adozona.hu
BH 2012.12.300
BH 2012.12.300
Adózatlan jövedelmi termék birtoklásának jogszerű jogkövetkezménye jövedéki bírság kiszabása a birtokos terhére [2003. évi CXXVII. tv. 1. §, 4. §, 114. §, 116/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal járőrei 2008. július 29-én a felperesek tulajdonát képező B., D. u. 12. szám alatti ingatlanon ellenőrzést tartottak, és a garázsban illetve a telken álló személygépkocsiban összesen: 22 628 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak.
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2010. január 18. napján kelt határozatával megállapította, hogy az I. rendű és II. rendű felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért az egyetemlegesség szabályainak a...
BH 2012.12.300 Adózatlan jövedelmi termék birtoklásának jogszerű jogkövetkezménye jövedéki bírság kiszabása a birtokos terhére [2003. évi CXXVII. tv. 1. §, 4. §, 114. §, 116/B. §].
A Fővámhivatal járőrei 2008. július 29-én a felperesek tulajdonát képező B., D. u. 12. szám alatti ingatlanon ellenőrzést tartottak, és a garázsban illetve a telken álló személygépkocsiban összesen: 22 628 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak.A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2010. január 18. napján kelt határozatával megállapította, hogy az I. rendű és II. rendű felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért az egyetemlegesség szabályainak alkalmazásával a terhükre 15 714 392 Ft jövedéki bírságot szabott ki, 6 544 018 Ft adóhiány megfizetésétől eltekintett. Döntését a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 1. § (4) bekezdése, 4. § a) és b) pontjai, 114. § (2) bekezdése, 116/B. § (1) és (2) bekezdései alapján hozta meg.
Indokolása szerint a felperesek házastársakként az ellenőrzés időpontjában életvitelszerűen, közösen használták az ingatlant, az közös tulajdonukat képezte, ahhoz mindketten kulcsokkal rendelkeztek. A birtokukban lévő dohánytermékek magyar adójegy nélküliek voltak, így a felperesek adózás alól elvont jövedéki terméket birtokoltak. A Jöt. szerinti jogsértő magatartást a birtoklás már önmagában megvalósítja, közömbös, hogy miként került a birtokosok birtokába az adózatlan jövedéki termék és az ténylegesen kinek a tulajdona.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. március 24. napján meghozott határozataival az I. rendű, illetve a II. rendű felperes vonatkozásában is a fellebbezéseket elutasítva az elsőfokú határozatot változtatás nélkül helybenhagyta.
A felperesek a jövedéki határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt közigazgatási pert kezdeményeztek, kérve a határozatok hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését, az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. Az I. r. felperes előadta, hogy a II. r. felperestől: a férjétől külön váltan élt, az ingatlant megosztottan használták, az a garázs, amelyből a dohányárukat az ellenőrzés előtalálta, a férje használatában volt, akinek a magatartásáért felelősséggel nem tartozik, ezért a kötelezése jogsértő. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 18. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 30. §-a megjelölésével hivatkozott arra, hogy a házassági életközösségük megszűnésekor megszűnt a vagyonközösségük is. A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 139. §-a, 140. §-a, 187. §-a, 205. §-a alapján hangsúlyozta, hogy az ingatlan használatát megosztották, semmiféle ismerete és tudomása nem volt a használatában nem lévő ingatlanrészekre vonatkozóan. Álláspontja szerint a hatóság határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (1), (2) bekezdéseit, 2. § (3) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 5. § (1) bekezdését, 72. § (2) bekezdésében megsértve hozta meg.
A II. rendű felperes előadta, hogy a használatmegosztásból következően a saját használatában volt az a gépkocsi tároló, amelyből előtalálásra került a dohányáru, az I. rendű felperesnek nem volt ismerete arról, hogy ő szállítást vállalt és ennek kapcsán meghatározott ingóságokat a garázsban helyezett el. Állította, nem volt tudomása arról, hogy milyen dobozolt áru került elhelyezésre a gépjárműben és a garázsban. Álláspontja szerint a hatóság megsértette a Ket. 2. § (3) bekezdését, 33. §-át, 50. § (1) bekezdését.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek kereseteit elutasította. Indokolása szerint a hatóság anyagi jogi jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát, az pedig, hogy az ügyintézési határidőt túllépve a Ket. 33. § (1) bekezdésében foglalt időtartamot nem tartotta meg, az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolta. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy jogszerű a hatóság határozata a vonatkozásban, miszerint az I. r. felperes is birtokosa a jövedéki terméknek. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként ugyanis nem állapítható meg, hogy a II. r. felperes használatába adott garázsba nem volt bejutása az I. r. felperesnek, aki akként nyilatkozott, hogy a garázsokat napközben nem szokták zárni. A birtoklás pedig a vonatkozó jogszabályok alapján adózatlan jövedéki termékek esetében azokat a jogkövetkezményeket eredményezi, amelyeket a felperesek vonatkozásában a jövedéki hatóság jogszerűen alkalmazott.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetük teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. A felperesek megismételték és fenntartották a keresetükben foglaltakat a Csjt., a Jöt. és a Ptk. általuk hivatkozott jogszabályait megjelölve. Az I. r. felperes hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hatóság határozatában foglalt jogsértést nem követte el, jövedéki terméket nem szerzett be, nem birtokolt, így jövedéki szabályszegést nem követhetett el. A II. r. felperes azt hangsúlyozta, hogy a dobozokban lévő idegen dologról nem volt tudomása. Álláspontjuk szerint a határidő túllépés súlyos eljárási jogszabálysértés, amely indokolja és megalapozza a határozatok hatályon kívül helyezését.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályban fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemnek a benyújtására rendelkezésre álló határidőben előterjesztett tartalma és keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem felperesi kiegészítését ezért a Kúria nem értékelhette.
Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a fél a határozatok hatályon kívül helyezését a Pp. XX. fejezetében foglaltak alapján eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A hatóság által megvalósított eljárási jogszabálysértés akkor alapozza meg a határozat hatályon kívül helyezését, ha az az ügy érdemére is kihatott, befolyással volt a mikénti döntésre [Ket. 111. § (1) bekezdés]. A felperesek a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségük ellenére nem bizonyították, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított eljárási jogszabálysértés kihatott volna, illetve milyen mértékben az ügy érdemére. Az eljárási jogszabálysértésre alapított kereseti kérelem bizonyítottságának a hiányában helytállóan döntött ezért az elsőfokú bíróság akként, hogy a megállapított ügyintézési határidő túllépése az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolta.
Az alperes és az elsőfokú bíróság a Jöt. 1. § (4) bekezdése, 3. § (2) bekezdés g) pontja, 114. § (1) bekezdés b) pontja, 114. § (2) bekezdés b) pontja alapján helytállóan állapította meg, hogy adózatlan jövedéki termék (dohányáru) birtoklásának jogkövetkezménye a hatóság részéről a jövedéki bírság kiszabása, a birtokos részéről annak fizetése. Az elsőfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az I. r. illetve a II. r. felperes az ingatlanukon előtalált cigarettának a birtokosai voltak-e avagy sem. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helytállóan marasztalta egyetemlegesen jövedéki bírsággal a felpereseket, mivel az előtalált adózatlan jövedéki terméknek mindketten a birtokosai voltak.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg.
A jogerős ítélet tényállása nem iratellenes, pontos és precíz. Az elsőfokú bíróság a Pp.</a> bizonyítási eljárásra vonatkozó jogszabályhelyeinek mindenben megfelelő bizonyítást folytatott, a perben biztosítva a feleknek jogaik teljes körű gyakorlását. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését.
Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomásokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperesek keresete nem alapos.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. V. 35.620/2011.)