adozona.hu
AVI 2013.10.109
AVI 2013.10.109
Nem minősíthető hiteltelennek a bizonylat pusztán azért, mert az azon lévő aláírás ránézésre olvashatatlannak látszik [2003. évi CXII. tv. 1. § (7) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2007. november 30-án egy sérült Citroen C5 típusú személygépkocsit vásárolt 2 millió Ft vételárért egy kft.-től. Az eladó kft.-nél 2007. január 11-i hatállyal név-, székhely-, tulajdonos- és ügyvezető-változás következett be, amely a cégnyilvántartásba bejegyzésre került. Ezen időponttól kezdődően a társaság beszámolót nem készített, az adóhatósághoz bevallást nem nyújtott be, adószámát a 2007. december 23-i felfüggesztést követően 2008. május 6-án a cégbíróság jogerősen törölte. A...
AVI 2013.10.109 Nem minősíthető hiteltelennek a bizonylat pusztán azért, mert az azon lévő aláírás ránézésre olvashatatlannak látszik [2003. évi CXII. tv. 1. § (7) bek.]
A felperes 2007. november 30-án egy sérült Citroen C5 típusú személygépkocsit vásárolt 2 millió Ft vételárért egy kft.-től. Az eladó kft.-nél 2007. január 11-i hatállyal név-, székhely-, tulajdonos- és ügyvezető-változás következett be, amely a cégnyilvántartásba bejegyzésre került. Ezen időponttól kezdődően a társaság beszámolót nem készített, az adóhatósághoz bevallást nem nyújtott be, adószámát a 2007. december 23-i felfüggesztést követően 2008. május 6-án a cégbíróság jogerősen törölte. A felperes a gépjárművet 2008. január 28-án 3 300 000 Ft-ért egy Zrt.-nek eladta. Az adóhatóság a felperesnél 2005-2006-2007. évekre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatát végezte, és az autóvásárlással összefüggésben általános forgalmi adónemben 330 000 Ft adókülönbözetet állapított meg; adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2009. április 24-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A megyei bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a perbeli gépkocsit az eladó 2007. november 28-án 6500 euróért vásárolta Belgiumban. A vásárlásról kiállított számla az ellenőrzés iratai között fellelhető. Az eladó kft. nevében eljáró B. Z. 2009. április 8-án írásban úgy nyilatkozott, hogy az eladó kft. nevében ő adta el a gépjárművet a felperesnek.
A megyei bíróság kiemelte, hogy az eladó kft. 2007. november 30-án a cégnyilvántartásba bejegyzett működő cég volt, amelynek adószámát csak ezt követően, 2007. december 23-án függesztették fel. Megállapította, hogy a felperes nem tudott arról, hogy a gépjármű beszerzésével, illetve értékesítésével összefüggésben elmaradt az általános forgalmi adó befizetése. Az eladó rendelkezett a gépjármű tulajdonjogával, az értékesítéssel megbízott személy képviseleti jogosultsága nem volt megkérdőjelezhető, a felperes a vételárat a képviselőnek megfizette. A gazdasági esemény tehát a számlában foglaltaknak megfelelően létrejött, a gépjármű tulajdonjogát a felperes megszerezte. Az adólevonási jog elismerésével összefüggésben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 44. § (5) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata is szükségtelen.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy ahol a felperes az autót megvásárolta, az eladó kft.-nek telephelye nem volt, a vételár átadását igazoló pénztárbizonylaton az aláírás olvashatatlan, a felperes nem győződött meg arról, hogy B. Z. az eladó képviseletében eljárhat-e. Kiemelte, hogy B. Z. megbízásáról szóló okiraton az eladó kft. bélyegzőlenyomata alatt a megbízó aláírása olvashatatlan. Az alperes álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az eladó kft. nevében B. Z. jogosult volt eljárni. Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdésére, 35. § (1) bekezdésére, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 15. § (3) bekezdésére, 166. § (2) bekezdésére figyelemmel a jogerős ítéletet okszerűtlennek találta figyelemmel arra, hogy az áfa-levonás alapjául szolgáló számla tartalmilag nem hiteles.
Az alperes jogi álláspontja szerint a felperestől elvárható lett volna az üzleti partneréről való olyan mértékű tájékozódás, amely a képviseletre való jogosultságot tisztázta volna. Önmagában az eladó kft. cégnyilvántartási adatainak ellenőrzése nem meríti ki a körültekintő magatartás fogalmát. Összességében tehát nem állapítható meg, hogy a gazdasági esemény az eladó kft. és a felperes között jött létre.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. § (7) bekezdése értelmében az adóhatóság a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Az alperes adókülönbözetet megállapító határozatát arra alapozta, hogy a gépjármű adásvételi szerződés nem a számlában feltüntetett felek között jött létre. A Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben kiemeli a felperesnek az ellenőrzési jegyzőkönyvre tett észrevételeiből azt az előadást, hogy az eladó a gépkocsi tulajdonával rendelkezett, a gépkocsi iratai rendben voltak, a felperes a gépkocsit a Zrt.-nek eladta, a további eladással kapcsolatban sem merült fel semmilyen probléma. A felperes vásárlásakor kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére, illetve arra, hogy az eladó kft. nevében nem az arra jogosult személy járt el, semmi nem utal. A felperes a vételárat megfizette, a személygépkocsi tulajdonjogát megszerezte.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a megyei bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy az adóhatóság által bizonyítatlannak tekintett körülmények a rendelkezésre álló adatokra és okirati bizonyítékokra figyelemmel nem érintették az adásvételi szerződés azon valódi tartalmát, hogy a felperes a személygépkocsi tulajdonjogát vételár ellenében megszerezte. Ezért az adóhatóság által kifogásolt körülmények alapján az adásvételről kiállított számlát hiteles dokumentumként el kell fogadni, amelynek birtokában a felperes jogszerűen számolta el az általa megfizetett általános forgalmi adót. A fentiekre tekintettel az általános forgalmi adó levonhatósága szempontjából nincs jogi következménye annak, hogy a felperes nem az adóhatóság által elvárt gondossággal járt el az eladó képviseletében eljárt személy képviseleti jogosultságának tisztázása érdekében.
A Legfelsőbb Bíróság más ügyekben már korábban kifejtett jogi álláspontja szerint valamely dokumentumon található aláírás beazonosíthatósága olyan szakértői kérdés, amely írásszakértői bizonyítás nélkül nem végezhető el. Ezért nem fogadható el valamely bizonylat hiteltelensége megállapításának indokaként az, hogy az aláírás ránézésre olvashatatlannak látszik. Ugyancsak nem bizonyítja az adásvétel valótlanságát, ha a gépkocsi átadására nem az eladó telephelyén kerül sor.
A perbeli esetben a megyei bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az adásvétel megtörténte a rendelkezésre álló adatokból és bizonyítékokból megnyugtatóan megállapítható.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.010/2010.)