adozona.hu
BH+ 2013.3.128
BH+ 2013.3.128
Nem szabványos kéntartalmú gázolaj birtoklása miatt jövedéki adó kiszabásáról rendelkező határozat az adóbírság mérsékelését tartalmazó jogszabály alapján nem helyezhető hatályon kívül [2003. évi CXXVII. tv. 15. § (2) bek., 48. § (10) bek., 114. §, 116/A. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2009. június 3-án üzemanyag felhasználó ellenőrzést végzett az őstermelő felperes ingatlanán. Mintavételre került sor egy 2000 literes tartályban tárolt 700 liter gázolajból. A termék adózott voltának igazolására a felperes bemutatta a F. Kft. által 2009. május 6-án kiállított egyszerűsített számlát. A mintát a Vám és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete bevizsgálta és megállapította, hogy annak minősége a kéntartalom tekintetében ...
BH+ 2013.3.128 Nem szabványos kéntartalmú gázolaj birtoklása miatt jövedéki adó kiszabásáról rendelkező határozat az adóbírság mérsékelését tartalmazó jogszabály alapján nem helyezhető hatályon kívül [2003. évi CXXVII. tv. 15. § (2) bek., 48. § (10) bek., 114. §, 116/A. §]
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2009. június 3-án üzemanyag felhasználó ellenőrzést végzett az őstermelő felperes ingatlanán. Mintavételre került sor egy 2000 literes tartályban tárolt 700 liter gázolajból. A termék adózott voltának igazolására a felperes bemutatta a F. Kft. által 2009. május 6-án kiállított egyszerűsített számlát. A mintát a Vám és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete bevizsgálta és megállapította, hogy annak minősége a kéntartalom tekintetében nem felel meg a "Diesel gázolaj magyar szabvány" előírásának. A felperes is bevizsgáltatta a nála lévő mintát az Á. Minőségellenőrzési Zrt.-nél (ÁMEI), amely megállapította, hogy a minta a kéntartalom tekintetében nem felel meg a magyar szabványnak. Az ellenőrzés folyamán a felperes a megmintázott tárolótartályban lévő gázolajat elhasználta.Az elsőfokú hatóság a 2010. február 17. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes nem eredetigazolt jövedéki termék készleten tartásával jövedéki törvénysértést követett el, ezért 91 350 Ft jövedéki adó, 192 290 Ft jövedéki bírság, és 51 500 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte. Egyidejűleg a jövedéki bírság összegét - kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt - 96 145 Ft-ra mérsékelte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. március 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. § (10) bekezdés, 114. §, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. §, 143. § (1) bekezdés, 165. § alapján hozta meg.
Indokolása szerint a benyújtott számla azt igazolja, hogy a felperes a megjelölt időpontban gázolajat vásárolt. A két egymástól független vegyvizsgálati eredmény megállapította, hogy a gázolaj minősége nem felel meg a magyar szabványnak, így a számla a jövedéki termék adózott voltának igazolására nem alkalmas, mivel az azon szereplő adatok szerinti gázolaj szabványos. A felperes nem bizonyította a birtokában és felhasználásában lévő üzemanyag adózott voltát, így az elsőfokú hatóság jogszerűen rendelkezett a fizetési kötelezettségekről, enyhítő körülményként értékelve, hogy a felperes sem jövedéki bírság kiszabásával járó, sem más szankció alkalmazását maga után vonó jogsértést a hatóság nyilvántartása szerint nem követett el, ugyanakkor súlyosbító körülménynek minősült, hogy az adózás alól elvont jövedéki termék mennyisége a kereskedelmi mennyiséget meghaladta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a számlakiállítótól más alkalommal beszerzett gázolajra korábban is volt már mintavételezési eljárás, azzal az eredménnyel, hogy a gázolaj a magyar szabványnak megfelelt. Álláspontja szerint nincs jogi kötelezettsége arra, hogy vásárláskor a termék szabványnak való megfelelősségét ellenőrizze. Igazolási kötelezettségének eleget tett, a közigazgatási eljárásban nem került azt bizonyításra, hogy a vizsgált gázolaj nem egyezik meg a számlán szereplő gázolajjal.
Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a felperes kellő körültekintéssel járt el akkor, amikor a forgalmazótól számla ellenében vásárolta az üzemanyagot és még annak helyszínre szállítását is rábízta, a közigazgatási eljárás során saját költségén bevizsgáltatta a nála lévő mintát. A perben is tisztázni kívánta, hogy mi idézhette elő az üzemanyag magasabb kéntartalmát, ezért tájékoztatást kért az ÁMEI-től. Mindezek miatt a Jöt. 116/A. § alapján a jövedéki bírság kiszabása mellőzhető.
Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta az Art. 97. § (6) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető, és megsértette a tényállás tisztázási kötelezettségét is akkor, amikor a forgalmazónál történő, még elvégezhető mintavételezést mellőzte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Jöt. 114. § (1) bekezdését, 116/A. §-át. Lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperesnek - általa nem vitatottan - a Jöt. tárgyi hatálya (3. § (2) bekezdés a. pont) alá tartozó ásványolaj termék volt a tulajdonában, birtokában, így reá a Jöt. személyi hatályát meghatározó 4. § a) pontja alapján e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása.
Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt. 1. § (1)-(2), (4) bekezdés]. E jogszabályhelyek alapján a felperesnek bizonyítania kellett az általa birtokolt jövedéki termék származását, adózott voltát, amely kötelezettségét a rendelkezésére álló beszerzési bizonylattal kívánta teljesíteni.
A Jöt. 48. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az Art. alapján eljárt hatóság az Art. 97. § (4) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, bizonyítási eljárás lefolytatását követően kétséget kizáróan bizonyította azt a tényt, hogy a felperes által átadott egyszerűsített számla nem alkalmas a vizsgálattal érintett gázolaj származásának igazolására, mert a bizonylat a magyar szabványnak megfelelő ásványolaj termék beszerzését igazolta, míg a vizsgálattal érintett gázolaj kéntartalma a magyar szabványnak nem felelt meg.
A felperes a közigazgatási eljárás során az általa birtokolt gázolaj származását, adózott voltát - az átnyújtott, de a jövedéki hatóság részéről bizonyítottan az ásványolaj termék származását nem igazoló egyszerűsített számlán kívül - semmivel nem bizonyította, ezért vonatkozásában az alperes (az elsőfokú határozatban pontosan megjelölt és) helyesen alkalmazott jogszabályok alapján megfelelő jogkövetkezményről, közöttük a Jöt. 114. § (2) bekezdés b. pontja alapján jövedéki bírságról, illetve az adózás alól elvont ásványolaj termék birtoklása miatt a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja értelmében jövedéki adó, a Jöt. 119. § (12) bekezdésében foglaltak szerint szakértői díj fizetésére kötelezésről, rendelkezett. Az alperes és az elsőfokú hatóság határozata részletesen indokolt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában előírt tartalmi követelményeknek megfelel.
A közigazgatási perben a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperes a perben sem tudta bizonyítani az általa birtokolt gázolaj adózott voltát.
A Jöt. 116/A. §-a a jövedéki bírság összege mérsékelésének, kiszabása mellőzésének szabályait tartalmazza. E jogszabályhely nem rendelkezik a jövedéki adó, szakértői díj fizetési kötelezettség mellőzéséről, ezért a felperest jövedéki adó, és szakértői díj megfizetésére kötelező rendelkezések hatályon kívül helyezésének jogszabályi alapjául nem szolgálhat.
A hatóság döntése során a jövedéki bírság összegét a Jöt. 116/A. § (1) bekezdése alapján mérsékelte. A felperes olyan új tényt, körülményt, amelyet az alperes a közigazgatási eljárásban nem, avagy nem megfelelően értékelt volna, a perben nem igazolt. Az a tény, hogy a felperes "forgalmazótól és számla ellenében" vásárolt gázolajat, nem kellően körültekintő eljárás, hanem jogszerű joggyakorlás. Az adótörvények és a Jöt. alapján ugyanis a gázolaj forgalmazója az adásvételről bizonylatot kiállítani köteles. A felperes pedig azzal, hogy a hatóság által elrendelt szakértői bizonyítás eredményének ismeretében saját maga is megvizsgáltatta a birtokában lévő mintát, a gázolaj birtokbavételétől a hatóság ellenőrzésének időpontjáig terjedő időszakra (mivel utána történt a szakértői vizsgálat) körültekintést nem igazolt.
A felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem bizonyította az elsőfokú bíróság által az ítéletében rögzített azon ÁMEI véleményt, hogy "az ellátási lánc valamelyik pontján" a jövedéki termékek keveredése okozhatta a nem szabványoknak megfelelő kéntartalom értéket. A véleménynek bizonyított ténybeli alapja nincs, és a felperest nem mentesíti a jövedéki termék adózott volta igazolásának törvényes kötelezettsége alól, amelyet a közigazgatási eljárásban, és a perben sem teljesített.
Azonos jogi álláspont alapján döntött a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.I.35.428/2006/5., Kfv.I.35.279/2007/6.,
Kfv.V.35.430/2010/6., Kfv.V.35.046/2011/5. számú ítéleteiben.
Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor tényállási többletelem, illetve jogszabályi lehetőség hiányában a határozatok hatályon kívül helyezéséről rendelkezett.
Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes körűen elutasította. (Kúria, Kfv.V.35.472/2011.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2010. március 31. napján kelt 9.K.27.167/2010/10. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.167/2010/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 000 (azaz tizenötezer) forint elsőfokú, és 10 000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 14 300 (azaz tizennégyezer-háromszáz) forint kereset, és 14 300 (azaz tizennégyezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2009. június 3-án üzemanyag felhasználó ellenőrzést végzett az őstermelő felperes ingatlanán. Mintavételre került sor egy 2000 literes tartályban tárolt 700 liter gázolajból. A termék adózott voltának igazolására a felperes bemutatta a F. Kft. által 2009. május 6-án kiállított egyszerűsített számlát. A mintát a Vám és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete bevizsgálta és megállapította, hogy annak minősége a kéntartalom tekintetében nem felel meg a "Diesel gázolaj magyar szabvány" előírásának. A felperes is bevizsgáltatta a nála lévő mintát az Á. Minőségellenőrzési Zrt.-nél (ÁMEI), amely megállapította, hogy a minta a kéntartalom tekintetében nem felel meg a magyar szabványnak. Az ellenőrzés folyamán a felperes a megmintázott tárolótartályban lévő gázolajat elhasználta.Az elsőfokú hatóság a 2010. február 17. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes nem eredetigazolt jövedéki termék készleten tartásával jövedéki törvénysértést követett el, ezért 91 350 Ft jövedéki adó, 192 290 Ft jövedéki bírság, és 51 500 Ft szakértői díj megfizetésére kötelezte. Egyidejűleg a jövedéki bírság összegét - kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt - 96 145 Ft-ra mérsékelte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. március 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta.
Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. § (10) bekezdés, 114. §; az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. §, 143. § (1) bekezdés, 165. § alapján hozta meg.
Indokolása szerint a benyújtott számla azt igazolja, hogy a felperes a megjelölt időpontban gázolajat vásárolt. A két egymástól független vegyvizsgálati eredmény megállapította, hogy a gázolaj minősége nem felel meg a magyar szabványnak, így a számla a jövedéki termék adózott voltának igazolására nem alkalmas, mivel az azon szereplő adatok szerinti gázolaj szabványos. A felperes nem bizonyította a birtokában és felhasználásában lévő üzemanyag adózott voltát, így az elsőfokú hatóság jogszerűen rendelkezett a fizetési kötelezettségekről, enyhítő körülményként értékelve, hogy a felperes sem jövedéki bírság kiszabásával járó, sem más szankció alkalmazását maga után vonó jogsértést a hatóság nyilvántartása szerint nem követett el, ugyanakkor súlyosbító körülménynek minősült, hogy az adózás alól elvont jövedéki termék mennyisége a kereskedelmi mennyiséget meghaladta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a számlakiállítótól más alkalommal beszerzett gázolajra korábban is volt már mintavételezési eljárás, azzal az eredménnyel, hogy a gázolaj a magyar szabványnak megfelelt. Álláspontja szerint nincs jogi kötelezettsége arra, hogy vásárláskor a termék szabványnak való megfelelősségét ellenőrizze. Igazolási kötelezettségének eleget tett, a közigazgatási eljárásban nem került azt bizonyításra, hogy a vizsgált gázolaj nem egyezik meg a számlán szereplő gázolajjal.
Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a felperes kellő körültekintéssel járt el akkor, amikor a forgalmazótól számla ellenében vásárolta az üzemanyagot és még annak helyszínre szállítását is rábízta, a közigazgatási eljárás során saját költségén bevizsgáltatta a nála lévő mintát. A perben is tisztázni kívánta, hogy mi idézhette elő az üzemanyag magasabb kéntartalmát, ezért tájékoztatást kért az ÁMEI-től. Mindezek miatt a Jöt. 116/A. § alapján a jövedéki bírság kiszabása mellőzhető.
Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta az Art. 97. § (6) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető, és megsértette a tényállás tisztázási kötelezettségét is akkor, amikor a forgalmazónál történő, még elvégezhető mintavételezést mellőzte.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Jöt. 114. § (1) bekezdését, 116/A. §-át. Lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A felperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperesnek - általa nem vitatottan - a Jöt. tárgyi hatálya [3. § (2) bekezdés a) pont] alá tartozó ásványolaj termék volt a tulajdonában, birtokában, így reá a Jöt. személyi hatályát meghatározó 4. § a) pontja alapján e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása.
Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt. 1. § (1)-(2), (4) bekezdés]. E jogszabályhelyek alapján a felperesnek bizonyítania kellett az általa birtokolt jövedéki termék származását, adózott voltát, amely kötelezettségét a rendelkezésére álló beszerzési bizonylattal kívánta teljesíteni.
A Jöt. 48. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az Art. alapján eljárt hatóság az Art. 97. § (4) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, bizonyítási eljárás lefolytatását követően kétséget kizáróan bizonyította azt a tényt, hogy a felperes által átadott egyszerűsített számla nem alkalmas a vizsgálattal érintett gázolaj származásának igazolására, mert a bizonylat a magyar szabványnak megfelelő ásványolaj termék beszerzését igazolta, míg a vizsgálattal érintett gázolaj kéntartalma a magyar szabványnak nem felelt meg.
A felperes a közigazgatási eljárás során az általa birtokolt gázolaj származását, adózott voltát - az átnyújtott, de a jövedéki hatóság részéről bizonyítottan az ásványolaj termék származását nem igazoló egyszerűsített számlán kívül - semmivel nem bizonyította, ezért vonatkozásában az alperes az elsőfokú határozatban pontosan megjelölt és helyesen alkalmazott jogszabályok alapján megfelelő jogkövetkezményről, közöttük a Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján jövedéki bírságról, illetve az adózás alól elvont ásványolaj termék birtoklása miatt a Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja értelmében jövedéki adó, a Jöt. 119. § (12) bekezdésében foglaltak szerint szakértői díj fizetésére kötelezésről, rendelkezett. Az alperes és az elsőfokú hatóság határozata részletesen indokolt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában előírt tartalmi követelményeknek megfelel.
A közigazgatási perben a Pp. 324. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A felperes a perben sem tudta bizonyítani az általa birtokolt gázolaj adózott voltát.
A Jöt. 116/A. §-a a jövedéki bírság összege mérsékelésének, kiszabása mellőzésének szabályait tartalmazza. E jogszabályhely nem rendelkezik a jövedéki adó, szakértői díj fizetési kötelezettség mellőzéséről, ezért a felperest jövedéki adó, és szakértői díj megfizetésére kötelező rendelkezések hatályon kívül helyezésének jogszabályi alapjául nem szolgálhat.
A hatóság döntése során a jövedéki bírság összegét a Jöt. 116/A. § (1) bekezdése alapján mérsékelte. A felperes olyan új tényt, körülményt, amelyet az alperes a közigazgatási eljárásban nem, avagy nem megfelelően értékelt volna, a perben nem igazolt. Az a tény, hogy a felperes "forgalmazótól és számla ellenében" vásárolt gázolajat, nem kellően körültekintő eljárás, hanem jogszerű joggyakorlás. Az adótörvények és a Jöt. alapján ugyanis a gázolaj forgalmazója az adásvételről bizonylatot kiállítani köteles. A felperes pedig azzal, hogy a hatóság által elrendelt szakértői bizonyítás eredményének ismeretében saját maga is megvizsgáltatta a birtokában lévő mintát, a gázolaj birtokbavételétől a hatóság ellenőrzésének időpontjáig terjedő időszakra (mivel utána történt a szakértői vizsgálat) körültekintést nem igazolt.
A felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem bizonyította az elsőfokú bíróság által az ítéletében rögzített azon ÁMEI véleményt, hogy "az ellátási lánc valamelyik pontján" a jövedéki termékek keveredése okozhatta a nem szabványoknak megfelelő kéntartalom értéket. A véleménynek bizonyított ténybeli alapja nincs, és a felperest nem mentesíti a jövedéki termék adózott volta igazolásának törvényes kötelezettsége alól, amelyet a közigazgatási eljárásban, és a perben sem teljesített.
Azonos jogi álláspont alapján döntött a Legfelsőbb Bíróság a Kfv. I. 35.428/2006/5.; Kfv. I. 35.279/2007/6.; Kfv. V. 35.430/2010/6.; Kfv. V. 35.046/2011/5. számú ítéleteiben.
Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor tényállási többletelem, illetve jogszabályi lehetőség hiányában a határozatok hatályon kívül helyezéséről rendelkezett.
Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes körűen elutasította.
A pervesztes felperest a Kúria a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2012. március 14.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.472/2011.)