adozona.hu
AVI 2014.9.85
AVI 2014.9.85
Az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése kifejezetten meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez kinek kell nyilatkoznia [1990. évi XCIII. tv. 23/B. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2009. február 17. napján lefolytatott ingatlanárverésen megszerezte a p.-i 4175/A/5 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát 4 750 000 Ft vételárért. A végrehajtó az árverési jegyzőkönyvet és megkeresését a tulajdonjog bejegyzése végett 2009. március 20-án nyújtotta be a földhivatalhoz. A földhivatal a 2009. április 20-án kelt levelében hiánypótlásra szólította fel a végrehajtót, mert kérelméhez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott 09B40...
AVI 2014.9.85 Az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése kifejezetten meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez kinek kell nyilatkoznia [1990. évi XCIII. tv. 23/B. § (1) bek.]
A felperes a 2009. február 17. napján lefolytatott ingatlanárverésen megszerezte a p.-i 4175/A/5 hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát 4 750 000 Ft vételárért. A végrehajtó az árverési jegyzőkönyvet és megkeresését a tulajdonjog bejegyzése végett 2009. március 20-án nyújtotta be a földhivatalhoz. A földhivatal a 2009. április 20-án kelt levelében hiánypótlásra szólította fel a végrehajtót, mert kérelméhez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott 09B400-as adatlapot nem csatolta.Az adatlapon - amely 2009. május 12-én került a földhivatalhoz benyújtásra - a hitelintézet ingatlanszerzéséhez kapcsolódó, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/B. § (1) bekezdés alapján járó illetékkedvezményre vonatkozóan a 6/a. számú lap 12. pontjában a 7. alpontban nyilatkozott a felperes.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) megismételt eljárásban a 2009. december 9. napján kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 475 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki, és kérelmét a hitelintézetek ingatlanszerzésére vonatkozó illetékkedvezmény alkalmazására elutasította. Indokolása szerint felperes az illetékkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozatát nem az Itv. 23/B. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban, nem a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyújtotta be, ezért kérelme nem volt teljesíthető.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. február 4. napján kelt 223981177862010. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte a bíróságtól az illetékkedvezmény alkalmazásával. Álláspontja szerint a hiánypótlási eljárás során megtette az Itv. 23/B. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, ezért kérelmét határidőben terjesztette elő.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a felperest terhelő illetékfizetési kötelezettséget 95 000 Ft-ban állapította meg. Indokolása szerint a perbeli ügyben a vagyonszerző (felperes) és a bejelentésre kötelezett (végrehajtó) személye elvált egymástól, és álláspontja szerint az illetékkedvezményre vonatkozó nyilatkozat határidőben került benyújtásra.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Itv. 236/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Itv. a 19. §-ban rendelkezik az illeték általános mértékéről (10%), amelytől eltérő, kedvezményezett mértéket szabályoz lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok szerzése (21. §), ingatlanforgalmazási célú (23/A. §), illetve hitelintézeti (23/B. §) ingatlanszerzés esetére.
Az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben a hitelintézet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
A felperes az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint és e törvényhelyben meghatározott időpontban nem nyilatkozott, késedelmét igazolási kérelem előterjesztésével nem mentette ki, így vagyonszerzésére - a törvényi feltételek nem teljesítettsége okán - az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.
Az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése kifejezetten meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez kinek kell nyilatkoznia: a hitelintézetnek, és azt is konkrétan előírja, hogy mikor: a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor. E félre nem érthető törvényi szabályozásnak a felperes nem tett eleget.
A vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentése is az Itv. által szabályozott eljárási cselekmény, ahogyan az azzal nem azonos, más tartalmú eljárási cselekmény: a vagyonszerzési kedvezményhez szükséges nyilatkozattétel is. Az a tény, hogy a felperes vagyonszerzésének bejelentését ki és miért intézte, nem ad felmentést azon törvényi kötelezettség alól, hogy az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezményhez a nyilatkozatot a hitelintézetnek kell megtennie.
Az Art. 21. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés tényét, továbbá a megszerzett vagyon forgalmi értékét az illetéktörvényben foglaltak szerint kell bejelenteni. A (2) bekezdése szerint az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor - az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bejelenti a) pont: vagyonszerzés esetén a vagyont szerző személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. (…) Az e bekezdés a) pontjában meghatározott személy e bejelentéssel egyidejűleg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó adatokról. Az Art. 21. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak az Itv. 23/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal azonosan határozták meg azt, hogy a vagyonszerző hitelintézetnek, a felperesnek kellett volna a vagyonszerzés ténye bejelentésekor nyilatkoznia az illetékkedvezménnyel kapcsolatosan.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 153. §-ának (2) bekezdése alapján ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából, b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. E törvényi szabályozás sem ellentétes azzal a kötelezettséggel, amelynek teljesítése az Itv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság - téves jogértelmezésen alapuló - jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. V. 39.246/2010.)