adozona.hu
ÍH 2011.46
ÍH 2011.46
HIVATALBÓL ELRENDELT VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS - VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN ÁLLAMI TULAJDONJOG MEGÁLLAPÍTÁSA Hivatalból elrendelt vagyonrendezési eljárás során, ha az ingatlan értékesítése nem járt eredménnyel, és nincsen olyan kérelmező (igénybejelentő), aki a vagyontárgyra természetben igényt tartana, a bíróság az állam - mint szükségképpeni jogutód - tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el [2006. évi V. törvény 122. § (6) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság az 1999. június 28-án jogerőre emelkedett végzésével a fizetésképtelenséget megállapította és a felszámolást elrendelte. Az adós ellen folyó felszámolási eljárást az elsőfokú bíróság 2005. október 21. napján kelt végzésével befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette és elrendelte a cégjegyzékből való törlését.
Az Sz. Körzeti Földhivatal megkeresésére a felszámoló kezdeményezte, hogy a bíróság hivatalból indítson vagyonren...
ÍH 2011.46 HIVATALBÓL ELRENDELT VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS - VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN ÁLLAMI TULAJDONJOG MEGÁLLAPÍTÁSA
Hivatalból elrendelt vagyonrendezési eljárás során, ha az ingatlan értékesítése nem járt eredménnyel, és nincsen olyan kérelmező (igénybejelentő), aki a vagyontárgyra természetben igényt tartana, a bíróság az állam - mint szükségképpeni jogutód - tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el [2006. évi V. törvény 122. § (6) bek.].
Az adós ellen indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság az 1999. június 28-án jogerőre emelkedett végzésével a fizetésképtelenséget megállapította és a felszámolást elrendelte. Az adós ellen folyó felszámolási eljárást az elsőfokú bíróság 2005. október 21. napján kelt végzésével befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette és elrendelte a cégjegyzékből való törlését.
Az Sz. Körzeti Földhivatal megkeresésére a felszámoló kezdeményezte, hogy a bíróság hivatalból indítson vagyonrendezési eljárást az adós tulajdonában álló ingatlanok vagyonjogi helyzetének rendezése érdekében. Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte a törölt cég ingatlanaira a vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az ingatlanokat a vagyonrendező több alkalommal, több fórumon keresztül meghirdette eladásra, de csupán az egyik ingatlant tudta értékesíteni. Az eljárásban az APEH és az MKK Zrt. hitelező jelentettek be hitelezői igényt. A hitelezők az adós ingatlanait természetben nem kívánták átvenni, így a vagyonrendező javasolta azok átadását a Magyar Államnak. A hitelezők a részükre megküldött vagyonfelosztási javaslatra észrevételt nem tettek.
Az elsőfokú bíróság végzésével a vagyonrendezési eljárást befejezetté nyilvánította és az adós ingatlan vagyonát a Magyar Állam tulajdonába adta.
A végzés ellen a Magyar Államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és az adós ingatlanainak a Magyar Állam tulajdonába történő átadásának mellőzését kérte. Kijelentette, hogy az ingatlanok nem, illetőleg nehezen értékesíthetők, azok fenntartási költségeit nem kívánja viselni.
A fellebbezés alaptalan.
A jelen eljárásban alkalmazandó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (régi Ctv.) 58/C. § (4) bekezdése értelmében hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
Az 58/E. § (3) és (4) bekezdése szerint a vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, a rendelkezésre álló összeg felosztása a volt tagok között történik meg azzal, hogy a felosztás során a kérelmet elő nem terjesztő tagok figyelmen kívül maradnak.
A törvényhez fűzött miniszteri indokolás leszögezi, hogy a felosztás során nem kell minden volt tagot figyelembe venni, hanem csak azokat, akik ténylegesen igényt támasztottak. Ellenkező esetben a volt tagok örököseinek felkutatása lehetetlen helyzetbe hozná a bíróságot. A polgári eljárás alapelve a kérelemre történő eljárás. Ha a volt tag vagy örököse a közzététel ellenére az eljárásba nem kapcsolódik be, úgy kell tekinteni, mint aki igényéről lemondott.
Nem csak a volt tag vagy örököse mondhat le a vagyonrendezési eljárás során előkerült vagyonról, hanem az eljárásba már bejelentkezett hitelező is. A jelen ügyben mindkét hitelező kijelentette, hogy nem kívánja természetben átvenni az adós ingatlanait, amelyek értékesítése eredménytelen volt. Mivel az eljárásba az adós tagjai nem jelentkeztek be, így a vagyont részükre sem adhatta át az elsőfokú bíróság. Ebben a helyzetben - a hivatalból lefolytatott eljárás eredményeként - az állam szükségképpeni jogutódjává vált az adós ingatlanvagyonának, a Ptk. 599. § (3) bekezdésének analógiájára. Ezt az értelmezést megerősíti az is, hogy a régi Ctv.-t felváltó, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (új Ctv.) 122. § (6) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetése esetében a vagyontárgyat a jogosultnak természetben kell kiadni. Ha nincs igénybejelentő, vagy a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, ingatlan vagyontárgy esetén az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság.
Az előbbiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az adós ingatlanait a Magyar Állam tulajdonába adta.
A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 259. §-ára utalással a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján hagyta helyben.
(Szegedi Ítélőtábla Vpkf. I. 30.204/2009.)