adozona.hu
ÍH 2012.89
ÍH 2012.89
FELSZÁMOLÓBIZTOS JOGÁLLÁSA - FELSZÁMOLÓBIZTOS KÉPVISELETÉNEK MÓDJA I. A felszámolóbiztos nem az adós, hanem a felszámoló szervezet képviseletében a Cstv. szerint pontosan meghatározott korlátozott jogkörben - az adós felszámolásának lefolytatása érdekében - eljáró természetes személy, akinek jogállása nem vethető össze a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társaság egészére vonatkozó törvényes képviseleti jogával. II. Jogszabályi felhatalmazás hiányában a felszámoló szervezet korlátozott képvi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Ingatlan Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 2010. február 19. napjától áll felszámolás alatt, felszámolója a D. Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. (a továbbiakban: Felszámoló szervezet), H. Zsuzsanna felszámolóbiztos.
A Kft. 2011. május 10-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a Felszámoló szervezet 2011. május 2-ai hatállyal további felszámolóbiztos bejegyzését kérte úgy, hogy mindkét felszámolóbiztos képviseleti joga önálló. Az új felszámoló...
ÍH 2012.89 FELSZÁMOLÓBIZTOS JOGÁLLÁSA - FELSZÁMOLÓBIZTOS KÉPVISELETÉNEK MÓDJA
I. A felszámolóbiztos nem az adós, hanem a felszámoló szervezet képviseletében a Cstv. szerint pontosan meghatározott korlátozott jogkörben - az adós felszámolásának lefolytatása érdekében - eljáró természetes személy, akinek jogállása nem vethető össze a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társaság egészére vonatkozó törvényes képviseleti jogával.
II. Jogszabályi felhatalmazás hiányában a felszámoló szervezet korlátozott képviseletét ellátó természetes személy felszámolóbiztosok számát a jogalkotó nem kívánta egynél többre bővíteni, és a cégnyilvántartásban kötelezően feltüntetendő adatoknál a felszámoló, illetve a felszámolóbiztos képviseletének módja csak önálló lehet.
[Cstv. 27/A. §, 28. § (1) és (2) bek. g) pont, 34. § (2) bek., 46-54. §, Ctv. 26. § (1) bek. b) pont és (2) bek., 27. § (1) bek. b) pont és (2) bek.]
A K. Ingatlan Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) 2010. február 19. napjától áll felszámolás alatt, felszámolója a D. Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. (a továbbiakban: Felszámoló szervezet), H. Zsuzsanna felszámolóbiztos.
A Kft. 2011. május 10-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében a Felszámoló szervezet 2011. május 2-ai hatállyal további felszámolóbiztos bejegyzését kérte úgy, hogy mindkét felszámolóbiztos képviseleti joga önálló. Az új felszámolóbiztos H. Attila, aki a Felszámoló szervezet ügyvezetője. A Felszámoló szervezet álláspontja szerint gazdasági, célszerűségi és munkaszervezési okból indokolt két felszámolóbiztos kijelölése, így a Kft. képviselete folyamatosan és állandóan biztosított lehet az egyik felszámolóbiztos akadályoztatása esetén is. Az, hogy egy cégnél hány felszámolóbiztos kerül kijelölésre, a Felszámoló szervezet belső ügye.
A cégbíróság 12. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 50. § (1) bekezdése és 46. § (6) bekezdése alapján hiánypótlási eljárás lefolytatását követően. A hiánypótlási kötelezettség annak a jogszabálynak a megjelölésére irányult, amely lehetővé teszi, hogy a felszámolás alatt álló cég felszámolása során két felelős felszámolóbiztos járhasson el. A cég ilyen jogszabályhelyet megjelölni nem tudott, hanem azt közölte, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (3)-(6) bekezdései, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a Ctv. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely előírná, hogy egyidejűleg csak egy felszámolóbiztos kijelölésére van jogi lehetőség. Ezzel szemben a cégbíróság jogi álláspontja szerint amennyiben a törvényalkotó lehetővé kívánta volna tenni egyidejűleg több felszámolóbiztos kijelölését, akkor azt kifejezetten engedélyezte volna ugyanúgy, mint a Gt.</a>-ben az ügyvezető és a cégvezető esetében. Ezen kívül H. Attila felszámolóbiztosként történő bejegyzésének azért sem lenne értelme, mert ő a bíróság által kirendelt Felszámoló szervezet ügyvezetője, aki köteles és jogosult a felszámolási feladatok ellátására felszámolóbiztosi kinevezés nélkül is.
A végzés ellen a Felszámoló szervezet fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változásbejegyzési kérelem teljesítését. Álláspontja szerint téves a cégbíróság jogi álláspontja, ugyanis a Cstv. 27/A. §-ának (3)-(6) bekezdése nem tartalmaz kifejezett korlátozó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az adós képviseletére csak egy felszámolóbiztos nevezhető ki, de ilyen rendelkezés a Gt.</a>-ben és a Ctv.-ben sincs. Ismert gyakorlati tény, és gazdasági, célszerűségi és munkaszervezési okból is indokolt a felszámolás alatt álló cég képviseletének folyamatosan és állandó biztosításának szükségessége annak érdekében, hogy a felszámolóbiztos esetleges akadályoztatása ne tegye lehetetlenné a felszámolási eljárás lefolytatását. A Felszámoló szervezet belső ügye és rendelkezési körébe tartozik annak eldöntése, hogy a feladat ellátásának mértékéhez, jellegéhez igazodóan egy vagy több felszámolóbiztost jelöl ki. Nincs olyan jogszabály vagy jogi érdek, amely alapján a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem teljesítését megtagadhatná. A Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alapján a felszámoló a feladatait saját munkaszervezete igénybevételével látja el, így nem korlátozható abban, hogy az ellátandó feladathoz igazodóan akár több felszámolóbiztost jelöljön ki. Utalt arra is, hogy az országban több megyében nem volt akadálya a két felszámolóbiztos cégjegyzékbe történő bejegyzésének. A felszámolóként kijelölt cég ügyvezetője felszámolóbiztosi kinevezés nélkül nem láthatja el a felszámolóbiztosi feladatokat és a felszámolás alatt álló cég képviseletére sem jogosult.
A fellebbezés megalapozatlan.
A cégbíróság a Cstv. 27/A. §-ának megfelelő alkalmazásával helytálló döntést hozott, amelynek indokait a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiak szerint pontosítja, illetőleg egészíti ki.
A Cstv. 27/A. § (3) bekezdése szerint a felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya alapján, nevében jár el. A Cstv. 28. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének g) pontja alapján a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét a felszámolást elrendelő végzéssel egyidejűleg a Cégközlönyben közzé kell tenni, továbbá a Ctv. 26. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése előírja a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok (név, székhely, lakóhely) cégjegyzékben történő rögzítését.
A felszámolás lefolytatására kijelölt felszámolóbiztos a felszámoló nevében eljáró [Cstv. 27/A. § (3) bekezdés], kifejezetten az adós felszámolásának lefolytatására kijelölt természetes személy, akinek jogköre nem haladja meg a felszámoló szervezetnek a Cstv.-ben szabályozott feladatkörét, így a felszámolás lefolytatása során jognyilatkozatot csak a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatosan tehet [Cstv. 34. § (2) bekezdés].
A fentiek alapján a felszámolóbiztos nem az adós, hanem a felszámoló szervezet képviseletében a Cstv. szerint pontosan meghatározott korlátozott jogkörben - az adós felszámolásának lefolytatása érdekében - eljáró természetes személy, akinek jogállása nem vethető össze a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társaság egészére vonatkozó törvényes képviseleti jogával.
Helytálló az elsőfokú bíróságnak a Cstv. nyelvtani értelmezése alapján levont azon jogi következtetése, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a felszámoló szervezet korlátozott képviseletét ellátó természetes személy felszámolóbiztosok számát a jogalkotó nem kívánta egynél többre bővíteni. Ezt a normatartalmat támasztja alá a felszámoló szervezet és a felszámoló szervezetet korlátozott jogkörrel képviselő felszámolóbiztos jogállásának rendszertani értelmezése is, mert a felszámolóbiztos személyénél a többes képviselet (akár önálló, akár együttes módon történő lehetővé tétele) az esetleges ellentétes jognyilatkozatok folytán a felszámoló Cstv. 46-54. §-aiban meghatározott feladatainak teljesítését gátló körülménnyé válhat.
A fent kifejtettek értelmében a Ctv. 27. § (1) bekezdésének b) pontjához kapcsolódó (2) bekezdés alkalmazásával a cégnyilvántartásban kötelezően feltüntetendő adatoknál a felszámoló, illetve a felszámolóbiztos képviseletének módja csak önálló lehet.
Mindezek alapján a cégbíróság a változásbejegyzés iránti kérelem elutasítását tartalmazó végzés meghozatala során a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően, a Cstv. szabályainak helytálló alkalmazásával járt el, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a cégbíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 47.032/2011/2.)