131

3

alfanum

Értékpapír fajtája (b)

132-142

11

num

Megemelt névértéke (c)


06K72

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K72, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

, kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-36

1

alfanum

Az adatszolgáltatás

teljesítésének oka (1)

37-37

1

alfanum

Az adatszolgáltatás

teljesítésének oka (2)

38-67

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

68-97

30

alfanum

A magánszemély születési neve

98-108

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

109-128

20

alfanum

Értékpapír kódja (a)

129-131

3

alfanum

Értékpapírra vonatkozó jog

fajtája (b)

132-142

11

num

Szokásos piaci értéke (c)


06K73

Pozíció

Hossz Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K73, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély házassági neve

66-95

30

alfanum

A magánszemély születési neve

96-106

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

107-126

20

alfanum

Értékpapír kódja (a)

127-129

3

alfanum

Értékpapír fajtája (b)

130-140

11

num

Névértéke (c)


06K75

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K75, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A magánszemély neve (a)

66-76

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

száma (b), kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

77-96

20

alfanum

Szerződés nyilv. száma (c)

97-104

8

num

A lakás bérbeadás alapjául

szolgáló szerződés kelte (d)

105-106

2

num

A szerződés időtartama hónap (e)

107-114

8

num

A szerződés megszüntetésének

időpontja (f) ééééhhnn


06K76

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K76, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Kifizető cég neve

66-69

4

alfanum

Kifizető székhely irányítószám

70-99

30

alfanum

Kifizető székhely helység

100-119

20

alfanum

Kifizető székhely közterület

neve

120-129

10

alfanum

Kifizető székhely házszám

130-139

10

alfanum

Kifizető székhely emelet, ajtó

140-140

1

alfanum

A haszonhúzó képviseletében

eljáró személy az adatszolgáltató

(5. sor)

141-170

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély neve

(6. sor)

171-200

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

születési neve (7. sor)

201-230

30

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye ország (8. sor)

231-240

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye irányítószám

(8. sor)

241-280

40

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

állandó lakhelye helység, utca,

házszám (8. sor)

281-310

30

alfanuum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

ország (9. sor)

311-320

10

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

irányítószám (9. sor)

321-360

40

alfanum

Haszonhúzó magánszemély

szokásos tartózkodási helye

helység, utca, házszám (9. sor)

361-362

2

alfanum

Haszonhúzó személyazonosságát

igazoló iratot kiállító ország

kódja (10. sor)

363-364

2

alfanum

Haszonhúzó illetőség szerinti

államának kódja (11. sor)

365-384

20

alfanum

Illetőség szerinti államban

megállapított adóazonosító szám

(12. sor)

385-414

30

alfanum

Haszonhúzó születési helye

ország (13. sor)

415-444

30

alfanum

Haszonhúzó születési helye

település (13. sor)

445-452

8

num

Haszonhúzó születési ideje

(14. sor)

453-462

10

alfanum

Sorszám (a). Az adatszolgáltató

által meghatározott, a magánsze-

mély egy-egy tételének helyesbí-

téséhez szükséges, egyedi érték.

Kitöltése kötelező.

Balra igazított, jobbról space

feltöltéssel;

463-463

1

num

Kód (b)

464-503

40

alfanum

Számlaszám (c)

504-533

30

alfanum

Jogalap (d)

534-536

3

alfanum

Deviza nem kódja (e)

537-547

11

num

Kamat összege (f)


06K77

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K77, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Kifizető cég neve (3. sor)

66-69

4

alfanum

Kifizető székhely irányítószám

(4. sor)

70-99

30

alfanum

Kifizető székhely helység

(4. sor)

100-119

20

alfanum

Kifizető székhely közterület

neve (4. sor)

120-129

10

alfanum

Kifizető székhely házszám

(4. sor)

130-139

10

alfanum

Kifizető székhely emelet, ajtó

(4. sor)

140-140

1

alfanum

A haszonhúzó képviseletében

eljáró személy az adatszolgáltató

(5. sor)

141-190

50

alfanum

Szervezet neve (6. sor) kitöltése

kötelező

191-210

20

alfanum

Szervezet azonosítója (7. sor),

kitöltése kötelező

211-212

2

alfanum

A szervezet címe szerinti állam

kódja (8. sor)

213-242

30

alfanum

Szervezet címe ország (9. sor)

243-252

10

alfanum

Szervezet címe irányítószám

(9. sor)

253-292

40

alfanum

Szervezet címe helység, utca,

házszám (9. sor)

293-302

10

alfanum

Sorszám (a). Az adatszolgáltató

által meghatározott, a helyesbíté-

séhez szükséges, egyedi érték.

Kitöltése kötelező. Balra igazí-

tott, jobbról space feltöltéssel.

303-332

30

alfanum

Jogalap (b)

333-335

3

alfanum

Deviza nem kódja (c)

336-346

11

num

Kamat összege (d)


06K79

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K79, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

A külföldi magánszemély neve

(5. sor)

66-95

30

alfanum

Születési helye (6. sor)

96-103

8

num

Születési ideje (6. sor)

104-113

10

alfanum

Illetőség sz.cím irányítószám

(7. sor)

114-143

30

alfanum

Illetőség sz. cím ország (7. sor)

144-173

30

alfanum

Illetőség sz. cím település

(7. sor)

174-213

40

alfanum

Illetőség sz. cím utca házszám

(7. sor)

214-217

4

alfanum

Magyar cím ir. szám (8. sor)

218-247

30

alfanum

Magyar cím helység (8. sor)

248-277

30

alfanum

Magyar cím közter. neve (8. sor)

278-297

20

alfanum

Magyar cím közter.jell. (8. sor)

298-307

10

alfanum

Magyar cím házszám (8. sor)

308-311

4

alfanum

Magyar cím ép. (8. sor)

312-315

4

alfanum

Magyar cím lph. (8. sor)

316-317

2

alfanum

Magyar cím em. (8. sor)

318-321

4

alfanum

Magyar cím ajtó (8. sor)

322-351

30

alfanum

Adóazonosító (9. sor)

352-362

11

num

Az osztalék összege Ft. (10. sor)

363-412

50

alfanum

Meghatalmazott neve (11. sor)

413-442

30

alfanum

Meghatalmazott címe ország

(12. sor)

443-452

10

alfanum

Meghatalmazott címe ir. szám

(12. sor)

453-482

30

alfanum

Meghatalmazott címe város

(12. sor)

483-512

30

alfanum

Meghatalmazott címe utca

(12. sor)

513-522

10

alfanum

Meghatalmazott címe házszám

(12. sor)

523-532

10

alfanum

Meghatalmazott címe emelet,

ajtó (12. sor)

533-562

30

alfanum

Meghatalmazott adóazonosítója

(13. sor)

563-573

11

num

Az osztalék összege (14. sor)

06K80

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K80, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

A magánszemély adóazonosító

jele, kitöltése kötelező.

Balraigazított jobbról blank

feltöltéssel.

36-36

1

num

A magánszemély neme

37-56

20

alfanum

A magánszemély állampolgársága

57-86

30

alfanum

A magánszemély neve

87-116

30

alfanum

A magánszemély születési neve

117-146

30

alfanum

A magánszemély anyja születési

neve

147-156

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím -

irányító szám

157-186

30

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - ország

187-216

30

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - város

217-236

20

alfanum

Illetőség szerinti lakcím -

közterület neve

237-246

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím -

közterület jellege

247-256

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím -

házszám

257-266

10

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - épület

267-270

4

alfanum

Illetőség szerinti lakcím -

lépcsőház

271-272

2

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - emelet

273-276

4

alfanum

Illetőség szerinti lakcím - ajtó

277-280

4

alfanum

Magyarországi lakóhely -

irányító szám

281-310

30

alfanum

Magyarországi lakóhely - város

311-330

20

alfanum

Magyarországi lakóhely -

közterület neve

331-340

10

alfanum

Magyarországi lakóhely -

közterület jellege

341-350

10

alfanum

Magyarországi lakóhely -

házszám

351-360

10

alfanum

Magyarországi lakóhely - épület

361-364

4

alfanum

Magyarországi lakóhely -

lépcsőház

365-366

  2

alfanum

Magyarországi lakóhely - emelet

367-370

4

alfanum

Magyarországi lakóhely - ajtó

371-381

11

num

Az alkalmi foglalkoztatás során

kifizetett munkadíj szerint számí-

tott ellátási alap összege (1. sor)

382-383

2

num

Adójóváírásra jogosító hónapok

száma (2. sor)

384-384

1

alfanum

Bér hónap (3a)

385-385

1

alfanum

Bér hónap (3b)

386-386

1

alfanum

Bér hónap (3 c)

387-387

1

alfanum

Bér hónap (3d)

388-388

1

alfanum

Bér hónap (3e)

389-389

1

alfanum

Bér hónap (3f)

390-390

1

alfanum

Bér hónap (3g)

391-391

1

alfanum

Bér hónap (3h)

392-392

1

alfanum

Bér hónap (3i)

393-393

1

alfanum

Bér hónap (3j)

394-394

1

alfanum

Bér hónap (3k)

395-395

1

alfanum

Bér hónap (31)

06K83

Pozíció

Hossz

Típus

Adattartalom

1-5

5

alfanum

Rekordjel, fix adat:

06K83, kitöltése kötelező

6-6

1

alfa

üres (blank)

7-17

11

alfanum

Az adatszolgáltató adószáma,

kitöltése kötelező, balra igazított,

jobbról blank feltöltéssel

18-23

6

num

A rekord sorszáma, 000001-től

indul, folyamatos sorszám,

kitöltése kötelező

24-24

1

alfa

Jelleg (E/P/H)

25-35

11

alfanum

Az adatszolgáltató jogelődjének

adószáma. Csak akkor kitölten-

dő, ha a jogutód a jogelődje köte-

lezettségét teljesíti

36-65

30

alfanum

Támogatásban részesülő

magánszemély neve (1. sor)

66-95

30

alfanum

Támogatásban részesülő

magánszemély születési neve

(2. sor)

96-103

8

num

Támogatásban részesülő

magánszemély születési ideje

(3. sor)

104-113

10

alfanum

Támogatásban részesülő

magánszemély adóazonosító jele

(4. sor), kitöltése kötelező

114-133

20

alfanum

Regisztrációs szám (5. sor).

134-134

1

alfanum

Támogatás jogcíme (6. sor),

kitöltése kötelező .

135-145

11

num

Támogatás összege (7. sor)

27. sz. melléklet Az ISO szabványoknak megfelelő ország azonosítók

KODERT_NEV_MAGYAR

KODERT_NEV_ANGOL   ISOA2

1

ANDORRA

ANDORRA

AD

2

ARAB EMÍRSÉGEK

UNITED ARAB EMIRATES

AE

3

AFGANISZTÁN

AFGHANISTAN

AF

4

ANTIGUA ÉS

BARBUDA

ANTIGUA AND BARBUDA

AG

5

ANGUILLA

ANGUILLA

AI

6

ALBÁNIA

ALBANIA

AL

7

ÖRMÉNYORSZÁG

ARMENIA

AM

8

HOLLAND ANTILLÁK

NETHERLANDS ANTILLES

AN

9

ANGOLA

ANGOLA

AO

11

ARGENTÍNA

ARGENTINA

AR

12

AMERIKAI SZAMOA

AMERICAN SAMOA

AS

13

AUSZTRIA

AUSTRIA

AT

14

AUSZTRÁLIA

AUSTRALIA

AU

15

ARUBA    .

ARUBA

AW

17'

AZERBAJDZSÁN

AZERBAIJAN

AZ

18

BOSZNIA

BOSNIA AND

BA

HERCEGOVINA

HERZEGOWINA

19

BARBADOS

BARBADOS

BB

20

BANGLADES

BANGLADESH

BD

21

BELGIUM

BELGIUM

BE

22

BURKINA FASO

BURKINA FASO

BF

23

BULGÁRIA

BULGARIA

BG

24

BAHREIN

BAHRAIN

BH

25

BURUNDI

BURUNDI

BI

26

BENIN

BENIN

BJ

27

BERMUDA

BERMUDA

BM

28

BRUNEI

BRUNEI DARUSSALAM

BN

29

BOLÍVIA

BOLIVIA

BO

30

BRAZÍLIA

BRAZIL

BR

31

BAHAMA-SZIGETEK

BAHAMAS

BS

32

BHUTÁN

BHUTAN

BT

34

BOTSWANA

BOTSWANA

BW


KC


IDUKT NEV MAGYAR


KODERT_NEV ANGOL   ISOA2

35

FEHÉROROSZORSZÁG

BELARUS

BY

36

BELIZE

BELIZE

BZ

37

KANADA

CANADA

CA

39

KONGÓ,

CONGO,

CD

DEMOKRATIKUS

Democratic Republic

KÖZTÁRSASÁG

of (was Zaire)

(VOLT ZAIRE)

40

KÖZÉP-AFRIKAI

CENTRAL AFRICAN

CF

KÖZTÁRSASÁG

REPUBLIC

41

KONGÓ

CONGO, People's Republic of

CG

42

SVÁJC

SWITZERLAND

CH

43

ELEFÁNTCSONTPART

COTE D'IVOIRE

CI

44

COOK SZIGETEK

COOK ISLANDS

CK

45

CHILE

CHILE

CL

46

KAMERUN

CAMEROON

CM

47

KÍNA

CHINA

CN

48

KOLUMBIA

COLOMBIA

CO

49

COSTA RICA

COSTA RICA

CR

50

SZERBIA ÉS

SERBIA AND

CS

MONTENEGRO

MONTENEGRO

51

KUBA

CUBA

CU

52

ZÖLD-FOKI

CAPE VERDE

CV

KÖZTÁRSASÁG

53

KARÁCSONY-

CHRISTMAS

CX

SZIGETEK

ISLAND

54

CIPRUS

CYPRUS

CY

55

CSEH KÖZTÁRSASÁG

CZECH REPUBLIC

CZ

56

NÉMETORSZÁG

GERMANY

DE

57

DZSIBUTI

DJIBOUTI

DJ

58

DÁNIA

DENMARK

DK

59

DOMINIKAI

DOMINICA

DM

KÖZÖSSÉG

60

DOMINIKAI

DOMINICAN

DO

KÖZTÁRSASÁG

REPUBLIC

61

ALGÉRIA

ALGERIA

DZ

62

ECUADOR

ECUADOR

EC

63

ÉSZTORSZÁG

ESTONIA

EE

64

EGYIPTOM

EGYPT

EG

66

ERITREA

ERITREA

ER

67

SPANYOLORSZÁG

SPAIN

ES

68

ETIÓPIA

ETHIOPIA

ET

69

FINNORSZÁG

FINLAND

FI

70

FIDZSI-SZIGETEK

FIJI

FJ

71

FALKLAND-SZIGETEK

FALKLAND ISLANDS

FK

(MALVINAS)

(MALVINAS)

72

MIKRONÉZIA

MICRONESIA,

FM

FEDERATED STATES OF

73

FARÖER SZIGETEK

FAROE ISLANDS

FO

74

FRANCIAORSZÁG

FRANCE

FR

75

GABON

GABON

GA

76

NAGYBRITANNIA

GREAT BRITAIN

GB

77

GRENADA

GRENADA

GD

78

GRÚZIA

GEORGIA

GE

79

FRANCIA GUYANA

FRENCH GUIANA

GF

80

GHÁNA

GHANA

GH

KOD

DERT NEV MAGYAR

KODERT NEV ANGOL

ISOA2

81   

GIBRALTÁR

GIBRALTAR

GI

82  

GRÖNLAND

GREENLAND

GL

83  

GAMBIA

GAMBIA

GM

84  

GUINEA

GUINEA

GN

85  

GUADELOUPE

GUADELOUPE

GP

86  

EGYENLÍTŐI GUINEA

EQUATORIAL GUINEA

GQ

87  

GÖRÖGORSZÁG

GREECE

GR

89  

 GUATEMALA

GUATEMALA

GT

90  

GUAM

GUAM

GU

91  

BISSAU-GUINEA

GUINEA-BISSAU

GW

92  

GUYANA

GUYANA

GY

93  

HONGKONG

HONG KONG

HK

95  

HONDURAS

HONDURAS

HN

96  

HORVÁTOSZÁG

CROATIA

HR

(local name: Hrvatska)

97  

HAITI

HAITI

HT

98  

MAGYARORSZÁG

HUNGARY

HU

99  

INDONÉZIA

INDONESIA

ID

100

ÍRORSZÁG

IRELAND

IE

101

IZRAEL

ISRAEL

IL

102

INDIA

INDIA

IN

104

IRAK

IRAQ

IQ

105

IRAN

IRAN

IR

(ISZLÁM

(ISLAMIC

KÖZTÁRSASÁG)

REPUBLIC OF)

106

IZLAND

ICELAND

IS

107

OLASZORSZÁG     .

ITALY

IT

108

JAMAICA

JAMAICA

JM

109

JORDÁNIA

JORDAN

JO

110

JAPÁN

JAPAN

JP

111

KENYA

KENYA

KE

112

KIRGIZISZTÁN

KYRGYZSTAN

KG

113

KAMBODZSA

CAMBODIA

KH

114

KIRIBATI

KIRIBATI

KI

115

COMORE SZIGETEK

COMOROS

KM

116

SAINT KITTS ÉS NEVIS

SAINT KITTS AND NEVIS

KN

117

KOREA, NÉPI

KOREA, DEMOCRATIC

KP

DEMOKRATIKUS

PEOPLE'S

KÖZTÁRSASÁG

REPUBLIC OF

118

KOREAI

KOREA,

KR

KÖZTÁRSASÁG

REPUBLIC OF

119

KUVAIT

KUWAIT

KW

120

KAJMÁN-SZIGETEK

CAYMAN ISLANDS

KY

121

KAZAHSZTÁN

KAZAKHSTAN

KZ

122

LAOSZ

LAO PEOPLE'S

LA

DEMOCRATIC REPUBLIC

123

LIBANON

LEBANON

LB

124

SAINT LUCIA

SAINT LUCIA

LC

125

LIECHTENSTEIN

LIECHTENSTEIN

LI

126

SRI LANKA

SRI LANKA

LK

127

LIBÉRIA

LIBÉRIA

LR

128

LESOTHO

LESOTHO

LS

129

LITVÁNIA

LITHUANIA

LT

130

 LUXEMBURG

LUXEMBOURG

LU

131

LETTORSZÁG

LATVIA

LV

KOD

DERT NEV MAGYAR

KODERT NEV ANGOL   1

ISOA2

132

LÍBIA

LIBYAN ARAB

LY

JAMAHIRIYA

133

MAROKKÓ

MOROCCO

MA

134

MONACO

MONACO

MC

135

MOLDOVA

MOLDOVA, REPUBLIC OF

MD

136

MADAGASZKÁR

MADAGASCAR

MG

137

MARSHALL

MARSHALL

MH

SZIGETEK

ISLANDS

138

MACEDÓNIA

MACEDONIA,

MK

THE FORMER

YUGOSLAV REPUBLIC OF

139

MALI

MALI

ML

141

MONGÓLIA

MONGOLIA

MN

142

MAKAÓ

MACAU

MO

143

ÉSZAKI-MARIANA

NORTHERN MARIANA

MP

SZIGETEK

ISLANDS

144

MARTINIQUE

MARTINIQUE

MQ

145

MAURITÁNIA

MAURITANIA

MR

146

MONTSERRAT

MONTSERRAT

MS

147

MÁLTA

MALTA

MT

148

MAURITIUS

MAURITIUS

MU

149

MALDÍV-SZIGETEK

MALDIVES

MV

150

MALAWI

MALAWI

MW

151

MEXIKÓ

MEXICO

MX

152

MALAJZIA

MALAYSIA

MY

153

MOZAMBIK

MOZAMBIQUE

MZ

154

NAMÍBIA

NAMIBIA

NA

155

ÚJ-KALEDONIA

NEW CALEDONIA

NC

156

NIGER

NIGER

NE

157

NORFOLK-SZIGETEK

NORFOLK ISLAND

NF

158

NIGÉRIA

NIGERIA

NG

159

NICARAGUA

NICARAGUA

NI

160

HOLLANDIA

NETHERLANDS

NL

161

NORVÉGIA

NORWAY

NO

162

NEPÁL

NEPAL

NP

163

NAURU

NAURU

NR

164

NIUE

NIUE

NU

165

ÚJ-ZÉLAND

NEW ZEALAND

NZ

166

OMAN

OMAN

OM

167

PANAMA

PANAMA

PA

168

PERU

PERU

PE

169

FRANCIA POLINÉZIA

FRENCH POLYNESIA

PF

170

PÁPUA ÚJ-GUINEA

PAPUA NEW GUINEA

PG

171

FÜLÖP-SZIGETEK

PHILIPPINES

PH

172

PAKISZTÁN

PAKISTAN

PK

173

LENGYELORSZÁG

POLAND

PL

175

PITCAIRN-SZIGETEK

PITCAIRN

PN

176

PUERTORICO

PUERTO RICO

PR

178

PORTUGÁLIA

PORTUGAL

PT

180

PARAGUAY

PARAGUAY

PY

181

KATAR

QATAR

QA

182

RÉUNION

REUNION

RE

183

ROMÁNIA

ROMANIA

RO

184

OROSZORSZÁG

RUSSIAN FEDERATION

RU

185

RUANDA

RWANDA

RW

KOD

ERT NEV MAGYAR

KODERT NEV ANGOL

ISOA2

186

SZAÚD-ARÁBIA

SAUDI ARABIA

SA

187

SALAMON

-SOLOMON ISLANDS

SB

SZIGETEK

188

SEYCHELLE

SEYCHELLES

SC

SZIGETEK

189

SZUDÁN

SUDAN

SD

190

SVÉDORSZÁG

SWEDEN

SE

191

SZINGAPÚR

SINGAPORE

SG

192

SZENT ILONA

ST. HELENA

SH

193

SZLOVÉNIA

SLOVENIA

SI

195

SZLOVÁK

SLOVAKIA 

SK

KÖZTÁRSASÁG

196

SIERRA LEONE

SIERRA LEONE

SL

197

SAN MARINO

SAN MARINO

SM

198

SZENEGAL

SENEGAL

SN

199

SZOMÁLIA

SOMALIA

SO

200

SURINAME

SURINAME

SR

201

SAO TOMÉ

SAO TOME

ST

ÉS PRINCIPE

AND PRINCIPE

202

SALVADOR

EL SALVADOR

SV

203

SZÍRIA

SYRIAN ARAB REPUBLIC

SY

204

SZVÁZIFÖLD

SWAZILAND

SZ

205

TURKS- ÉS

TURKS AND

TC

CAICOS-SZIGETEK

CAICOS ISLANDS

206

CSÁD

CHAD

TD

207

FRANCIA

FRENCH SOUTHERN

TF

DÉLI SZIGETEK

TERRITORIES

208

TOGO

TOGO

TG

209

THAIFÖLD

THAILAND

TH

210

TÁDZSIKISZTÁN

TAJIKISTAN

TJ

211

TOKELAU-SZIGETEK

TOKELAU

TK

212

KELET TIMOR

EAST TIMOR

TL

213

TÜRKMENISZTÁN

TURKMENISTAN

TM

214

TUNÉZIA

TUNISIA

TN

215

TONGA

TONGA

TO

216

TÖRÖKORSZÁG

TURKEY

TR

217

TRINIDAD

TRINIDAD

TT

ÉS TOBAGO

AND TOBAGO

218

TUVALU

TUVALU

TV

219

TAJVAN

TAIWAN

TW

220

TANZÁNIA

TANZANIA,

TZ

UNITED REPUBLIC OF

221

UKRAJNA

UKRAINE

UA

222

UGANDA

UGANDA

UG

224

AMERIKAI

UNITED STATES

US

EGYESÜLT ÁLLAMOK

225

URUGUAY

URUGUAY

UY

226

ÜZBEGISZTÁN

UZBEKISTAN

UZ

227

VATIKÁN

VATICAN CITY STATE

VA

(HOLY SEE)

228

SZT VENCEL

SAINT VINCENT

VC

ÉS GRENADINES

AND THE GRENADINES

229

VENEZUELA

VENEZUELA

VE

230

BRIT

VIRGIN ISLANDS

VG

VIRGIN-SZIGETEK

(BRITISH)

KOD

ERT NEV MAGYAR

KODERT NEV ANGOL

ISOA2

231

VIRGIN-SZIGETEK

VIRGIN ISLANDS (U.S.)

VI

(U.S.)

232

VIETNÁM

VIETNAM

VN

233

VANUATU

VANUATU

VU

234

WALLIS- ÉS

WALLIS AND FUTUNA

WF

FUTUNA-SZIGETEK

ISLANDS

235

SZAMOA

SAMOA

WS

236

JEMEN

YEMEN

YE

237

MAYOTTE

MAYOTTE

YT

238

DÉL-AFRIKAI

SOUTH AFRICA

ZA

KÖZTÁRSASÁG

239

ZAMBIA

ZAMBIA

ZM

240

ZIMBABWE

ZIMBABWE

ZW

258

JUGOSZLÁVIA

YUGOSLAVIA

28. sz. melléklet
Devizanem

Kód

Név

Fizetési eszköz

AT

AUSZTRIA

EUR

BE

BELGIUM

EUR

CY

CIPRUS

CYP

CZ

CSEH KÖZTÁRSASÁG

CZK

DE

NÉMETORSZÁG

EUR

DK

DÁNIA

DKK

EE

ÉSZTORSZÁG

EEK

EL

GÖRÖGORSZÁG

EUR

ES

SPANYOLORSZÁG

EUR

FI

FINNORSZÁG

EUR

FR

FRANCIAORSZÁG

EUR

GB

NAGYBRITANNIA

GBP

HU

MAGYARORSZÁG

HUF

IE

ÍRORSZÁG

EUR

IT

OLASZORSZÁG

EUR

LT

LITVÁNIA

LTL

LU

LUXEMBURG

EUR

LV

LETTORSZÁG

LVL

MT

MÁLTA

MTL

NL

HOLLANDIA

EUR

PL

LENGYELORSZÁG

PLN

PT

PORTUGÁLIA

EUR

SE

SVÉDORSZÁG

SEK

SI

SZLOVÉNIA

SIT

SK

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG    

SKK

Pénznem azonosító

Pénznem kódok

Ciprusi font

CYP

Cseh korona

CZK

Dán korona

DKK

Észt korona

EEK

Euro

EUR


Pénznem kódok

Angol font

GBP

Litván litas

LTL

Lett lats

LVL

Máltai líra

MTL

Lengyel zloty

PLN

Svéd korona

SEK

Szlovén tolar

SIT

Szlovák korona

SKK

Amerikai dollár

USD

Magyar forint

HUF

Svájci frank

CHF

Kanadai dollár

CAD

Ausztrál dollár

AUD

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.