adozona.hu
AVI 2011.5.56
AVI 2011.5.56
A késedelmi pótlék mértékét minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat szerint kell kiszámítani [1995. évi C. tv. 143. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Vámhivatal 2001. augusztus 29-én 14 719 759 Ft visszautalását rendelte el a felperesnek. A visszautalásra ténylegesen 2004. augusztus 10-én került sor, így az alperesnek kamatfizetési kötelezettsége keletkezett 1080 napra. A megismételt vámigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság határozatával 1080 napra 5 226 523 Ft visszautalását rendelte el, megállapítva, hogy a késedelmi pótlék összegét a megállapítás napján, azaz 2005. október 27-én érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével ...
AVI 2011.5.56 A késedelmi pótlék mértékét minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat szerint kell kiszámítani [1995. évi C. tv. 143. § (2) bek.]
A B. Vámhivatal 2001. augusztus 29-én 14 719 759 Ft visszautalását rendelte el a felperesnek. A visszautalásra ténylegesen 2004. augusztus 10-én került sor, így az alperesnek kamatfizetési kötelezettsége keletkezett 1080 napra. A megismételt vámigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság határozatával 1080 napra 5 226 523 Ft visszautalását rendelte el, megállapítva, hogy a késedelmi pótlék összegét a megállapítás napján, azaz 2005. október 27-én érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével (6%) állapította meg.A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, indokolását részben kiegészítette.
Az alperes határozatában megállapította, hogy a vámhatóság késedelmi pótlékfizetési kötelezettsége azon alapul, hogy meghatározott határidőhöz képest 1080 nap késedelemmel került sor a felperesnek járó összeg visszautalására. A késedelem, és a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség ezt követően keletkezett, ezért a felszámítás napja a megismételt eljárást megelőzően hozott elsőfokú határozat keltének napja volt, 2005. október 27.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte azzal, miszerint az alperes jogszabálysértően számította ki a késedelmi pótlék összegét.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság 4. számú ítéletével a keresettel támadott alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az új eljárásban az alperesnek a felperes részére visszafizetendő összeget a keresetben megjelölt módszer szerint kell kiszámolnia.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Az alperesnek továbbra is az volt az álláspontja, hogy a késedelmi pótlék számításánál a jogszabályban meghatározott "felszámítási időpont" egy konkrét napot a pótlékot kiszabó határozat meghozatalának napját jelenti, ezért a késedelmi pótlékot nem sávosan, hanem az adott felszámítási napon érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével kell számítani.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perben eldöntendő kérdés kizárólag az volt, hogy az alperes által késedelmesen visszautalt vámösszeg után milyen mértékű késedelmi pótlék felszámítása jogszabályszerű. A vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) perbeli időben hatályos 143. § (1) bekezdése alapján a fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a fizetési határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
A 143. § (2) bekezdése szerint a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság és a felperes jogi álláspontjával, amely szerint a késedelmi pótlék nem közigazgatási szankció jellegű, hanem arra szolgál, hogy kompenzálja a jogosultat a neki járó fizetési kötelezettség teljesítésének késedelméért. Ebből következik, hogy a késedelmi pótlék számításánál mindenkor figyelemmel kell lenni a gazdasági élet változására, azaz tekintettel arra, hogy a törvény a késedelmi pótlék mértékét a jegybanki alapkamat összegéhez köti, így ennek változását kell figyelembe venni. Ellentétben az alperes felülvizsgálati kérelmében írt hivatkozással éppen az előzőekben idézett Vtv. 143. § (2) bekezdése utal arra, hogy a késedelmi pótlék mértékét minden egyes naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat szerint kell kiszámítani.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azzal a felperesi és elsőfokú bírósági megállapítással, mely szerint ugyanilyen módon szabályozta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 165. § (1) és (2) bekezdése az adó késedelmes megfizetését, illetőleg a költségvetési támogatás idő előtti igénybevétele esetén a késedelmi pótlékfizetési kötelezettségét. Az Art.-hoz fűzött indokolás szerint pótlékot a késedelemben töltött napokra kell felszámítani, a pótlék mértéke pedig igazodik az aktuális pénzpiaci viszonyokhoz, minden késedelemben töltött nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
E törvényi indokolásnak megfelelően rendelkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a késedelmi pótlék eljárási szabályairól a 9/2004./AEÉ.1/2005.) számú utasításában is.
A Legfelsőbb Bíróság is hangsúlyozza, hogy a késedelmi pótlék számításának elve azonos, mind az adóigazgatási, mind a vámigazgatási eljárásban.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.228/2007.)