adozona.hu
BH+ 2011.11.484
BH+ 2011.11.484
A betéti társasággal szemben fennálló követelés hiányában a taggal sem lehet - annak mögöttes felelősségére hivatkozással - megalapozottan igényt érvényesíteni [Ptk. 218. §, 1997. évi CXLIV. tv. 102. §, 103. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2001. szeptember 8-án megrendelte az alperestől a B., D. u. 14. szám alatti családi háza bővítési munkáinak elvégzését. 2001 októberében azonban a felek a szerződést megszüntették, és helyette a felperes az L. és Le. Bt.-vel kötött a munkafeladat teljesítésére vállalkozási szerződést. A betéti társaság kültagja az alperes volt.
A munkát az L. és Le. Bt. a felek közötti viszony megromlása miatt maradéktalanul nem végezte el, és az elkészült mű egyes elemeinek minősége sem megfelelő...
BH+ 2011.11.484 A betéti társasággal szemben fennálló követelés hiányában a taggal sem lehet - annak mögöttes felelősségére hivatkozással - megalapozottan igényt érvényesíteni [Ptk. 218. §, 1997. évi CXLIV. tv. 102. §, 103. §].
A felperes 2001. szeptember 8-án megrendelte az alperestől a B., D. u. 14. szám alatti családi háza bővítési munkáinak elvégzését. 2001 októberében azonban a felek a szerződést megszüntették, és helyette a felperes az L. és Le. Bt.-vel kötött a munkafeladat teljesítésére vállalkozási szerződést. A betéti társaság kültagja az alperes volt.A munkát az L. és Le. Bt. a felek közötti viszony megromlása miatt maradéktalanul nem végezte el, és az elkészült mű egyes elemeinek minősége sem megfelelő. A felperes összesen 2 300 000 forint vállalkozói díjat fizetett meg a betéti társaság részére.
A L. és Le. Bt.-t végelszámolással történő megszűnése folytán 2005. június 21-i hatállyal törölték a cégnyilvántartásból.
A felperes módosított keresetében a hibás teljesítésre hivatkozással 1 303 521 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint az eredetileg a peres felek között létrejött vállalkozási szerződést 2001. október 10-én akként módosították, hogy a jogviszonyban alanycserére került sor; az alperes helyébe vállalkozóként a L. és Le. Bt. lépett. A vállalkozási szerződésből eredő igényeit ezért a felperes az alperessel szemben nem érvényesítheti. Miután azonban az alperes neve szerepelt az időközben megszűnt L. és Le. Bt. cégnevében, az alperes a társaságot terhelő kötelezettségekért a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 56. § (1) bekezdése és 103. § (1) bekezdése értelmében korlátlan felelősséggel tartozna. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján viszont megállapítható, hogy a perbeli vállalkozási szerződés alapján elvégzett munka értéke a hibás teljesítésből eredő igények elszámolását követően is meghaladja a felperes által kifizetett vállalkozói díj összegét. A megszűnt betéti társaságnak tehát a felperessel szemben nem állt fenn tartozása, így a felperes az alperessel szemben annak mögöttes felelősségére hivatkozással sem támaszthat megalapozottan igényt.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása, és a keresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a bíróság tévesen állapította meg azt, hogy az eredetileg közte és az alperes között létrejött vállalkozási szerződést akként módosították, hogy az alperes helyébe vállalkozóként a L. és Le. Bt. lépett. Ilyen tartalmú egyező akaratnyilvánításra ugyanis az állítása szerint a felek között nem került sor. Emellett szerinte az írásban megkötött vállalkozási szerződést szóban nem is módosíthatták volna, és az alperes a véleménye szerint nem is volt jogosult a L. és Le. Bt. képviseletére. Mindezekre figyelemmel a hibás teljesítésből eredő igényét az álláspontja szerint közvetlenül az alperessel szemben érvényesítheti; a bíróság a keresete érdemi vizsgálatát - az eltérő téves jogi álláspontja folytán - szerinte a Pp. 213. §-ának megsértésével mellőzte.
Sérelmezte a L. és Le. Bt. végelszámolási eljárása lefolytatásának körülményeit is, szerinte ugyanis a betéti társaság tagjai és végelszámolója megsértették a 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit. Végül arra utalt, hogy az alperes a perben a Ptk. 4. §-ába ütköző módon, a jóhiszemű eljárás követelményével ellentétesen járt el.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A becsatolt okiratokból és a feleknek a megállapodás megkötését követő magatartásából kitűnően 2001 októberében szerződésátruházásra került sor. Az eredetileg a peres felek között létrejött vállalkozási szerződést ugyanis ráutaló magatartással megszüntették, és helyette a felperes a munka elvégzésére az írásban közölt ajánlatok és a véleményeltérési nyilatkozat alapulvételével a L. és Le. Bt.-vel kötött szóban újabb vállalkozási szerződést úgy, hogy az alperest a peres felek közötti, megszüntetett szerződés alapján illető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek átszálltak a L. és Le. Bt.-re.
A 2001. szeptember 8-án kelt szerződés ráutaló magatartással történő érvényes megszüntetésének a Ptk. 218. § (3) bekezdése értelmében nem volt akadálya, az 1997. évi CXLIV. törvény 102. §-a és 103. § (1) bekezdése alapján pedig az alperes eljárhatott a L. és Le. Bt. képviseletében. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 2006. évi IV. törvény a perbeli megállapodások megkötésekor nem volt hatályban, így rendelkezéseit a képviseleti jogosultság vizsgálata során nem lehet alkalmazni.
A szerződésátruházásra figyelemmel a felperes a vállalkozási szerződésből eredő követelését az alperessel szemben közvetlenül nem érvényesítheti, vele szemben csupán - a jogerős ítélet felülvizsgálattal nem támadott megállapításának megfelelően - a L. és Le. Bt. tartozásaiért való helytállási kötelezettségére figyelemmel támaszthat igényt.
Az időközben megszűnt betéti társaságnak azonban - a bíróság által a beszerzett szakértői vélemény alapul vételével elvégzett elszámolás szerint - a felperessel szemben nem maradt fenn tartozása, a perbeli vállalkozási szerződés alapján elvégzett munka értéke ugyanis még a hibás teljesítésből eredő igények figyelembevételével is meghaladta a felperes által megfizetett vállalkozói díj összegét.
A szakértő megállapításait és a bíróság által elvégzett elszámolást a felperes tartalmi szempontból nem kifogásolta. A jogerős ítélet felülvizsgálatára ezért e vonatkozásban nem kerülhetett sor; a Legfelsőbb Bíróság csak azt állapíthatta meg, hogy a felperes a L. és Le. Bt.-vel szemben fennálló követelés hiányában az egyébként mögöttesen felelős alperessel szemben sem érvényesíthet igényt.
A L. és Le. Bt. végelszámolásával kapcsolatos körülményeknek pedig a jelen per eldöntése során nem volt jogi jelentőségük. Nem állapítható meg az sem, hogy a bíróság a Ptk. 4. §-ának az ügy érdemi elbírálására kiható megsértésével hozta volna meg határozatát.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír.Pfv.VII.21.944/2010.)