BH+ 2011.1.46

A jövedéki terméket birtokló személy felelőssége objektív; gazdálkodó szervezet esetén a súlyosabb bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Vám- és Pénzügyőrség Járőrszolgálat Parancsokságának járőrei 2006. október 4-én ellenőrzést tartottak a B. téren. A villamos megállóit összekötő aluljáró Duna-felőli végén, illetve a 4-6-os villamos megállója felöl az aluljáróban lévő fémajtók mögötti tűzcsapot tartalmazó helyiségekben 384, illetve 330 csomag, különféle márkájú magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet lefoglaltak.
A dohányáru tulajdonosának felkutatására tett intézkedések eredményre nem vezettek. Az elsőfokú hat...

BH+ 2011.1.46 A jövedéki terméket birtokló személy felelőssége objektív; gazdálkodó szervezet esetén a súlyosabb bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet [2003. évi CXXVII. tv. 114. §]
A Vám- és Pénzügyőrség Járőrszolgálat Parancsokságának járőrei 2006. október 4-én ellenőrzést tartottak a B. téren. A villamos megállóit összekötő aluljáró Duna-felőli végén, illetve a 4-6-os villamos megállója felöl az aluljáróban lévő fémajtók mögötti tűzcsapot tartalmazó helyiségekben 384, illetve 330 csomag, különféle márkájú magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet lefoglaltak.
A dohányáru tulajdonosának felkutatására tett intézkedések eredményre nem vezettek. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárás keretében megállapította, hogy az aluljáró és a hozzátartozó helyiségek, így a tűzcsapszekrények is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, de a felperes kezelésében állnak.
Az elsőfokú hatóság határozataival jövedéki törvénysértés elkövetéséért a felperes terhére 1 107 110 forint, illetve 968 080 forint jövedéki bírságot szabott ki. Határozata indokolásában rámutatott, hogy az aluljáróban és a hozzá tartozó helyiségekben a felperes végez takarítási, karbantartási munkát, az előtalálási hely fémajtajának nyitásához szükséges kulcsokkal is ő rendelkezik. A lefolytatott eljárás során a törvénysértés elkövetőjének személyét kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, ezért a dohányáru birtokosának a helyiséget kizárólagosan használó felperest tekintette. Megállapította, hogy a felperes jogellenes magatartásával törvénysértést követett el, ezért, mint a jövedéki termék birtokosa jövedéki bírság megfizetésére köteles.
A határozatok elleni fellebbezést követően az alperes határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy a jövedéki terméket jogellenesen birtokoló személy felelőssége objektív. A tűzcsapot tartalmazó helyiség a felperes használatában áll, ő volt birtokosi pozícióban az ott elhelyezett tárgyak tekintetében is. A jogi személy származékos birtokszerzéséhez nem kell tényleges cselekvő erő. A jogsértést adójegy nélküli dohánygyártmány kapcsán követték el, így a bírság mérséklése kizárt.
A határozatok ellen a felperes terjesztett elő keresetet, elsődlegesen kérvén annak megváltoztatását, hivatkozva arra, hogy törvénysértés hiánya miatt jövedéki bírság kiszabására nem lett volna lehetőség. Másodlagosan a tényállás tisztázatlansága miatt az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Kiemelte, hogy a Jöt. 114. § (4) bekezdése alapján csak jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet sújtható jövedéki bírsággal, a felperes azonban ilyen tevékenységet nem folytat. Rámutatott arra is, hogy a Jöt. szerinti birtoklás nem lehet szándék nélküli, tehát aki birtokol, annak arról tudnia kell. Az adózás alól elvont termék előtalálásának helye nem áll a felperes tulajdonában, azt nem birtokolja, jogköre kizárólag arra terjed ki, hogy ezen vagyontárgyak állagát megóvja, kijavítsa, felújítsa, általános használati joga nincs. A tűzcsapokat eseti jelleggel használja, amikor az aluljárókat a tűzcsapok használatával kitakarítja. Az alperes nem egy tény, hanem egy jogosultság alapján állapította meg a birtokos kilétét. Az objektív felelősség az alperes véleményén alapul.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a Jöt. 114. § (4) bekezdése a szankcionálható gazdálkodó szervezetek közül nem zárja ki a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezeteket. A Jöt.-nek az ellenőrzés időpontjában, de a 2008. január 1-jétől hatályos szövege egyaránt vonatkozik a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra és minden egyéb gazdálkodó szervezetre is. A jogszabály kizárólag a bírságmérték miatt tesz különbséget a természetes személy és a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó között. A birtoklás vonatkozásában kiemelte, hogy annak ténye objektív állapot és a Jöt. is az objektív felelősség talaján áll. A közigazgatási eljárás során lefolytatott bizonyítás alátámasztotta, hogy a fémajtóval lezárt, tűzcsapot tartalmazó helyiséghez kizárólag a felperes bírt hozzáféréssel. A Jöt. 114. § (1) bekezdéséből, 114. § (2) bekezdés b) pontjából következően a szándékosságnak, a gondatlanságnak, a vétkességnek, a jó- vagy rosszhiszeműségnek jelentősége nincs. Az adójegy nélküli, nem igazolt származású dohánytermék birtoklásával a jövedéki törvénysértés megvalósul. Közömbös, hogy az adózás alól elvont termék milyen módon került a felperes birtokába, illetve tudott-e arról. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent, tekintet nélkül arra, hogy a birtokos saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolja-e.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adást kérve. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a Fővárosi Bíróság a nyelvtani szabályok teljes mellőzésével helytelenül döntött a Jöt. 114. § (4) bekezdésében írtak értelmezése során, illetve egy kereseti kérelem kapcsán határozata döntést nem tartalmazott. A felperes ugyanis támadta azon alperesi megállapítást, amennyiben a tűzcsaphelyiség egy kulcsával rendelkezik, akkor őt kell birtokosnak tekinteni. A birtokosi pozíció nem egy kulcs, hanem az adott helyiség tényleges birtoklásából ered. Utóbbi tényt az alperes nem tisztázta, a birtokosi pozíciót csupán vélelmezte, ez a bírságolásra nem adhat alapot.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben nem volt vitatott, hogy az aluljáróban található tűzcsapszekrények takarítását, állagmegóvását, szerződés alapján a felperes végzi. A helyiségeket lezáró ajtók nyitásához kulccsal kizárólag a felperes rendelkezett.
A Jöt. 114. § (1) és (2) bekezdése meghatározza, mely tényállás megvalósulása esetén köteles a jövedéki hatóság jövedéki bírságot kiszabni. A Jöt. hivatkozott rendelkezései valóban a természetes személyeket rendelik bírsággal sújtani. Birtoklás, szállítás, értékesítés, felhasználás stb. esetén, a Jöt. 114. § (4) bekezdése azonban kimondja azt is, amennyiben a jövedéki törvénysértést a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet követi el, úgy azok is jövedéki bírsággal sújthatók. Az említett rendelkezésből nem következik, hogy a gazdálkodó szervezetnek is gazdasági tevékenységet kellene folytatnia jövedéki termékkel, e körülmény kizárólag az egyéni vállalkozó esetében bír jelentőséggel. A Legfelsőbb Bíróság is osztja a Fővárosi Bíróság azon okfejtését, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a természetes személyek köréből a bírságmérték nagysága miatt került kiemelésre, de ez állapítható meg a külön nevesített, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti további gazdálkodó szervezetek kapcsán is. Ezen jogszabály-értelmezést támasztja alá, erősíti meg a Jöt. 4. § a) pontja, amely kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni nem csak a jövedéki terméket előállító, raktározó, forgalmazó, beszerző, hanem azt egyéb módon birtokló jogi személyre is. A fentebbiekből következik, hogy a gazdálkodó szervezetre minden esetben a súlyosabb következmény, bírságmérték alkalmazandó, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet avagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság egyebekben kiemeli, hogy a felperesi állítással szemben a jövedéki hatóság a tényállást részletes és hosszadalmas bizonyítás keretében, kellő mértékben feltárta, döntéséről, annak indokairól határozatában számot adott. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes tekinthető a tűzcsaphelyiség birtokosának, márpedig az adózás alól elvont jövedéki terméket ott lelték fel.
A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében rámutatott arra az egységes bírói gyakorlatra, miszerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy azt saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét a tényleges helyzet és nem az határozza meg elsősorban, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet annak tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is.
Az alperes a birtokosi pozíciót nem csak vélelmezte, hanem a feltárt tényállás alapján helytálló következtetést levonva állapította meg. A felperes az eljárás során maga hivatkozott arra, hogy az aluljárók takarítása során a tűzcsapot használja, az említett vagyontárgy állagmegóvása a feladatkörébe tartozik. Ezen körülmények birtokosi pozícióját kétségkívül igazolják, alátámasztják.
A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályai mentén a felperes által hivatkozottak nem foghatnak helyt.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.VI.39.014/2009.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.