adozona.hu
ÍH 2010.181
ÍH 2010.181
BEJEGYZÉSI KÉRELMET HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS NÉLKÜL ELUTASÍTÓ VÉGZÉSNEK NINCS ANYAGI JOGEREJE - KÖZHASZNÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉGE I. A bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül jogerősen elutasító végzés nem minősül olyan, az ügy érdemében hozott határozatnak, amelyhez anyagi jogerő fűződik. II. A közhasznú gazdasági társaság személyes illetékmentes, ezért értelemszerűen mentesül a cégbejegyzéskor az illetékfizetési kötelezettség alól [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek.;
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M. Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. november 5. napján benyújtott cégbejegyzés iránti kérelmét az elsőfokú bíróság hiánypótlás és érdemi vizsgálat nélkül illetékfizetés hiánya miatt elutasította, utalva az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (2) bekezdésére és 57. § e) pontjára.
A társaság 2009. november 18. napján ismételt bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyhez csatolta az 100 000 Ft eljárási illeték megfizetésének igazolását. A cégbírósá...
ÍH 2010.181 BEJEGYZÉSI KÉRELMET HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS NÉLKÜL ELUTASÍTÓ VÉGZÉSNEK NINCS ANYAGI JOGEREJE - KÖZHASZNÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉGE
I. A bejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül jogerősen elutasító végzés nem minősül olyan, az ügy érdemében hozott határozatnak, amelyhez anyagi jogerő fűződik.
II. A közhasznú gazdasági társaság személyes illetékmentes, ezért értelemszerűen mentesül a cégbejegyzéskor az illetékfizetési kötelezettség alól [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek.; Pp. 229. § (1) bek.; Itv. 5. § (1) bek. m) pont, 56. § (1) bek.].
Az M. Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 2009. november 5. napján benyújtott cégbejegyzés iránti kérelmét az elsőfokú bíróság hiánypótlás és érdemi vizsgálat nélkül illetékfizetés hiánya miatt elutasította, utalva az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (2) bekezdésére és 57. § e) pontjára.
A társaság 2009. november 18. napján ismételt bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyhez csatolta az 100 000 Ft eljárási illeték megfizetésének igazolását. A cégbíróság e kérelemnek helyt adva a 2009. november 24. napján kelt végzésével elrendelte a nonprofit kft. cégjegyzékbe történő bejegyzését.
A társaság jogi képviselője 2010. január 29-én kérelmet nyújtott be az 100 000 Ft eljárási illeték visszatérítése iránt. Arra hivatkozott, hogy az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontja alapján a közhasznú nonprofit társaság teljes személyes illetékmentességben részesül. Az 5. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot annak ellenére csatolták a cégeljárásban, hogy az új alapítású cégnek értelemszerűen nem lehetett az előző évben vállalkozási adóalapot képező jövedelme. Az elsőfokú bíróság eredeti kérelmet elutasító végzését követően a cégbejegyzés érdekében a cég az illetéket lerótta, azonban nem mondott le az illeték visszaigényléséről. Álláspontja szerint az a tény, hogy fogalmilag nem lehetett az újonnan létesített társaságnak az előző évben adóköteles eredménye, nem jelenti azt, hogy nem részesül személyes illetékmentességben, hanem éppen ellenkezőleg azt jelenti, hogy külön nyilatkozat nélkül is értelemszerűen megfelel az Itv. 5. § (2) bekezdés feltételeinek, azaz az alapítás során személyes illetékmentességet élvez.
Az elsőfokú bíróság az illeték visszatérítése iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmet elsődlegesen azért találta megalapozatlannak, mert a jogerősen befejezett cégbírósági eljárásban felhasznált eljárási illeték utóbb nem igényelhető vissza, tekintettel arra is, hogy a társaságnak rendelkezésére állt a cégbíróságtól eltérő álláspontjának érvényesítéséhez szükséges jogi eszköz, az eredeti cégbejegyzési kérelmet elutasító 4. sorszámú végzés elleni fellebbezési jog kimerítése útján. Ezzel a lehetőséggel a társaság nem élt, ezért az eljárás jogerős befejezését követően a felhasznált eljárási illeték már nem igényelhető vissza.
A kérelemben foglaltakra tekintettel azonban megismételte a 4. sorszámú elutasító végzésében már kifejtett álláspontját, amely szerint az Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott teljes személyes illetékmentesség a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot abban az esetben illeti meg, amennyiben a (2) és (3) bekezdésben írt feltételek fennállnak, és ezzel kapcsolatos nyilatkozatot tesz a társaság. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg az m) pontban megjelölt típusú társaságot, amennyiben az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ennek a feltételnek a meglétéről a (3) bekezdés szerint az érintett szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni, melynek tartalmaznia kell, hogy a szervezet az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában társasági adó fizetésére nem volt kötelezett.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a fenti szövegezéséből egyértelmű, hogy e feltétel csak abban az esetben teljesülhet, amennyiben már létező, tehát cégnyilvántartásba bejegyzett társaságról van szó, amely az eljárás megindítását megelőző naptári évben már folytatott tevékenységet, azonban vállalkozási tevékenységéből adódóan adófizetésre nem volt kötelezett, vagy vállalkozási tevékenységnek minősülő tevékenysége nem volt. Ebből az következik, hogy az m) pontban megjelölt típusú gazdasági társaság a cégnyilvántartásba történő bejegyzés során személyes illetékmentességben nem részesülhet, tehát az alapbejegyzéskor illetékfizetési kötelezettsége áll fenn. Csak ezt követően, a működés megkezdése után hivatkozhat a változásbejegyzési eljárásban arra - a jogszabályban írt nyilatkozattétel alapján -, hogy az eljárási illeték fizetése alól mentes.
Ezt az álláspontot támasztja alá az Itv. 57. § e) pontja szerinti szabályozás változása is, miszerint 2009. július 1. napját megelőzően a cégbírósági eljárásban illetékmentes szervezetek között szerepelt a közhasznú társaság, mely már az alapításkor biztosította az illetékmentességet a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 367. § 3. pontja azonban az Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjából a "közhasznú társaság" szövegrészt hatályon kívül helyezte 2009. július 1. napjától, anélkül azonban, hogy azt behelyettesítette volna a közhasznú vagy a kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság megjelöléssel. Erre tekintettel csak az 5. §-ban szabályozottak szerint állapítható meg a közhasznú nonprofit szervezetek illetékmentessége a bíróság fenti értelmezése szerint.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak megváltoztatásával az eljárási illeték visszatérítését kérte.
Arra hivatkozott, hogy az illeték visszaigénylésére az Itv. és az adóigazgatási eljárás szabályai a speciális szabályok, nem a 2006. évi V. törvény (Ctv.). Az illetékmentesség vonatkozásában nem értelmezhető a felhasznált és a fel nem használt illeték fogalma, azaz jelen esetben nem volt elvárható, sem életszerű, ugyanakkor az Itv. szerint nem is volt előírt követelmény, hogy a bejegyzését kérelmező cég fellebbezési eljárásba bonyolódjon egy olyan kérdésben, amely a bejegyzés tényétől függetlenül az Itv. rendelkezései alapján eldönthető.
Fellebbezése érdemi indokolásaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott jogszabály nyelvtani értelmezésének megfelelően a kérelmező a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott arról, hogy a megelőző évben nem volt olyan adó és egyéb fizetési kötelezettsége, ami kizárná az illetékmentességből. A jogszabály logikai értelmezése egybevág a nyelvtanival, hiszen a megelőző évben nem lehetett ilyen kizáró ok, mivel a kérelmező de iure nem is létezett. A jogszabály történeti értelmezése azt jelenti, hogy a jogalkotó törvény 1990. kihirdetése óta következetesen megadja valamennyi olyan társadalmi szervezetnek az illetékmentességet, amelynek az előző évi gazdasági tevékenysége alapján nincs jövedelme. A kérelmező nonprofit szervezet, egy önkormányzati, tehát egy illetékmentes szervezet által alapított, közfeladatokat ellátó, anyagi haszonszerzésre nemcsak nem törekvő, de cégformájában ebből kizárt szervezet, amelynek a választott cégformájából eredően nemcsak az alapítását megelőző évben, de a jövőben sem lehet olyan haszna, ami alapján illetékfizetésre lenne kötelezhető. Az elsőfokú bíróság a jogszabály rendszertani értelmezéséhez folyamodott, amikor tudatos jogalkotói szándékot fedezett fel abban, hogy az Itv. 57. § e) pontjába a közhasznú társaság helyett nem került be a nonprofit társaságok megjelölése. A jogi képviselő álláspontja szerint azonban egy ilyen tudatos jogalkotói szándékot az Itv. 5. §-ának is tükröznie kellene, mely esetben ott sem szerepelnének nyilvánvalóan a nonprofit társaságok, ha ez lett volna a jogalkotó célja.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a fellebbezés alapos.
Elsődlegesen az elsőfokú bíróság elutasító döntésének eljárásjogi indokait vizsgálta, és megállapította, hogy a cégbíróság bejegyzési kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése nem érdemi határozat, ahhoz nem fűződik a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 32. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 229. § (1) bekezdése szerinti anyagi jogerő. Az, hogy a társaság - célszerűségi okból - az elutasító végzés ellen nem nyújtott be fellebbezést, hanem a Ctv. 45. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint az illeték lerovása mellett az ismételt cégbejegyzési kérelem előterjesztésének lehetőségét választotta, nem jelenti azt, hogy ne igényelhetné az Itv. 80. § (1) bekezdése alapján a megfizetett illeték visszatérítését. Eszerint azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket a törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - van helye az a)-j) pontokban felsorolt esetekben.
A társaság kérelmét ezért érdemben kellett elbírálni, amit az elsőfokú bíróság a fenti álláspontja mellett meg is tett, ezért határozata a felülvizsgálatra alkalmas volt.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a jogszabály téves értelmezésével megalapozatlanul utasította el a nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaság illeték visszatérítés iránti kérelmét.
A közhasznú és kiemelkedően közhasznú gazdasági társaságok teljes személyes illetékmentességéről az elsőfokú bíróság végzésében is hivatkozott Itv. 5. § (1) bekezdés m) pontja, valamint (2) és (3) bekezdései rendelkeznek.
Egyetértett a másodfokú bíróság a fellebbezés arra vonatkozó érvelésével, hogy a cégeljárási szabályokból következően a bejegyzését még csak kérő társaság esetében a kérelem benyújtását megelőzően esedékes társasági adófizetési kötelezettség értelemszerűen fel sem merülhet.
A cégbíróságok gyakorlata erre is figyelemmel az Itv. 5. § g) és m) pontjaiban említett bejegyzését kérő szervezeteket a jogszabály erejénél fogva teljes személyes illetékmentességben részesítettnek tekinti.
Így foglalt állást az Itv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint minősülő víziközmű társulat cégbejegyzése tekintetében, de az ügy megítélése szempontjából azonos ténybeli alapon a Fővárosi Ítélőtábla a 16. Cgf. 43.585/2010/2. számú végzésében, valamint a Debreceni Ítélőtábla is a Cgf. III. 30.641/2009/2. számú végzésében, kimondva, hogy a bejegyzését kérő víziközmű társulat quasi a jogszabály erejénél fogva teljes személyes illetékmentességben részesül.
Kétségtelen, hogy az Itv. 45. § (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke zártkörűen működő részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000 Ft, azonban az 56. § (1) bekezdése értelmében nem kötelezhető illetékfizetésére az, aki a törvény szerint illetékmentességet élvez.
Ezen személyes illetékmentesség kedvezményén nem változtat az a körülmény, hogy a tárgyi illetékmentességre rendelkezést tartalmazó Itv. 57. § (1) bekezdés e) pontjának 2009. július 1. napjától hatályos szövege nem tartalmazza a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nyilvántartásba vételére irányuló eljárást mint illetékmentes polgári ügyet. E körben nincs jelentősége e jogszabályhely elsőfokú bíróság által felhívott változásának sem, az nem támasztja alá az elsőfokú bíróság jogi következtetését.
Az M. Nonprofit Kft. a cégbejegyzési kérelem benyújtásával kezdeményezett eljárást és a megismételt bejegyzés iránti kérelméhez csatolta az 100 000 Ft eljárási illeték megfizetésére vonatkozó igazolást. Mivel a kifejtettek szerint személyes illetékmentességben részesítettnek minősült, az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja értelmében a tévesen lerótt illeték visszatérítésére jogosult; az adóhatósághoz benyújtott kérelmére az illeték visszatérítésének van helye.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta.
(Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 43.802/2010/2.)