adozona.hu
ÍH 2013.84
ÍH 2013.84
KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG A FELSZÁMOLÓ (HITELEZŐ) ÁLTAL A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE MIATT INDÍTOTT PERBEN A szerződésnek a Csődtv. 40. §-ának (1) bekezdése alapján történő megtámadása esetén a bíróság a kereseti kérelemben megjelölt jogcímekhez és azok sorrendjéhez kötve van [Csődtv. 40. § (1) bek., 2/2010. PK vélemény].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Kft.-nek, a felperesnek megalapítása óta minősített többségi befolyással rendelkező tagja az I. r. alperes, amelynek egyedüli részvényese K. Gy. J., aki 2011. március 24. napjáig a felperes ügyvezetője, valamint vezérigazgatója volt az I. r. alperesnek is.
A felperes ellen a 2010. július 6. napján kezdeményezett felszámolási eljárásban bíróság jogerős végzésével megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja 2011. március 25. ...
ÍH 2013.84 KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG A FELSZÁMOLÓ (HITELEZŐ) ÁLTAL A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE MIATT INDÍTOTT PERBEN
A szerződésnek a Csődtv. 40. §-ának (1) bekezdése alapján történő megtámadása esetén a bíróság a kereseti kérelemben megjelölt jogcímekhez és azok sorrendjéhez kötve van [Csődtv. 40. § (1) bek., 2/2010. PK vélemény].
A B. Kft.-nek, a felperesnek megalapítása óta minősített többségi befolyással rendelkező tagja az I. r. alperes, amelynek egyedüli részvényese K. Gy. J., aki 2011. március 24. napjáig a felperes ügyvezetője, valamint vezérigazgatója volt az I. r. alperesnek is.
A felperes ellen a 2010. július 6. napján kezdeményezett felszámolási eljárásban bíróság jogerős végzésével megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja 2011. március 25. napja.
2010. július 19. napján, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem bírósághoz történő beérkezését követően a felperes mint eladó és az I. r. alperes mint vevő adásvételi szerződést kötöttek a felperes tulajdonát képező b.-i 3310 hrsz. alatti, 1 hektár 7245 m2 alapterületű ingatlan 10245/17245 tulajdoni hányada, valamint az ingatlan illetőségén lévő minden ingóság megvásárlása tárgyában. A szerződő felek az ingatlan tulajdoni hányadának vételárát 293 000 000 Ft-ban, míg az ingóságok vételárát 200 000 000 Ft-ban határozták meg.
A szerződő felek megállapították, hogy az ingatlant a R. B. Zrt., a IV. rendű alperes javára 1 365 000 000 Ft erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog terheli, a szerződéskötés időpontjában azonban a felperesnek a B. felé ténylegesen 252 168 872 Ft tőke és járulékai, összesen 271 571 377 Ft tartozása volt.
A szerződő felek rögzítették továbbá azt is, hogy a felperesnek az I. r. alperes felé 221 812 539 Ft tartozása áll fent, ezért megállapodtak abban, hogy az I. r. alperes a felperes IV. r. alperes felé fennálló tartozását átvállalja, míg az ezt meghaladóan fennálló, felperessel szembeni követelését a vételárba beszámítják, így az ingatlan és az ingóságok vételárát megfizetettnek tekintik.
Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a K. Kft. és a II. r. alperes mint társtulajdonos az ingatlan vonatkozásában elővásárlási joggal rendelkeztek, azonban elővásárlási jogukról lemondtak, így az ingatlan-nyilvántartásba az I. r. alperes tulajdonjoga a b.-i 3310 hrsz.-ú ingatlan 10245/17245 tulajdoni hányadára bejegyzésre került, a IV. r. alperes javára fennálló keretbiztosítéki jelzálogjogot törölték, majd a IV. r. és az I. r. alperesek, továbbá a C. Kft. között létrejött B. hitel szerződés alapján a IV. r. alperes javára 456 000 000 Ft erejéig újra keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre.
A felszámolás kezdetekor a felperes 1 022 000 Ft értékű forgóeszközzel rendelkezett, melyből 1 021 000 Ft követelés és 1000 Ft pénzeszköz volt. A felszámolási eljárásban bejelentett és nyilvántartott hitelezői igények az alábbiak:
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága "E" kategóriás követelése 100 849 441 Ft, "F" kategóriában 200 000 Ft-ot, "G" kategóriában 604 000 Ft-ot tart nyilván a felszámoló,
- a R. L. Zrt. "F" kategóriás követelése 15 476 949 Ft,
- a R. B. Zrt. "D" kategóriás követelése 1 744 084 258 Ft, "F" kategóriás követelése 100 256 687 Ft "G" kategóriás követelése 116 283 000 Ft.
A felperes a kereseti kérelmében a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint - hivatkozva a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdésére is - a felperes és az I. r. alperes által 2010. július 19. napján megkötött adásvételi szerződésnek a hitelezőkkel szembeni "hatálytalanságának" megállapítását, továbbá az eredeti állapot helyreállítását kérte. A II., III., IV. r. alpereseket a keresetben foglaltak tűrésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a felperes jelentős összegű tartozását átvállalta, ezáltal nem valósult meg vagyoncsökkenés, ugyanakkor vitatta az eljárása rosszhiszeműségét is.
A IV. r. alperes is a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek közötti szerződés visszterhes volt, az ingatlan illetőségért megfizetett ellenérték pedig magasabb volt, mint a szerződés megkötése előtt két évvel korábban megállapított forgalmi érték. Hivatkozott arra is, hogy a felszámolást kezdeményező K. Kft. az elővásárlási jogával nem élt, így az ő érdekeit nem sértette a tulajdonjog átruházása. Álláspontja szerint az eredeti állapot helyreállítása a jelzálogjogának a visszaállítását eredményezné, így az ingatlan értékesítése esetén befolyt vételár is őt illetné meg, az ingatlan hányadból tehát nem várható a többi hitelező kielégítése.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján a kereseti kérelem jogalapja tekintetében közbenső ítélettel határozott és megállapította, hogy a felperes és az I. r. alperes között 2010. július 19. napján megkötött adásvételi szerződés érvénytelen.
Bár a felperes a követelése jogalapját a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jelölte meg, az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti azt, hogy a bíróság a fél által megjelölt jogcímhez is kötve van, ezért az érvénytelenség törvényi feltételeinek megvalósulását a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy az adásvételi szerződés tárgya nemcsak a szerződés szerinti tulajdoni hányad, hanem az ingatlanon található meg nem nevezett, fel nem sorolt, 200 000 000 Ft értékű ingóság is volt, amelyre a IV. r. alperes zálogjoga nem terjedt ki. Ezért egyértelműen megállapítható az, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően a többi hitelezőhöz viszonyítva az I. r. alperes előnyhöz jutott, hiszen a felszámolási eljárás következtében a hitelezők a követelésükhöz csak a Csődtv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabályainak betartása mellett juthatnak, míg az I. r. alperes a beszámítás folytán a felperessel szemben fennálló teljes követeléséhez hozzájutott, holott a felszámolási eljárásban az egyébként "H" kategóriába sorolt követelését megelőző hitelezői követelések kielégítésére sem nyújt teljes egészében fedezetet a felperes vagyona.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az I. r. alperes fellebbezett, melyben a sérelmezett határozat megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperesnek az első- és másodfokú perköltségében történő marasztalását kérte.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, az abból levont jogkövetkeztetései pedig megalapozatlanok és tévesek. Álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy a perbeli jogügylet alkalmas volt az I. r. alperesnek a többi hitelezővel szembeni előnyhöz juttatásához. Állította, hogy hiányoznak a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapított megtámadásnak a törvényi feltételei is, mivel a felperes nem bizonyította, hogy a jogügylet az adós vagyonát csökkentette, másrészt hogy az ügylet megkötése kifejezetten az adós hitelezőinek kijátszására, azaz kielégítési alapjuk elvonására irányult. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a IV. rendű alperes követelése jóval magasabb volt, mint az ingatlan teljes forgalmi értéke, azaz amennyiben az ingatlan illetőség a felszámolási vagyon részeként kerülne értékesítésre, úgy a befolyt vételárból a hitelezők közül kizárólag a IV. rendű alperes részesülne, a többi hitelező nem. Ezáltal bármely hitelező kielégítési alapjának elvonása fogalmilag és jogilag kizárt.
Kifogásolta, hogy a sérelmezett ítélet figyelmen kívül hagyta a Ptk.-nak a tartozás átvállalására vonatkozó, a perbeli jogügyletben releváns jogkövetkezményeit is. Az I. r. alperes átvállalta az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog alapját képező tartozást, ezzel a felperes helyébe lépett a kölcsöntartozást illetően, mely kölcsöntartozás az ingatlan forgalmi értékét meghaladja.
Azzal is érvelt, hogy a közbenső ítélet rendelkező része nem áll összhangban annak jogi indokolásával, az előbbi ugyanis csupán az ingatlanra vonatkozóan mondta ki a szerződés érvénytelenségét, ezáltal az ingóságokra vonatkozó részében a határozat "lényegében jogerőre emelkedett."
Az ítélőtábla az I. r. alperes fellebbezését annyiban találta alaposnak, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amelynek következtében a közbenső ítélet érdemi felülbírálatra nem volt alkalmas.
A felperes a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján támadta a felperes és az I. r. alperes által kötött szerződést, kérve hatálytalanságának (tartalma szerint érvénytelenségének) megállapítását, továbbá az eredeti állapot helyreállítását.
"Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárási kérdésekről" szóló 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 6.b. pontja alapján a szerződés megtámadása esetén a megtámadási okokat a bíróság a fél kérelméhez kötötten, az ott meghatározott sorrendben vizsgálja. Az 5.b. pontja szerint pedig a szerződés megtámadása esetén a kereseti kérelemhez kötöttség még a jogcímet illetően is érvényesül, a bíróság ugyanis hivatalból nem vizsgálhatja olyan megtámadási ok fennállását, amelyre a fél nem hivatkozott. Ezért pedig a jelen eljárásban az elsőfokú bíróság által hivatkozott EBH 2004.1143. számú eseti döntés sem alkalmazható, mivel a perbeni esetben megtámadási okról/okokról van szó. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy nem alkalmazható a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatok 2009. évi 248. számú eseti döntése sem, amely a Csődtv. 40. §-ára alapított perben megengedhetőnek találta, hogy a jogcímhez kötöttség ne érvényesüljön. A hivatkozott eseti döntésben azonban nem két szerződés megtámadási jogcím konkurált, hanem a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti szerződés megtámadását váltotta fel a Csődtv. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti igény-érvényesítés, amely a szolgáltatás visszaköveteléséről rendelkezik. Ugyanis míg a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja az adós által kötött jogügylet tárgyának, addig a Csődtv. 40. §-ának (2) bekezdése az adós által nyújtott szolgáltatás eredményének tulajdonít jelentőséget.
Az adott esetben azonban az elsőfokú bíróság a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján állapította meg közbenső ítéletében a szerződés érvénytelenségét, amelyre egyrészt a felperes nem hivatkozott, másrészt az elsőfokú bíróság a sorrendiséget sem tartotta be, mert először a szerződés megtámadását a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kellett volna vizsgálnia.
Mivel a felperes a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra egyáltalán nem hivatkozott, ezért lényeges eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor eltért a felperes által megjelölt jogcímek vizsgálatától. Az elsőfokú bíróság - az eltérő jogi álláspontja miatt - az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, nem adta ugyanis indokát annak, hogy miért nem találta alaposnak a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított igényt.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes által előterjesztett kereseti kérelem szerint, a Csődtv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell vizsgálnia a hivatkozott szerződés érvénytelenségét, szükség esetén részleges érvénytelenségét.
(Debreceni Ítélőtábla Gf. IV. 30.484/2012/5.)