adozona.hu
BH+ 2010.11.504
BH+ 2010.11.504
A M. R. Zrt. egyedüli részvényese a M. R. Közalapítvány. A közgyűlési jogokat a közalapítvány kuratóriuma gyakorolja. A kuratórium tagjának nincs jogi lehetősége a kuratórium által hozott határozat megtámadására. Törvényességi felügyeleti jogköre az ügyésznek van [1996. évi I. tv. (továbbiakban: Rttv.) 53. § (1) és (4) bek., 55. § (1) bek., 59. § (1) bek., 62. § (1) és (4) bek., 65. §, 66. § (1) bek. b) pontja és (2) bek., Ptk. 74/G. § (1) bek., 74/F. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. § (1) és (2) bek
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A M. R. Közalapítványt az 1996. évi I. törvénnyel hozták létre (Rttv.). A M. R. zártkörű részvénytársasági formában működik, egyedüli részvényese a közalapítvány. A közalapítvány szerve a kuratórium, amely a M. R. Zrt. közgyűlési feladatait látja el. A felperesek tagjai a kuratóriumnak.
A kuratórium 2006. július 10-én elnökválasztó ülést tartott. A szavazás alkalmával a jelenlévő - 28 - kurátor átvette a szavazócédulát, amelyen az alábbi szöveg szerepelt. "A M. R. Közalapítvány kuratóriumána...
BH+ 2010.11.504 A M. R. Zrt. egyedüli részvényese a M. R. Közalapítvány. A közgyűlési jogokat a közalapítvány kuratóriuma gyakorolja. A kuratórium tagjának nincs jogi lehetősége a kuratórium által hozott határozat megtámadására. Törvényességi felügyeleti jogköre az ügyésznek van [1996. évi I. tv. (továbbiakban: Rttv.) 53. § (1) és (4) bek., 55. § (1) bek., 59. § (1) bek., 62. § (1) és (4) bek., 65. §, 66. § (1) bek. b) pontja és (2) bek., Ptk. 74/G. § (1) bek., 74/F. § (1) bek., 2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. § (1) és (2) bek., 231. §].
A M. R. Közalapítványt az 1996. évi I. törvénnyel hozták létre (Rttv.). A M. R. zártkörű részvénytársasági formában működik, egyedüli részvényese a közalapítvány. A közalapítvány szerve a kuratórium, amely a M. R. Zrt. közgyűlési feladatait látja el. A felperesek tagjai a kuratóriumnak.A kuratórium 2006. július 10-én elnökválasztó ülést tartott. A szavazás alkalmával a jelenlévő - 28 - kurátor átvette a szavazócédulát, amelyen az alábbi szöveg szerepelt. "A M. R. Közalapítvány kuratóriumának tagjaként dr. S. Gy. jelöltet a M. R. Zrt. elnökévé megválasztom igen - nem". A szavazócédulán az is szerepelt, hogy a kívánt választ tollal be kell karikázni. Az ülésen jelen volt a M. R. jogtanácsosa is, aki szóban úgy tájékoztatta a kuratóriumi tagokat, hogy az "igen" vagy "nem" szót tollal egyértelmű jelöléssel bekarikázással, vagy két egymást keresztező vonallal jól látható módon kell megjelölni.
A szavazás illetőleg a szavazatok összeszámlálásánál közjegyző volt jelen és az urna felbontásakor megállapították, hogy a szavazatokból 18 igen 9 nem szavazat érkezett, 1 szavazat tekintetében annak érvényességét illetően vita alakult ki a jelenlévők között. A szavazaton ugyanis a válasz nem bekarikázásra került, hanem az "igen" szó x-el át volt húzva. A vitatott szavazatot leadó kuratóriumi tag ezt követően felszólalt. A szavazás titkos volt, de felfedte kilétét és úgy nyilatkozott, hogy "igen" szavazatot kívánt leadni.
Ezt követően a kuratórium arról szavazott, hogy érvényesnek tekinti-e a vitatott X-el jelölt választ, majd a döntés 19 "igen", 1 "nem" és 7 tartózkodás mellett "igennel" fogadta el. Ezt követően arról is döntöttek, hogy érvényesnek tekinthető-e a szavazat. Ebben a körben is elfogadták a szavazatot érvényesnek 16 "igennel" és 11 tartózkodás mellett. A közjegyző ezután hirdette ki az eredményt, miszerint a kuratórium KH 18/2006. (VII. 10.) határozatával dr. S. Gy.-t választotta a M. R. Zrt. elnökévé.
A felperesek vitatták a szavazásnak az eredményét és különböző jogorvoslati kérelmekkel támadták azt meg. Maga a kuratórium ellenőrző testülete úgy döntött, hogy a választás és annak eredménye törvényes. A M. R. Zrt. a cégbíróságon kérte dr. S. Gy.-nek mint a részvénytársaság elnökének cégnyilvántartásba vételét. A felperesek ezt követően a cégbíróság bejegyző határozatával szemben annak hatályon kívül helyezése iránt pert indítottak. A Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította, a fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet helybenhagyta. A felperesek a Zrt. határozatának felülvizsgálata iránt is pert kezdeményeztek. A per szintén a felperesek keresetének jogerős elutasításával végződött. A felperesek ügyészi törvényességi felülvizsgálati eljárást is kezdeményeztek, kérelmüket az ügyészség elutasította.
A felperesek jelen perben előterjesztett keresetükben azt kérték, a bíróság állapítsa meg azt, hogy az alperes kuratóriumának dr. S. Gy.-t a M. R. elnökévé megválasztó szavazása érvényes, de eredménytelen volt, ezért a M. R. Zrt-nek nincs megválasztott elnöke. Kérték annak megállapítását is, hogy az elnökválasztást követően elrendelt szavazások és az ott hozott döntések szintén érvénytelenek. Kérelmüket arra alapozták, hogy az elnök személyéről szóló szavazás eredménytelen volt, mert ahhoz nem született meg a kellő számú szavazat. Ezek mellett sérült a szavazásnak a titkossága is. A felperesek e körben a Pp. 123. §-ára, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 247. §-ára és az Rttv. 67. §-ában foglaltakra hivatkoztak. A felperesek II. r. alperesre kiterjesztett keresetükben szintén a Pp. 123. §-ára utalva azt kérték, hogy állapítsa meg a bíróság, a II. r. alperes elmulasztotta a Ptk. 74/F. §-ában szabályozott kötelezettségének a teljesítését, amikor nem kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a közalapítvány elnökválasztó döntésével összefüggésben.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróságnak az volt álláspontja, hogy a felpereseknek a kuratórium döntése érvénytelenségének a megállapítására irányuló kereset tekintetében a kereshetőségi joguk az alábbiak szerint fennáll. A felperesek a Gt.</a>-ben foglalt rendelkezések szerint nem jogosultak mint kuratóriumi tagok a közgyűlés jogait gyakorló kuratórium döntésének a Gt.</a> szerinti megtámadására. A Ptk-nak a közalapítványra és alapítványokra vonatkozó szabályai szerint azonban kereshetőségi joguk fennáll. A Pp. 123. §-a értelmében kérhetik annak megállapítását, hogy a közalapítvány kuratóriuma jogszabálysértő határozatot hozott. Az elsőfokú bíróság a választáson készült jegyzőkönyvből valamint az I. r. alperes szervezeti és működési szabályzatából indult ki. Megállapította, hogy az elnökválasztásról leadott szavazatok közül egy szavazat volt aggályos, abból a szempontból, hogy a szavazatot leadó személy döntését nem a szavazócédulán meghatározott módon fejezte ki. Az I. r. alperes szervezeti, működési szabályzatának 7. pontja határozza meg a szavazat érvénytelenségének az eseteit. Érvénytelen ezek szerint a szavazat, ha azt nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazó a jelöltre szavazott-e, ha az nincs lepecsételve, vagy ha ceruzával töltötték ki. Az itt felsorolt esetekbe nem tartozik bele a szavazásnak az a módja, ahogy a vitatott szavazat leadása megtörtént. A szavazólapon használt ilyen jelölés azonban egyértelműen kifejezi a szavazónak az akaratát. A szavazás előtt olyan tájékoztatást kaptak a szavazók, hogy bekarikázással, vagy egymást keresztező vonal áthúzásával lehet a jelöltre szavazni, ezért nem tekinthető érvénytelennek az a szavazat, ahol az elnök személyére az "igen" szót egymást keresztező vonallal húzták át. A kifejtett indokok alapján a bíróság az I. r. alperes kuratóriumának döntésére vonatkozó kereseti követelést, mint alaptalant elutasította.
A II. r. alperessel szemben előterjesztett igénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy a felperesek a Ptk. 74/F. és 74/G. §-a alapján kereset előterjesztésére nem jogosultak. A felperesek és a II. r. alperes között nincs olyan jogviszony, amely a megállapítási kereset előterjesztését megalapozná. A jogszabálynak az a felhatalmazása, hogy egyes személyi kör törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, nem jelenti egyben azt is, hogy az intézkedést polgári peres úton kikényszeríthetné.
A II. r. felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezéssel támadott részében - részben eltérő indokokkal helybenhagyta.
A másodfokú ítélet szerint az Rttv. 59. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság (M. R. Zrt.) vonatkozásában a kuratórium jogköre (M. R. Közalapítvány Kuratóriuma) a Gt.</a> alapján, az e törvényben foglalt eltérésékkel, a közgyűlés jogainak a gyakorlása. Az Rttv. 53. § (4) bekezdés szerint az Rttv.-ben felsorolt közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A M. R. Zrt. tehát olyan sajátos egyszemélyes részvénytársaság, amelynél a közgyűlés jogkörét a M. R. Közalapítvány Kuratóriuma gyakorolja. A közgyűlés hatáskörét a Rttv. 66. §-a rendezi, melynek (1) bekezdés b) pontja értelmében a kuratórium hatáskörébe tartozik a részvénytársaság elnökének megválasztása és a részvénytársaság függetlenségének védelme.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt módosította a 2006. évi LXV. törvény, melynek értelmében 2006. augusztus 24-től hatályát veszítette a Ptk. közalapítványra vonatkozó 74/G. §-a. A módosított törvény szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány működésére a Ptk-nak az alapítványra vonatkozó rendelkezéseit kell a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni. Ilyen többletrendelkezés, hogy a közalapítvány alapító okiratában megjelölt kezelő szerv a közalapítvány működéséről az alapítónak évente köteles beszámolni, gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Ptk. 74/A-E. §-ai tételesen meghatározzák azokat az eseteket, amikor bírósági eljárásnak lehet helye. A Ptk. 74/F. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az alapítvány működése felett az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. E rendelkezés biztosítja az ügyésznek azt a jogát, hogy az alapítvány jogszabálysértő működésének az esetében bírósághoz forduljon. Mindebből következik, hogy a kuratórium működésébe a bíróság és az ügyészség is kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és módon avatkozhat be. A bíróságnak tehát az alapítványok tekintetben nincs hatásköre arra, hogy az alapítvány kuratóriumának határozatait felülvizsgálja a kuratórium tagjainak a kuratórium működésével kapcsolatos kifogásait elbírálja. A bíróság a kuratórium tevékenységét csak közvetetetten és a törvényben meghatározott keretek között vizsgálhatja abban a nyilvántartásba vételére irányuló nem peres eljárásban, amelynek alapja a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében írt kezelőszerv kijelölésének visszavonása, a Ptk. 74/F. § (2) bekezdése szerinti eljárásban.
Az I. r. alperes a tevékenységét az Rttv. 62. § (1) és (4) bekezdése értelmében ellenőrző testület ellenőrzi, amely azonban a kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetőleg a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósulását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében, a testület értesíti az Országgyűlés Elnökét, illetőleg az Állami Számvevőszéket. Az Rttv. az ellenőrző testület eljárásával szemben jogorvoslatot nem biztosít, a kuratóriumi tagokat külön-külön nem jogosítja fel az ellenőrző testület határozatának a megtámadására. A kuratórium sérelmezett határozatát az ellenőrző testület megvizsgálta, és olyan tartalmú határozatot hozott, hogy a szavazás menete és végeredménye megfelelt a törvényes előírásoknak.
A felperesek által hivatkozott, az Rttv. 66. § (1) bekezdés b) illetőleg e) pontja nem teremt jogalapot a felpereseknek arra, hogy a kuratórium működésével kapcsolatban fellépjenek. Ebben a tekintetben tehát nem helytálló az elsőfokú bíróság döntése, mindebből pedig az következik, hogy a felpereseknek nincsen legitimációjuk a kuratórium által hozott döntések megtámadására.
A másodfokú bíróság a II. r. alperessel szembeni, a keresetet elutasító ítéleti rendelkezést is helytállónak találta, ezért a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Ebben a körben kifejtette, hogy a II. r. felperesnek nincs olyan jogszabályon alapuló anyagi jogosultsága, amely alapján a II. r. alperessel szemben a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának elmaradása miatt bíróság előtt igényt érvényesíthetne.
A jogerős ítélettel szemben a II. r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének való helytadást kérte. Amennyiben pedig erre a Legfelsőbb Bíróság nem látna lehetőséget, úgy kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A másodfokú ítélet jogszabálysértését a Pp. 123. §-a, a Ptk. 74/F. §-a, és 74/G. §-ának (11) bekezdése valamint az Rttv. 61. § (3) bekezdése és 69. § (2) bekezdése sérelmében jelölte meg. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont szerint akkor, amikor az ORTT-nél kisorsolják a civil kurátorokat a M. R. Közalapítvány Kuratóriumába, azok jogviszonyba kerülnek a kuratóriummal és ez a jogviszony a polgári jog alanyává teszi a civil kurátorokat. Ennek alapján jogosultak keresetet indítani a közalapítvány ellen megállapítást kérve, ha részt vettek a kérdéses elnök megválasztásában. Nem fogadható el tehát az a jogi álláspont, hogy a kurátoroknak nincs kereshetőségi joguk a kuratórium által hozott döntés megtámadására. Ebből folyik, hogy Pp. 123. §-a alapján meg volt a jogi lehetősége arra, hogy olyan megállapítási keresetet terjesszen elő, mely szerint a szavazás ugyan érvényes volt, de nem volt eredményes.
A másodfokú bíróságnak a II. r. alperessel szemben előterjesztett kereset elbírálása körében kifejtett jogi álláspontjára előadta, nem vitatja, hogy nem lehet kikényszeríteni peres úton azt, hogy az ügyészség állítsa helyre a törvényes állapotot a közalapítványnál. Kereseti kérelme egyébként nem is erre irányult, hanem a II. r. alperessel szemben is a Pp. 123. §-a szerinti megállapítási keresetet terjesztett elő. Tény ugyanis, hogy az ügyészség elmulasztotta a törvényes állapot helyreállítását a közalapítvány szabálytalan szavazása után. Álláspontja változatlanul az volt, hogy dr. S. Gy. nem kapta meg a törvényben előírt 2/3-os mértékű szavazattöbbséget. Végül utalt arra, hogy az elnökválasztás titkos jellege is sérelmet szenvedett akkor, amikor az egyik kuratóriumi tag felfedte, milyen tartalommal szavazott.
Az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A II. r. alperes szintén a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Korábbi álláspontját fenntartva ismét kifejtette, hogy a közalapítvány kezelő szervének, kuratóriumának tagjait nem illeti meg sem az Rttv. alapján, sem a Ptk. mint mögöttes jogszabály alapján olyan alanyi jog, hogy a kuratórium egészének döntését polgári eljárásban vitassa. Az ezzel ellentétes álláspont olyan alanyi jog elismerését jelentené, amelyet a jogszabályok nem biztosítanak, másrészt - ellentétben az EBH. 1999. 14. számon közzétett elvi határozattal, illetve a BH 1998. 334., BH 2004. 189. számon közzétett eseti döntésekkel - a megállapítási kereset más eljárások jogorvoslati eszközeként való alkalmazását tenné lehetővé.
A Legfőbb Ügyészség képviselője kifejtette azt is, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörben megtehető intézkedés nem kényszeríthető ki, az ügyész ezzel kapcsolatos álláspontja pedig nem vizsgálható felül. Egyebekben a 2008. március 5-én kelt ellenkérelmében írtakat változatlanul fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezése nem jogszabálysértő.
Az Rttv. 53. § (1) bekezdése értelmében a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozta a M. R. Közalapítványt. A (4) bekezdés kimondta, hogy e közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Az Rttv. 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a M. R. Közalapítvány zárt körűen megalapította a M. R. Részvénytársaságot. A (2) bekezdés értelmében a M. R., - e törvény 141-143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott időponttól - a M. R. Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként működik. Az Rttv. 65. § szerint a Közalapítvány gyakorolja a részvénytársaság vonatkozásában a Gt. 288-300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.
Az Rttv. 55. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a közalapítvány kezelő szerve a kuratórium. Az 59. § (1) bekezdése értelmében a kuratórium jogköre a részvénytársaság vonatkozásában a Gt.</a> alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak gyakorlása, ezért a M. R. Rt.-re, e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.</a>-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
Az Rttv. 66. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kuratórium - közgyűlés - hatáskörébe tartozik a részvénytársaság elnökének megválasztása. A (2) bekezdés részletezi, hogy a kuratórium elnökségének kizárólagos feladat- és jogkörébe milyen további - az elnöki tisztségre való pályáztatás, választás, pályázatok elbírálása stb. - feladatok tartoznak. A Közalapítvány kuratóriumának tevékenységét a 62. § (1) és (4) bekezdése értelmében a közalapítvány ellenőrző testülete ellenőrzi. Az ellenőrző testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet, de a kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesítenie kell az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket.
A Ptk. 74/G. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladata ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. A (11) bekezdés pedig kimondja, hogy a külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Ptk. 74/F. § (1) bekezdése általános érvénnyel rendelkezik úgy, hogy az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha pedig az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
A 2006. évi IV. tv. (Gt.) 231. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. A Gt. 45. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérje a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A (2) bekezdés alapján a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát - az (1) bekezdés szerinti jogsértésre hivatkozással - a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelő-bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.
A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2002. 654. számú elvi határozatában kifejtette, hogy a M. R. Részvénytársaság olyan sajátos egyszemélyes részvénytársaság, amelynél a közgyűlés jogkörét a M. R. Közalapítványnak az Rttv.-ben szabályozott rendben létrehozott kuratóriuma gyakorolja. Ebből következően a cégbíróság kizárólag a részvénytársaság működése és ennek során a kuratóriumnak a közgyűlés jogkörében való eljárása felett gyakorolhat törvényességi felügyeletet.
Mindezekből a jogszabályi rendelkezésekből az a jogi következtetés vonható le, hogy az alapítvány felett törvényességi felügyeleti jogkört a Ptk. szabályai szerint csak az ügyész gyakorolhat. A kuratórium tevékenységét a közalapítvány ellenőrző testülete ellenőrzi azzal, hogy az Rttv. szerint a kuratóriumra kötelező döntést nem hozhat, szignalizációs kötelezettsége van az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék felé. Az ügyvezetés - az elnök - tevékenységét a felügyelő-bizottság ellenőrzi. A kuratórium működése során hozott határozatokkal szemben sem a Ptk., sem az Rttv. az egyes tagoknak semmiféle megtámadási jogkört nem biztosít. A speciális, közgyűlési jogkörrel felruházott kuratórium kizárólag e jogkörében hozott határozatával szemben pedig a Gt. 45.§-ában írt jogorvoslattal csak az ott feljogosított személyi kör élhet. Ilyen joga a kuratórium tagjának nincs, még akkor sem, ha a kuratórium esetenként közgyűlési jogkörben jár el. A kurátor, mint a testület tagja ugyanis megtámadásra jogosult tagnak/részvényesnek nem tekinthető. Döntési jogköre az adott kérdésben a kuratóriumnak és nem az egyes tagnak van.
A jogszabály erre vonatkozó felhatalmazása hiányában a kuratórium egyes tagjai a hozott határozatokat nem támadhatják, és a törvény által nem biztosított jogi eszközt a Pp.123.§-ában írt megállapítási perrel sem válthatják ki. Annak megállapítására sincs lehetőség, hogy a bíróság egy adott eljárás lefolytatására kötelezze az ügyészt, vagy mulasztást állapítson meg arra az esetre, ha adott ügyben nem tartja indokoltnak a felügyeleti eljárás lefolytatásának kezdeményezését. Tekintettel arra, hogy a II. r. felperest a kuratórium által hozott határozatok megtámadási joga nem illette meg, nem lehetett vizsgálat tárgya az a kérdés, hogy a sérelmezett határozat meghozatala során a megfelelő számú szavazatot leadták-e, illetve sérült-e a szavazás titkossága [Rttv. 61. § (3) bekezdése, 69. § (2) bekezdése].
A bíróság jogerős ítéletében a jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el a felülvizsgálati kérelmet benyújtó II. r. a felperes keresetét, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.327/2009.)