adozona.hu
ÍH 2011.130
ÍH 2011.130
ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÉS BEJEGYZÉSÉNEK FELTÉTELE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ALAPTALANSÁGA TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLY HIÁNYA MIATT I. A cég engedélyköteles tevékenysége megkezdésének, folytatásának feltétele az engedély megszerzése, de ez független annak létesítő okiratban, illetve cégjegyzékben való feltüntetésétől. Az ilyen tevékenységet ezért a cégjegyzék akkor is jogszerűen tartalmazza, ha a cég a szükséges engedéllyel nem rendelkezik. II. Nem alapoz meg törvényességi felügyeleti
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. Korlátolt Felelősségű Társaságot a Főváros Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a "munkaközvetítés" és a "munkaerő-kölcsönzés" bejegyzett tevékenységi kör.
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2010. augusztus 3-án bejelentette, hogy a társaságot törölte a magán-munkaközvetítő nyilvántartásából. Mellékelte a 2010. június 8-án kelt és 2010. július 14-én jogerőre emelkedett 1527-2/2010-510...
ÍH 2011.130 ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÉS BEJEGYZÉSÉNEK FELTÉTELE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS ALAPTALANSÁGA TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLY HIÁNYA MIATT
I. A cég engedélyköteles tevékenysége megkezdésének, folytatásának feltétele az engedély megszerzése, de ez független annak létesítő okiratban, illetve cégjegyzékben való feltüntetésétől. Az ilyen tevékenységet ezért a cégjegyzék akkor is jogszerűen tartalmazza, ha a cég a szükséges engedéllyel nem rendelkezik.
II. Nem alapoz meg törvényességi felügyeleti eljárást az engedélyköteles tevékenység cégjegyzéki szerepeltetése akkor sem, ha az engedélyt átmenetileg megvonják, vagy ha az egyébként hiányzik [Gt. 6. §, 12. §; Ctv. 21/B. §, 24. §, 72. § (1) bek., 74. § (1) bek.].
Az A. Korlátolt Felelősségű Társaságot a Főváros Bíróság, mint Cégbíróság (továbbiakban elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A cégnyilvántartás adatai szerint a "munkaközvetítés" és a "munkaerő-kölcsönzés" bejegyzett tevékenységi kör.
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2010. augusztus 3-án bejelentette, hogy a társaságot törölte a magán-munkaközvetítő nyilvántartásából. Mellékelte a 2010. június 8-án kelt és 2010. július 14-én jogerőre emelkedett 1527-2/2010-5100 számú határozatot, mely szerint a társaságot, mint magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból törölte, és eltiltotta a tevékenység további folytatásától.
Az elsőfokú bíróság 2010. december 1-jén kelt 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételre, illetőleg a törvénysértő állapot 30 napon belüli megszüntetésére, a munkaerő-kölcsönzés és munkaközvetítés tevékenység társasági szerződésből törlésére, a változás bejegyeztetésére hívta fel a társaságot.
A végzés a képviselő lakcímén 2010. december 17-én kézbesítésre került, míg a székhelyre címzett végzés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az elsőfokú bíróságra.
A társaság 2011. január 18-án úgy nyilatkozott, hogy a végzésben foglaltakat nem vitatja, és a törvénysértő állapot megszüntetését kérte.
A tevékenységi körére nézve változásbejegyzési kérelmet nem nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság végzésével intézkedésként felhívta a társaságot törvényes működése 60 napon belüli helyreállítására, erről a cégbíróság tájékoztatására. Úgy rendelkezett, hogy hivatalból törli a társaság tevékenységei közül a munkaközvetítés és a munkaerő-kölcsönzés tevékenységi köröket. Kötelezte a társaságot 50 000 forint felügyeleti illeték megfizetésére. A végzés indokolása szerint hivatalból észlelte, hogy a társaság nem tett önként eleget a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2010. június 8-án kelt határozatának, tevékenységei közül nem törölte a munkaerő-közvetítést és a munkaerő-kölcsönzést. A munkaügyi hatóság határozatának a Ctv. 81. § (4) bekezdése alkalmazásával akként szerez érvényt, hogy a cégjegyzékből hivatalból törli a hivatkozott, 9/21-22. alrovatszám alatt bejegyzett tevékenységi köröket, mivel a társaság beadványából arra következtetett, hogy az nem hajlandó tevékenységi köreit önként módosítani, a törvénysértő állapot megszüntetését kérte. A továbbiakban rámutatott, a társaságnak a székhelyén kell biztosítania a küldemények átvételét, amennyiben a cégjegyzékben bejegyzett székhelyén a postai iratokat nem veszi át, a székhely nem tölti be funkcióját és a társaság tevékenysége, illetve mulasztása jogszabályba ütköző. Rögzítette, hogy a társaság a működése során nem tartja be a Ctv. 7. § (1) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért a Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában írt intézkedés alkalmazásának volt helye.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását, az eljárás megszüntetését kérte. Nem vitatva, hogy a tevékenységei közül a Munkaügyi Központ határozata alapján a munkaerő-kölcsönzést és a munkaközvetítést törölnie kellett volna, arra hivatkozott, hogy a határozat kézhezvételétől ezeket a tevékenységeket nem folytatta, s újra kezdeményezte a hatóságnál a nyilvántartásba vételét.
Mellékelte a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 2010. december 9-én kelt és 2010. december 23-án jogerőre emelkedett magán-munkaközvetítőként 2015. december 9-ig nyilvántartásba vevő határozatát azzal, hogy működése mind a tevékenységi körök, mind pedig a székhely tekintetében törvényes.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A gazdasági társaságok alapítására, működésére, létesítő okiratuk (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat) kötelező tartalmára nézve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz szabályozást.
A 6. § (1) bekezdése értelmében törvény gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti.
A (2) bekezdés szerint, ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
A 12. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a társasági szerződésben a gazdasági társaság azon tevékenységeit kell meghatározni, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván.
A (2) bekezdés pedig kimondja, az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenység vagy más tevékenységként - bejelent.
A cégjegyzéki adatokra, a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, valamint a törvényességi felügyeleti eljárásra a többször módosított, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 24. § (1) bekezdés e) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég létesítő okiratában meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül.
[A Ctv. 24. § (1) bekezdés 2007. szeptember 1-jéig hatályban volt e) pontja szerint a cégjegyzéknek a hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az engedély megadása után - az engedély számát és érvényességi időtartamát is tartalmaznia kellett.]
A 2007. szeptember 1-jével beiktatott 21/B. § szerint a cég a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét - legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg - választása szerint a Cégközlönyben vagy a cég honlapján köteles közzétenni.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, hogy gazdasági társaság létesítő okiratába (társasági szerződésébe) bármely, törvény által nem tilalmazott vagy korlátozott tevékenységet, így a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges hatósági engedélyhez kötött tevékenységet is felvehet. A társaság tevékenységi körében szereplő tevékenység engedélyhez kötöttsége a cég bejegyzésének, valamint a tevékenységi kört érintő változásbejegyzésnek nem akadálya. A létesítő okiratban megjelölt, tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet ezáltal a cégjegyzék akkor is jogszerűen tartalmazza, ha a cég a szükséges engedéllyel nem rendelkezik. A cég azonban az ilyen tevékenységet kizárólag az engedély birtokában kezdheti meg, illetve folytathatja, mely engedélyt a Cégközlönyben vagy a honlapján köteles közzétenni.
A Ctv. 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása. Ennek keretében a cégbíróság hivatalból jogosult a törvényben meghatározott esetekben cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.
Az eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdés sorolja fel. Így helye lehet jogsértő cégjegyzéki adat esetén [a)-b) pont], valamint akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A 75. § (1) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
A 76. § (1) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés értelmében hivatalból indul meg az eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
A 77. § (2) bekezdése szerint a kérelmező a kérelem előterjesztésének okát nem változtathatja meg.
Az eljárás lefolytatásának rendjét a 79-80. § szabályozza, a törvénysértő állapot fennállta esetén alkalmazható intézkedéseket a 81. § sorolja fel.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ bejelentése alapján azon okból indított hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást a társasággal szemben, azután, hogy a munkaügyi hatóság a társaságot a magán-munkaközvetítői tevékenységtől eltiltotta, mert a társaság létesítő okiratát és cégjegyzéki adatát a "munkaközvetítés" és "munkaerő-kölcsönzés" tevékenységi körei vonatkozásában jogsértőnek tekintette.
A fent kifejtettek szerint azonban a társaság nem volt elzárva attól, hogy ezen tevékenységeket az engedély meglétének hiányában is létesítő okiratába felvegye, illetőleg a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély megvonását követően azokat a létesítő okiratában továbbra is szerepeltesse, s a cégjegyzékből ne töröltesse, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a munkaügyi hatóság bejelentése alapján a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást indított, majd a tevékenységi köröket érintő felhívása eredménytelensége folytán intézkedést alkalmazott, s egyidejűleg rendelkezett a sérelmezett cégjegyzéki adatok hivatalbóli törléséről.
Tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyává tett tevékenységek létesítő okiratban megjelölhetők, így ezen tevékenységi körök, mint cégjegyzéki adatok sem jogsértőek, az kellett megállapítani, hogy a hivatalbóli eljárás megindításának a feltételei nem álltak fenn.
Úgyszintén tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a munkaügyi hatóság egyes bejegyzett tevékenységi körökhöz kapcsolódó bejelentésére megalapozatlanul indított eljárásban az eljárás tárgyává tette a székhely szabályszerű működését is, s egyébiránt anélkül, hogy a székhely tekintetében felhívást kibocsátott volna, a székhelyre nézve is intézkedést alkalmazott.
Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 251. § (1) bekezdése alapján az eljárást megszüntette, és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43.724/2011/2.)