adozona.hu
AVI 2008.10.104
AVI 2008.10.104
A számlán feltüntetett adatok bármelyikének valótlansága megdönti a számla hitelességét (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság 2003. III. negyedévére általános forgalmi adónemben a felperesnél vizsgálatot tartott. A felperes abban az időszakban tárgyi eszköz beszerzés címen 18 972 000 Ft-ot igényelt vissza. A felperes részére a X. Kft. bocsátott ki két darab számlát gázzáró tolóajtó és csoport aggregát hűtőrendszer értékesítéséről, mely számláknak 17 173 750 Ft általános forgalmi adótartama volt.
Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot tartott a számlakibocsátónál. Megállapította, hogy a X. Kft. bejegyzet...
AVI 2008.10.104 A számlán feltüntetett adatok bármelyikének valótlansága megdönti a számla hitelességét (1992. évi LXXIV. tv. 32., 35. §)
Az adóhatóság 2003. III. negyedévére általános forgalmi adónemben a felperesnél vizsgálatot tartott. A felperes abban az időszakban tárgyi eszköz beszerzés címen 18 972 000 Ft-ot igényelt vissza. A felperes részére a X. Kft. bocsátott ki két darab számlát gázzáró tolóajtó és csoport aggregát hűtőrendszer értékesítéséről, mely számláknak 17 173 750 Ft általános forgalmi adótartama volt.Az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot tartott a számlakibocsátónál. Megállapította, hogy a X. Kft. bejegyzett egri székhelyén egy hajléktalan szálló üzemel, amelynek a lakója volt a kft. megnevezett ügyvezetője K. S. A X. Kft. építőipari munkákat rendelt meg, majd tovább számlázott.
Az ellenőrzés a további értékesítési láncolatot is feltárta, valamint megállapította, hogy a felperes telephelyén találhatók a számlákban szereplő eszközök, azonban azok egyedi jelzések hiányában nem voltak beazonosíthatók.
Az ellenőrzés eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperes általános forgalmi adó visszaigénylési kérelmét elutasította, és kötelezte 8 587 000 Ft bírság megfizetésére, megállapítva, hogy a két kibocsátott számlán szereplő gazdasági esemény nem az ott szereplő felek között ment végbe.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2005. augusztus l-jén kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését, az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság 6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a két számla megfelelt volna az általános forgalmi adó törvény szabályainak, továbbá a számla a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 166. § (2) bekezdésében írt feltételeknek.
A felperes nem járt el kellő körültekintéssel, nem ellenőrizte a számlában szállítóként megjelölt gazdasági társaság tényleges helyzetét. Az adóhatóság feltárta a gazdasági eseményt megelőző adatokat is, és ezek sem támasztották alá, hogy a visszaigénylés alapjául szolgáló számlák hitelesek lettek volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes ismételten arra utalt, hogy a befogadott számlák megfelelő számviteli bizonylatnak minősültek. A számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó volt felelős, ezért az adózással kapcsolatos jogai az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdése alapján sem sérülhettek volna.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jelen perben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperes az általános forgalmi adó visszaigénylési jogát 2003. III. negyedévében alapíthatta-e az X. Kft. által kibocsátott számlákra.
Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg 35. § (1) becsatolt a) pontja értelmében az adólevonási jog az adóalany nevére szóló hiteles számla alapján gyakorolható. A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdés 16. pontja sorolja fel, ezen túl a számvitelről szóló többször módosított Sztv. 166. § (2) bekezdése alapján a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak, és helytállónak kell lennie.
E jogszabályi rendelkezések alapján helytállóan állapította meg az adóhatóság és az elsőfokú bíróság, hogy az X. Kft. által kibocsátott számla nem volt hitelesnek tekinthető. A gazdasági társaság székhelyeként feltüntetett címen a számlakibocsátás időszakában hajléktalanszálló működött, az ügyvezetőként megnevezett K. S., bár a korábbiakban egy időszakban itt lakott, a számlakiállítás időpontjában amúgy sem tartózkodott itt.
Mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság már számos ítéletében kifejtette, a számlán feltüntetett adatok bármelyikének valótlansága megdöntötte a számla hitelességét, és így az adólevonási jog gyakorlásának lehetőségét. Az adóhatóság kellően tisztázta a tényállást, az ellenőrzés idején megnevezett ügyvezető S. B. maga nyilatkozott arról, hogy a termelőeszközök beszerzésének forrására vonatkozó adatokat nem tudja megnevezni, nem emlékezett a gazdasági esemény létrejöttének részleteire, a fizetés körülményeire stb. Egy kezdő vállalkozástól ilyen nagy értékű eszközbeszerzés (mintegy 85 millió Ft) esetében nem elfogadható az a nyilatkozat, hogy a gazdasági esemény megtörténtére, illetve a beszerzési forrásokra nem tud adatokat szolgáltatni. Nyilvánvaló tehát, hogy az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésében írt jogszabályi feltételek nem álltak fenn, hiszen a felperes a termékértékesítés körülményeire vonatkozóan nem tanúsított kellő körültekintést.
Mindezekre tekintettel az adóhatóság és az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy a felperes a perbeli esetben adólevonási jogot nem érvényesíthetett, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.I.35.167/2006.)