adozona.hu
AVI 2010.10.117
AVI 2010.10.117
A fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékét az Itv. 29. § (2) bekezdése határozza meg. [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az adóhatóságtól méltányosságból kérte adó és járuléktartozás elengedését, illetőleg mérséklését. Az adóhatósági számítások szerint ez az összeg összesen 4 734 346 Ft volt.
Az elsőfokú hatóság 2005. május 2-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes e határozat ellen fellebbezett és kérte a fellebbezési illetékfizetés alóli mentesítését 2005. május 30-án.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes illetékmentesség iránti kérelmét elutasította, majd 2...
AVI 2010.10.117 A fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékét az Itv. 29. § (2) bekezdése határozza meg. [1990. évi XCIII. tv. 29. § (2) bek.]
A felperes az adóhatóságtól méltányosságból kérte adó és járuléktartozás elengedését, illetőleg mérséklését. Az adóhatósági számítások szerint ez az összeg összesen 4 734 346 Ft volt.Az elsőfokú hatóság 2005. május 2-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes e határozat ellen fellebbezett és kérte a fellebbezési illetékfizetés alóli mentesítését 2005. május 30-án.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes illetékmentesség iránti kérelmét elutasította, majd 2005. július 28-án kelt határozatával a felperest 189 600 Ft eljárásjogi illeték megfizetésére kötelezte. Közben a 2005. augusztus 16-án kelt határozatával ez utóbbi 2005. július 28-ai határozatát visszavonta tekintettel arra, hogy a felperes illetékmentességi kérelme jogerősen még nem került elbírálásra. Majd úgy módosította az illetékmentesség ügyében hozott elsőfokú határozatát, hogy a határozat elleni fellebbezésénél a felperesnek a fellebbezési illetéket nem kell lerónia.
Utóbb a másodfokú hatóság 2005. szeptember 20-án kelt határozatával elutasította a felperes illetékmentesség iránti kérelmét és ez ügyben helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
Ezt követően került ismételten meghozatalra a 2005. október 17. napján kelt az az elsőfokú határozat, amely kötelezte a felperest 189 600 Ft eljárási illeték megfizetésére azzal, hogy amennyiben ezt az összeget nem fizeti meg, a későbbiekben mulasztási bírságot is ki fog vele szemben szabni. A határozat utalt arra, hogy miután a felperes illetékmentességi kérelme jogerősen elutasításra került, ezért az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében köteles az Art. 37. § (3) bekezdése, illetve Itv. 29. § (1) és (2) bekezdése szerinti illeték lerovására.
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság, 2005. december 14-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Hangsúlyozva, hogy mivel a felperes határozott összegű 4 734 346 Ft adótartozás mérséklését elengedését kérte, ebből következően a perérték meghatározható volt, így kiszámítható volt a fellebbezési eljárási illeték is.
A felperes keresetében e határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen utalt arra, hogy analógiával élve e határozat egy korábbi határozat megismétlése, amelyet a res indicata elve kizárna, ezen túl hivatkozott arra is, hogy az adóhatóság tévesen értelmezte a jogszabályokat. A méltányossági eljárás során a meghatározott összegű 2000 Ft-os eljárási illeték fizetésére köteles az adózó, nem pedig a perértéknek megfelelő illetékre.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság tartott tárgyalást az ügyben, majd az eljárás adataira is figyelemmel 12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a fizetési kedvezményezés eljárásban a 2005. szeptember 20-án kelt határozatával helybenhagyva az elsőfokú határozatot a felperes illetékmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Ebből következően a felperes az Itv. 29. § (2) bekezdése szerint számítandó illetékösszeg megfizetésére kötelezhető volt. Az alperes döntése a törvényi előírásnak megfelelt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a hatok hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát.
A felperes ismételten hivatkozott arra, hogy a közigazgatási szerv 7001/2005. (AEÉ.III.) APEH Irányelvhez kötve van, ezzel ellentétes határozatot nem hozhat, tehát az adóhatóság erre figyelemmel nem állapíthatott volna meg a felperesnek érték szerint kiszámított illetékfizetési kötelezettséget. Az Irányelv szerint a méltányossági eljárásban a kérelmező 2000 Ft-os illeték fizetésére kötelezhető.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A nem vitás tényállás szerint a felperes az adóhatóságtól az összegszerűen is meghatározott adótartozásának mérséklését, illetve elengedését kérte vagyoni viszonyaira tekintettel. A felperes kérelmét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. (Art.) 134. § (1) bekezdésére alapította.
A felperes helytállóan hivatkozott arra keresetében és felülvizsgálati kérelmében, hogy az Art. 134. § (1) bekezdésére alapított adómérséklési kérelem méltányossági eljárás során kerül elbírálásra. Az ezzel ellentétes alperesi hivatkozás téves volt. Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perben támadott alperesi határozatot helyesen a méltányossági jogkörben eljáró APEH Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztály hozta meg.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra, miszerint jelen ügyben az adóhatóság illetékmentességet engedélyezett számára.
Az alperes 2005. szeptember 20-án kelt határozatával ugyanis helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amely a felperes jelen eljárásban benyújtott illetékmentesség iránti kérelmét elutasította.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is ítéletében, hogy az illetékmentességi kedvezmény külön-külön bírálandó el az egyes ügyekben, így jelen ügyben a felperes ilyen kedvezményben nem részesült, és erre nincsen befolyással az sem, hogy esetlegesen más eljárásokban a hatóság az ilyen kérelmének helyt adott.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen hivatkozott arra is, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft a fizetendő eljárási illeték. E jogszabályhely megfelelő alkalmazásával rendelkezett a közigazgatási hatóság a felperes által fizetendő fellebbezési eljárási illeték összegéről.
A felperes által hivatkozott 7001/2005. (AEÉ.III) APEH Irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról az adó mérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról ad iránymutatást az egységes jogalkalmazás érdekében.
Az egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról a 7002/2005. (AEÉ.III.) APEH Irányelv tartalmaz iránymutatást. Ennek 5. pontjában rendelkezik az adóhatóság úgy, hogy amíg az elsőfokú adóigazgatási eljárásban a fő szabály a tárgyi illetékmentesség, addig a jogorvoslati eljárásban ez nem érvényesül, a jogorvoslati eljárás fő szabály szerint illetékköteles. Külön rendelkezik arról, hogy általános tételű 2000 Ft eljárási illeték alá esik a méltányossági eljárás, amely alatt az Art. 134. § (1) és (3), (4) bekezdésében írt adómérséklési eljárásokat kell érteni, valamint az Art. 133. § alapján kezdeményezett fizetési könnyítési eljárásokat.
Az Irányelv 2. pontja foglalkozik a fellebbezési illeték összegével és megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás attól függetlenül illetékköteles, hogy az alapeljárás során történt-e illetékfizetés, vagy sem. A fellebbezési eljárás illetékének mértékét az Itv. 29. § (2) bekezdése határozza meg.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.105/2007.)