adozona.hu
ÍH 2008.99
ÍH 2008.99
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ FELADATAI - FINANSZÍROZÁSI SZERZŐDÉS Az egészségügyi szolgáltatónak a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségeken túl az egészségügyről szóló, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényekből fakadó feladatait is el kell látnia. Kötelezettségei alatt ezért nem csak az orvosi beavatkozást kell érteni [1997. évi CLIV. tv. 3. § e) pont, 1997. évi LXXXIII tv. 9. §, 18/A. § (18) bek. b) pont, 2006. évi CXVI. tv. 11. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a határozatában megállapította, hogy a felperes a panaszos kórházi ellátását követően a napidíjat nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számította fel, ezért őt 50 000 forint bírsággal sújtotta. Az indokolás szerint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 11. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedések körében az alperest sortartási kötelezettség terheli, de a pénzbírságot sorrendben megelőző intézkedések az ellátási ...
ÍH 2008.99 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ FELADATAI - FINANSZÍROZÁSI SZERZŐDÉS
Az egészségügyi szolgáltatónak a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségeken túl az egészségügyről szóló, valamint a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényekből fakadó feladatait is el kell látnia. Kötelezettségei alatt ezért nem csak az orvosi beavatkozást kell érteni [1997. évi CLIV. tv. 3. § e) pont, 1997. évi LXXXIII tv. 9. §, 18/A. § (18) bek. b) pont, 2006. évi CXVI. tv. 11. § (2) bek.].
Az alperes a határozatában megállapította, hogy a felperes a panaszos kórházi ellátását követően a napidíjat nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számította fel, ezért őt 50 000 forint bírsággal sújtotta. Az indokolás szerint az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 11. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedések körében az alperest sortartási kötelezettség terheli, de a pénzbírságot sorrendben megelőző intézkedések az ellátási esemény megtörténte miatt már nem alkalmazhatók. A bírság mértékének meghatározása során az Ebftv. 11. §-ának (4) bekezdését alkalmazta, súlyosbító és enyhítő körülményeket értékelt.
A felperes keresetében az alperesi határozat jogalapját nem vitatta, annak megváltoztatásával a bírság mellőzését és az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdés a) pontja szerinti szankció alkalmazását kérte. Álláspontja szerint az 50 000 forint pénzbírság aránytalanul súlyos intézkedés, különös figyelemmel az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdésének kötelező sorrendiségére. A felperest először a teljesítésre, azaz az okozott kár megtérítésére kellett volna felszólítani.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert az egészségügyi szolgáltatás teljesítésére már sor került.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Elsődlegesen a történeti tényállás feltárásával és az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével megállapította, hogy a napidíj túlszámlázása jogsértően történt. A felperes teljesítette az egészségügyi szolgáltatást, ezért már nem kerülhet sor az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedésre, és értelemszerűen nem lehetett más szolgáltatót kijelölni az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint. A szankció alkalmazására is éppen a meg nem felelő teljesítés okán került sor. Az alperes helyesen alkalmazott szankcióként bírságot, és mértékének meghatározása során eleget tett mérlegelési kötelezettségének.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérte. Ha a felperes, mint azt az elsőfokú bíróság megállapította, teljesítette az egészségügyi szolgáltatást, úgy az alperesnek nincs intézkedési jogköre. Ha azonban a nem megfelelő teljesítést szankcionálta az alperes, úgy a sorrendiség elvét kötelező betartania: a napidíj törvényes felszámítása nem függ össze magának a beavatkozásnak az elvégzésével, vagy el nem végzésével, továbbá, először az okozott kár megtérítésére kellett volna felszólítani a felperest.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a felperes tévesen kezeli külön kötelezettségként az ellátás nyújtását és a kórházi napidíj megfizettetését. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. §-ának e) pontja, a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (a továbbiakban: Ebtv.) 9. §-a, 18/A. §-a (18) bekezdésének b) pontja, valamint a felperes finanszírozási szerződése értelmében a felperest terhelő egészségügyi szolgáltatás magában foglalta a napidíj beszedésének kötelezettségét is. Hangsúlyozta a teljesítés megtörténtét, annak nem megfelelő voltát, azt, hogy nincs hatásköre a Ptk.-ra alapított kár megtérítésére irányuló felszólításra.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás terjedelmét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 247. §-a (2) bekezdésére figyelemmel - alkalmazva a Pp. 253. §-ának (3) bekezdését - a felperesi fellebbezésben előadott indokok szerint határozta meg, az alkalmazott szankció körében vizsgálódott.
Ebben a körben az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényállást feltárta, következtetéseivel a másodfokú bíróság egyetért. A felperes fellebbezésére és az alperes ellenkérelmére tekintettel a következőket emeli ki a másodfokú bíróság.
A jogsértés időpontjában hatályos Ebftv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a Felügyelet - a biztosított kérelmére, illetve hivatalból lefolytatott ellenőrzése alapján - azt állapítja meg, hogy a kötelező egészségbiztosítás körében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződéséből folyó kötelezettségét, szükség szerint, sorrendben az alábbi intézkedéseket teszi: a) felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére, b) a biztosított kérelmére a területi ellátási kötelezettség alapján ellátásra köteles szolgáltató helyett más, a progresszivitás azonos szintjén lévő, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a biztosított ellátására abban az esetben, ha a biztosított az ellátást a szolgáltató hibájából nem vagy nem az arra irányadó szabályok szerint kapta meg, c) pénzbírságot szab ki, d) felszólítja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére, súlyos jogszabálysértés esetén felmondására.
Ezen jogszabályi rendben az alperest sortartási kötelezettség terhelte. Lényeges tényállási elem, hogy csak akkor kerülhetett sor a szankcionálásra, ha a finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesítette a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettségét.
A felperesnek a finanszírozási szerződésből folyó kötelezettsége, a közigazgatási iratok között elfekvő Alapszerződés szerint, a szerződésben szabályozottakon túl, magában foglalta az Ebtv. szerinti feladatokat is. Az Ebtv. 18/A. §-a (15) bekezdésének b) pontja [2007. július 1-jétől (18) bekezdés b) pontja] alapján pedig, a finanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles volt az (1)-(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a vizitdíjat, illetőleg a kórházi napidíjat beszedni. Tévesen hivatkozott tehát arra a felperes, hogy csak az orvosi beavatkozást kellene érteni az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdése szerinti " kötelezettség" alatt.
A felperes keresetében szankcióként az Ebftv. 11. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazását kérte, amely szerint az alperes intézkedésként felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére. A felperes az Ebtv. 18/A. §-a (15) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét teljesítette, így fogalmilag kizárt a kért szankció alkalmazása. A további kereseti indok, és a fellebbezésben előadott kérelem, azaz az okozott kár megtérítésére való felszólítás, nem szerepel az Ebft. 11. §-ának (2) bekezdése szerint megtehető intézkedések körében.
Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 4. Kf. 27.149/2008/5.)