adozona.hu
ÍH 2010.131
ÍH 2010.131
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE LEMONDÁSNÁL - CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK ÜGYVEZETŐ LEMONDÁSÁNÁL - JÖVŐBELI JOGI TÉNY BEJEGYZÉSÉNEK KIZÁRTSÁGA - FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT CÉGNÉL VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ VÁLASZTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE - LEMONDOTT TISZTSÉGVISELŐRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE I. A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének lemondó nyilatkozata a társasággal való közléskor nyomban hatályosul, és a vezető tisztségviselői jogviszony ezzel megszűnik. Ha azonban a lemondás a társaság működők
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A J. Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai, J. István, M. Ildikó, M. Viktória tag képviseletében M. Ildikó és R. Bálint 2009. november 17. napján taggyűlést tartottak, melyen a társaság egyetlen önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, J. István lemondott a tisztségéről, a társaság tagjai egyhangú határozattal az ügyvezető lemondását elfogadták, a taggyűlés nem választott új ügyvezetőt.
2009. december 17-én a tisztségéről lemondott ügyvezető jog...
ÍH 2010.131 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE LEMONDÁSNÁL - CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK ÜGYVEZETŐ LEMONDÁSÁNÁL - JÖVŐBELI JOGI TÉNY BEJEGYZÉSÉNEK KIZÁRTSÁGA - FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT CÉGNÉL VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ VÁLASZTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE - LEMONDOTT TISZTSÉGVISELŐRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE
I. A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének lemondó nyilatkozata a társasággal való közléskor nyomban hatályosul, és a vezető tisztségviselői jogviszony ezzel megszűnik. Ha azonban a lemondás a társaság működőképességét érinti, az csak a nyilatkozattételt követő hatvanadik napon válik hatályossá, a jogviszony csak akkor szűnik meg [Gt. 31. §].
II. A cégjegyzékbe jövőbeli tényt nem lehet bejegyezni. A változásbejegyzési kérelem ezért csak a változás (jelen ügyben a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének) bekövetkeztét követő harminc napon belül terjeszthető elő. Emiatt a lemondott, de hatvan napig még hivatalban lévő vezető tisztségviselő saját jogviszonyára vonatkozó törlési kérelmet jogszerűen nem nyújthat be [Gt. 26. § (1) bek., Ctv. 34. § (1) bek., 50. § (1) és (6) bek.].
A J. Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai, J. István, M. Ildikó, M. Viktória tag képviseletében M. Ildikó és R. Bálint 2009. november 17. napján taggyűlést tartottak, melyen a társaság egyetlen önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, J. István lemondott a tisztségéről, a társaság tagjai egyhangú határozattal az ügyvezető lemondását elfogadták, a taggyűlés nem választott új ügyvezetőt.
2009. december 17-én a tisztségéről lemondott ügyvezető jogi képviselője változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben J. István ügyvezető 2009. november 17-i hatállyal való törlését kérte a cégjegyzékből.
Az elsőfokú bíróság a 2010. február 10-én kelt 23. számú végzésével a cég 2009. december 17. napján benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét - hiánypótlási eljárás lefolytatását követően - elutasította. Határozata indokolása szerint a 2009. december 17-én beadott változásbejegyzési kérelem hiányosságaira tekintettel a 21. számú hiánypótlásra felhívó végzésében - elutasítás terhe mellett - felhívta a céget a hiányok pótlására, a társaság 2010. február 9-én hiánypótlást terjesztett elő, azonban a hiányokat maradéktalanul nem pótolta; a változásbejegyzési kérelmet nem az újonnan megválasztott vezető tisztségviselő által meghatalmazott jogi képviselő által terjesztette elő a társaság - mivel változásbejegyzési kérelmében új vezető tisztségviselőt nem jelentett be -, így az ügyvédi meghatalmazás nem a jogosulttól származik. Az elsőfokú bíróság utalt arra; a vezető tisztségviselő a Ctv. 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás keretében kérheti a cégjegyzékből való törlését, s a változásbejegyzés iránti kérelmet a 2006. évi V. tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó 46. §-ának (6) bekezdése alapján elutasította.
A végzés ellen J. István jogi képviselője fellebbezést terjesztett elő, kérve a végzés hatályon kívül helyezését, és J. István vezető tisztségviselőnek 2009. november 17-i hatállyal a cégjegyzékből való törlésének az elrendelését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság 23. sorszámú végzése jogszabálysértő és megalapozatlan, mivel egy cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő által adott meghatalmazás alapján kezdeményezett eljárásban a változásbejegyzés iránti kérelmet azért utasította el, mert új vezető tisztségviselő megválasztására nem került sor, és ennek hiányában az "új vezető tisztségviselő" nem adhatott meghatalmazást az eljáró jogi képviselő részére, mely azt jelenti, hogy egy meg nem választott (nem létező) vezető tisztségviselő által nem adott meghatalmazás hiánya képezte az elutasítás tárgyát. Előadta továbbá; jogszabálysértő a végzés azért is, mert egy jogszerűen indult változásbejegyzési eljárás helyett a vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlését a Ctv. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti eljárás keretében kellene kezdeményezni. Hivatkozott arra, hogy a hiánypótlásra felhívó végzés 1. és 2. pontjában foglaltakat teljesítette; becsatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet és az ügyvédi záradékkal ellátott egységes szerkezetbe foglalt szövegű - a vezető tisztségviselő adatait nem tartalmazó - társasági szerződést, a taggyűlési jegyzőkönyv becsatolásával pedig igazolta a vezető tisztségviselő lemondását. A hiánypótlásra felhívó végzés 3. pontja kapcsán előadta, hogy a hiánypótlási felhívásra előterjesztett 2010. február 9-i beadványában utalt arra, hogy a cég taggyűlése úgy döntött, hogy az új ügyvezetőt egy újabb taggyűlésen választja meg, s mivel a taggyűlési határozat nem jelölt meg egy konkrét személyt, ezért álláspontja szerint az eljáró cégbíróságnak a vezető tisztségviselő hiánya esetére a céget fel kellett volna hívni a törvényes működés helyreállítására.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel érdemben nem megalapozott.
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnésének eseteit a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 31. §-ának (1) bekezdése sorolja fel. Eszerint megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony: a megbízás időtartamának lejártával (a), visszahívással (b), törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével (c), lemondással (d), ha a vezető tisztségviselő meghal (e), külön törvényben meghatározott esetben (f).
A Gt. 31. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik; a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A törvény idézett rendelkezése értelmében a lemondás a vezető tisztségviselő indokolás nélküli, egyoldalú jognyilatkozata, amelynek hatályosulásával a jogviszony megszűnik.
A lemondás hatályosulásához az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő a nyilatkozatot a társasághoz címezze, s a társasághoz az írásbeli nyilatkozat meg is érkezzen, a szóban tett nyilatkozatról pedig a társaság tudomást szerezzen. Ha a lemondás nem érinti a társaság működőképességét, úgy a lemondás annak közlésével azonnal hatályossá válik. A lemondott tisztségviselő ezzel a jognyilatkozattal megszűnik tisztségviselő lenni, nem szükséges, hogy a lemondást a társaság legfőbb szerve elfogadja. Ha viszont a lemondás működésképtelenné tenné a társaságot, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, annak érdekében, hogy a társaság legfőbb szerve másik vezető tisztségviselőről gondoskodni tudjon.
Az adott esetben a 2009. november 17-én kelt taggyűlési jegyzőkönyvből, illetve a cégnyilvántartás adataiból kitűnően J. István tag, aki egyben a társaság ügyvezetője, egyoldalú, címzett jognyilatkozattal lemondott a tisztségéről, a lemondást - bár annak elfogadását a törvény nem írja elő - a taggyűlés elfogadta. J. István lemondása azonban a Gt. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében nem hatályosulhatott azzal, hogy azt a társaság tudomására hozta és azt a taggyűlés elfogadta, mivel J. István a társaság egyetlen ügyvezetője volt, és új ügyvezetőt a taggyűlés nem választott. Ez a körülmény nyilvánvalóan akadályozta a társaság működését, s amennyiben a lemondás veszélyezteti a működőképességet, akkor a lemondás a Gt.</a> ismertetett rendelkezése alapján csak a közléstől számított hatvan nap elteltével válik hatályossá, s a hatvan nap elteltével szűnik meg a vezető tisztségviselői jogviszony.
Tényként megállapítható, hogy a változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor, 2009. december 17-én a Ctv. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt hatvan nap nem telt el, a vezetői tisztségviselői jogviszony nem szűnt meg, figyelemmel arra, hogy új ügyvezető megválasztására nem került sor.
A Gt. 26. §-ának (1) bekezdése előírja továbbá; a gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.
A Gt.</a> - fenti - egyértelmű rendelkezése értelmében az ügyvezetés kötelezettsége a közhiteles cégnyilvántartás részére a törvényben előírt adatok szolgáltatása, azonban a 2009. december 17-i változásbejegyzési kérelem tárgyát képező adatváltozás bejelentésére J. István, illetve az általa meghatalmazott jogi képviselő a hatvanadik nap letelte előtt még nem volt jogosult, mivel a cégjegyzékbe jövőbeli körülményt nem lehet bejegyezni. Az ügyvezetői jogviszony megszűnésével kapcsolatos kérelmet a Ctv. 50. § (1) és (6) bekezdéséhez képest alkalmazandó 34. § (1) bekezdés értelmében csak a változást - a jogviszony megszűnését - követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, azt megelőzően - idő előttiség folytán - nem, így arra már csak az új vezető tisztségviselő jogosult. Nem változtat ezen a jogi képviselő fellebbezési érvelése; az a körülmény, hogy J. István ügyvezető még a lemondása előtt, 2009. november 10-én adott a jogi képviselőnek "cégbíróság előtti eljárásra", pontosan meg nem határozott ügyben; "cég változásbejegyzés" megjelöléssel meghatalmazást, ennek ellenére a 2009. november 17-én előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelem a már lemondott, de még hatvan napig hivatalban lévő ügyvezető által benyújtott, idő előtti kérelemnek minősül.
A kifejtettek értelmében - megjegyezve azt, hogy a 2009. november 17-i hatállyal való törlés iránti kérelem egyébként is alaptalan, mert vezető tisztségviselői jogviszonya ekkor még nem szűnt meg - J. István lemondott ügyvezető nem volt jogosult az adatváltozás bejelentésére, így a változásbejegyzési kérelemnek az elsőfokú bíróság 23. sorszámú végzésével történt elutasítása érdemben megalapozott.
Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság 21. sorszám alatti hiánypótlásra felhívó végzésének - többek között - téves volt az a felhívása, amely arra kötelezte a jogi képviselőt, hogy csatolja a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát, és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét, mivel az ügyvezetői jogviszony megszűnése nem a legfőbb szerv határozatán alapul, és nem teszi szükségessé a létesítő okirat módosítását. Az elsőfokú bíróság téves felhívása azonban - az előzőekben kifejtettek értelmében - az ügy érdemi elbírálása szempontjából nem bírt jelentőséggel.
A fellebbezés kapcsán utal arra a másodfokú bíróság, hogy a Ctv. 88. §-ának (1) bekezdése arra az esetre ad szabályozást, amikor a cég szervezeti képviselője elmulasztja a cégjegyzékadat változására vonatkozó bejelentést, így például ha a korábbi vezető tisztségviselő lemondott a megbízatásáról és ez a tény még hónapokkal később sem tűnik ki a cégjegyzékből. A jelen ügyben a 2009. november 17-én kelt jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik, hogy a taggyűlés új ügyvezetőt nem választott, rögzítve azt, hogy "a társaság tagjai jelenleg ügyvezetésre alkalmas jelölttel nem rendelkeznek", így az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában ezen jogszabályhely felhívása téves.
A hatályos cégmásolatból megállapítható, hogy időközben a J. Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felszámolás alá került. A felszámolás kezdetének az időpontja 2010. június 7-e, s ezt megelőzően a cégadatok szerint a taggyűlés új ügyvezetőt nem választott. Megjegyzi ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság; az a körülmény, hogy a társaság ellen időközben felszámolási eljárás indult, nem szünteti meg a taggyűlésnek azt a jogkörét és kötelezettségét, miszerint megfelelő korlátok között működjön, így szükség esetén nem mellőzhető új ügyvezető megválasztása az adós képviseletének ellátására, abban a körben, amelyet az 1991. évi CXLIX. tv. (Cstv.) rendelkezései értelmében nem a felszámoló lát el.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését részben eltérő, illetve kiegészített indokolással a Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-a és a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 43.907/2010/3.)